Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-31 / 125. szám

12 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁJUS 31. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL Lopások és következményeik Tisztelt ügyvéd úr! Télen felújítottuk a hétvégi házunkat. Ahogy ez sajnos gyakran lenni szokott, összevesztem a mesterekkel, még a mai napig nem számoltunk el. A végén mással kellett befejeztetnem a munkát, de ez egy külön történet. A problémám az, hogy a korábban nálam dolgozó asztalos feljelentett, hogy elloptam az akkumulátoros csavarhúzóját. Most úgy néz ki, hogy emiatt szabálysértési eljárás indul ellenem. Azt mondták, nagy hajban vagyok, mivel 6 és a két segédje is azt mondja, hogy én vittem el. Nem nagyon tudom majd bebizonyítani az ártatlanságomat. Úgy tudom, ezért több tízezer forintos pénzbüntetést is kaphatok. Hogy lehet az, hogy mások miihókat lopnak, sikkasztanak, és megússzák egy ejnye-hejnyével, engem pedig egy párezer forintos szerszám miatt az értékének többszörösére fognak büntetni ? Tisztelt Olvasó! Azt a szabálysértési eljárás során a tanúvallomások és egyéb rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogják eldönteni, hogy ön elkövette-e a lopást vagy sem. Ha megállapítják a felelősségét, akkor pénzbírságot szabhatnak ki önnel szemben. Ennek összege a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 157. § értelmében - valóban akár százezer forintig terjedhet. A bírság mértékének megállapításánál nagyon sok körülményt figyelembe vesznek. Ezekre most nem térnék ki. Elméletileg büntetés helyett figyelmeztetés is alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. A lopás 10 ezer forintos értékhatárig minősül szabálysértésnek. E fölött bűncselekmény, aminek büntetési tétele alapvetően az elkövetési értékhez igazodik. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre (10 ezer-200 ezer Ft), három évig terjedő szabadságvesztés, ha nagyobb értékre (200 ezer-2 millió Ft), egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős értékre (kétmillió-ötvenmillió), két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy értékre (ötvenmillió-ötszázmillió) és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős, azaz félmilliárd forintot meghaladó értékre követik el. Bizonyos esetekben a bíróság ezeknél kedvezőbb ítéletet is hozhat. Például büntetés kiszabása helyett megrovást vagy próbára bocsátást alkalmazhat. Valóban, a gyakorlatban előfordulhat, hogy valaki egy kilencezer forintos lopásért harmincezer forint pénzbüntetést kap, ugyanakkor huszonezer forintos elkövetési érték esetén egy megrovással megúszta volna. A szabálysértési és a büntetőeljárásokban követett gyakorlat nincs mindig összhangban. Az is érdekes kérdés, hogy mi a komolyabb szankció: a pénzbüntetés vagy a felfüggesztett szabadságvesztés. Jogi értelemben egyértelműen az utóbbi. Sokan azonban úgy gondolják, eredményesen letelik a próbaidő, és olyan, mintha semmilyen büntetést sem kaptak volna. Én ettől a szemlélettől mindenkit óvva intenék. Meg kell még jegyeznem, hogy bizonyos körülmények emelhetik az alkalmazandó büntetési tételt, nevezetesen, ha a lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen vagy dolog elleni erőszakkal valósítják meg. Ezekben az esetekben a szabálysértési, azaz tízezer forintot meg nem haladó értékre elkövetett lopás is bűncselekménynek minősül. Ugyancsak, ha helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, zsebtolvajlás útján vagy másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. Sok jó asztaliteniszezőie volt Szegednek A közelmúltban megjelent - dr. Vikor Sebestyén által -, az asztaliteniszsportról tett nyilatkozatra szeretnék reagálni. A Szegedi Kender mint „anyaegyesület" az országban elismert szakosztály volt. Mint nevelő egyesület is elismert országos szinten is. Nagyon sok jó teniszező került ki országosan is elismert játékosként az ő szakmai tudásuknak köszönhetően. Arról téves nézet elfeledkezni, hogy a Szegedi Kender felbomlása után Vároczi Andornak köszönhetően létrejött a Délép SC. A szakosztály harmadik helyen végzett a nemzeti bajnokságban. Részt vett a vásárvárosok kupájában, nemzetközileg elismert volt. Abban az időben, amikor az asztalitenisz sportág a világon a legjobb volt. Az egykori játékosok megdöbbenten olvasták, hogy Szegeden ilyen szinten még nem volt az asztalitenisz, mint napjainkban. . Érdemes a kitűnő játékosok nevét megemlíteni, mert megérdemlik: dr. Nagy László, dr. Nagy Zoltán, Kalmár Márton, Szeles Endre, Bénák András, dr. Vikor Sebestyén, Nagy Tibor, dr. Fehér György, Pótári Mihály, Tímár Ferenc, Berta Zoltán, Rózsa Géza, Mohai Gábor. HALASI GYÖRGY, SZEGED, A DÉLÉP EGYKORI VEZETŐEDZŐJE Vásárhelyi diáksikerek A Hódmezővásárhelyi Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola tanulói a 23. alkalommal megrendezett országos Szent György-napi juhászversenyen ismét kiemelkedően szerepeltek. Az ifjúsági kategória csapatversenyében 1. és 2. helyezést értekel. I. helyezett csapat tagjai: Kovács Árpád, Bárányi János, Rúzsa László. II. helyezett csapat tagjai: Tóth Balázs, Farkas Balázs, Piukovics Márk. Egyéni első helyezett Kovács Árpád lett, és egyben elnyerte az Aranybojtár-díjat. Második helyezést Bárányi János, a harmadikat Tóth Balázs érte el. Felkészítő tanáruk Nádasdiné Dani Éva, aki magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként Andrikó István-díjat kapott. A versenyen a juhtenyésztés elméleti ismereteit kérték számon, továbbá a juhászathoz kapcsolódó népi hagyományokról tartottak hiteles beszámolót az iskola diákjai. LÁNG ISTVÁN IGAZGATÓ, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 160 éve született Makón az amerikai sajtócézár Pulitzer József, az amerikai sajtócézár 160 évvel ezelőtt, 1847. április 10-én született Makón és az Amerikai Egyesült Államokban, Charlestonban halt meg 1911. október 29-én. A New York-i The World című, óriási példányszámban megjelenő modern napilap tulajdonosáról, a makói származású Pulitzer Józsefről halála alkalmával a Makói Újság is írt 1911. november 2-án, a szegedi Délmagyarország előző napon megjelent cikke alapján. Pulitzer pályafutásának fényeivel, árnyaival számos cikk és könyv foglalkozik. Csillag András Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó címmel 2000-ben kiadott könyve szakmai körökben elismert teljesítménynek számít. Pulitzer ismert mondása így szól: „A hír szent, a vélemény szabad". Pulitzer életéről és művéről az amerikai művelődés és újságírás története arany betűkkel emlékezik meg. A Makóról Budapestre került, majd az USA-ba kivándorolt Pulitzer József a „selfmade man" összes tulajdonságaival rendelkezett. Az amerikai Szabadság-szobor alapzatának felállítása céljából lapján keresztül sikeres gyűjtési akciót indított. Az újság és olvasó kapcsolatának kommunikációs értékét ismerte fel Pulitzer. Az általa alapított, róla elnevezett amerikai Pulitzer-díjat ítélték oda többek között Hemingwaynek, John. F. Kennedynek. A Pulitzer-díjjal a kimagasló irodalmi, színpadi, zenei alkotások, történelmi tanulmányok, publicisztikai művek szerzőinek teljesítményét ismerik el az Amerikai Egyesült Államokban. Joseph Pulitzer 1903-ban kezdeményezte, 1912-ben alapítványával a világon elsőként a Columbia University (New York) keretében létrehozta az újságíróképző tanszéket. Pulitzer József amerikai pályaívének időszaka és a magyar 19. század vége számos sajtótörténeti tanulsággal szolgál. A 19. század végi sajtó amerikai és európai változása, modernizálódása a hírlapok szerkesztésmódjában, a társadalmi nyilvánosság kiterjesztésében, az olvasókhoz fűződő kapcsolatában tükröződött. A „new journalism", az „új hírlapírás" kora köszöntött bc. Pulitzer József. Kiss Jenő szobrászművész domborműve a makói Pulitzer József Kollégium bejáratinál Fotó: Ftogoly lózsef Ágoston Pulitzer József 1873-ban rokonaihoz jött Budapestre, majd 1878-ban ismét Európába látogatott. Milyen volt ekkoriban az európai hírlapok és a közönség viszonya? Ide vonatkozó kutatási eredményeimet francia nyelven a nemzetközileg ismert Hungárián Studics című folyóiratban (Bogoly József Ágoston: Les idéals frangais de Zoltán Ambrus et le journalisme de la fin de siecle ; Ambrus, Zoltán: Les journalistes et le public. Hungárián Studies, 1993. Vol.8. Nr.2. 195-203. p.) és az Irodalomtörténet című folyóirat 1995. 2. számában tanulmány formájában közöltem. Az általam feltárt sajtótörténeti forrásszövegből idézek. Ambrus Zoltán A hírlapírók és a közönség című, a Magyar Sálon c. folyóiratban 1888-ban megjelent tárcájában olvasható: „Érdekeink már nem oly földhöz kötöttek, hogy homokba dughassuk a fejünket (...). Azóta a hírlapolvasás részét képzi életünknek: épp oly szükségletünkké vált, mint a fűtés vagy a világítás. (...) Az angol, aki mindenekelőtt üzletember, s legfőképp érdekből veszi kezébe hírlapját, elsősorban gyors, pontos, kimerítő értesítést keres benne. (...) A franczia lapok legnagyobb része a mulattató, mindennapos vendég szerepét akarja játszani. (...) A legtöbb franczia lap csaknem kizárólag kommentál, s Demokritoszt, a nevető bölcsészt adja, minél több eredetiséggel, szellemmel, minél csiszoltabb, kedvesebb formában (...)." A 19. század végi magyar újságolvasóról írja Ambrus Zoltán: „( ) nemcsak, hogy megkívánja a lehető legbölcsebb kommentárt, hanem szeretné, ha a hírlaphoz fali órát és téli kabátot is adnának ráadásul. A mi hírlapjaink (...) kénytelenek külön orvost, ügyvédet és közszolgát tartani az olvasók személyes használatára. (...)" Európa nyugati és középső régiói között a hírlapok tekintetében is voltak különbségek. A 19. század végén az Osztrák-Magyar Monarchia területén a modernizálódó polgári sajtó közszolgálati szerepe növekedett. A hírlapok és a közönség kapcsolatában változás történt. Új olvasói, hírlapírói nemzedékek jelentek meg. A szemléletváltás kora volt ez. Az újságírás témái frissültek. A magyar olvasóközönség 1875 után már egyre etösebb szálakkal kapcsolódott az Európa nyugati felén kialakult művelődési-kommunikációs világhoz. A hírlapok hatékony tömegtájékoztatási munkát végeztek. Az üzleti értelemben megújult napilapok a népszerűséget is keresték. A szerkesztők célja: a jól eladható újság. Az előfizetőkben az új iránti éhség és fogékonyság folyamatos szükséglete jött létre A rotációs gépek hengereiről az élet napi lüktetését magukon viselő hírlapok nagy példányszámban áramoltak szét. Mit igényelt az újságolvasó? Gyors, tényszerű tájékoztatást, társasági, politikai, közgazdasági híreket, tudósításokat, szenzációkat. A modern sajtó úttörő személyisége, Pulitzer József a lapszerkesztés, az újságírás szempontjait így jelölte meg: „(...) tömören, világosan, szuggesztíven, szemléletesen, hitelesen - hogy fénye mindenkit bölcsen vezethessen". BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Péter M. László plakettje és különdíja Május 17. és 20. között Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban rendezte meg a Magyar Független Film- és Videoszövetség az 54. országos függetlenfilm-fesztivált. A rendezvényen harmincnyolc alkotás - amelyből huszonnégy a területi filmszemlékről jutott be, tizennégyet előzsűri válogatott ki a fesztiválra benevezett nyolcvanegy film közül - került bemutatásra. A fesztiválon Péter M. László, szegedi amatőr filmes Sztálin-kantáta című filmjével szerepelt, amely a februárban a Szentesen megrendezett területi szemlén díjat nyert. A filmben az alkotó egy gyerekkori élményét rekonstruálta. Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapja alkalmából a diákok azt a házi feladatot kapták, hogy készítsenek rajzot az ünnepelt tiszteletére. Hősünk, miközben a rádióban az akkor szinte állandóan ismételt Sztálin-kantáta volt hallható, előkereste a család szekrénybe rejtegetett egyetlen valutáját, az egydolláros bankjegyet. Az ezen szereplő Washington elnök képmását használta mintának a Sztálin-kép elkészítéséhez. A filmet a fesztivál zsűrije különdíjjal jutalmazta. A rendezvény eredményhirdetésén a különdíj mellett Péter M. László megkapta a Magyar Független Film- és Videoszövetség Aranyszarvas-plakettjét, melyet azok kapják, akik huszonöt éve tagjai a szövetségnek, és rendszeresen részt vesznek a szövetség munkájában. BOGDÁN LAJOS, A MAGYAR FÜGGETLEN FILMÉS VIDEOSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ TAGJA, SZEGED PALYAZATI HIRDETMENY IKV ZRT. HM inmnllH* tl %MWWÍI i mái MOWI n Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából az IKV Zrt. versenytárgyaláson történő értékesítésre hirdeti meg az alábbi ingatlanok TULAJDONJOGÁT: Ingatlan helye (Szeged) Az ingatlan típusa Alapterülete (nf) Alapár (Ft) Bécsi krt. 6. pince 1. műhely 49,78 990 000 Ft Csongrádi sgt. 104. fszt. 1. üzlet 33,20 2650 000 Ft Csongrádi sgt. 106. fszt. 2. iroda 67,96 5 400 000 Ft Csongrádi sgt. 82. fszt. 7. állandó garázs 17,00 1 500 000 Ft Csongrádi sgt. 98. fszt. 1. üzlet 17,00 1 360 000 Ft Klapka tér 6. A ép. al. 1. raktár 39,33 983 000 Ft Szent János tér 3. udv. fszt. 3. raktár 14,18 100 000 Ft Tavasz u. 7. A ép. 1. raktár 20,30 950 000 Ft Vedres u. 1-fszt. 1. raktár 17,09 1 000 000 Ft A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a részletes pályázati felhívást - ingatlanonként legkésőbb 2007. június 7-én 15.30 óráig bruttó 5000 Ft ellenében megvásárolta. A hirdetménnyel kapcsolatban felvilágosítást az IKV Zrt. ügyfélszolgálata nyújt (Szeged, Dáni u. 14-16., tel.: 62/553-664; weboldal: www.ikv.hu; e-mail: ikv@ikv.hu). Az ügyfélszolgálat nyitvatartási rendje: hétfő, kedd, csütörtök: 8.00-11.00, 13.00-15.30 óráig szerda: 8.00-11.00, 13.00-17.00 óráig péntek: 8.00-12.00 óráig