Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-29 / 123. szám

KEDD, 2007. MÁJUS 29. • AKTUÁLIS* 3 Nyilvánosak a kórházak minőségi mutatói-A halálozási arány hiányzik Kihasználatlan ágyak sora Szájsebészet a szentesi kórházban. Egynapos ellátást csak két ember kapott Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról A női klinikán végzett beavatko­zásoknak ugyanakkor kiugró há­nyada - nagyjából 48 százaléka ­az egynapos ellátás, ami a fel­ügyelet szerint „takarékos, ész­szerű és betegbarát" megoldás. A szegedi klinikákon a többi szak­macsoportban is jelentős az egy­napos ellátások aránya, főként a gyermek- és szívsebészet, vala­mint a szemészet területén. A számok szerint nagy rutinnal rendelkeznek a gyermekklinika és a kardiológiai központ orvosai is: az előbbiben 3159, az utóbbi­ban 5190 beavatkozást jegyeztek tavaly. Szinte senkit sem láttak el vi­szont egy nap alatt a szentesi kórházban: a több ezer esetből csupán két ember távozhatott huszonnégy órán belül. A ma már súlyponti kórházként mű­ködő intézményben is szülésze­ti-nőgyógyászati beavatkozásból volt a legtöbb. Átlag alatti volt vi­szont a császárral szülő nők ará­nya: 25,5. százalékos - a megyei kórházak 28 százalékos arányá­hoz képest. Rutinosnak mond­hatóak a 2845 esetet ellátó szen­tesi belgyógyászok és 1640 be­avatkozást végző gyermekorvo­sok is. Megdöbbentően magas, 146,3 százalékos volt a belgyógyászati ágykihasználtság a szegedi városi kórházban tavaly, de a szülésze­ti-nőgyógyászati, valamint a ge­riátriai osztályon is jóval 90 szá­zalék fölötti ez az arány. A leg­több beteget - osztályonként több mint kétezret - az említet­tek mellett a sebészeten és az urológián látták el. A sürgősségi betegellátás aktív ágyainak ki­használtsága is kiugró: az orszá­gosan jellemző 30-40 százalék helyett több mint 52 százalékos. Ez a sürgősségis orvosok szak­mai gyakorlottságára is utalhat. Az áprilisban drasztikus ágy­számcsökkentést elszenvedő vá­sárhelyi kórházban is a szülészet kihasználtsága volt a legmaga­sabb - száz százalék fölötti. Az azóta bezárt szemészeti és fül-orr-gégészeti osztály ágyki­használtsága ugyanakkor csak 41, illetve 55 százalékos volt. Egynapos ellátásból is mindösz­sze egyet végeztek a kórházban. Kétezernél is több beteget láttak el a sebészeti és belgyógyászati osztályokon: ez a szám tapasz­talt orvosokat feltételez. Makón egyetlen páciens sem távozott egy nap alatt tavaly, az azóta bezárt szemészeti osz­tály kihasználtsága pedig még a 60 százalékot sem érte el. Itt a sebészek, a szülész-nőgyó­gyászok és a belgyógyászok tűnnek a legtapasztaltabbnak: ezen szakmákon belül végez­ték a legtöbb, 1500-2000 be­avatkozást. T.R. Rendőr­vágta BÁTYI ZOLTÁN Több mint húsz éve írok rendőrökről, s nem tudnám megmonda­ni, mikor találkoztam utoljára elégedett zsaruval. Tudják, olyan­ra gondolok, aki a „Hogy vagy •" kérdésre mosolyogva kínálja vála­szát, miszerint rendben mennek a dolgok. A rendőr már a rendszerváltás előtt jobb esetben is a gúny cél­táblája volt. Mások még abban az egyenruhásban is a diktatúra kiszolgálóját látták, aki a zsebtolvajt hajkurászta a Szent István téri piacon. A kilencvenes évek elején kialakult zavarosban, ami­kor leginkább a csempészek, olajszőkítők, áfacsalók borzolták az idegeket, s megjelentek a nagy pénzekre immáron Skorpió gép­pisztollyal vadászó újhullámos gengszterek, a rendőrséget erőt­lennek, tehetetlennek minősítették a civilek. Eközben a bűnvadászok lerobbant Ladákból nézték a Merce­desszel menekülő gazfickó poros nyomát, s ha fizetésükre valaki rákérdezett, már csúszott is ki a szájon a káromkodás. A rendőrt vádolhatták alappal és alaptalanul, s mire kiderült ártatlansága, már bele is lökték egy újabb körhintába, amit meg a pohtika pör­getett kénye és kedve szerint. Ha hozzátesszük, hogy fent nevezett rendőrnek mindezt töké­letes bizonytalanságban kellett átélnie, mert soha nem tudhatta kik, miért és mikor akarják átszervezni (mert hogy a magyar rendőrséget felszántotta már néhány reform), és nem is sejthette: a szaktudása, mit tegnap még dicsériek, holnapra nem minősül­het-e hasznavehetetlen „múltból itt maradt csökevénynek". A rendőrség kirakatát persze igyekeztek szépre festeni jelszavakkal (Szolgálunk és védünk), csak azt nem tudták, hogy őket ki szol­gálja és védi. Éppen ezért egy percig sem csodálkozom, hogy aki az elmúlt huszonöt évben töltötte le a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ide­jét, most - ha csak teheti - kétezerrel vágtat a nyugdíjnak neve­zett biztonságba. Hogy eme szándékra mennyire erősítenek rá a nyugdíjreformról szóló hírek, a határőrség és a rendőrség összevo­násának tervéből adódó újabb bizonytalanság, és mennyire az a tény, hogy az elmúlt hetekben (nem minden alap nélkül), de már kifaragták a „kollektíve" korrupt, bűnös, erőszakos magyar rend­őr szobrát, talán senki nem tudja megfejteni. Mint ahogy most még azt sem (bár bizakodásunk töretlen, a megújulás szót is ki tudjuk már mondani egy perc alatt százszor is): mire lesz képes a bűn elleni harcban egy olyan testület, ami néhány hónap alatt ve­szíthet el több ezer nagy tapasztalattal rendelkező tisztet. A rutinos zsaruk közül sokan elhagyják a testületet Nyugdíjba menekülnek a rendőrök a megyében is A rendészeti szakközépiskola egyik diákja egy balese­ti helyszínelésnél. Jön az utánpótlás Fotó: Frank Yvette Tovább csökkenhet a rendőrségen dolgozók át­lagéletkora, ugyanis az idén akár ötezer rendőr is kérheti nyugdíjazását. Csongrád megyében az átlagéletkor már így is épphogy eléri a 33 évet. A nyugdíjba vonulók kivétel nélkül tapasztalt rend­őrök. Egyes vélemények szerint a távozásuk a cáfolatok ellenére okozhat működési zavarokat. Csongrád megyében az idén eddig négy rendőr vo­nult nyugdíjba, ugyanakkor megváltozott egészségi állapotra hivatkozva már május 25-áig harminc­nyolcan kérték korkedvezményes nyugdíjaztatásu­kat. Ez már most majdnem ötven százalékkal több, mint tavaly egész évben. 2006-ban a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományá­nak 2,5 százaléka, összesen huszonkilenc tiszt és tiszthelyettes vonult nyugdíjba. Köztük két kulcs­posztot betöltő rendőri vezető, Kovács Mihály sze­gedi rendőrkapitány és Szegedi Zsolt, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. Csongrád megyében a főkapitányságon és vala­mennyi kapitányságon lesznek távozók. Rutinos nyomozókat, vizsgálókat, felderítőket, bűnügyi technikusokat kell pótolni, nem beszélve az utcai demonstrációkat biztosító rendőrökről. Országos szinten az idén akár ötezer rendőr is kérheti nyugdíjazását. Mivel valamennyien leg­alább húsz éve a testületnél dolgoznak, többségük vezető beosztásból távozik. Egyes vélemények nem zárják ki, hogy a tapasztalt zsaruk hiánya működé­si zavarokat is okozhat. A rendőrök tömeges nyugdíjba menekülésének egyébként az a magyarázata, hogy a rendvédelmi szolgálatért járó előnyök megnyirbálására, meg­szüntetésére készül a kormány. A törvénymódosí­tást tavaly ősz óta készítik elő, végleges döntés még nem született, de a fegyveres testületeknél dolgo­zók kész tényként kezelik, hogy jövő évtől jóval kedvezőtlenebb feltételekkel mehetnek nyugdíjba. Az idén a korábbi évekhez képest már eddig is há­romszor annyian kérték a nyugdíjazásukat. Aki el­érte a 25 év szolgálati időt és teheti, menekül. Szá­mítások szerint ebben az évben korkedvezménnyel vagy egészségügyi okokból nyugdíjba vonulók jöve­delme 30-50 ezer forinttal lesz több jelenlegi fizeté­süknél. Ez ösztönzi a rendőröket. A parlament előtt lévő új rendőrségi törvény nyugdíjazással kapcsolatos változásai miatt már eddig is szó volt arról, hogy 2 ezer 500 negyven-öt­ven év körüli, főleg magas beosztású rendőr megy nyugdíjba az idén. Az elmúlt hetek, hónapok presz­tízsromboló esetei után ez a szám a duplájára is nő­het. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára az Országgyűlés plená­ris ülésén azt mondta, ez nem okoz majd működési zavarokat, sok képzett fiatal rendőr várja, hogy ve­zető pozícióba kerülhessen. O.Z. A nyugdíjba vonulokat potolni tudják A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, M. Toronykőy Márta szerint a nyugdíjba vonulók „a me­gye rendőreinek elenyésző százalékát jelentheti, azaz a szakmai munkavégzés minőségét, mennyiségét nem be­folyásolja. Pótlásuk folyamatosan történik a Rendőrtiszti Főiskolán valamint a Rendészeti Szakközépiskolán vég­zett tanulókkal, illetve más megyékből áthelyezésser. Kereke tört a Szegeden landoló kisrepülőnek A pilóta nem sérült meg Eddig tisztázatlan körülmények között tört ki az orrkereke annak a kétszemélyes kisrepülőgépnek, amely szombaton reggel nem sokkal háromnegyed tíz előtt szállt le a szegedi repülőtéren. A Corvus tí­pusú gépen, amely Tökölről érkezett Szegedre, csak a pilóta utazott, aki nem sérült meg. A gépben az elsődleges becslések szerint 5-800 ezer forintos kár keletkezett. A baleset körülményeit a polgári légügyi hatóságokkal közösen vizsgálja a Szegedi Rendőrkapitányság. Közlekedési támogatások Az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztérium tájékozta­tása szerint Lamperth Mónika tárcavezető és Káka fános közle­kedési miniszter döntött a helyi közösségi közlekedés szervezésé­benérintett önkormányzatok nor­matív támogatásáról. Csongrád megye települései 2007-ben a ta­valyihoz képest 2,8 millió forint­tal több támogatást kapnak. Ma­kónak 529 ezer, Csongrádnak 2 millió 43 ezer, Szentesnek 2 millió 500 ezer, Vásárhelynek 15 millió 338 ezer, Szegednek 449 millió 871 ezer forint támogatás jutott. Kerékpárutak fejlesztésére 3,1 milliárd a régióban Mától lehet pályázni Az Új Magyarország Fejlesztési Tferv regionális pályázataira keddtől lehet beadni a jelent­kezéseket. Május 7-én a hét régióban össze­sen tíz felhívás jelent meg, mint­egy 27 milliárd forintos keret fel­használására. Pályázni lehet aka­dálymentesítésre, kerékpárút, belterületi utak, ipari parkok és közoktatási intézmények fejlesz­tésére. A kerékpárút-hálózat fejlesz­tése támogatására a Dél-du­nántúli régióban 1,2 milliárd forint, a Dél-alföldi régióban 3,1 milliárd forint áll rendelke­zésre. Újdonság a kétfordulós pályá­zati eljárás, amelyet az ipari par­kokra, ipari területekre vonatko­zó kiírásoknál használhatnak a pályázók. Az első fordulóban a projekt­ötlet ismertetése történik meg, ezt követi a használható ötletek kiválasztása, majd a négy-hat hónapos projektkidolgozás. Vé­gül a második fordulóban szüle­tik döntés a tényleges támoga­tásról. Utazási álmok beteljesítője VÁLTOZATLAN IGÉNYESSÉG A MONTANA TOURSNÁL Tizedik esztendeje szolgálja az utazni vágyókat a szegedi Montana Tours. Nem is akárfiogyan, hiszen igényessége, emberközpontúsága miatt nagyon nép­szerű. A betérő ügyfél személyre szabott ajánlatot kap, igényeinek megfelelőt. A Montana célja, hogy értékarányosan a legjobb szolgáltatásokat válogassa össze ügyfelei számára. Ebben segítenek a szállás­helyekről közvetlen tapasztalatokkal bíró, hozzáértő munkatársak, a profi háttérmunka. Ezt az összetett tevékenységet Hódi Erika irodavezető fogja egybe. A törzsutasok igényeit az iroda jól ismeri, az új ügy­felek kívánságait illetően pedig különös gonddal jár el. A Montana szívesen fogad minden olyan vissza­jelzést, amely segítségével tovább tökéletesítheti aján­latait. A jövőt illetően éppen a tökéletesítés az egyik fő cél. Például, hogy a Montanát ne leginkább síutak, hanem nyaralások szervezőjeként is tartsák számon. (Bár elkezdődött már a téli katalógus tervezése.) Ehhez segítség, hogy a Montana - teljesítményének köszönhetően - kiemelt partnerként on-line értéke­síti aTUI és a Neckermann útjait. A Montana a tízé­ves jubileumra extra kedvezményekkel készült, ezek­ről itt, a Délmagyarországban vagy weboldalukon, a www.montanatours.hu címen és természetesen a Somogyi utca 20.-ban személyesen szerezhető bővebb információ. Bár Olasz Imola ügyvezető magánélete átalakult, ez nem befolyásolja a Montana Tours működését. Továbbra is új ötletekkel, változatlan körültekintéssel irányítja irodáját, miközben őrzi az elmúlt tíz év hagyományait. Nem szeretne ugyanis lemondani arról a semmihez nem fogható érzésről, amit mások álmainak beteljesítése jelent. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents