Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-30 / 124. szám

I SZERDA, 2007. MÁJUS 30. AKTUÁLIS* 3 TEGNAP! UZEMANYAGARAK CSONGRÁD MEGYÉBEN Az elmúlt nyáron fellélegezhettek a Makón és környékén lakók, hiszen a Tesco-kút megnyitásával tizenöt-húsz forinttal is csökkent az üzemanyag ára, ami korábban komoly terhet jelentett az itt élőknek, hiszen egy tank üzemanyagért csaknem kétezer forinttal kellett többet fizetni a megye délkeleti sarkában, mint mondjuk tíz kilométerrel északabbra. Románia uniós csatlakozásával megtöbbszöröződött a forgalom. Emiatt dönthettek úgy a makói kúttulajdonosok, hogy a megye más településeihez képest 20-22 forinttal adják drágábban a benzint és a dízelt. - A szegedi Tescóban vásároltam, és kaptam egy utalványt, amivel 10 forinttal olcsóbban Forrás: DM-gyüjtés tankolhatok az üzletlánc kútjainál. Kis spórolás reményében elautóztam Makóra, és döbbenten CSÜTÖRTÖKTOL ÚJRA DRÁGUL Bruttó 4 forinttal emeli a gázolaj és bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát csütörtöktől a Mol. A cég legutóbb egy hete emelte a benzin árát 5 forinttal. A gázolaj árát április végén változtatták, akkor csökkentették 2 forinttal. A mostani emeléssel a benzin átlagára 290 forint körül alakul, de a kutaknál 10-15 forintos különbséget is tapasztalhatnak a vevők. A gázolaj átlagára 255 forint körül lesz. DM-grafika tapasztaltam, hogy itt a kedvezménnyel együtt is öt forinttal drágább a benzin, mint a megyeszékhelyen - összegezte tapasztalatait a szegedi Molnár István, aki felhívta a figyelmet arra: a Tisza-parti városban még azonos cégnév alatt is a Makóhoz közelebb eső kutaknál egyre drágább a benzin. A benzinkutak tegnapi, hivatalos közlései szerint a Dorozsmai nyaralók UJSZASZI ILONA Nyaralási szokásainkat is a divat uralja. Ám létezik az ösvény, melyen úgy járhatunk, hogy igazodunk a nyájszellemhez, mégsem szórjuk a pénzt ész nélkül. Sovány bugyellárissal és egy csöpp ötlettel ugyanúgy megfelelhetünk a trendnek, mint dúsgazdagon, de bugyután. Érdemes méricskélni-számolgatni, merre is induljunk most, hogy nyakunkon a nyaralási szezon. A trend tartja magát: ha nyár, akkor víz - lehetőleg „tengernyi tenger". Nekünk az ezredfordulóig jórészt a „magyar tenger", a kékeszöld Balaton jutott, mostanság a horvátok kékeszöld Adriája felé halad a magyar nyaralók nyája. A tömegek nyaralóhelyein persze szinte mindenért fizetni kell. Újabban e megvásárolt szabadság ára nem valami divatos, mert márkás cuccéhoz igazodik. Inkább valamiféle tömegcikkéhez hasonlatos, mert lefelé tendál a nyaralóhelyi vendéglátási díj. Ez lehet az oka annak, hogy a csak a meleg hónapokban tobzódó vízparti üdülőbázisokon - még a drágának mondott balatoni és a közeli tengerparti homokon is - olcsóbb a szállás és a vacsora, mint az egész évben lakott, mégis idegenforgalmi vonzerőt mutató városokban. így nem csoda, ha az egri vár, vagy a szegedi Tisza-part közelében egyetlen hétvégi kiruccanás árából egy egész héten át lóbálhatnánk lábunkat a tengerparton - legalábbis előszezonban. A nyájas nyaralók érdekei szerinti számítás végeredményétói függetlenül is köztudott: drágább a városi élet, mint az azon túli, tág világbeli létezésé. Mint ahogy az sem újszerű megállapítás, hogy a családok nagy részében az erős forint időszakában sincs elég, mondjuk 100-200 ezer forintnyi plusz, vagyis anyagi erő a nyaralásra. Abba is beletörődtünk, hogy e divat uralta korban még reklámozni sem érdemes a trendtől eltérő kirándulási-pihenési-feltöltődési lehetőségeket. A júniusban induló főszezonban nem illik mondani, mégis tény: a magyarok többsége helyben, vagy csak fejben nyaral. Mert vakációzásnak nevezi azokat a kánikulai napokat, amikor az otthoni hűtőből származó étellel-itallal fölpakolva indul a család strandolni. Ilyenkor a célállomás legfeljebb a szomszédos városka fürdője, de leginkább a közeli tó vagy folyó partja. Ám sokaknak ennyire se futja. Csak gondolatban jutnak el még a fövényig is-a fejben nyaralók. Turisztikai térképek Tizenegy új turisztikai térképet helyeztek ki a belvárosban az idegenforgalmi szezon nyitányaként: ezek Szeged nagykörúton belül fekvő területén igazítják útba a turistákat. A térkép valójában egy légi felvétel, amelyen grafikai eszközökkel jelölték az épületeket. A több mint három négyzetméteres táblák közül az Anna-kútnál található a belvároson kívül Szeged térségét is ábrázolja. Az ötmillió forintos költséggel felállított térképeket olyan üveg védi, amelyről lepereg a graffiti Fotó: Schmidt Andrea Romániához közeledve egyre többet kell fizetni az üzemanyagért Makón a legdrágább a nafta A szegedi Esso kúton tegnap ennyiért kínálták az üzemanyagot Fotó: Karnok Csaba SZERBIÁBAN MEGERI TANKOLNI |U A nyaraló szezon előtt ismét a háromszáz forintot közelíti Magyarországon a 95-ös benzin ára. Szegeden 286 forintért is árulják a hazánkban legnépszerűbb üzemanyagot. Szerbiában ezzel szemben 81 dinárba kerül a 95-ös benzin, ami átszámítva 246 forint. A negyven forintos árkülönbség 50 literes tank esetén kétezer forint megtakarítást jelent annak, aki a határ másik oldalán tankol. úti Mol-állomásnál 279, a Csongrádi sugárútinál 282, a Makai úton pedig már 286 forintba került a 95-ös literje, ugyanígy növekvő tendencia figyelhető meg a dízelolaj esetében is, amit a Dorozsmai úton 251, a Makai úton pedig 255 forintos literenkénti áron kínáltak. A makói 95-ös benzin holtversenyben az ásotthalmival a megye legdrágábbja, tegnap 292 forintért mértek egy litert, a dízel literje pedig egységesen minden állomáson 265 forintba került. A legolcsóbb üzemanyagot tegnap Székkutason kaphatták a vásárlók a megyében, a 95-ös egy literje 277 forintba, a dízelé pedig 244 forintba került, egyébként a mórahalmi benzinkúton is ennyiért mérték az olaj literjét. Nem olcsó a tankolás azonban Csongrádon, a város kútjaiból mért benzinért 290, a dízelért pedig 260 forintot kérnek a tankolóktól, míg Szentesen a 95-ös ára a Tescónál 286, a másik két állomásnál pedig 288 forintvolt, a dízelt 259-ért mérték. L SZ. Csongrád megye települései közül néhány hete újra Makón a legdrágább az üzemanyag. A tavaly megnyílt makói Tesco-kút letörte ugyan egy időre az árakat, de a tranzitforgalom növekedése újra emelkedést hozott, most a benzin tizenöt, a dízelolaj huszonegy forinttal drágább itt, mint a legolcsóbb településen, Székkutason. Szegeden belül is érvényesül a tendencia: a román határ felé többe kerül a nafta. Statisztikai hibával, ellenőrizetlenséggel indokolják az adatokat - Thurzó László: A mérőszámok nem alkalmasak a betegek tájékoztatására Máshogy látják a kórházvezetők az OEP listáját Mint tegnap megírtuk, az Egészségbiztosítási Felügyelet nyilvánosságra hozta azokat a minőségi mutatókat, amelyekből - szándékuk szerint - a betegek eligazodhatnak: melyik intézményben, milyen gyorsan, milyen esélyekkel gyógyulhatnak. A megyei kórházvezetők eltérően értelmezik az adatokat. Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója szerint az OEP tavalyi adatai alapján megdöbbentően magas, 146,3 százalékos belgyógyászati ágykihasználtságuk csakis statisztikai hibával, nem valamiféle zsúfoltsággal magyarázható. Mint mondta, már a 80 százalékos ágykihasználtság is jónak számít, a 100 százalékot pedig lehetetlen elérni az aktív ellátásban. Ez ugyanis azt feltételezi: az ágyak „melegváltásban" vannak, azaz egyik beteg a másiknak adja a helyet. A többi mérőszámot rendben lévőnek vagy jónak találta. „Ellenőrizetlen adatok" Thurzó László, a szegedi orvoscentrum elnökhelyettese, az onkológiai klinika vezetője szerint önmagában a nyilvánosságra hozott mérőszámok nem alkalmasak arra, hogy a betegek ezek alapján tájékozódjanak. Mint mondta, valószínűleg sok helyről nem ugyanolyan szempontok szerint jelentettek az OEP-nek, az így kapott adatokat pedig senki sem ellenőrizte. Kiemelte, hogy az ellátott esetek bonyolultságát és költségességét mutató úgynevezett case mix index nem szerepel a mérőszámok között - noha ez egyértelműen összefügg az ágykihasználtsággal. Minél magasabb ez a mutató, annál nehezebbek az esetek - így annál több időt töltenek bent gyógyulásuk érdekében a betegek. Saját „háza tájáról" annyit jegyzett meg: az onkológiai ágykihasználtság például azért csak 54 százalékos, mert a kezelések egy része kúraszerű, ami ugyan a statisztikában nem jelenik meg, ténylegesen azonban foglalja az ágyat a beteg. Egynapos ellátás A császármetszéseknek az uniós 24 százalékos átlagához képest nagyon magas, 45 százalékos klinikai arányának magyarázatára is kíváncsiak lettünk volna. Pál Attila professzor, a női klinika vezetője azonban szabadságon van, helyettesét Bártfai György professzort pedig lapzártánkig nem tudtuk elérni. - Azért nem volt egyetlen egynapos kezelés sem tavaly, mert tudatosan készültünk az intézményesített egynapos ellátás bevezetésére, ami maximális szakmai felkészültséget igényel. A tavalyi volt a tanulóévünk - mondta el Baráth Lajos, a makói kórház főigazgatója. Hozzátette: törekedtek arra, hogy a szakmai és a pénzügyi tevékenységet összhangba hozzák, az ágykihasználtsági mutató pedig nem biztos, hogy azonos a hatékonysággal. Mivel a gyógyszer-, élelmezés- és fogyóeszköz-felhasználás a bent töltött napok számával növekszik, minél rövidebb idő alatt próbálnak gyógyítani - ez viszont rontja az ágykihasználtságot. Pénzügyi egyensúly Várkonyi Katalin, a szentesi kórház főigazgatója mással magyarázza, hogy tavaly csak két esetet láttak el huszonnégy óra alatt. Mint mondta, pénzügyi egyensúlyra törekedve inkább tovább tartották bent a betegeket - az egynapos ellátásra ugyanis az OEP csak a fekvőbeteg-ellátás 80 százalékát fizeti. Annak azonban örül, hogy az átlagnál is alacsonyabb volt a császármetszések aránya, mint mondta, ezt a számot szeretnék még lejjebb nyomni. Kallai Árpád, a vásárhelyi kórház főigazgatója szerint alapos elemzést igényelnek az adatok a korrekt vélemény kialakításához, a császármetszések 20 százalékos arányával azonban elégedett. Az egynapos ellátásokról azt mondta: azok azért hiányoztak tavaly, mert sem kapacitásuk, sem ÁNTSZ-engedélyük nem volt hozzá. T. R.