Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-02 / 101. szám

SZERDA, 2007. MÁJUS 2. • MEGYEI TÜKÖR* 7 A NULLA FEHÉR A tudomány nem adott még magyarázatot a fejszámolók különleges tehetségére, ahányan vannak, annyifélék: van, aki, akár egy médium, lelki szemeivel lát, másnak belső hang diktál vagy idegen kéz írja le a számokat. Egy női fejszámoló meg a számok színét érti: nála például a nulla fehér, az ötös kék, a kilences barna. Nagyjából százötvenen vannak, akik nyilvános szereplésből élnek. A világrekorder egy francia programozóhallgató, Alexis Lemaire két éve egy kétszáz jegyű számnak a 13. gyökét számolta. Időbe telt, 48 perc alatt számolta ki a tizenhat jegyű választ. A leghíresebb hazai fenomén az 1921-ben Dombóváron született Pataki Ferenc, aki a cirkuszban Alfonzó és Rodolfó mellett lépett fel, és akinek egyébként kalapos volt a szakmája. Egy év múlva indul Pekingbe Cseuz László Egy év múlva, 2008. május elsején indul el kerékpárjával a pekingi olimpiára Cseuz László. A szentesi testnevelő tanár Barcelona, Atlanta, Sydney és Athén elérése után most minden eddiginél hosszabb, 12 ezer kilométeres túrára vállalkozik. A fizikai és szellemi alapozás már megkezdődött: a felkészülés jegyében eddig 8800 kilométert tekert le, és naponta egy órát tanul angolul. Gerő Zsolt fejszámoló egy szegedi raktárban dolgozik Fényképez az agyával, látja az eredményt Polgármesterekkel, üzletemberekkel, egyetemi és állami vezetőkkel találkoztak Kínában tárgyalt a szegediek delegációja A Föld túlsó felére, Pekingbe készül Cseuz László. Az ok már-már természetes: jövőre olimpiát rendeznek a kínai fővárosban. - Négy olimpián már voltam, de mivel a játékok szimbóluma öt összefonódó karika, az ötödikre is illik elmenni mondja a szentesi testnevelő épp egy évvel a Szentes-Peking túra rajtja előtt. Az idén 63 éves, egyébként nyugdíjba készülő gimnáziumi pedagógus 1992-ben kezdte az olimpiai kerekezést, akkor Barcelonáig tekert lányával, később pedig eljutott Atlantába, Sydneybe és Athénbe is. A közel száznapos út minden eddiginél alaposabb felkészülést igényel, ezért már egy éve megkezdte a fizikai felkészülést Cseuz László. Eddig 8800 kilométer van a lábában, jövő májusig pedig havi ezer kilométert kell hajtania, hogy megfelelő erőállapotba kerüljön. A szellemi alapozást sem hanyagolja, naponta egy órát angolozik, de tervbe vette azt is, hogy néhány szót megtanul kínaiul is, hátha könnyebben boldogul a házigazdákkal, ha segítségre szorul. Cseuz László már mindenféle egészségügyi szűrésen részt vett, ahol tetőtől talpig megvizsgálták, de szerencsére semmi jele betegségnek vagy sérülésnek, ami hátráltatná a felkészülésben. - Naponta 130 kilométer megtételével számolok, de ennél biztosan többet fogok letekerni, ha semmi sem akadályoz meg benne. Ez a PEKINGIG KANADAN AT |jj Uj kerékpárral és persze néhány pótalkatrésszel, küllővel, lánccal, külső és belső gumival, illetve szerszámokkal felszerelkezve vág neki az útnak Cseuz László. Szentesről Budapest, majd Bécs felé veszi az irányt, utána Bázel, Lyon, Bordeaux, majd Spanyolországon keresztül a portugáliai Lisszabon következik. Onnan átrepül New Yorkba, majd lánya lakóhelyét, Hamiltont érintve Kanadát szeli át keletről nyugatra. Vancouverből Sanghajba repül, és ott még 2000 kilométer vár rá Pekingig. A szegedi Gerő Zsolt jógázik, hogy harmóniába kerüljön magával és a külvilággal. A koncentráció a legfontosabb zseniális memóriájához, amivel pillanatok alatt szoroz és öszszead. Nem zavarja, hogy kitűnő képessége ellenére raktárosként kallódik. Egyhetes kínai látogatásról érkezett vissza a napokban Újhelyi István, szegedi országgyűlési képviselő, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. A delegációhoz csatlakoztak szegedi üzletemberek, vezetők is, akik sikeresnek ítélik a több mint egymilliárd lakosú országban folytatott tárgyalásaikat. MUNKATÁRSUNKTÓL Döbbenetes élmény az európai gazdasági lehetőségekhez szokottaknak a kínai fejlődés ütemét látni - mondta el Újhelyi István. Ha a magyarok ebből csak kicsit is kivehetik a részüket, már sokat jelentene a hazai gazdaság számára. Az államtitkár magas szintű tárgyalásokat folytatott: három óriásváros, Sanghaj, Peking és Hangcsu vezetője fogadta, az építésügyi és a sporttárca miniszterhelyetteseivel tárgyalt. Kínában szeptembertől az olimpiáig tart a magyar évad, ami lehetőségeket nyújt a magyar kultúra, az üzleti és turisztikai lehetőségek bemutatására. Hazánknak jó a megítélése a hatalmas országban, a fejlődő diplomáciai kapcsolatoknak köszönhetően pedig ide kerülhet 1000-2000 kínai óriásvállalat koordinációs központja, kelet- és közép-európai terjeszkedésük hídfőállása. Ezzel együtt hazánkban is megjelenhetnek a legmagasabb szintű ipari technológiák, a magyar cégek pedig tuA szegedi egyetemi orvoscentrum vezetője, Mikó Tivadar professzor egyetemi vezetőkkel és közvetítő cégekkel tárgyalt a kínai hallgatók részvételéről a szegedi térítéses orvos-, gyógyszerész- és fogorvosképzésben. A külföldi diákok tandíja jelentős bevételt hoz az egyetemnek. A professzor emellett eszmecserét folytatott a tradicionális kínai orvoslás magyarországi oktatásának lehetőségeiről. A másik lényeges célja a szegedi biopolisz egészségügyi parkkal kapcsolatos ismerkedő, puhatolózó tárgyalások lebonyolítása volt. Az ázsiai partnerek a kutatásfejlesztésben, a tudásalapú termelésben, egészségipari fejlesztésekben - gyógyszer-, műszergyártásban, biotechnológiában - működnének együtt. Lenyűgözte a felhőkarcolós metropoliszok és a villámgyors fejlődés látványa Varga Gusztávot, a szegedi Szilánk Cégcsoport vezérigazgatóját is, aki tíz éve rendszeresen megfordul Kínában üzleti ügyekben. Kapcsolatainak is köszönhetően a magyar delegáció látogatásakor körvonalazódott egy megállapodástervezet egy kínai céggel. Az együttműködés révén az üvegipari gépek teljes palettája megjelenhetne az egész európai piacon - az üzletben a szegedi cég lenne az egyik gyártó és a viszonteladó. A Szilánk vezetője más építőipari cégekkel, üvegipari feldolgozókkal, üveggyárak képviselőivel is tárgyalt, akik anyagaikkal, fejlett technológiáikkal szintén az európai piacra szeretnének általuk bejutni. napi átlag egyébként kevesebb, mint az eddigi útjaim résztávjai, de kalkulálni kell azzal is, hogy 12 ezer kilométer a túra teljes hossza, és én is idősebb leszek négy évvel, núnt amennyi Athénban voltam fejtegeti a testnevelő, aki a kockázati tényezőket is górcső alá vette. Ilyen lesz a kanadai Sziklás-hegységen átkelni, ahol a grizzlymedvék előszeretettel fosztogatják a túrázók elemózsiáit, ezért gázspray-t is vissz magával. A száznapos út során sátorban fog éjszakázni, lehetőség szerint nem vadkempingben, hanem annál kulturáltabb helyen, az igazi luxus pedig Pekingbe következhet, ahol a Pegazus Tours jóvoltából számos sporteseményre is ellátogathat az olimpia 16 napja alatt. A vízilabdadöntőre például már megvan a jegye, ami csupán négyezer forintba került. A túra költsége hozzávetőleg kétmillió forint lesz, és bár már vannak támogatók, további szponzorokra mindenképpen szüksége lesz. BÍRÓ DÁNIEL Pekingbe készül Cseuz László. Ez lesz az ötödik olimpiája, ahová kerékpáron jut el Fotó: Tésik Attila Bemelegítésként a szegedi Gerő Zsolt fej számolóművész két háromjegyű számot szorzott össze a tábláján úgy, hogy csak az alapműveletet írta föl. Papíron vele számoltunk, mértük az időt, az eredményt zsebszámoló géppel ellenőriztük, ami természetesen kijött. A húsz másodpercen van mit javítani, mondta Zsolt, és hogy jobban fogjon az agya, kért egy három- és egy hatjegyű számot, hogy összeszorozza. De olyanokat, amelyeket tényleg nehéznek gondolunk. Erre megadtuk magunkat, hiszen nekünk szorozni és összeadni minden számot nehéz a számítógéphez lustult agyunkkal, a harminchét éves zseni meg akkor jött elemébe. Diktáltuk: 567-szer 899 899, mindnyájan nekiestünk, és épp hogy beelőztünk, Zsolt egy perc alatt kivágta a megoldást, annak is a középső számát, hogy mögéés elésorakoztassa a többit: 51 024 273. Gerő Zsolt ekkor eltette a táblát, csak fejben jegyezte föl a szorzást, negyven másodperc, és mondta a hibátlan megoldást. Levezetésül - merthogy a fejszámolást öt-hat percig képes ilyen intenzíven csinálni - elmagyarázta a logikáját. A fejszámolást kalkulátorral is nehéz követni - A számok mind információk, lefényképezi az agyam, csoportosítom, rögzítem az egyes részszámításokat, végül meglátom a végeredményt - magyarázta kedves természetességgel. Mi megadóan bólogattunk, udvariasan bevallva, hogy kár a türelmét fecsérelnie ránk. A fejszámolózseni csúcsa egy tévéműsorban született, háromjegyűt szorzott öszsze nyolcjegyű számmal, aminek ugyebár tizenegy jegyű a végeredménye, és amitől egy iskolai zsebkalkulátor kiakad. Hogy lesz valakiből fejszámoló? Úgy, ahogy az zseniknél törvényszerűen lenni szokott: a pesti születésű Gerő Zsoltot sem kötötte le az iskola, nem tanult jól, egyszer viszont azon kapta magát, hogy csípőből kirázza a megoldást, míg a társai hosszasan küzdenek egy matekpéldával. Üggyel-bajjal leérettségizett, érdekelte a néprajz, mégsem tanult tovább, csak egy minőségbiztosítási szakképzésről van papírja. Tizennégy éve megnősült, akkor költözött Szegedre, most egy nagykereskedelmi rákFord: Frank Yvette tárban dolgozik, árufeltöltő, de nem zavarja. A matematikától nem szakadt el, bemutatókat tart. Megmérette az intelligenciáját is, azt mondja, átlagos. A raktárban persze nem számol, az ottani leltár meg sem közelíti az otthoni tréninget, amikor kilencjegyű számokat ad össze. Arra viszont ráhangolódik, félhomályban, csöndben koncentrál, az összpontosítást jógával fejleszti. Mire jó egy ilyen memória a hétköznapokban? Gerő Zsolt válasza erre is egyszerű: „amit megjegyez, az meg van jegyezve", tökéletes a név- és arcmemóriája, keni-vágja az évszámokat, a történelmi eseményeket. A jógával pedig megteremti a belső harmóniáját és a külvilággal tartott egyensúlyát, és számára ez a legfontosabb. DOMBAI TÜNDE dásukkal kivehetik a részüket a kínai piacból. Újhelyi elmondta: megállapodtak, hogy a gazdasági központként működő Sanghaj és Szeged közti kapcsolatokat szorosabbra fűzik. Az államtitkár megnézte az épülő olimpiai létesítményeket is, a sporttárca vezetőhelyettesével pedig a kínai sportolók állandó magyar edzőtáborának kialakításáról tárgyalt. Újhelyi kiemelte: óriási lehetőséget kínál a kínai turisták Európa felé irányuló forgalma; szeretnék elérni, hogy a több százmillió utazó egy része Magyarországon is eltöltsön pár napot. Újhelyi István (jobbról a második) az épülő olimpiai létesítményeket is megnézte Fotó: nM/nv