Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-17 / 114. szám

iUTORTOKON NAPI MELLEKLETEK Péntek IÉLMADAR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, Kedd Szerda SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2007. MÁJUS 17. WWW.DELMAGYAR.HU Az igazi teljesség: Most érzem igazán az emberek szeretetét FOTÓ: FRANK YVETTE Csaknem tíz éve eltűnt a tévéképernyőről, mégis mindenkinek a kedves mosolya és jellegzetes finom hangszíne jut eszébe Endrei Juditról. Az egykori közismert bemondónő időközben édesanya lett, és nem műsorokat, hanem könyveket szerkeszt. Karrier vagy család? - tette föl a kérdést Endrei Juditnak, a szegedi születés hete fővédnökének egy helyi tévériporter. Az egykori televíziós ellenőrizte a sminkjét, kedvesen eligazította az operatőrt, tisztázta, hány perces anyag készül. Még mindig profi. - Legtöbben nyilván azt mondanák, hogy az egyik legalább olyan fontos, mint a másik. Nekem viszont Névjegy Születési hely, idő: Szolnok, 1953. május 7. Csillagjegye: Bika Iskolái: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-orosz szak (197377), MÚOSZ Újságíró Iskola 1977-78, ELTE orosz szak (1980-83) Munkahelyei: Magyar Televízió (1976-1998) Foglalkozása: bemondó, műsorvezető, szerkesztő Párja: Sütő Péter Gyermekei: Nóra (15), Laura (12) Kedvenc étele: a szegedi halászlé és a mákos guba Kedvenc itala: száraz pezsgő mindenek előtt való, hogy édesanya vagyok. Azért ne legyünk igazságtalanok azokkal a fiatalokkal sem, akik először karriert építenek, és csak később szülnek - kezdte válaszát. Lapunknak ráérősen mesélt a képernyőről ismerős Endrei Judit-os természetes bájjal: Én is későn hoztam világra a gyermekeimet, ám ennek más, magánéleti okai voltak. A hozzáértők szerint a lányok akkor teszik legokosabban, ha huszonnyolc-harminc éves koruk körül vállalkoznak az anyaságra, hogy utána visszaállhassanak a pályájukra, és ott kiteljesedhessenek. A lányaimat is úgy nevelgetem, hogy tanuljanak, hiszen egy nő akkor állhat magabiztosan, értéket létrehozva a világban, ha tanul. Mélyen tisztelem persze azokat, akik teljes szívüket és lelküket átadják az anyaságnak, de magamat nem tudom elképzelni anélkül, hogy ne legyen munkám, amiben örömömet lelem. Szegedről indult A munka, vagyis a televíziózás Endrei Judit életében Szegeden kezdődött, az akkor induló körzeti stúdióban. A Juhász Gyula Tanárképzőn volt harmadéves, amikor tévézni kezdett, a bemondóság mellett riportfilmeket készített, dokumentumfilmeken dolgozott szerkesztőként, riporterként. Elég gyorsan elkerült Budapestre, lépésről lépésre haladt, ahogy ő mondja, a szamárlétrán. Iskolatévézett, híradózott, dolgozott a Hétvége és az Ablak műsorban. Hűsz évre beköltözött a képernyőnkre. Kinyílt a világ - Az ismertségnek nem éreztem hátrányát, soha nem zavart, hogy megismernek. Ma is segít bejutni bizonyos ajtókon, igaz, nem magától értetődő a siker. De annak örülök igazán, ha egy-egy fontos ügy érdekében sikerül kiaknáznom mondja. Mindezek ellenére Endrei Judit „lelépett" a képernyőnkről, és nem is vágyik vissza. - Teljes életet élek, nagyon szeretem, amit csinálok. A magam főnöke vagyok, szentendrei lakásom az irodám. Könyveket szerkesztek, ez hasonlít a tévézéshez, bármikor átültethetők lennének valamilyen magazinműsorba. A könyveim révén kinyílt a világ, járom az országot, sok emberrel találkozom. Amíg tévéztem, búra alatt éltem, minden olyan egyszerűnek tűnt. Most sokkal színesebb, változatosabb életet élek, mint amikor a világ megmutatásában működtem közre. Most érzem igazán az emberek szeretetét, amit sok-sok éve táplálnak irántam. Annak idején nem mutatták ki ennyire, most bátrabbak, odajönnek, nyíltan elmondják, mennyire hiányolnak, megsimogatnak. Némi kritika - Lehet, hogy a mostani tévéseknek sem ártana kicsit hátrébb lépni a saját dolguktól, hogy sok emberrel találkozzanak, beszélgessenek. Az igényességet nem „lefelé kell nyomni", hanem mindig felfelé kell húzni. Ezért nem gondolom, hogy le kellene mondanunk a könyvekről, még ha sokak számára a kézbevétele feladatot is jelent, egy akadály, a lustaság leküzdését - bújt meg némi kritika szavaiban. Endrei Juditék nagy generációjával kiment a bemondó is a divatból. Hogy hiányzik-e a bemondó a tévéből? Úgy fogalmazott, talán nincsen szükség rá, ám egy házigazda nem ártana, hogy terelgesse a nézőt. A sok felirat helyett időnként jól jönne egy igaz emberi megnyilvánulás. DOMBAI TÜNDE HALONE TAPAI ANNA BORASZ A ROSET KEDVELI LEGINKÁBB több az ízlelőbimbó A szegedi borbarát hölgyek: elöl balról Csizmadia Sándorné, Gál Gyöngyvér, mögöttük Banadicsné Nagy Katalin és Hálóné Tápai Anna FOTÓ: KARNOK CSABA Egyesek szerint a nők szaglása és ízlelése fejlettebb a férfiakénál, ez borkóstolásnál is jól jön. Már az sem meglepő, ha egy étteremben a hölgy választ és véleményez először - vallja Hálóné Tápai Anna, a Borbarát Hölgyek Dél-alföldi Társaságának tagja. Sokszor mondják - persze többnyire a férfiak hogy a nőknek elég, ha az édes borokat ismerik, úgyis azok a „konty alá valók". Ezzel szemben ma már a gyengébbnek mondott, nem számos tagja is szakértője lett e nedűnek. - Néhány éve még meglepetést keltett, ha egy nő igényesen, szakértelemmel, netán kritikával közelített a borokhoz. Ma már természetes, ha az étteremben a pincér nekem tölt először a borból, majd meghallgatja a véleményem meséli Hálóné Tápai Anna, a Borbarát Hölgyek Dél-alföldi Társaságának tagja, aki maga is végzett borász. Régi kapcsolat fűzi a borhoz, hiszen a rendszerváltás előtt 10 évig dolgozott az izsáki állami gazdaság borászatában, minőségellenőrként. Családjával 1993ban költözött Szegedre, s lett tagja a 2003 őszén megalakult, Horváth Erzsébet vezette társaságnak, melynek célja, hogy megismertesse és népszerűsítse a kulturált borfogyasztást. A hölgyek meg szeretnék találni a bor helyét a gasztronómiában, a családi életben és az étkezésben. Ennek érdeEgy nő szóvá teheti, ha egy nedűben a gyümölcsillat mellett mondjuk virágillatot is felfedez. kében bortúrákat rendeznek, termelőket hívnak meg, előadásokat szerveznek: szombaton például a tokaji borbarát hölgyeket látják vendégül. Felvonultak a borfesztivál megnyitóján is, ahol mindannyian piros kendőt viseltek. A borlovagoknál megszokott talár helyett ugyanis e nőies ruhadarab mellett tették le a voksukat. — Azt olvastam, a nők nyelve több ízlelőbimbóval rendelkezik, ezáltal érzékenyebb, alkalmasabb a kóstolásra. Szaglásunk is fejlettebb. A biológiai adottságok és szakmai tudás mellett talán a személyiségnek van fontos szerepe: egy szakértő legyen könnyed, jókedvű, derűs - vallja a borbarát hölgy, hozzátéve, hogy egy bor mindenki számára mást mond - egy nő szájából sokkal szebben hangzik, ha egy nedűben a gyümölcsillat mellett mondjuk virágillatot is emleget. - A rosé borokat kedvelem leginkább, az újra reneszánszát élő, a rosé és a vörösbor között átmenetet képező siller típust. A preferencia évszakhoz is kötött: hosszú, hideg téli estéken, kellemes baráti társaságban a testesebb vörösborok, nyáron a könnyebb fehérek esnek jobban. És mindehhez a kiváló ételek: finom sültek, például egy különlegesen pácolt bélszín. A férjem igazi gourmet, hozzám hasonlóan kertészeti és élelmiszer-ipari főiskolát végzett. így családi ebédekhez ő főzi az ételt, én választom a bort - mesél a tökéletes családi munkamegosztásról Hálóné Tápai Anna. R. TÓTH GÁBOR