Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-05 / 104. szám

SZOMBAT, 2007. MÁJUS 5. "MEGYEI TŰKOR" Internetező nagymamák Szentmihályon -Amikor lemerevedik valakinek a nyila - Minimum 1 -2 óra a gép előtt Nem csak a húszéveseké a világháló Nem csak a húszéveseké a világháló. Erről a szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Házban bizonyosodhattunk meg, ahol a helyi netnagyik iwiweznek, képeslapot küldenek, vagy webka­merán keresztül trécselnek. - Valika, te vágod ám, de piszko­sul! Mit nézegetsz, tán a szexol­dalt? - hangzik az incselkedő kérdés a szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Ház szá­mítógéptermében. Itt tanulták a világhálón szörfözés alapjait a helyi netnagyik, Vér Sándorné Marika, Posta Istvánné Pannika, Kónya Imréné Erzsike és Prágai Ferencné Marika. Ötödik társuk, Ács Sánta Imréné Valika pedig „távoktatásban", a gyermekétől okult, aki „Kattints, nagyi!" fel­szólításokkal biztatta, ha el­akadt. A netnagyi jelzőt tavaly február óta érdemli ki az öt szentmihályi asszony. Mikor ugyanis a műve­lődési ház pályázaton nyert négy számítógépet, internetfelhaszná­lói tanfolyamot hirdetett. - Egyi­künk kedvet kapott hozzá, és a többi sem akart lemaradni - vall az indulásról Pannika. Valóban a kályhától indultak el, de a 12 al­kalom alatt, heti két órában elju­tottak a mai szintre. - Először nagyon nehéz volt, ma viszont már olvasom a Délmagyar, a Nők Lapja olda­lait, kukkolom a főzőműsoro­kat is, ha előző nap valami iz­galmasat készítettek. A plety­NfiGYISZLENG gj| Semmi rosszra nem kell gondolni, ha azt halljuk a netnagyiktól, „le­merevedett a nyilam". Ez ugyanis csupán azt jelenti, lefagyott a szá­mítógép. Ha pedig a „csumát" em­legetik, nem a kukoricáról, hanem a pendrive-ról, az apró, cső alakú adathordozóról beszélnek. kalapokat is átnézem, bár saj­nos a teljes cikkek nincsenek fenn - meséli Vérné Marika. ­Egymásnak leveleket írunk, iwiwezünk, képeket, képesla­pokat küldünk névnapra, szü­linapra. Valikának például pont akkor küldtem kisbabát ábrázoló képeslapot, mielőtt kiderült, unokája lesz - teszi hozzá Pannika. Az ő hétéves unokája viszont már profi, még néhány játékprogramra is megtanította a nagyit. Bár né­ha „generációs konfliktuso­kat" okoz eldönteni, ki kap­csolja be előbb a masinát. - Borzasztóan sok információt lehet elérni az interneten, csak idő kell hozzá. Ha csak fél órám van, inkább le sem ülök a gép­hez, 1-2 óra minimum kell, fő­leg, ha az Egyesült Államokban Adóbevallást készítenek, leveleznek, játszanak a netnagyik élő rokonommal beszélgetek webkamerával - mondja Vérné Marika. A netnagyik között akad, aki­nek munkaeszköz a számítógép. Erzsike már a pénzügyi átutalá­sokat is ezzel intézi, sőt adóbe­vallását is interneten küldte be. ­Eleinte ódzkodtam tőle, hogy nem biztonságos, de olyan jó, hogy nem kell örökké rohangál­nom - áradozik Erzsike, hozzáté­Fotó: Schmidt Andrea ve: a netnagyiknak a letöltések­kel még akadnak problémái, ezt még szívesen megtanulnák. R. TÓTH GÁBOR Három sportágat is kipróbált már az 51 éves szegedi Bolgár Tamás. Gerelyhajításban és bowlingban országos bajnok lett, míg a tekét jelenleg hobbi szinten űzi. Szívfáj­dalma, hogy nem vehetett részt a moszkvai olimpián, pedig eredményei alapján ott lett volna a helye. A legtöbb élsportoló annyira megelégeli pá­lyafutása során a napi két edzést, hogy a visz­szavonulás után egy ideig gondolni sem akar a tréningekre. Az egykori válogatott gerelyha­jító, Bolgár Tamás azonban kilóg a sorból. Némethtel és Paragival - Soha nem tudtam mozgás nélkül elkép­zelni az életem, ezért miután 1990-ben, ti­zenhat év után sarokba állítottam a gerelye­ket, azon gondolkodtam, mit kellene sportol­ni - mondta Szeged közismert sportolója, 1986 gerelyhajító magyar bajnoka. Leveze­tésként egy-két gerelyhajító versenyen még elindult, de ez már nem ugyanaz volt, mint amikor az 1976-os montreali olimpia bajno­kával, világrekorderrel, Németh Miklóssal vagy a későbbi világcsúcstartó Paragi Ferenc­cel viaskodott. Apropó moszkvai olimpia! Nagy fájdalom a 27 évvel ezelőtti történés Tamás életében. A Szovjetunióban rendezett olimpiára három magyar gerelyhajító utaz­hatott volna. Az nem volt vitás, hogy Né­meth Miklós és Paragi Ferenc a keretben van, azt azonban soha nem gondolta volna a Sze­gedi VSE, majd a Szeol atlétája, hogy ő mint a magyar ranglista akkori harmadik helyezett­je nem lesz ott a Misa Mackóval jelképezett moszkvai olimpián. A vidékiek hátránya - Abban az időben a vidéki sportolókat mondhatni semmibe vették. Nyílt titok volt: mivel nem került fővárosi versenyző a rang­sor harmadik helyére, ezért inkább csak két versenyzőt utaztatott a szövetség. Szomorú voltam, hiszen akkori eredményemmel olimpiai ötödik lehettem volna - emlékezett vissza Tamás, akinek akkori mestere pedig nem akárki volt: 1979-ben és 1980-ban di­rekt az olimpiai felkészülés kedvéért, az 1960-as római olimpia ezüstérmese, Kulcsár Gergely irányította a felkészülését. Annak el­lenére, hogy a rendszerváltás előtt igen kö­rülményesen lehetett a köznépnek nyugatra utazni, a szegedi gerelyhajító a legjobbakkal járta a külföldi edzőtáborokat. Főként Olasz­ország volt a kedvenc állomáshelyük, ahol egy edzőközpontban tréningezett a két világ­hírű olimpiai bajnok olasz atlétával, a ma­gasugró Sara Simeonival és a sprinter, Pietro Menneával. Nyolcvan méter felett - A külföldi edzőtáborokba utazó keretbe sem volt könnyű bekerülni, hiszen csak Magyarországon tizenhatan dobtunk nyolc­van méter felett, ami akkor nagy szó volt ­magyarázta Bolgár Tamás, aki tizenhat év atletizálás után sportágat váltott és bowlin­gozni kezdett. Szegeden a 90-es évek elején az országban elsők között alakult bowling­csapat. A Biliárd Casino együttese 1995-ben meg is nyerte a csapatbajnoksá­got, amelynek tagja volt Tamás is. Önkölt­ségen a magyar válogatott színeiben még abban az évben az amerikai Renóban világ­bajnokságon is részt vett. - Ez arra volt jó, hogy belekóstoljunk, mi­lyen is az igazi bowling. Mi ugyanis tekés stí­lusban gurítottunk. Amerikából hoztuk az első szakkönyveket, videofelvételeket, hogy igazán milyen technikával kellene elengedni a különböző állásokban a golyót - szakmá­zott a ma már 51 éves férfi, aki felhagyva a bowlinggal, átpártolt a rokonsportághoz, a tekéhez. Jelenleg csapatával a városi bajnok­ságban az első helyen áll. - Nemrégiben megműttettem a térdemet, hogy tudjak még néhány évig sportolni. No meg a kertészetemben sem előnyös, ha sánti­kálva járkálok. CS.G. L. PÁLMÁKRA VADÁSZIK Az egykori gerelyhajító még élsportoló korában elkezdte a dísznövény-kereskedést. Saját vállal­kozást azonban csak a rendszerváltás idején ala­pított, miután elvégezte a dísznövénykertész is­kolát. Azóta fokozatosan fejlesztette kertészetét, de olyan különleges kéréssel még senki nem for­dult hozzá, mint az elmúlt héten egy csongrádi fi­atalember. Tíz darab kétméteres törzsű pálmafá­ra kértek ajánlatot. - A sportban megtanultam, hogy semmi sem lehetetlen. Már találtam is ezer euróért igazi mediterrán pálmát. Megyei ökoiskolák - környezetvédelem Országszerte egyre bővül az ökoiskola-hálúzat. A csanádpalotai, az algyői általános iskola éppúgy ökoiskola, mint a szegedi Krúdy ­hogy esak három példát hozzunk a megyei tizenkilencből. Az ökoiskolák különös súlyt helyeznek arra, hogy a diákok elsajátítsák a környezetvédő gondolkodást - a különböző egycb ismeret­anyagokon túl. A csanádpalotai Dér István Álta­lános Iskola a hetedik évfolya­mon bevezette a környezetvédel­mi oktatást a természettudomá­nyos tárgyakon belül - halljuk Hajas Lászlóné igazgatóhelyet­testől. Kémiaórán például nem­csak a különböző vegyi anyagok felépítéséről esik szó, hanem ar­ról is, hogy ezek az anyagok mi­lyen szerephez juthatnak a ház­tartásban, s milyen környezeti károkat okoznak, ha kijutnak a szabadba. Az önkormányzat tá­mogatásával már a paksi atom­erőművet is meglátogathatta a hetedik évfolyam. - Amely tantárgyakba csak le­het, beépítjük a környezetvéde­lemmel összefüggő, környezet­tudatosságra nevelő ismeret­anyagot - tájékoztat Szivacski Angéla, az Algyői Általános Isko­la zöldmunkaközöség-vezetője. Magyar nyelvi órákon mondat­elemzéskor például hulladék­gyűjtéssel összefüggő mondato­kat elemeznek a diákok. Mindez kitűnően alkalmas arra, hogy a gyerekek gondolkodásába be­ivódjék a környezetvédelem té­maköre. Innen már egyenes az út oda, hogy ha felnőttként lehető­ségük nyílik környe­zetvédő és kevésbé környezetvédő jelle­gű döntést hozni leg­különbözőbb ügyek­ben - magától érte­tődő módon a kör­nyezetvédő döntést válasszák. A szegedi Krúdy Gyula Kereskedel­mi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola az intéz­mény jellegzetes szakmai profiljával kapcsolja össze az ökoszemléletet mondja Fiilöpné Strohner Irén bioló­gia-kémia szakos Az algyői tanár. A különféle nak NEMZETKÖZI HAL0ZAT IH Mitől ökoiskola egy ökoiskola? Az intézmény helyi tantervében és pedagógiai programjában megha­tározó szerep jut a környezeti ne­velésnek. annak, hogy a diákok szemléletét a fenntartható fejlő­* dés hassa át. Az ökoiskola címet minisztériumi pályázat révén nyerheti el az iskola, és akkor ma­radhat a hálózat tagja, ha a szük­séges kritériumokat folyamatosan teljesíti. A magyar ökoiskola-háló­zat egyébként a világszerte bővülő nemzetközi hálózat része. tantárgyakban itt is szerepet kapnak a környezetvédelem szempontjai. Külön környezet­védelmet is tanítanak, illetve tudatos vásárlóvá nevelik a diá­kokat, laborgyakorlatok kereté­ben pedig kereskedelem, a ven­déglátás területén előfordulható veszélyes hulladékok kezelésé­vel foglalkoznak a diákok. Öko­lógiailábnyom-fölmérést szin­tén végeznek - a kapott adatsor­ból kiderül, mennyire terheli egy-egy ember, intézmény, vá­ros a környezetét. ECS. iskolások igazi „zöldben" tanul­Fotó: Karnak Csaba Bolgár Tamás két sportágban is országos bajnok lett - Misa Mackó olimpiájáról lemaradt 33 éve versenyszerűen sportol Bolgár Tamás olimpiai bajnokkal küzdött Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents