Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-09 / 133. szám

SZOMBAT, 2007. JÚNIUS 9. • AKTUÁLIS" 3 Sztrádaóra KOVÁCSANDRAS . Egy üzleti randevú miatt az MO-son keresztül igyekeztünk minap Szegedről Horvátországba, a körgyűrű azonban úgy bedugult, hogy a praktikusan beiktatott találkát le kellett mondani. A Buda­pest-Baja vonalon menekültünk Dunaföldvár felé, mert minden­képpen Zágrábba kellett érni, mielőtt bezár a bank. Csupán po­tyautas voltam, de nagyon féltem a menekülő-útvonaltól, emlé­keim szerint ugyanis temérdek községen - köztük azóta várossá lett szülőfalumon - fut át ez az út. Mentünk rendesen, kitűnő volt a burkolat, ám nem találtuk azokat a községeket, amelyeken át kellett volna verekedni magunkat. Elértünk Soltra, anélkül, hogy láttam volna „fatornyos falucskámat". Hamar kiderült, olyan jó minőségű, a települések többségét nagy ívben elkerülő út fut végig, amiről nem is álmodtam, s per­sze azonnal elöntött a sárga irigység. Ha ezek a községek, kisvá­rosok ki tudtak lobbizni ilyen szintű elkerülő utakat, akkor Sze­ged és Csongrád megye miként kerülhetett ilyen helyzetbe, hogy hangos, büdös és nem utolsó sorban balesetveszélyes kamionára­dat dübörög rajta keresztül nap mint nap 1 Szegedi barátom ráérősen, 7-8 perc alatt szív el egy cigarettát a Római körút és a József Attila sugárút sarkán, az ábécé előtt; ez idő alatt 37 kamiont számolt meg - csak az egyik irányba. De „rossz irányt" választott, érzése szerint szembe ugyanis több ment, csak hát nem azt kezdte el. Nyolc perc, közel nyolcvan ka­mion - ez már több az elviselhetőnél, arról nem beszélve, hogy beállnak a belső sávba is, ők is haladni akarnak. Legalább annyira utálják az átkelést, a nagyvárosi araszolást, mint mi, ha nem job­ban. Az sem véletlen, hogy egyre többet beszélünk arról, talán mégis le lehetet volna állni a sztrádával Szeged északi bejáróiá­nál, a Szerbia felé irányuló forgalmat néhány évig könnyebben elvezette volna az az átkötő út, amelyből ma már csupán egy nyúlfarknyi hiányzik a dorozsmai Rola terminálig. Az is lehet, csak utólag lett mindenki ilyen okos, tény azonban, a mai for­galomszámlálás adatait ismerve talán az M43-asra fordítot­tunk volna sokkal több energiát. Most már mindegy, lassan azonban fel lehetne húzni az M43-as sztrádaóráját. Lapunk azért indította első oldalán egykor - 2004. február 7-én - az M5-ös megépítésének határidejére naponta figyelmeztető jel­képes sztrádaórát, mert akkor már itt mindenkinek nagyon elege volt az útnélküliségből. Akárcsak most, megint. MBÉUÉGŰ, vattyús készülék .vz 200 Ft + ÁFA 2,5 kW-os Hybrid Inverteres készülék 153 500 Ft + ÁFA . 2,5 kW-os Daiseikai Inverteres készülék 190 000 Ft + ÁFA Nettó akciós árak a készlet erejéig érvényesek! A mindszenti eset óta javult a mentősök és a kórház kapcsolata Vásárhelyen A botrány elválasztotta, a munka összebékíti őket Az egyik hibázott, a másik nem? Egy ideig feszült volt a viszony a kórház és a mentősök között Illusztráció: Tésik Attila Két hónappal a mindszenti beteg esete után jónak minősítette a mindennapi munka­kapcsolatot a vásárhelyi kórház és a mentő­állomás. Amikor a haláleset után az orszá­gos tiszti főorvos a kórházat hibáztatta, és nyilvánosságra hozta az orvos és a mentős telefonbeszélgetését, megfagyott a levegő Vásárhelyen. A felek túlléptek a történte­ken, mondván: nekik a betegek érdekében együtt kell dolgozniuk, nem lehet közük egy politikai síkra terelődött vitához. A mindennapi munkakapcsolatot az április 6-i esemény, illetve annak következménye árnyékolta be. Aznap hunyt el a 67 éves mindszenti férfi Vásárhely és Szentes között, a mentőben. Lázár János vásárhelyi polgár­mester még aznap késő este azt mondta, ez a beteg volt a reform első áldozata. Ekkor csap­tak össze a sajtóban először egy konkrét eset kapcsán az egészségügyi reform bírálói és tá­mogatói. Az országos tiszti főorvosi sajtótá­jékoztatón a vásárhelyi kórház felelőssége ve­tődött föl, a mentősöket védték. Nyilvános­ságra hozták azt a telefonbeszélgetést, ame­lyet a beteg halála után folytatott a vásárhelyi kórház orvosa és a mentős. Az eset előtt kezdődött a vásárhelyi mentő­állomás fölújítása. Ebben a munkában több vásárhelyi vállalkozás, önkormányzati képvi­selő, de nyugdíjas is segített, a felajánlások ré­vén ingyen internettel és géppel, elektromos kapuval, új bútorokkal, gerincággyal, drága égési kötszerrel, sürgősségi ollóval gyarapo­dott az állomás, összesen többmilliós érték­ben. Látszott, hogy bár sokkal inkább egy or­szágos szervezet része, mint a kórház, a men­tősök épületét ugyanúgy a magukénak érzik a város lakói, mint a kórházat. Már lehetett tudni, csak 116 aktív ággyal működhet to­vább a kórház, ezért sok beteget más telepü­lésre kell vinni ellátni, így a mentősöknek jó­val több feladatuk lesz, mint addig volt. 99 Ötvenszer meggondolta az ember, milyen papírt ír alá. Győrfi Pál Amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet május közepén megállapította, szerinte a vá­sárhelyi kórház hibázott, és úgy találta, a be­teg nem kapta meg a megfelelő ellátást, a vá­sárhelyi önkormányzat és a kórház a bíróság­hoz fordult. Havasi Katalin egészségügyi ta­nácsnok kifogásolta, hogy a mentők és a szentesi kórház felelősségét nem vizsgálták. Elhangzott, Vásárhelyen remélik, a rendőr­ség a mentősöknél is és a másik kórházban is nyomozni fog. Az élet azonban nem állhat meg. Mucsi Gyula regionális tiszti főorvos lapunk kérdé­sére azt mondta, az eset óta ugyan nem vizs­gálták a kórház és a mentőszolgálat munká­ját, de folyamatosan egyeztetnek az ellátás­ról, hogy minél kevesebb bizonytalanság le­gyen. Kallai Árpád, a vásárhelyi Erzsébet-kór­ház főigazgatója úgy értékelte, a viszony jó a mentőállomással, a vezetők, és a napi kap­csolatban álló kollégák között is. Az együtt­működést külső körülmények befolyásolták, de a gyógyító munka érdekében a korrekt kapcsolat az érdeke mindenkinek. Győrfi Pál, a mentőszervezet szóvivője lapunknak elmondta, beszélt hódmezővásárhelyi kollé­gáival, akik arról számoltak be, az első na­pokban érezhető volt a feszültség: „Ötven­szer meggondolta az ember, milyen papírt ír alá" - mondta a szóvivő. De aztán a kapcso­lat újból megszilárdult, és korrekt, jó most is. A kollégáknak az a véleményük, hogy a poli­tikusok csatájához nekik nincs, nem lehet közük. B.A. Élesben üzemel a biológiai szennyvíztisztító Szegeden Végre tiszta víz folyik a Tiszába Havi négy-öt milliót szabnak ki bírságként Keményebben büntet az ÁNTSZ Ötször annyi bírságot szab ki év eleje óta a kistérségi ÁNTSZ, mint korábban. Az élelmi­szer-biztonság megsértői mel­lett szabálytalanul dolgozó or­vosokat is megbüntettek. A korábbi időszakhoz képest négy-ötszörösére emelkedett az ÁNTSZ Szegedi és Mórahalmi Kistérségi Intézete által kisza­bott bírságok összege január óta. Ez azt jelenti: havonta nagyjából 4-5 millió forintra büntetik az népegészségügyi szabályokat megszegőket - kiszabott bírsága­ik mintegy kilencven százalékát pedig be is tudják hajtani. Mint Kovács Ferenc, kistérségi tiszti főorvos elmondta, a regionális rendszer év eleji indulása óta már nem „akciószerűén", ha­nem folyamatosan ellenőriznek - a bevételnövekedés főként en­nek, valamint a hatóság fokozó­dó szigorának tulajdonítható. A szolgálat munkatársai az el­múlt hónapokban leginkább az élelmiszer-kereskedelem, a szol­gáltatások és a kémiai biztonság területén bukkantak nagyobb sza­bálytalanságokra. Egészségügyi szolgáltatóknál is felfedeztek visszásságokat: jelentős arányban előfordult például, hogy házior­vosok nem dolgoztak a bejelen­tett rendelési időben vagy éppen nem volt érvényes OEP-szerződé­sük. A figyelmeztetések után az orvosok többsége rendezte a ki­alakult szabálytalan állapotot. Nyáron kiemelten ellenőrzik majd a szezonális szolgáltatáso­kat, termékeket - így a vendéglá­tóipart és az élelmiszer-biztonsá­got -, de más területeken is foly­tatják a vizsgálódást. T.R. mok- és zsírfogó működött, a be­érkező szennyvizek elsődleges tisztítását végezte. Az új beruhá­zás eredményeként a telep bioló­giai tisztítási fokozattal és iszap­kezeléssel egészült ki. A szennyvíztisztító átadásával egy időben üzembe helyezték a Deszk, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván elkészült csatorna­rendszerét is. Összesen 8500 helyi lakos életminősége javult. A beru­házás 2,5 milliárd forintba került, amiből 371 milliót a négy telepü­lés önkormányzata állt. A projekt­ben összesen 86 kilométer gerinc­vezeték és 33 kilométer bekötőve­zeték épült 3200 házi bekötéssel és 12 közterületi átemelővel. BIOLÓGIAI TISZTÍTÁS A biológiai tisztítás során a szer­ves szennyeződéseket mikroorga­nizmusok bontják le, a szennyvíz foszfortartalmát pedig a kibocsá­tási határérték alá csökkentik. Az új szennyvíztisztító telepen kiépült UV berendezéssel lehetőség van a szennyvíz fertőtlenítésére is. A te­lepről elfolyó tisztított szennyvíz minősége megfelel a legszigorúbb uniós normáknak. Megkezdte működését a szegedi biológiai szennyvíztisztító. Többé nem folyik a városnál tisztítatlan szennyvíz a Tiszába. A beruházás több mint négymilliárd forintba került. Tegnap üzembe helyezték Deszk, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván csatornarendszerét is. MUNKATÁRSUNKTÓL Átadták Szegeden tegnap a bioló­giai szennyvíztisztítót. Botka László polgármester a kivitelező Strabag Zrt. és a Passavant-Roedi­ger GmbH konzorciumtól vette át az elkészült létesítményt és adta át az üzemeltető Szegedi Vízmű Zrt.-nek. A szennyvíztisztító hu­szonhét hónap alatt készült el és hat hónapos próbaüzem után kezdi meg működését. A beruhá­zás több mint négymilliárd forint, amelyben a szegedi önkormány­zat önrésze 852 millió forint. Az új létesítmény elkészültével Szegednél többé nem ömlik tisz­títatlan szennyvíz a Tiszába - a beruházás előtt a város csak me­chanikus tisztítóval rendelke­zett. Az 1988 óta üzemelő régi szennyvíztisztítóban csak ho­Az új tisztítómű madártávlatból. Négymilliárdba került Fotó: Segesvári Csaba "^cten . ELECTRIC FŐSZER ELECTRIC Zi 6729 Szeged, Szabadkai út 9/A

Next

/
Thumbnails
Contents