Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-07 / 131. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JÚNIUS 7. -AKTUÁLIS" 5 Kétszázmillió forintos beruházás Körforgalom, út és járda Átépítik a Körtöltés utca környékét Szegeden. A 200 millió forintos beruházás munkálatai két és fél hónapig tartanak. * MUNKATÁRSUNKTÓL Már ma elkezdik Szegeden a Körtöltés utca-Makkoserdő sori terület rekonstrukcióját. Botka László polgármester és a közbeszerzési pályázaton nyertes kivitelező, a Strabag Zrt. képviselői, Pusztai Jánosné dél-magyarországi igazgató és Dékány Béla területi igazgató tegnap írták alá a szerződést a helyszínen. A 200 millió forintos rekonstrukció során szélesednek az utcák, felújítják a járdákat, egy kilométeren kerékpárút épül. A csapadékvíz elvezetésére a Körtöltés utcán új csatorna létesül. A közvilágítási hálózat is megújul: a faoszlopos légvezetékek helyett acéloszloposföldkábeles rendszerre tér át az áramszolgáltató. A Damjanich utca, Bálint Sándor utca és Körtöltés utca kereszteződésében körforgalmat építenek. Az egy évvel ezelőtti demonstrációkra utalva - a Bartucz utcaiak tüntettek a hatalmas átmenő forgalom miatt - a polgármester kijelentette: az eddig lezárt utcákat megnyitják, nem egyetlen utcára zsúfolódnak a járművek, a közlekedési feltételek több szempontból javulnak. A munkálatok során tizenhárom fát kivágnak, de helyettük 78 díszfát és 800 cserjét ültetnek. A munka befejezésének határideje: augusztus 25. Oláh fános a szegedi választás után kijelentette: ne nyugodjanak meg a szocialisták Gyimesi László az új Fidesz-elnök A két állva maradt elnökjelölt közül a később nyertes Gyimesi László Orbán Viktort, míg riválisa, Oláh János Kövér Lászlót idézte a Fidesz-MPSZ szegedi csoportjának tegnapi tisztújító ülésén. Gyimesi László 139 szavazattal két év szünet után visszatért a Fidesz-MPSZ helyi szervezetének élére, 24-gyel kapott több voksot, mint elődje. Mintegy háromnegyed órás késéssel kezdődött tegnap a megyeházán a Fidesz-MPSZ szegedi csoportjának rendhagyó módon nyílt tisztújító ülése. A levezető elnök, Budai Géza bejelentette, heten kaptak jelölést a csoport elnöki tisztségére: a jelenlegi elnök, Oláh János mellett Dux László, Gyimesi László, Hűvös László, Makrai László, Póda Jenő és Tárkony István. Öten visszaléptek, Dux László kivételével pedig valamennyien változást sürgettek, és nyíltan vagy burkoltan Gyimesi László támogatására szólítottak fel. Dux László arra kérte a tagságot, hogy bölcs döntést hozzon. A választás előtt a két állva maradt elnökjelölt közül Gyimesi László változást hangsúlyozva kijelentette: meg kell szijntetni a párton belüli széthúzást, majd Bodó Imrére és Nógrádi Zoltánra utalva azt mondta, véget kell vetni annak, hogy Tiszaszigeten vagy Mórahalmon mondják meg, mit kell tenni Szegeden, és be kell fejezni az árulkodni Gyimesi László fogadja a gratulációkat Fotó: Schmidt Andrea A SZEGEDI FiDESZ-SZERVEZET ELNÖKSÉGE A Fidesz szegedi szervezetének új elnöke Gyimesi László 26 éves, a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán szerzett diplomát, ügyvédjelölt, szakvizsga előtt áll. A Fidesz-MPSZ-be 2004-ben lépett be, 2004. október 18. és 2005. június 30. között a szegedi csoport elnöke. Az elnökség tagjai: Balogi Dániel, Farkasné Pócsai Blanka, Haág Zalán, Hűvös László, Juhász Gyula, Rózsavölgyi József. szaladgálást Pestre, a pártközpontba. Az elnökaspiráns többször is idézte Orbán Viktort, leszögezte, Szegeden a tavalyi választásokon megrázó vereséget szenvedett a Fidesz. Az a célja, hogy az ország más térségeihez hasonlóan a csongrádi megyeszékhelyen is meglegyen „az új többség". A Kövér Lászlót idéző Oláh János élesen bírálta az előtte felszólalókat. A tagság többségét szemmel láthatóan megdöbbentette, hogy a változást sürgető Makraiékat baloldaliaknak nevezte. Azt mondta, semmit nem tettek a Fideszért, a riválisát támogatókat pedig felszólította, hogy takarodjanak. Utóbbi kijelentéseiért később elnézést kért, megkövette Hűvös Lászlót és Póda Jenőt is. A szavazatszámláló bizottság elnöke fél kilenckor jelentette be, hogy Gyimesi László lett a Fidesz-MPSZ szegedi csoportjának új elnöke. Gyimesi 2004. október 18. és 2005. június 30. között már betöltötte ezt a tisztséget. Az új elnökre 139-en, riválisára 115-en adták szavazatukat. Oláh János ezután bejelentette, visszalép az elnökségi tagság jelölésétől. Lapunknak azt mondta, nem érez csalódást, az MSZP-sek aknamunkája okozta a vereségét, de a szocialisták ne nyugodjanak meg, a jövőben is „odafigyel" a szegedi egészségügyre. OLÁH ZOLTÁN Tízszer többet jár a mentő Makó és Szeged között Benzinre megy el a reform haszna Mentőautó a makói kórház előtt. A forgalmas 43-ason ingáznak a betegekkel Fotó: Illyés Szabolcs Ezer százalékkal nőtt a mentők által megtett kilométer Makó és Szeged között, a forgalmas 43-ason, mivel a Maros-parti kórház ellátási jogköre megváltozott. Az orvosok és a politikusok tiltakoznak, levelet írnak az Egészségügyi Minisztériumnak. Különösen elkeserítő helyzetbe kerül, aki a makói kistérség egyik, mondjuk a megye keleti határához közelebb eső településén szenved agyérgörcsöt, agyvérzést. Mivel ennek a betegségcsoportnak a diagnosztizálási jogát is megvonták a makói kórháztól, a szerencsétlenül járt személy hoszszú tortúrára számíthat. A Makóról harminc perc alatt kiérkező mer. fő orvosa-ápolója először szállíthatóvá teszi - újabb húsz perc - a beteget, aztán átrobog vele a kórházzal rendelkező városon. Kerülgetve az M43-as életveszélyes kamionoszlopait, Szegedre jut, ahol a neurológiára szállítják be a pácienst: ez további negyven NEM NÉZIK TÉTLENÜL Az áldatlan állapot megszüntetése érdekében az egész kistérség öszszefogott. Kardos Anita, a makói önkormányzat sajtóreferense arról tájékoztatta lapunkat, amint megkapják a kórház főigazgatójának szakmai háttéranyagát, a makói pártokkal - ellenzékben és kormányon lévőkkel - közösen levelet írnak az egészségügyi tárcához: állítsák vissza az intézmény korábbi ellátási jogkörét. percbe telik. Itt kiírják a szükséges diagnosztikai vizsgálatra, ahol megállapítják: műtétet igénylő, vagy konzervatív kezelésre van szüksége. Amennyiben nem kell operálni, újra szállíthatóvá teszik, be a mentőbe, újra átevickélnek vele a városon, fel a 43-asra, és fél óra, harmincöt perc múlva meg is érkezhet a makói kórházba, ahol végre - két-három órányi késlekedés után, több tízezer forint szakszerű elköltését követően - végre megkezdhetik ellátását. Ezt az eddig is számos beteget érintő forgatókönyvet Zentay Attila, az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetének orvosigazgatója vázolta fel lapunk kérésére. Kiemelte: a reform áprilisi kezdete óta 23 százalékkal nőtt a mentőautók futásteljesítménye, a Makó és Szeged közötti utak száma ezer százalékkal nőtt a korábbiakhoz képest. Ez sokmilliós, jórészt értelmetlen többletköltséget jelent az államnak, felesleges kényelmetlenséget, és - nem mellesleg - életveszélyt az ellátásra szorulóknak. - Ugyanilyen kényelmetlenséggel kell szembesülniük a traumatológiai sérültek közül azoknak, akik nincsenek életveszélyes állapotban - tette hozzá Baráth Lajos, a makói kórház főigazgatója. Április óta ötvennyolc esetben kényszerült felesleges utazásra fedett csonttöréssel és hasonló, igen fájdalmas, súlyos, de közvetlen életveszélyt nem jelentő sérüléssel hozzánk forduló beteg. I.SZ. Az intézményvezetők túlzónak találják a harmincszázalékos eltérést Félrekezelt betegek - vagy adatok Egy tanulmány szerint a dél-alföldi régióban volt tavaly a legnagyobb - 30 százalékos - eltérés a kórházi halálesetek klinikai és kórbonctani magyarázata között. A miniszter szerint ez a félrekezelések arányát jelzi. A megyei intézményvezetők tévesnek és félrevezetőnek tartják ezt az adatot. Saját „mérésük" ennél jóval kisebb arányt mutat - már ahol egyáltalán van ilyen nyilvántartás. Jakus Lajos, a makói kórház minőségirányítási igazgatója szerint sem a regionális, sem az országos adatok nem értékelhetők. Mint mondta, egy beteg klinikai diagnózisánál felsorolják az alap-, társ- és kísérőbetegségeit is, s az ebből adódó klinikai halálokot - ami eltérhet a végül a boncolásnál megállapított októl. Példaként említette: ha tüdőgyulladást nevez meg halálokként a kezelőorvos, a patológus pedig tüdőembóliát - a kettő csak a halál közvetlen okában különbözik. Ez nem jelenti, hogy a pácienst mással kezelték volna, m'int amiben végül elhunyt. Szerinte a magas eltérési arány így alakulhat ki. Saját méréseik alapján náluk a diagnosztikai eltérés csak tizennégy százalékos volt tavaly. 99 Az egészségügyi intézmények hajlamosak arra, hogy papíron „elmozduljanak" a többet hozó diagnózis, illetve terápia felé. A kezelést ez nem befolyásolja. Pajor László Sántít a statisztika Kallai Árpád, a vásárhelyi kórház főigazgatója szerint is. Elmondta, a betegségeket egy nemzetközi osztályozási rendszer szerint regisztrálják - ez az úgynevezett BNO-kód -, egy-egy betegséghez viszont több kód is tartozhat. A kód tehát eltérhet, a mögötte lévő tartalom - azaz a betegség vagy a halál oka - viszont fedi egymást. A statisztika csak a BNO-kódokat veti össze, ebből SAJAT KIMUTATAS Csak Csongrád megyei kórházakban próbáltunk adatokhoz jutni, amelyek cáfolják vagy igazolják a sokat vitatott tanulmány állítását. A 30 százalékos diagnosztikai eltérési arány a régióra - azaz Csongrád mellett Bács és Békés megyére is - vonatkozik. A Csongrád megyei intézményektől kapott adatok alapján úgy tűnik, legfeljebb a két szomszédos megyében lehetnek olyan kórházak, amelyekben annyi beteget „félrekezelnek", hogy „kijön" a 30 százalékos átlag. Hiszen - a kapott adatok szerinti számításunk alapján - Csongrádban 10 százaléknál alig magasabb ez az arány. ered a nagy arányú eltérés. Saját kimutatásuk szerint tavaly a részben eltérő diagnózisok aránya 8,7, a teljesen eltérőeké egy százalék alatti, azaz három eset volt - pedig az elhunytak háromnegyedét boncolták. Nem tud a diagnózisbeli eltérésekről pontos arányt mondani Várkonyi Katalin, a szentesi kórház főigazgatója. Náluk havonta egy-két alkalommal fordul csak elő, hogy a patológusnak és a kezelőorvosnak konzultálnia kell, mert különböző halálokot állapítottak meg. Az eltérések oka szerinte is főként az, hogy a kérdéses vagy rendkívüli haláleseteknél boncolnak csak, ami az elhunytak harmadát jelenti. Terminológiai problémákkal azaz a betegség pontos, BNO-kód szerinti megnevezésével - magyarázható az eltérés Pajor László szerint. A szegedi városi kórház főigazgatója azt mondja, a nagyarányú különbség másik oka a finanszírozásra vezet< hető vissza. Egyes betegségek kezelését ugyanis jobban fizeti az OEI> így az egészségügyi intézmények a jelenlegi anyagi helyzetükben hajlamosak arra, hogy papíron „elmozduljanak" a többet hozó diagnózis, illetve terápia felé. A kezelést ez nem befolyásolja. Statisztikájuk nekik sincs arról, hogy mekkora az eltérés a kezelőorvos és a patológus szerinti halálok között. Mikó Tivadarnak, a szegedi orvoscentrum és a patológiai intézet vezetőjének is alapvető módszertani gondjai vannak az elemzéssel. Az elhunytaknak ugyanis csak 30-40 százalékát boncolják fel, így a minta - amiből az arányokat kiszámolták - nem tekinthető hitelesnek. A kezelőorvosénál szemléletesebb, alaposabb kórbonctani vizsgálat pedig olyan kísérőbetegséget is kimutathat, ami a tudomány mai állása szerint egy élő embernél felismerhetetlen. Iványi Béla professzor, a patológiai intézet veze^tőhelyettese hozzátette: többnyire akkor boncolnak, amikor a halál oka nem egyértelmű - emiatt az eltérés aránya is magasabb. Egy korábbi felmérésük szerint az intenzív osztályon elhunytak klinikai és patológiai diagnózisa között húsz százalék körüli volt az eltérés - ami nemzetközileg is jónak számít. Kapacitás hiányában a más osztályokon elhunytakat többnyire nem boncolják, s mivel jóval több az ilyen eset, nincs összesíthető adat a klinikai központ eltérési arányáról. T.R. A DIAGNÓZISOK ÉS A BONCOLÁSI EREDMÉNYEK KÖZTI ELTÉRÉSEK / Forrás: Egészségügyi Minisztérium DM-grafika