Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-23 / 119. szám

• SZERDA, 2007. MÁJUS 23. • AKTUÁLIS 3 Egyetemi kézbe kerülhet a teljes szegedi egészségügy Klinikai ellátás a kórházban A rektori hivatal bejáratát biztonsági emberek őrizték, a meghívottakon kívül senkit nem engedtek be. Nem járultak hozzá, hogy arcukat megmutassuk • Fotó: Segesvári Csaba Az SZTE szenátusának késő estébe nyúló zárt ülését követően jelentette be Szabó Gábor rektor: beadják a pályázatot a városi kórház és rendelőintézet feladatainak átvételére. A testület titkos szavazással döntött. A rektor azt hangsúlyozta, hogy a zárt ülést üzleti okokból rendelték el. Botka László polgármester szerint bölcs és felelősségteljes döntést hozott az egyetem vezetése. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Mikó Tivadar, az orvoscentrum elnöke tegnap este jelentette be: az egyetem szenátusa támogatja a pályázat beadását a városi kórház és a rendelőintézet feladatainak átvállalására. Egyben arról is döntött a szenátus - zárt ajtók mögött, titkos szavazással -, hogy egy tárgyalódelegáció megkezdi a pályázat kiírójával, a szegedi önkormányzattal a tárgyalásokat. Ezek végeredményeként feladatátvállalási szerződés születik, amelynek tervezete az egyetem gazdasági tanácsa elé kerül. Ez véleményezi, majd a szenátus elé terjeszti, amely szavaz annak konkrét szövegéről, a rektort pedig felhatalmazza, hogy milyen ajánlati kötöttséggel szerződik a szegedi betegekellátására. A rektor elmondta: a szavazás titkos volt, az ülésen elhangzottak szolgálati titoknak számítanak, és azt sem árulják el, milyen volt az igen és a nem szavazatok aránya. „A zárt ülést kifejezetten üzleti okokból rendeltük el: nem a sajtó ellen, hanem az egyetem érdekében" - hangsúlyozta Szabó Gábor. Utalt arra, hogy a pályázat kiírója kezdeményezte a titkosítást, és ehhez ők is tartották magukat. A rektor szerint a szenátus méltóságteljes hozzáállással, a magasabb szintű betegellátás érdekében szavazta meg a pályázat benyújtását. Mikó Tivadar azzal egészítette ki a rektor szavait, hogy az orvoscentrum már az április 1 -jei szigorítások bevezetése előtt is erőfeszítéseket tett a stabil és kiszámítható működés érdekében. Huszonnyolc klinikai vezető a „zéró toleranciát" hirdette meg: 2007 végéig egyensúlyba hozzák a bevételeket és a kiadásokat. A rektori sajtótájékoztatót követően felhívtuk telefonon Botka László polgármestert, értékelje az egyetem szenátusának döntését. Botka szerint az egyetem vezetése bölcs és felelősségteljes döntést hozott, amely a szegediek érdekeit szolgálja. Azt mondta, amikor az orvostudomány fejlődik a világon a leggyorsab ban, nem maradhat változatlan struktúrában az egészségügy. „Minél több pénzt költünk a szétaprózott és párhuzamos intézményrendszerre, annál kevesebb jut a gyógyításra" - jelentette ki. A polgármester hangsúlyozta, hogy a város mint fenntartó soha egy fillér működési támogatást sem adott a kórháznak és a rendelőintézetnek, ezzel cáfolni kívánt különböző híreszteléseket. Elmondta: a kórháznak KONKURENCIA Meg nem erősített információink szerint az egyetemen kívül csak egy egészségügyi kht. pályázik a betegellátás feladatainak átvételére. Nagy valószínűséggel esélytelenül. A pályázati kiírásban ugyanis - ahogy arról lapunk értesült - olyan szigorú feltételek szerepelnek, amelyeknek az egyetemen kívül más nem tud megfelelni. SZIGORÚAN ÖRZOTT SZENÁTUS ££ Szerettünk volna részt venni a szenátus ülésén, de ahhoz a testület nem járult hozzá. A zárt tárgyaláson született döntés bejelentésére először hat órára hívtak össze sajtótájékoztatót. Negyed hétkor azonban az egyetem sajtóreferense, Keczer Gabriella azt közölte, a tájékoztatót este nyolcra halasztják. Azért a csúszás, mondta, mert nem a pályázat ügye volt az ülés első napirendi pontja. Az újságírók a Dugonics téri központi épület második emeletén, az aula előtt gyülekeztek. A rektori hivatalba vezető, a folyosót leválasztó ajtó előtt két biztonsági őr állt: a szenátus tárgyalótermét meg sem közelíthette senki. A testület időnként „kiszaladó" tagjai sem közelíthették meg az újságírókat - az egész döntési folyamatot szolgálati titokká minősítette Szabó Gábor rektor. Mindössze Szabó Imre jogi kari dékán állt szóba velünk a többórás várakozás ideje alatt - egyszer. Azt mondta, már nagyon fáradt. és a rendelőintézetnek nincs tartozása, mindkét intézmény tartja magát a 30 és a 60 napos fizetési határidőhöz. F. K.-T. R. Megrendítő BAKOS ANDRAS Amikor maszkot viselő kollégái az utcán elfogták a szegedi rendőr alezredest, 6 azt hitte - legalábbis nekünk így idézte fel -, hogy egy ízléstelen kandikamera-tréfa áldozata. Most, miután négy évet töltött a rács mögött, úgy döntött a bíróság, nem kell bőrtönben maradnia, házi őrizetben várhatja a jogerős ítéletet. Kicsit ez is vicces. Az ismert szegedi nyomozó, Kumbor Tibor szabadlábra helyezésének híre nyilván el fog veszni a bűnöző rendőrökről szóló információdömpingben. Valószínű, többen kattintanak rá a Hírkeresőn például a Gyilkolt a nyugdíjas rendőr címre, aztán csalódottan állapítják meg, hogy a cikk egy szibériai bűnesetről szól. Pedig Kumbor története épp az elmúlt napok tükrében különösen érdekes. Bukásának híre négy évvel ezelőtt a mostanihoz hasonló döbbenetet keltett, igaz, csak a Csongrád megyei rendőrök körében. Egy magas rangú, tapasztalt nyomozó, a megyei főkapitányság osztályvezetője, több gyilkossági ügy sikeres földerítóje, aki huszonnyolc alkalommal kapott dicséretet - átkerülhet a másik oldalra ? Kollégái körében ez azóta is beszédtéma. A többség véleménye szerint az alezredes hibázhatott, de nem lehet annyira sáros, amennyire a vádirat lefesti. Sok ismerősétől kért kölcsön, de ennek emberi oka lehet, ami már nem az igazságszolgáltatásra tartozik. Akkor nem érezte úgy senki, hogy a főkapitánynak vagy a miniszternek le kellene mondania. A politikusok nem beszéltek a közbizalom drámai megrendüléséről, nem született a médiában olyan elsöprő és gyors erkölcsi ítélet, mint most az erőszakoskodó rendőrökről. Nem indult el a lavina - csak most. Azért, mert ezek súlyosabb bűncselekmények ? Vagy mert Kumbor ügye előtt nem volt két, vitatott módon feloszlatott utcai tüntetés ? Az mindenesetre biztos: Kumbor története azt is nagyszerűen szemlélteti, miben rendülhet meg még a bizalom. A főnyomozót filmbe illő jelenetek közepette vették őrizetbe, a nyomozás során több mint száz tanút hallgattak ki, külön engedéllyel titkos adatgyűjtés is folyt. Arról szól a vádirat, hogy a zsarolók százötvenmillió forintot tettek zsebre. Mindennek fényében talán lehet azt mondani, ez nem tucatper. Ráadásul olyan ember az elsőrendű vádlott, aki maga is otthon van a büntetőjogban: árgus szemmel figyeli, mikor, miben hibáznak az ellene eljárók. Ezek után a tavalyelőtt októberben Budán kihirdetett ítélet írásbeli változata példátlan módon hat hónap múlva készült el, és kifelejtődött belőle, hogy a százötvenmillió forinttal mi legyen. A tegnapi tárgyaláson a bíróság úgy döntött, ahogy azt Kumbor védője a fellebbezésben kérte: új eljárás kezdődik. Tehát a nyomozót négy éve vették őrizetbe, és máig nem derült ki, hogy ártatlan vagy bűnös. Mindebben pedig az a szomorú, hogy lehet: mi tényleg ilyen pocsékul működő államot érdemlünk. Közös Rába-vizsgálat Várhatóan szerdán megalakulhat és ezt követően megkezdheti munkáját a Rába-szennyezést vizsgáló közös magyar-osztrák akciócsoport - tájékoztatta az újságírókat Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter kedden Budapesten. Közölte: szerdáig az osztrák fél is megnevezi azt a 6 szakértőt, aki a 12 fős akciócsoportban Ausztriát képviseli. A miniszter elmondta: az akciócsoport osztrák tagjait már a jövő hétre meghívják Magyarországra, hogy tanulmányozzák a Rába-szennyezés mibenlétét. A Kumbor Tibor és társai ügyében hozott első fokú ítéletet hatályon kívül helyezték Négy év után ismét szabadlábon a volt sztárzsaru Folytatás az 1. oldalról Kumbor Tibornak tegnap délután egy rövid időre még vissza kellett mennie a börtönbe, de nem rabszállítóval vitték. „A szabadulásom előtt a szükséges formaságokat még el kell intéznem" - mondta. A volt sztrárzsaru arra a kérdésre egyelőre nem tudott válaszolni, hogyan tovább. Azt mondta, először magába akarja szívni a szabad levegőt, a jövőn még nem volt ideje gondolkodni. - A Pest Megyei Bíróság megalapozatlannak találta és hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, egyúttal új eljárás lefolytatására kötelezte a Budai Központi Kerületi Bíróságot. A bíróság megszüntette az első rendű vádlott Kumbor Tibor előzetes letartóztatását is, és elrendelte ügyfelem házi őrizetét - nyilatkozta lapunknak tegnap Krajkó Zoltán, a volt rendőrtiszt védője. A szegedi ügyvéd az első fokú ítélet kihirdetése után vette át Kumbor Tibor védelmét. A tegnapi tárgyaláson ő képviselte a harmadrendű vádlott Manai Redát is. A szír férfi szintén szabadlábon védekezhet, míg a másodrendű egyiptomi állampolgár Hussein Tamer továbbra is előzetes letartóztatásban várja a büntetőügy folytatását. Krajkó Zoltán a Kumbor Tibor ellen hozott ítélet ellen benyújtott 24 oldalas fellebbezésében „megalapozatlannak, ezért érdemi felülbírálatra nem alkalmas"-nak nevezte az első fokú ítéletet. A védő szerint az ügyKumbor Tibor egy korábbi tárgyalásán. Tegnap szabadlábra helyezték Archív fotó: DM/DV ben ítélkező büntetőtanács tévesen állapított meg tényeket, és azokból téves következtetéseket vont le. - A bíróság a végzésében kiemelte, amire egyébként én is rámutattam, hogy az elsőfokú hatóság nem tett eleget az indoklási kötelezettségének sem - tette hozzá Krajkó Zoltán. • A védő sem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mikor folytatódhat, illetve kezdődhet meg újból az eljárás. Azt mondta, talán legkorábban ősszel. A másodfokú bírósági döntés után Kumbor Tibor még visszament a büntetés-végrehajtási intézetbe - immáron villamossal, és nem a rabomobillal, ami a bíróságra szállította -, ahol elintézte a formaságokat, magához vette személyes dolgait, majd kilépett a börtön kapuján. A tárgyaláson részt vettek családtagjai, köztük felesége és testvére is. A börtönből Kumbor éjszaka érkezett Szegedre. Itt házi őrizetben lesz. AZ ŐRIZETBE VÉTELTŐL A JOGERŐS ÍTÉLETIG II 2003. július 9.: Őrizetbe veszik Kumbor Tibort, Tamer Husseint és Manai Redát. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának volt vezetőjére a déli órákban a Szegedi Rendőrkapitányság előtt kommandósok csaptak le. 2003. július 11.: A hivatalos személyként elkövetett zsarolás és más bűncselekményekkel gyanúsított Kumbor Tibort, az egyiptomi állampolgár Tamer Husseint és a szír állampolgár Manai Redát a bíróság letartóztatta. 2004. január 19.: A Csongrád Megyei Főügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala benyújtja a vádiratot Kumbor Tibor és társai ellen. Az első rendű vádlott volt rendőrtisztet folytatólagosan, bűnszövetségben és hivatalos személyként elkövetett zsarolással és csalással vádolják. A vádirat szerint súlyosbító körülménynek számít, hogy Kumbor aktív, vezető beosztású rendőrként követte el a bűncselekményeket. 2004. július 13.: Megkezdődik a nagy érdeklődéssel várt per. Mivel a Szegedi Városi Bíróság Kumbor Tibor miatt elfogultságot jelentett be, a tárgyalás a Budai Központi Kerületi Bíróságon folyik. 2005. október 3.: Kumbor Tibort hat év, a másodrendű vádlott Hussein Tamert kilenc, a harmadrendű vádlott Manai Redát hat év szabadságvesztésre ítélték. 2005. október 6.: A vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmentésért, az ügyész súlyosbításért fellebbez. Kumbor ügyvédet vált. 2006. április: írásban is „megszületik" az ítélet, amire egyébként harminc, kivételes esetben hatvan napot biztosít a törvény. Az ítélet rendelkező részéből Barna György bíró kifelejti, hogy a 150 millió forint kizsarolt pénzt kinek kell megtérítenie. 2007. május 11: Barna György bíró tájékoztatja az érintetteket, hogy a bíróság végzést hozott, mely kiegészíti a korábbi ítéletet. Eszerint a három vádlottat egyetemlegesen kötelezi, hogy a majdani jogerős ítélet kihirdetését követő 15 napon belül a 150 millió forintot fizessék meg a két sértettnek. 2007. május 22.: A Pest Megyei Bíróság hatályon kívül helyezi az élső fokú ítéletet.