Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-04 / 103. szám

PÉNTEK, 2007. MÁJUS 4. • AKTUÁLIS* 3 Több évet kell várni vakvezető kutyára - a megyében csak hárman tartanak Négylábú segítség az utcán Két-három évet várt Oszkárra Matuska Imre is Fotó: Segesvári Csaba A temetetlen halott R.TÓTH GÁBOR Moldova György író a XX. századi magyar történelem legnagyobb alakjának tartja. Szabó Miklós történész gyáva, méltóság nélküli politikusnak nevezte. Kádár János, a: MSZMP egykori első titkára egy halála után tíz évvel - 1999 nyarán - készült reprezentatív közvélemény-kutatás szerint Hunyadi Mátyás után történelmünklegjelesebb személyisége. Más megközelítésből az 1956-os forradalom véreskezű megtorlója, Nagy Imre gyilkosa, a 80-as évek gazdasági válságának fő okozója. Kádár megítélése ma is rendkívül ellentmondásos. Azt például, hogy május 26-án lenne 95 éves, a biztonság kedvéért eddig mindenki agyonhallgatta. Ám szerdán újra a figyelem középpontjába került: feleségével közös síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben ismeretlenek meggyalázták, a márvány fedlapot leszedték, a földet kidobálták, és felfeszítették a volt pártfőtitkár két méter mélyen fekvő kettős fémkoporsóját. Koponyáját és csontjai egy részét elvitték. Lehet igazsága a temetőbeli munkásmozgalmi panteonon feketéllő feliratnak, amely a megtorlásokra utalva kijelenti, „gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat". Mint ahogy annak az asszonynak is volt, aki 2000 novemberében lemázolta a síremléket zöld festékkel, mondván, sok fiatal halála szárad Kádár lelkén. De még indokoltabb a felháborodás: jóérzésű ember számára ez nem más, mint kegyeletsértő vandalizmus. Sehol a világon nincs olyan kultúra, olyan erkölcsi mérce, amely elfogadná bárki földi maradványainak meggyalázását. Erre nincs magyarázat, nem indokolja még a diktátori múlt sem. Kádár János ma temetetlen halott. Csakúgy, mint Nagy Imre volt 1989 előtt. Pedig tehetnénk ez ellen. Kádár bűnei, hibái felett immár szabadon ítélkezhetünk, de érdemeit is elismerhetjük. Elmúltak azok az idők, amikor csak stencilezett szamizdathan ems legethette a Beszélő Nagy Imrét vagy 1956-ot - ma mindent megbeszélhetünk. Ehhez Kádár földi porait nem kell bolygatni. Hadd nyugodjék végre békében. Akkor talán mi is megnyugszunk. „Nem sikerült betartani a törvényt" A minisztérium feljelenti a megyét A közigazgatási hivatalnál tesz bejelentést a Csongrád megyei önkormányzat ellen az Oktatási és Művelődési Minisztérium. A tárca azt kifogásolja, hogy a megyegyűlés megszüntette a közművelődési tanácsadó központot, és űj intézményt hozott létre anélkül, hogy megvárta volna a minisztérium véleményét. A tárca valószínűleg nem ellenezte volna a lépést. Országos hiány van vakvezető kutyákból, két-három évet is várni kell, mire egy rászoruló megkaphatja. Részben emiatt mindössze hárman tartanak speciális négylábút - az ezerötszáz Csongrád megyei látássérült közül. Aki azonban kivárja a sorát, és hajlandó együtt tanulni a kutyával, okos és olcsó segítséget kap. Országos probléma, hogy két-három évet kell várnia azoknak a látássérülteknek, akiknek vakvezető kutyára lenne szükségük. Az „ebhiány" oka az, hogy évente mindössze húsz-huszonöt négylábút képeznek ki a speciális feladatra, mivel kevés az ehhez nyújtott állami és alapítványi támogatás. Egy kutya kiképzésének költsége nagyjából egymillió forint. Az országos várólistán most közel száz vak vagy gyengén látó ember szerepel. Csongrád megyéből viszont jelenleg senki sem vár vakvezető kutyára - tudtuk meg Klimász Sándarnétól. A Vakok és Gyengén Látók Csongrád Megyei Egyesületének vezetője szerint a nagyjából ezerötszáz megyei látássérült közül mindössze hárman használnak vakvezető kutyát. Ennek egyik oka pedig éppen a hosszú várólista lehet. Két-három évet várt Oszkárra a szegedi Matuska Imre is: a zsemleszínű labrador öt éve került hozzá. Akkor még tízezer forintot kellett érte fizetni - áprilistól ez a háromszorosába kerül. A férfi szerint a fővárosban például azért is nagyobb az igény speciális kutyákra, mert ott többet járnak-kelnek a látássérültek. A másik „kedvcsökkentő" tényező a hosszas és körülményes procedúra. A kutyák nyugodtságát először három hónaposan tesztelik, majd egy évre családhoz kerülnek, ahol szokják a környezeti ingereket. A tényleges kiképzés, vezényszavak megtanítása csak ezután következik - hat-nyolc hónapon át. A gazdinak közben többször a csepeli kiképzőhelyre kell utaznia, végül kéthetes „együttélés" és közös vizsga jön egy akadálypályán. A kutya csak ezután kerülhet végleges helyére. A férfi elárulta: az igazi összeszokáshoz még továbMEGSZOKTÁK A BOTOT HU A harminchét éves szegedi Huszár Gabriella úgy véli, csak részben a hosszas procedúra az oka, hogy kevesen használnak kutyát Csongrád megyében. A születése óta vak nő gyerekként fehér bottal tanult meg közlekedni - kutyával viszont ehhez egészen más technikát kellene megtanulnia. Mivel nem családi házban él, és életvitelébe sem illik bele a kutyatartás, lemondott róla. A két kisgyermeket nevelő Hegedűs István és felesége sem használ vakvezető kutyát. A férj azt mondja: bár a közlekedés feszült figyelmet, kimerítő idegi munkát igényel, nem kapnának a kutyától annyi pluszt, hogy ezért a jobban rászorulók elől elvegyék a lehetőséget a négylábú mielőbbi megszerzésére. bi fél-egy évet kellett Oszkárral eltölteniük. A látónak született férfi szerint a labradorral magabiztosabban tud mozogni Szegeden - naponta sétálnak el Alsóvárosból a belvárosba. Havonta nagyjából háromezer forintot költ Oszkárra, amiből a jó minőségű eledelt és a csemegéket fedezi. Évente kétszer viszi „műszakiztatni" a kutyát. Ilyenkor az állatorvos megvizsgálja a fogát, a testi, szellemi állapotát, mozgását - alkalmanként öt-hat ezer forintért. Mindezért cserébe társat és segítőt kap a férfi - akinek kutyája olykor felülbírálja gazdája döntését. Előfordul: bár Matuska Imre már átmenne valahol, Oszkár nem engedi olyan szituációba, ami veszélyes lehet számukra. Gazdája okosnak, kreatívnak tartja kutyáját, „aki" nyugodtan baktat és vezeti akkor is, ha éppen szirénázó mentő, nagyrobajú motor, kutyák, macskák vagy sültkolbász-árus mellett kell elhaladniuk. T. R. A kifogásolt döntés az április 26-i ülésen született meg. A közgyűlés Csongrád Megyei Általános Művelődési Központ néven új intézményt alapított. Ez az új szervezet látja el július elsejétől a megszűnő megyei sporthivatal, valamint a szintén fölszámolt Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ feladatait, és átveszi a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás témakörét is a Rendezvényház Kht.-tól. Az összevonás célja a pénz hatékonyabb fölhasználása: a tavalyi évhez képest egymilliárd forinttal kap kevesebbet a működésre idén a megyei önkormányzat. Az összevonás ellen fölemelte a szavát az MSZP-SZDSZ-frakció: Szűcs Lajos kérte, vegyék le napirendről az előterjesztést, ne sértsen már törvényt a közgyűlés. A jogszabály szerint ugyanis ki kell kérni a minisztérium álláspontját. A megye ugyan elküldte a levelet az OKM-nek, de a harmincnapos határidő még nem járt le, és válasz sem jött. A művelődési és határon túli magyarok bizottságának elnöke, Csányi László viszont úgy érvelt, hogy a minisztérium véleménye ugyan fontos, de a döntés joga a megyei közgyűlésé. Úgy vélte, hogy lehet dönteni, nem kell várni. Nemtetszését fejezte ki az ülésen Kiss Ernő, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei ügyvivője is, szóvá tette: egy nappal azelőtt tudta meg, mire készül a megyei önkormányzat. Csütörtökön azért hívtuk fel a minisztériumot, hogy megkérdezzük: egyébként mi lett volna a véleményük. Szabó Irma, a közművelődési főosztály munkatársa azt mondta, a történtek miatt a minisztériumnak a regionális közigazgatási hivatalhoz kell fordulnia. Amikor a döntés megszületett, még a megye főjegyzője volt Siket Judit: azon az üléseit hoztak határozatot a képviselők az átheNYOLC EYIG MŰKÖDÖTT IH A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központot - a '62-ben létrehozott Népművelési Tanácsadó 1992-es drasztikus leépítését követő évek után - 1999. május elsején alapították, három fővel, a létszám azóta ötre nőtt. Az intézmény feladata - a neten található honlap tanúsága szerint - „adatbázisok összeállítása és működtetése. megyei közművelődési statisztika gyűjtése, feldolgozása, önkormányzatok, intézmények és szakemberek informálása, tanácsadása, továbbképzése, az egyéni és csoportos amatőr előadó-művészek segítése, fesztiválok, minősítő versenyek rendezése, képzések szervezése, az egyéni és csoportos amatőr tárgyalkotók segítése, zsűrizések, megyei kiállítások, felkészítő szakmai napok szervezése". Egyik fő rendezvénye a Közművelődési Nyári Egyetem, amelyről évenként kötet jelenik meg, és ez tananyag. Idén július 2-ától 6-áig rendezik meg, és a hagyomány lesz a témája. lyezéséről. O lett ugyanis a regionális közigazgatási hivatal új vezetője. Az ülésen az ellenzékiek azt mondták, nem irigylik a főjegyző asszonyt, akinek új hivatalában rögtön olyan határozatot kell megvizsgálnia, amelynek megszületésében része volt. - Nem fogok ellentmondásba keveredni önmagammal: azt az ülésen is elmondtam, hogy nem sikerült betartanunk azt a törvényt, amely előírja, hogy a döntés előtt ismertetni kell a minisztérium álláspontját - felelte kérdésünkre Siket Judit. Mint megtudtuk, a tárca valószínűleg nem ellenezte volna a döntést. Más megyékben is átszervezik a közművelődési tanácsadó központok munkáját, másutt is kevés a pénz. BAKOS ANDRÁS Kártalanították az ördöngősi kistermelőket a madárinfluenza miatt Kiscsirkéért kis pénzt kaptak A kora tavaszi madárinfluenza miatt a nagy telepek mellett négy kistermelő udvarán is kiirtották a háztájit az állat-egészségügyi hatóság munkatársai. A Derekegyházhoz közeli Ordöngősön lakók elégedettek a kártalanítás összegével, és már gondoskodtak az utánpótlásról. A négy ördöngősi kistermelő összesen 351 ezer, a két nagy telep pedig 89 millió forint kártérítést kapott az államtól. A járvány első kitörési pontja Lapistó volt, itt csak a nagy libatelep állományát irtották ki, mivel a közelben egyáltalán nem volt baromfiudvar. A derekegyházi telep mellett viszont közvetlenül van néhány lakás, amelynek udvarán madarakat neveltek az ott élők - ezeket a földrajzi közelség miatt kiirtották az állat-egészségügyi hatóság munkatársai, fankó Gábor kerületi főállatorvos elmondta lapunknak, hogy a négy kistermelő összesen 351 ezer forint kártalanítást kapott. Keresztes László a negyvenöt szárnyasáért 85 ezer, Arany-Tóth Lászlóné a tíz japán csirkéjéért 10 ezer, Sárai Zsolt a huszonnégy háztájiban nevelt jószágáért 51 ezer forintot kapott. Az ördöngősi soron lakó Négyesi Józsefnek és Héja Erzsébetnek 205 ezer forintot fizetett az állam a 125 baromfijáért. Héja Erzsébet azóta harminc új csirkét vásárolt, tojást is költetett, a kotlós alatt A NAGY CÉGEK ÚJRA LIBÁT VETTEK Hetvennégymillió forintot kapott az államtól kártalanításként a Kolos-Agro Kft. a 3300 leölt tenyészállomány libájáért. Csizmadia László cégvezető lapunk érdeklődésére elmondta: noha hosszú távon bizonytalan a lapistói telepük jövője, a pénz jelentős részét kislibák vásárlására költik. A Komlósi Lúd Kft. a 9400 kiirtott szárnyasáért 15 millió forintra tett szert, amelyből már meg is vásárolták az újabb állományt. Papp Lajos, a vállalat vezetője hozzátette, az ördöngősi telepen tömőlibákat nevelnek. pedig már kikeltek az első csibék. Erzsébet nem szívesen nyilatkozott a kártalanítás összegéről, mert mint mondta, sokan irigylik a faluban. A hercehurca, ami a madárinfluenzát kísérte, megnehezítette az életüket. Az asszony elmondta: azért tart jószágot, mert a frissen vágott hús egészségesebb, mint amit a fagyasztóból vesznek elő a városban. Messze engedi a csirkéit, szerinte nem helyes összezárni a madarakat, akkor ugyanis könnyebben támad a betegség. A madárinfluenza idején nem is volt beteg jószág a tanyájukon, a biztonság kedvéért irtották ki a baromfikat az állat-egészségügyi hatóság munkatársai. Párja, Négyesi József elsősorban a birkákkal foglalkozik. Azt mondta, a madárinfluenza miatt nagy volt a portájukon a sürgés-forgás az utóbbi hónapokban, még Angliából is érkeztek vendégek. Úgy tudja, az ottani agrárminisztérium küldte el a képviselőit, tanulmányozzák Derekegyházon a madárinfluenzát. Az angolok olyan alaposak voltak mondja -, hogy még a disznóktól is vért vettek, megnézzék, van-e benne madárinfluenza, de érdeklődtek Erzsébet és József egészségi állapotáról is. BLAHÓ GABRIELLA Héja Erzsébet már kikeltette az új csibéket az új kotlóssal Fotó: Karnok Csaba