Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-08 / 132. szám

FENTEK, 2007. JUNIUS 8. • MEGYEI TŰKOR* Gregor-emlékkoncert a zsinagógában MUNKATÁRSUNKTÓL Gregor Józsefre emlékeznek utolsó közéleti kávéházi fellépésének egyéves évfordulóján a szegedi zsinagógában vasárnap 18 órakor kez­dődő hangversennyel. A Vendégváró-sorozat vendége Égető Mária, a dóm orgonistája, a Király-König Péter Zeneiskola tanára, aki a világ­hírű basszistának több mint ötven hangversenyen volt orgonistaként partnere. Meghívott neves szegedi művésztársai, Dobos Katahn szín­művész, Gábor Géza, Németh József és Tóth fudit operaénekes, Kosztándi István hegedűművész, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertmestere, Mucsi Gergő ütős. Székhelyi fózsef színművész, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, valamint St. Martin idézi fel a tavaly októberben elhunyt Kossuth-díjas énekes személyiségét és művészetét. A műsort és az emlékező beszélgetéseket Márok Tamás újságíró vezeti. A sorozat ötletgazdája és szerkesztője, Ravaszné Zsarkó Gabriella kezdeményezésére az esemény belépődíja egy szál virág. A közönség virágait Gregorné dr. Takács Máriának adják át, aki azokkal a művész sírját díszíti. A koncert szervezői úgy vélik, a virá­gokkal borított nyughely méltán hirdetheti a közönség háláját a sze­retett művész iránt, aki nagyon sok jótékony célú hangversenyen énekelt. Várjátékok Darvasival és Hernádi Judittal MUNKATÁRSUNKTÓL Három héten át népesíti be idén a Pinceszínház a szegedi várkertet július 4-étől - jelen­tette be tegnapi sajtótájékozta­tóján Kancsár József igazgató. Az ötödik Szegedi Várjátékok műsorán gyerekelőadások, báb­játékok és felnőtteknek szóló produkciók szerepelnek, és a hagyományoknak megfelelően kirakodóvásár, kézműves-be­mutató, népi játszópark várja az éfüeklődőket. A harminckét előadás között az unikum: a Szegedi Nemzeti Színház és a Pinceszínház be­mutatja Darvasi László Trapiti című zenés mesejátékát. Hosz­szú idő után ismét színpadra ál­lítják Moliére vígjátékát, a Fér­jek iskoláját. Koltai Róbert ren­dezésében és Straub Dezső fő­szereplésével pedig az Egy szok­nya, egy nadrág zenés vígjátékot viszik színre. A szegedi várban vendégeskedik a Szakcsi Gypsy Jazz Szakcsi Lakatos Béla veze­tésével. Csemegének ígérkezik Vámos Miklós levéldrámája, a Love Letters, amelyet Mácsai Pál rendezett, Hernádi ]udit és Gálffi László ad elő. Jegyek a helyszínen és a Tour­inform-jegyirodáiban kaphatók. Koltay Gábor Horthy Miklósról Horthy, a kormányzó című könyvét dedikálta tegnap a sze­gedi Fidesz-székházban Koltay Gábor rendező. A korszakról, a könyvről, és az alapjául szolgáló filmről a KDNP ügyvezető alel­nöke, Miklós Péter történész fag­gatta az alkotót. A kötet A kormányzó című dokumentumfilm készítésének hátterét, fogadtatásának körül­ményeit mutatja be, közli a tel­jes szövegét, gazdag képanyag­gal illusztrálva. A kétrészes, több mint háromórás filmben Koltay Gergely szerzeményei hallhatók, az archív hangfelvé­telek között felcsendülnek Ka­rády Katalin és Jávor Pál dalai. Koltay Gábor a magyar történe­lem játékfilmes feldolgozásai után - István, a király, Julianus barát, Honfoglalás, Sacra Coro­na - és a Trianon című doku­mentumfilmet követően a két világháború közötti Magyaror­szág történelmét dolgozza fel. Horthy Miklós 1957-es halálá­nak ötvenedik évfordulóján megszólalnak a család tagjai: a kormányzó menye, özvegy Hor­thy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona és unokája, ifjabb Horthy István. A történészek mellett közéleti személyiségek működnek közre, a kormányzó­tól származó idézeteket Szélyes Imre tolmácsolja. Egy kiállítás „legjei" - Munkácsyné a legkevésbé szép Lukrécia a MÉH-telepről Hús-vér szépségek versenyében is sokat szá­mít a szubjektív megítélés. Ezért a szegedi Móra-múzeum egy hete nyílt Rejtett szép­ségek című vendégtárlatán a legszebb nő helyett más „legeket" kerestünk. A fővárosi Szépművészeti Múzeum raktárá­ból a Rejtett szépségek című összeállítás hat­vankét alkotóművész hatvanöt műtárgya turnézik a hazai nagyvárosokban. Papp Kata­lin művészettörténész-rendező munkáját az is nehezítette, hogy a gyűjtemény összesen közel száztízezer műalkotást őriz, és annak csak egytizedét mutatja be a kiállításokon. (A szegedi múzeumnak összesen hétezer szob­ra, grafikája, festménye van, és ennek a mennyiségnek még a tizedét sem láthatják a múzeumjárók.) A legismertebb képzőművész és szobor Auguste Rodin A Csók című bronzalkotása. Ezt negyven éve vásárolta a Szépművészeti, ám öt másikat még a mestertől szerzett meg, és őrzi a kapcsolódó levelezést is. A legtöbb műtárgy - három bronzszobor - az egyik leg­népszerűbb belga művésztől, Constantin J. Meunier-től érkezett Szegedre, szemléltetve pályája és látásmódja változását. Legelőször itt láthatjuk együtt a vándorki­állítás anyagába beválogatott hat grafika mindegyikét. Mert műtárgyvédelmi okokból alapanyagukat, a papírt három hónap után két éven át pihentetni kell. Gauguin Lédája azért jöhetett el Szegedre, mert belőle Pesten kettő van, ez a „dublőrpéldány". A legbonyo­lultabb kompozíció is a Léda - köralakba fog­lalt tökéletességét érdemes figyelni. A legme­részebb technikájú is ez a kép: kísérletként Gauguin a sokszorosítandó nyomatot kőlap helyett olcsóbb, ám kényesebb cinklemezre karcolta. Ezért nem litográfiának, hanem cinkográfiának nevezik. A legkorosabbnak, vagyis a legkorábban megörökített hölgynek Gaspare Landi Vénu­sza számít 1792-ből. Az Esterházy család vá­sárolta a művésztől, amikor 1896-ban az or­szággyűlés döntött a múzeumalapításról, odaadták. Ez tehát a Szépművészetinek is az egyik legelső darabja. A legkésőbb készült A csúnyasági versenyt bizonyára Munkácsy Mihályné nyerné Fotók: Segesvári Csaba kép, a „legfiatalabb" asszony Gino Severini saját feleségét ábrázoló festménye. A leghá­nyatottabb sorsú kincsekből is láthatunk. Jean-Baptiste-Auguste Clésinger Haldokló Lukrécia bronzszobra történetét szépíti a fel­irat: „leletmentés, 1951". A muzeológusok az ötvenes években a MEH-telepen leadott hulladékból mentették meg. A bronz Haldokló Lukréciát az anyagáért adták el kilóra Ha a legszebb nőt nem is, a legcsúnyábbat egyértelműen kiválasztottuk: Friedrich Au­gust von Kaulbach festette Munkácsy Mi­hálynéról. A marcona matróna saját maga hagyta a múzeumra a képmását, ezért felté­telezhető, hogy tetszett neki, sőt még talán idealizálta is a festő. Rosszmájú műértők ér­teni vélik, hogyan volt képes Munkácsy kar­rierjét egyengetni, sőt hogy miként veszteget­te meg élete párjának kritikusait. Örök múzsáknál is lényeges a méret. Leg­nehezebb köztük 340 kilójával a norvég In­gebrigt Vik törékeny öregasszonyt ábrázoló alkotása, a tömör márványt hatan emelték föl a bemutatóállványra. A festmények közül sem a legtermetesebb asszony - [ean Paul Si­nibaldi Hajnalhasadás című képe két méter­szer három méteres - nyom a legtöbbet. A la­punkban már bemutatott Jules Lefebvre al­kotta vízitündér a legnehezebb, csupán a ke­rete hatvankilós. DOMBAI TÜNDE SZEPSEGEK VERSENYBEN Egy hét alatt 2500-an nézték meg a Mora-múze­um tárlatát. Ezzel a Rejtett szépségek lefőzték a két évvel ezelőtti Chagall-, valamint a tavalyi Mednyánszky- és Dali-kiállítás első hetét. Sokat számított, hogy a nyitónapon ingyenjegyeket ad­tak ki, amelyekkel több mint ezren rohamozták meg a Tisza-parti kultúrpalotát. Boncz Ádám Amerikában tanulja tovább színészmesterséget Bye-bye Szeged, hello New York! Ádám ősztől az amerikai akadémián szerepel Fctó: Kantok Csaba A nyarat még itthon tölti, azután szeptem­berben Amerika felé veszi útját a Szegedi Nem­zeti Színház ifjú színésze, Boncz Ádám. Há­romszor próbálkozott a budapesti Színművé­szeti Egyetemen - sikertelenül. Azután tavaly úgy döntött, eltölt egy hónapot a londoni szín­művészeti nyári iskolában, most pedig New Yorkba készül két évre. - Lee Strasberg Színház és Film Intézet - ez a neve az iskolának, ahová pályáztam és legna­gyobb meglepetésemre felvettek - meséli Boncz Adám. - Az ötlet onnan jött, hogy ta­valy, amikor egy hónapot töltöttem a Londoni Színiakadémia nyári kurzusán, szóba került, hogy mennyire jó az amerikai képzés. Miután hazajöttem és elkezdtem az évadot, elhatároz­tam, hogy utánanézek az iskolának. Volt egy olyan könnyítés, hogy aki az óceánon túlról pályázik, annak nem kell személyesen megje­lennie, csak küldeni kell felvételeket és egy önéletrajzot. Szerintem esetemben az a diplo­ma döntötte el, hogy felvegyenek, amit Lon­donban szereztem. Most éppen ösztöndíjakra pályázom. Az biztos, hogy New Yorkban drága az élet és a szállás, ez utóbbira is olcsóbb meg­oldásokat keresek. Valószínűleg, hogy kezdet­ben ismerősöknél lakom, később diákszállón. Visszatérve az iskolára: Lee Strasberg honosí­totta meg a tengerentúlon a híres Sztanyivsz­laszkij-módszert, amit nálunk is tanítanak a színművészetin. Ádámot a magyar színművészetiről három­szor utasították el, erről azt mondja, hogy már nem bántja, nem néz hátra, talán a sors akarta így, hogy a tengerentúlon tanulja a színész mesterség fortélyait. - Amikor rámentem az is­kola honlapjára, és megnéztem, kik végeztek ott, a fél filmes lexikon kitárult előttem: Mar­Ion Brandótól Róbert de Nirón át Angebna Jo­lie-ig mindenki oda járt. Persze én tanulni me­gyek és nem gondolom, hogy Spielberg és George Lucas ott verekszik majd a portán, hogy melyikük fog velem filmet forgatni... Még a vízumért izgulok kicsit, most kérem az inter­júidőpontot az amerikai nagykövetségre, majd húzok öltönyt, meg nyakkendőt és próbálok jól szerepelni. A Boncz család persze nagyon aggódik, és Ádám szülei attól tartanak, nagyon magányosak lesznek itt, csakúgy, mint a fiuk odakint. - Egy hónapnál több időre még sosem voltam távol Szegedtől. Imádom ezt a várost, könnybe lábad a szemem, ha csak arra gondolok, hogy két hónap múlva búcsúznunk kell - mondja a színész. GÁTI KATALIN TEODÓRA HÍREK KORUSOKAT VAR A SOMOGYI Iskolai és öntevékeny kórusoknak kínál föllépési lehetőséget a szegedi Somogyi-könyvtár. Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulóján az énekkarok novembertől mutathatnák be Kodály-művekkel gazdagított műsorukat a könyvtár aulájának színpadán. A hangversenysorozatra június 12-éig jelentkezhetnek az érdeklődők a borik@sk-szeged.hu, sosne@sk-szeged.hu e-mail címeken, a 425-525/149-es telefonszámon, valamint a könyvtár levélcímén: 6720 Szeged, Dóm tér 1-4. SZEGEDI KÖNYV SIKERE A Szépírók Társasága átadta idei díjait, a zsűri vers kategóriában A Legjobb Nap című kötetért Tandori Dezsőnek ítélte oda az elismerést. A könyv - Tóth Ákos szerkesztésében - a Tiszatáj Könyvek sorozatában jelent meg. BÁCK MANCI BUDAPESTEN IS HÓDÍT A Gömör Béla által írt albumnak köszönhetően néhány éve újrafelfedezett neves szegedi fotográfusnő, Báck Manci munkái Budapesten is hódítanak. Korai fotográfiák a huszadik századból címmel ma 18 órakor E. Csorba Csilla művészettörténész nyitja meg a Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeumban (Budapest, Kiscelli utca 108.) a fényképeiből nyílt kiállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents