Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-31 / 125. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁJUS 31. • MEGYEI TŰKOR7 A Délmagyarország és a Délvilág házhoz jön! Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással mcgke7xitük 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek során sz.űkebb pátriánk valamenynyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az. ott élő emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltadanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. DM-grafika MEGYEJÁRÓ A képviselők tiszteletdíjukat a község közalapítványának adják Az ország leghosszabb faluja A háromezer lakosú Csanytelek, az ország leghosszabb faluja elsősorban a kertészetéről nevezetes. A település képviselői minden hónapban átadják tiszteletdíjukat az önkormányzat által létrehozott Európai Csanytelekért Közalapítványnak. Magyarország leghosszabb falujaként tartják számon a Tisza jobb partján elterülő Csanyteleket. A település két legtávolabbi pontja között kétszáz méter híján hat kilométer a távolság. A falu mégsem egyutcás, a birtokszerkezet pedig a Károlyiak idejéből maradt meg, az itt élő zsellérek házaik mellé nagyobb portákat kaptak. Ennek köszönhetően ma Csanytelek egy ligetes, otthonos falu benyomását kelti, ahol a házak mellett szépen művelt kertek sorakoznak. A környezet adottságai miatt előbb a szabadföldi kertészet volt divat, később fóliában termesztettek zöldséget. Ujabban a virág kelendőbb. Forgó Henrik polgármester úgy látja, hogy a piac szabályozott, de nem védett a magyar termelő számára, ezért szerinte a csanyteleki termelők helyzetét is nehezíti a külföldről behozott spanyol paradicsom. A község lakosainak száma háromezer. Évről évre néhányan elvándorolnak a faluból, de körülbelül ugyanannyian telepednek itt meg. Szó sincs arról, hogy az alapfokú oktatási intézmények bármelyikét be kellene zárni. Az iskolában jelenleg 186 diák tanul. Kistérségi együttműködés keretében működik az oktatás a faluban. A polgármester szerint a közeli Csongrád, Felgyő, Tömörkény önA helyiek büszkék a tavaly felújított katolikus templomra kormányzataival nagyszerű az együttműködésük. Szerinte előnyös, hogy a társulásban a három falu együtt 51 százalék szavazattal bír Csongráddal szemben a vitás ügyek eldöntésénél. A polgármester, aki 2002 óta vezeti a falut, örül annak, hogy a képviselők száma csökkent, így némi megtakarítást sikerült elérni a tiszteletdíjakban. Most kilenc képviselő ajánlja fel minden hónapban járandóságát ÚTÉPÍTÉSEK, FELÚJÍTÁSOK |H Forgó Henrik polgármestersége alatt eddig 3,2 kilométer utat építettek, ingatlanokat vásároltak, járdákat, parkolókat újítottak fel, agráripari park kereteit rakták le, kétszer újították fel a művelődési házat - mindez hatszázmillió fo• rintba került. Saját erőből építették újjá az óvodát, a gondozási központot, terveik szerint ezt teszik az iskolával is. Elképzeléseik között szerepel az 1,8 kilométeres tiszai út megépítése is. az Európai Csanytelekért Közalapítvány javára, melyet azzal a céllal hozott létre az önkormányzat, hogy a falu fejlődéséhez szükséges pályázatok önerejét előteremtse. Forgó Henrik szerint a képviselők látják ennek az előnyét, és nem esik nehezükre lemondani a tiszteletdíjukról. Annál is inkább, mert mindannyian laptopot kaptak az önkormányzattól. A számítógépen és elektronikus úton érkeznek hozzájuk most már az előterjesztések, a képviselők hivatalos ügyeiket az interneten intézik. Ezzel az önkormányzat megtakarította a fénymásolás költségeit. A falu gazdálkodásában ez is tétel, Forgó Henrik pedig igyekszik mindenre odafigyelni. A gyárszerelő üzemmérnök és minőségbiztosítási mérnök végzettségű polgármester eddigi munkahelyein megszokta, hogy valós problémára valós eszközökkel ad választ, a közigazgatás viszont egy irracionális világ. Úgy érzi, ebben a légkörben mégis sikerrel igazodik el, és bízik szülőfaluja fejlődésében. BLAHÓ GABRIELLA Csanyteleken jártunk Megyejáró sorozatunk legutóbbi állomása Csanytelek volt. A faluházban találkoztunk olvasóinkkal egy jó hangulatú beszélgetésen. MUNKATÁRSUNKTÓL Örömünkre a csanyteleki találkozó résztvevői rendkívül tájékozottak voltak az újság tartalmát illetően. Elmondták, hogy lapunk mindennapra tud érdekes olvasnivalót nyújtani. Őrfi Ferenc főszerkesztő-helyettes válaszolt az észrevételekre, és jegyezte a javaslatokat. A falubeliek elismeréssel szóltak terjesztőnk, Mészáros Dezső munkájáról, akinek köszönhetően már kora hajnalban ott van az újság a postaládájukban. Csanyteleken is rendkívül népszerűek Délmagyarország és a Délvilág által kínált nyereményjátékok. Németh Ildikó marketingvezető az elkövetkező akcióinkról beszélt. A találkozón részt vett Blahó Gabriella újságíró és Forgó Henrik polgármester is. Szokás szerint a mostani találkozó is játékkal ért véget. léit ház fogadta stábunkat a faluházban Fotó: TésikAttila Elkészült a sándorfalvi úti hulladéklerakó kőtörője Ötven tonnát fal óránként Nincs pénz a hospice ellátás Csongrád megyei fejlesztésére Halálos betegek - kevesen távozhatnak méltósággal Kevés halálos betegnek adatik meg hazánkban, hogy fájdalmak nélkül, szakemberek lelki támaszával távozzon. A hospice ellátás erre szolgálna, de Csongrád megyében nincs ilyen fekvőbeteg-részleg. Hazánkban évente több mint 30 ezren halnak meg valamilyen daganatos megbetegedésben - többségüknek azonban nincs módja méltósággal, fájdalmak nélkül távozni. A Nyugat-Európában évtizedek óta jól működő hospice ellátás abban nyújt segítséget, hogy a gyógyíthatatlan, haldokló betegek életminőségét javítsa, hátralévő idejüket fájdalom nélkül töltsék, testi és lelki szenvedéseiket enyhítsék. A hazai hospice ellátást ugyan csak részben, de finanszírozza az egészségbiztosító, műszerigénye alacsony, mégis csupán tizenegy ilyen fekvőbeteg-részleg működik az országban. Csongrád megyében egy sem. Szegeden, Vásárhelyen és Rúzsán otthoni szakellátói csoportok dolgoznak - kapacitásaiknak azonban legalább a tízszerese lenne az ellátási igény. Szegeden jelenleg mindössze négy-öt haldokló beteget gondoznak ilyen speciális módon és szellemben. Az OEP-finanszírozott hospice ellátást a háziorvosnak kell elrendelnie, de sokan közülük ezt nem teszik meg időben mondta el MariAlbertné, a Szegedi Hospice Alapítvány vezetője. Úgy véli, az lenne az ideális, ha a háziorvos rögtön elrendelné az ellátást, amint kiderül: a daganatos folyamat valószínűleg a páciens halálával végződik. A fekvőbeteg-részleg pedig azért lenne annyira fontos, mert időnként szükség van a fájdalomcsillapítás beállítására és más kísérőtünetek ellátására is - nem csupán az ápolásra. A legideálisabb helye ezért egy egészségügyi intézményben vagy annak közelében PÉNZHIÁNY A LEGFŐBB OK HJ A daganatos fájdalmak enyhítésének gyógyszer- és szakemberköltsége igen magas: részben ezzel magyarázható, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő szegedi egészségügyi intézményekben még nincs hospice osztály mondta el Thurzó László professzor, az onkoterápiás klinika vezetője. Hozzátette: a hospice a krónikus ellátás egy speciális formája, a klinikának azonban csak aktív betegágyakat fizet a biztosító. Másrészt a hospice-ban többféle szakemberre van szükség, az onkológus elérhetősége önmagában kevés. Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója szerint az I. kórház területén ugyan el lehetne képzelni egy ilyen osztályt viszont az épület jelenlegi állapotában nem kapna ÁNTS2-engedélyt a speciális feladatra. Egy nagyszabású felújítás a professzor szerint legalább 400 milliós beruházást jelentene - amiből viszont már ésszerűbb lenne egy új épületet felhúzni. lenne, ahol a megfelelő szakorvosok - főként onkológus, aneszteziológus, dietetikus - szükség esetén rövid időn belül elérhetők. A másik fontos tényező a nyugodt, otthonos környezet kialakítása, ami szintén hozzájárni a haldoklók életminőségének javításához. A nehéz úton való lelki támogatást pedig egy pszichológussal vagy éppen egy pappal való rendszeres kapcsolat, beszélgetés segítené. Tíz éve már létezik a hospice ellátásra felkészítő szakdolgozói alapképzés, és a közelmúltban az orvostanhallgatók képzésébe is beiktattak egy a halállal és a hospice szellemiséggel foglalkozó kurzust. A palliatív terápia - azaz a fájdalmak tüneti kezelése - gyakorlati képzése ugyanakkor Szegeden még nem megoldott. Mari Albertné szerint a leendő orvosokkal leginkább azt kell elfogadtatni, hogy a halál nem a gyógyítás kudarca, hanem az élet természetes része. Ebben a szellemben kell foglalkozni a haldoklókkal. T.R. Ritkaság az olyan hatalmas méretű építésitörmelék-feldolgozó az Alföldön, mint amilyen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. sándorfalvi üti telepén működik. Újabb részlegét állította hadrendbe a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a sándorfalvi úti regionális hulladéklerakójának. A telep tízmilliárd forint uniós ISPA-támogatással látványosan növekszik. Lapunk is bemutatta már Szeged és a környező harminckét település negyedmillió lakójának szemetét befogadó gigantikus méretű hulladékdepót és a biológiai szennyvíztisztító virágkertészethez hasonlító üvegházát, ahol baktériumok mossák tisztára a vizet. A harmincöt hektáros „óriásgyár" mostantól hatalmas kőtörővel - hivatalos nevén építési törmelék-feldolgozóval - is büszkélkedhet. Szabó Ferenc, a kht. ügyvezető igazgatója elmondta: nem szériatartozék a hulladéklerakókban az ilyen speciális daráló, alig működik hozzá fogható Kelet-Magyarországon. A rendszer ráadásul mobil, vagyis költöztethető. Óránként ötventonnányi, vagyis két nagy billencs törmeléket képes felfalni. Egy ember kell a legfeljebb emberfejnyi vasbeton, fém- és tégladarabok beadagoláshoz, a másikuk pedig a gépet kezeli: háromméteres aprítósort hat méteren szortírozás követi, majd huszonöt méteren szállítás. A futószalagról igény szerint öklömnyi kavics vagy porrá zúzott szemcsék kerülnek le. A készárut az önkormányzati társaság a saját útépítéseire használja föl vagy eladja.-A fő attrakció a kőtörő úgynevezett „pofás rendszere", amely ollószerűen ki-be mozgó fémbordáival morzsolja ízzé-porrá a vasbetont, fémet vagy téglát. Egyénileg nem vihetünk ugyan be háztartási sittet, de az építkezéshez lerakott konténerek tartalmát és a hulladékudvarokra bevitt törmeléket mind oda továbbítják. A német gépsor 350 millió forintba került, és már túl van a próbaüzemen. D.T. A gondoskodás utolsó lépcsői hiányoznak az egészségügyből Illusztráció: Schmidt Andrea Tanul a gyerek Az esernyők története még megírásra vár. A mi időnkben csasztuska főszereplője is volt. Első sora ma is előjön bennem: „Ciceró a parapléval vív ádáz harcokat. .." Pestről hozzánk zsuppolt osztálytársunk volt Ciceró, és amikor kifogyott a szóból, padok tetején esernyővel viaskodott. Jóval később valakik föltalálták a méregtűvel kombinált változatot. Csak meg kellett szúrni valakinek a lábát, és kész. Mostanában tojásdobálással keresztezik. Egyik oldalon a tojás a töltény, a másikon az ernyő a pajzs. Mindenből tud játékot csinálni az utcakölök. Megint csak a mi időnkben, a háború után: robbantások, kézigránátok vitték el sok társunk fél karját. Amikor Teli Vilmost mutatta a televízió, vagy amikor erdei vadakként bújtak elő nyílvesszeikkel az angol hősök, akkor a magyarok nyilaitól rettegett a szülők hada. Rohangáló suhancok lődözték ki egymás szemét. Valamikor a tojás is valuta volt, cirkuszi belépőt is lehetett kapni érte, és az újságok árát is ahhoz szabták. Mostanában, gyerekzsebnek a tojás is drága. Bőven termik viszont az apró kavicsot a parkmezők, ott folyt ez a csata is. Csak suhanásnyi ideig láttam, amíg a villamos elhúzott mellettük. Akár fél marékkal is tüzelni lehet, legény legyen a talpán, aki úgy tudja kapkodni maga előtt az ernyőt, hogy egy se érje el. Ahogy politikusaink védelmében kétszer is látták. Egyelőre próba, esőszünetben. Csak zápor ne legyen belőle! H.D.