Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-17 / 114. szám

12 • KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁJUS 17. AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Kezességvállalás - tanulságokkal Tisztelt ügyvéd úr! Elkövettem azt a hibát, hogy az egyik kollégám személyi kölcsönété kezességet vállaltam. Egyszer kaptam a banktól egy felszólító levelet, hogy fizessek be közel háromszázezer forintot. Szóltam a munkatársamnak, 6 azt mondta, elintézi. Néhány hét múlva újabb levél jött a banktól és ebben már perrel fenyegetőztek. Bementem érdeklődni és azt mondták, engem is BAR-listára tesznek, beperelnek és a végén rám küldik a végrehajtót. Ezt persze nem akartam megvárni, kénytelen voltam befizetni a kért összeget. A kollégám megígérte, hogy rövid időn belül megadja azt a pénzt, amit helyette kifizettem. Ennek már lassan egy éve. Folyamatosan kifogásokat talált, újabb és újabb határidőket adott, de a végén elment a cégtói és már a telefonján sem tudtam elérni. Egy jogász ismerősöm azt tanácsolta, írjak neki tértivevényes felszólító levelet. Ezt át is vette, de válaszra nem méltatott. Végül nem maradt más választásom, panasznapon elmentem a bíróságra, ahol segítettek megfogalmazni egy beadványt. A múlt héten kaptam eg/idézőt, hogy júniusban tárgyalást tartanak az ügyben. Csodák csodájára pár napon belül befizette a bankszámlára a teljes összeget. Mit csináljak • Végül is a pert el fogom veszteni, hiszen az adásságát rendezte, ugyanakkor majdnem húszezer forint illetéket le kellett rónom. Ki téríti ezt meg nekem 1 Attól félek, a végén még én fogok fizetni neki. Tisztelt olvasó! Ön úgy járt el, ahogy az egy jogkövető embertől elvárható. Mindent megtett, hogy békésen, bírósági eljárás nélkül cl tudják intézni jogvitájukat. Volt munkatársa alapos okot adott a perre, azt csak magának köszönheti. Gyanítom, hogy csak a keresetlevél kézhezvételekor kapott észbe. Leveléből azt veszem ki, hogy az ön által helyette befizetett összeget kapta meg. Ezenkívül igényt tarthatna kamatokra és a perköltségre is, ami jelen esetben az eljárási illetékből áll. Tudnia kell, hogy a peres eljárás illetékének 90%-a visszajár, ha: - felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll; - ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik; - ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti; - ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek; - ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik. Fontos, hogy a teljesítést jelentse be a bíróságnak. Lehetősége van arra, hogy keresetét csak a kamatok és a perköltség erejéig tartsa fenn. Mivel okkal és joggal perelt, így remélhetőleg a teljes perköltség viselésére az alperest, azaz a másik felet fogják kötelezni. A legegyszerűbb megoldás persze az lenne, ha egyszerűen elállna a keresettől, ezt az érdemi tárgyalás megkezdése előtt alperes hozzájárulása nélkül is megteheti. Elméletileg ebben az esetben az alperes igényt tarthat a perrel felmerült költségei megtérítésére, ezért célszerű lenne beszerezni tőle egy olyan nyilatkozatot, melyben ilyen jellegű igényéről lemo íd. Ha ezt a tárgyalásig nem sikerül megoldani, akkor feltétlenül menjen el az első tárgyalásra. Itt a bíró részletesen tájékoztatja majd a lehetőségeiről. Eljárásjogilag több megoldás is felmerül, ezeket nem kívánom részletezni. Úgy gondolom az adott körülmények között örülhet, hogy vi iszakapta a pénzét, a párezer forintos kamatról az ügy gyors lezárása érdekében lemondhat. A fentiek szerint csökkentett, kevesebb mint kétezer forintos illetéket elvileg az alperesnek meg kellene térítenie önnek. Ha erre önként, becsületből nem hajlandó, akkor úgy érzem nem érdemes erre kihegyezni a pert, hiszen nem gondolom, ha a bíróság meg is ítélné, akkor kétezer forint miatt végrehajtást indítana ellene. Összegzőiül azt tanácsolom, legkésőbb a tárgyaláson véglegesen zárják le az ügyet, igényelje vissza a lerótt illeték 90%-át, és vonja le a tanulságot, a jövőben kinek és miért vállal kezességet. Emlékezzünk Árpád na_ halálának 1100. évfordulóián A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület alapító tagjainak - külön-külön - éves feladatuk van. Ennek megfelelően fiamnak, ifj. Szilágyi Árpádnak feladata figyelemmel kísérni történelmünk, irodalmunk, képzőművészetünk, építészetünk kimagasló egyéniségeinek évfordulóit, a megemlékezést, koszorúzást megszervezni. A pályázati programjaink öszszeállításakor már március elején jelezte, ez évben lesz Árpád nagyfejedelem halálának 1100. évfordulója. Honszerző Árpád apánknak nevezzük azt a nemes és vitéz férfiút, aki nekünk hazát adott. Igaz, nem ezt a mai szűkre szabdalt maradék országot, hanem az igazi Kárpát hazát, amelyet 87 évvel ezelőtt Trianonban elvettek tőlünk. A Kárpát-medencében élő magyarság létszáma egyre fogyatkozik. Ma már nem 15 milliónyian vagyunk, hanem legfeljebb 12,5 millióan élünk itt a Duna-Tisza mentén a Kárpátok koszorúzta térségben. Sajnos Árpád fejedelemmel kapcsolatos részletes leírások nem találhatók a történelemkönyvekben. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni, amikor a Szegedi Hagyományőrző Egyesület vállalkozik arra, hogy az általános iskolákban - engedéllyel megemlékezzünk Árpád fejedelemről és koráról, érdemeiről. Árpád fejedelem a Turul nemzetségben született kb. 840-ben. Édesapja Álmos fejedelem volt. Álmos és fia, Árpád egy szent dinasztiát alapított, amely 28 uralkodót adott a magyar nemzetnek 819-1301 között. Árpád fejedelem hősi tetteit a névtelen mesternek nevezett (Anonymus) örökítette meg, sajnos néha pontatlanul. Anonymus szerint Árpád fejedelem egyenrangú volt a kazár nagykirállyal, bizánci császárral. Árpád fejedelem legnagyobb haditette és elhomályosíthatatlan dicsősége a halála előtt lezajlott óriás csatanyerése Pozsony alatt, amikor 907 júniusában a Magyar Nagyfejedelemség ellen 100 ezer fő nyugati sereg vonult fel a Duna mind a két partján, valamint hajóhaddal azzal a céllal, hogy végleg megsemmisítsék a magyarokat. i ' "*» 'kJ* H K' \ Árpád fejedelem Feszty Árpád ábrázolásában Fotó: DM/ÖV Pozsonytól nyugatra 907. július 5-7. között a magyar sereg a túlerővel szemben győzedelmeskedett, az ellenséget teljes mértékben megsemmisítette. Elesett számos főúr, püspök, seregvezér és Árpád fejedelem több fia is. Anonymus szerint Árpád fejedelem is itt sérülhetett meg, mivel írásában ez áll: „az Úr megtestesülésének 907. esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették el egy kis folyónak a forrása felett, mely kőmederben folyik Attila király városába, ahol is a magyarok megtérése után a boldogságos Szűz Mária tiszteletére eklézsia épült, amelyet Fehérnek (Alba) neveznek." Hol volt Alba közelében Noé hegye, ahol Árpád vezér tábora állt? Alba városában? A Pilisben talán? Nyitott kérdések, s már egyre kevesebbünket foglalkoztatják a magyar múlt valós eseményei. 1897. szeptember 29-én az új Duna-hidat Árpádról nevezték el. Csepelen felállították a szobrát. Ekkor készült el a Hősök terén a gyönyörű emlékmű, valamint az Országháza, ahol Árpád honfoglalását 1896. április 21. kezdettel törvénybe foglalták (1896/VII. és VIII. törvénycikk). A fenti törvény értelmében emlékoszlopot állítottak 7 helyen: úgymint a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenkhegyen. Száz évvel ezelőtt, 1907-ben az akkor még nemcsak a nevében, de a szívében és lelkében is magyar országgyűlés törvényt alkotott Árpád fejedelem örök érdemeiről (XXVIII. törvény). A törvény azonban írott malaszttá vált. Árpád fejedelemnek ma már alig van kultusza, s mintha Thaly Kálmán kőtáblába vésett verssorai teljesednének be: „Állj, emlékkő, időtlen időkig! Állj, míg az ezeréves imádott Haza áll!" Csakhogy az ezeréves haza már nem áll, a nemzet és az ország a szétesés útjára sodródott, a magyarságát vállalók száma egyre fogy, hovatovább Árpád népe és országa a múlt feneketlen kútjába süllyedhet. Ahogyan Arany János fogalmazott Keveháza című gyönyörű versében: „Zászlótokon lecsüngve áll, Nem repdes a turulmadár!" A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagsága, a Szegedi Közéleti Kávéházi Esték törzstagjai ifj. Szilágyi Árpád kezdeményezésére a pozsonyi győztes csata (907) emlékére 2007. július 7-én (szombaton) 16 órakor Szegeden az Árpád téren - az Egyetem kertjében - emlékfát ültet. Árpád fejedelem halálának évfordulóján, 2007. szeptember 29-én közadakozásból emléktáblát kívánunk állítani a Toldi utcai óvoda falára, szintén az Árpád téren. A szükséges engedélyek beszerzését, a rendezvények ünnepélyes lebonyolítását egyesületünk végzi. Bizakodom és előre is köszönöm a polgártársaimnak, Szeged lakosságának jó szándékát, magyarságunkat kinyilvánító őszinte segítségét, közreműködését, hagyományőrző szeretetét. V. SZILÁGYI ÁRPÁD SZEGEDI VÁROSVÉDŐ POLGÁR, AZ EGYESÜLET ELNÖKE, A MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA Második lett a Baiackvirág csoport A gyerekek nagy izgalommal vettek részt a tiszai hajókiránduláson Fotó: DM/DV A víz világnapja (március 22.) alkalmából a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Küzdelem a vízhiánnyal címmel rajzpályázatot hirdetett. A hódmezővásárhelyi Mária Valéria Keresztény Óvoda Barackvirág szinű csoportja az óvónők (Háj Józsefné, Magyar Éva) irányításával közös munkával pályázott. Ezzel az alkotással az óvodás korcsoportban II. helyezést értek el. Kiemelkedő teljesítményük jutalmául meghívást kaptak a március 22-én Szegeden tartott díjátadó ünnepségre, ahol értékes könyvcsomagot és rajzeszközöket vehettek át a gyerekek. Örömmel értesültek arról is, hogy május 10-én Szeged környéki hajókiránduláson vehet részt a csoport minden tagja. A program szervezőinek köszönhetően a hajókázás nagy élmény volt számukra, hiszen a gyerekek közelről figyelhették meg a Tisza lenyűgöző természeti csodáit, élőlényeit. Mária Valéria Keresztény Óvoda, Hódmezővásárhely Röszke egyedi tájérték katasztere Ladányi Zsuzsanna, a röszkei Beretzk Péter Természetvédelmi Egyesület régi aktivistája, jelenleg V. évf. hallgató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudomány tanszékén, az április 4-6. között Szegeden rendezett OTDK-án a fizika, földtudományok és matematika szekcióban tájföldrajz témakörben, III. helyezést ért el és kiemelt dicséret kapott színvonalas előadásáért. Előadásának címe: Röszke egyedi tájérték katasztere. Egyetemi témavezetője: dr. Rakonczai János egyetemi docens, földrajz, földtani tanszékcsoport-vezető. A témát, a röszkei Beretzk Péter Természetvédelmi Egyesület évek óta ápolta, az 1996-os természetvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint gyűjtötte a helyi értékeket. A munka Ladányi Zsuzsanna bekapcsolódásával új és nagy lendületet vett. Dr. Rakonczai János szakmai irányításával mára elkészült egy szép és értékes anyaga, mely Zsuzsának szakmai sikert hozott, településünknek pedig az értékek színvonalas bemutatását PERLAKINÉ ÁCS MÁRIA, A RÖSZKEI TELEHÁZ MUNKATÁRSA Vásárhelyi főiskolások sikere Éppen egy hónapja rendezték Debrecenben az országos tudományos diákköri lconferenciát, s éppen egy hónap van hátra az idei diplomakiosztó ünnepségig. A két eseményt egy dolog kapcsolja össze: a megszerzett tudás értéke. Egy biztos, aki el akar, s el tud mélyülni egy-egy kutatási területen, könnyebben boldogul, „önbizalom-növelőnek" sem utolsó. Hiszen publikált eredményeire felfigyelnek és innen már bármi lehet...! Mint ahogy dr. Nagy János professzor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora mondta a konferenciát megnyitó tieszédében: „A tudományos diáldcöri tevékenység a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Ez a tevékenység hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához. Kiváló képességű szakemberek, tudósok, akadémikusok kerülnek ki ezekből a körökből. A szakmai tudományos sikerek mellett fontos, hogy tudományos alázatra, szorgos, kitartó munkára, igényességre, együttműködésre nevel." A konferencián egyre inkább előtérbe kerültek olyan új területek, mint a genetika, a biotechnológia, az agrárinformatika, valamint a vidék- és területfejlesztés. Az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás, mint új életforma magával hozta számos új kutatási téma megjelenését, melyek az élelmiszer-előállításával, minőségbiztosításával kapcsolatosak. A fenntartható fejlődés globális szemléletté válásával egyre fontosabbá válik az agrár-környezetgazdálkodás, valamint a természetvédelem . A rendezvényre, melynek fővédnöke Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt, az ország 12 agrár-felsőoktatási intézményének 26 karáról mintegy 500 egyetemi és főiskolai hallgató, valamint oktató vett részt. A Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karát hat versenyző képviselte. Ők jutottak tovább az országos megmérettetésre. Igazi szellemi erőpróba volt, mert a versenyzők teljesítményét az elkészített és benyújtott dolgozataik alapján előzetesen bírálták, majd a helyszínen 15 perces előadás, majd vita keretében kellett a zsűrit meggyőzni az elmélyült tudásukról. A több száz versenyző között derekasan helytálltak a vásárhelyiek: Heller Szabóné Molnár Márta, agrármérnök a növénytermesztési tagozat első díját nyerte. Szabó Zoltán végzős hallgató a vállalat-gazdaságtani tagozat, Soós László szintén végzős hallgató az agrármarketing tagozat különdíját nyerte. A szám szerint háromszáznyolc versenyzett pályamunka ismeretében, az elért jó helyezések a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karon szerezhető korszerű ismeretek mértékéről is képet adtak. SZABÓ ZOLTÁN, SZTE MGK SAJTÓFELELŐS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY