Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-03 / 102. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁJUS 3. • MEGYEI TÜKÖR­7 Fellendülést remélnek a másfél milliárdos fejlesztéstől Fedett uszodára vágynak Szentesen A szentesi polgármester szerint esély van arra, hogy fedett uszo­da épüljön a városban belátható időn belül. A közel másfél mil­liárdos beruházás jelentős ré­szét uniós forrásokból terem­tenék elő. A sportbizottság fi­deszes elnöke szerint ez volna az első olyan fejlesztés a Kurca partján, amelynek népesség­megtartó hatása lenne. - Vízilabdás nyelven szólva, most járatjuk a labdát, és keressük a rést a falon - mondta lapunknak az uszodaépítési tervekről Szirbik Imre szentesi polgármester. A Kurca-parti településen régóta dédelgetett álom, hogy korszerű fedett medence épüljön a ligeti strandon, a téma azonban eddig leginkább kampányidőszakban kapott nagyobb visszhangot. Szirbik Imrének már az 1998-as választási programjában szere­pelt az elképzelés, de a helyi jobb­oldal is rendre fölvetette a beru­házás szükségességét, nyugvó­pontra azonban nem került az ügy, épp a város korlátozott anya­gi lehetőségei miatt. Néhány hete az önkormányzat négyéves gaz­dasági programjának tárgyalása­kor újfent szóba került a fedett uszoda ügye, elsősorban amiatt, hogy Szentes a sport- és egészség­turizmus fejlesztését jelölte meg kiugrási lehetőségként. - Villanásnyi esélyünk van a fe­dett uszodára, de előbb alaposan körbe kell járnunk a témát - nyi­latkozta Szirbik Imre. A polgár­mester a Nemzeti fejlesztési terv turisztikai vonzerőt növelő pá­lyázatán versenyeztetné meg az elképzelést, de mivel ezek a felhí­vások ősszel jelennek meg, addig megvalósíthatósági tanulmány készül, illetve a sportegyesületek bevonásával tapasztalatokat gyűjtenek a magyarországi léte­sítményekről, hiszen az üzemel­tetés költségvonzata egyáltalán nem mellékes eleme a fejlesztés­nek. Ez az információtömeg szabhat irányt a tervezésnek. A jelenlegi elképzelések szerint a 33-as medence lelátójával szemben, az egykori gépház mö­gött épülne fel a létesítmény mintegy másfél milliárd forint­ból. A cél pedig az lenne, hogy az új létesítményt 1 -tői 99 éves korig lehetőleg minél többen használ­hassák. A közelben termálkutat is fúrnának, egyrészt a termálme­dencék vízigényének kielégítésé­re, másrészt fűtés céljából, de ez az űj kút szolgálhatná ki azt az al­sóréti termálszállót, amit a fedett uszodához hasonlóan már régen tervbe vettek Szentesen. A strandfejlesztést a 70 éves nagy­medence sem úszná meg, helyére szabadtéri élménymedencét épít­tetne a polgármester. Arról egyelőre nincs adat, hogy a forrásokat milyen arányban * kellene állnia az önkormányzat­nak és az uniónak, de Szirbik Imre szerint már az is olyan ko­moly dilemma elé állítaná a vá­rosvezetést, ha „csak" 300 milli­ót kellene kifizetni a városi kasz­szából. BÍRÓ DÁNIEL MEGDUPLÁZÓDHATNA A VENDÉGFORGALOM •| - Örülünk, hogy végre egy olyan projektre pályázna a város, ami­nek tényleges népességmegtartó hatása lenne - mondta lapunknak Rébeli Sz. Tamás. A sportbizottság fideszes elnöke biztos abban, hogy ha egy, a jövő elvárásainak megfelelő létesítménnyel gazda­godna a település. Ha megépülne a fedett uszoda, megduplázódhat­na a vendégforgalom Szentesen ­mondta Beleon Zsolt, a Szentesi VK elnöke hiszen csak a mi klu­bunk Vlagyivosztoktól az Egyesült Államokig tudna edzőpartnereket csábítani a Kurca partjára. Mindenki másképp viselkedik, amikor föl­megy benne a pumpa. A legtöbben kia­bálnak, káromkodnak dühükben, de tett­legességig is fajulhat a helyzet. Ismert sze­gedieket kérdeztünk, arról, ők hogyan ve­zetik le a feszültséget. „Megüssem, vagy ne üssem, azon tűnődtem, egy nagy pofon nem old meg semmit sem." Sokak számára lehet ismerős a Bikini sláge­re. Ha a dal mégsem, az élethelyzet bizonyo­san: mi történik, amikor felmegy bennünk a pumpa? fáksó László kizárólag verbális esz­közökkel száll vitába, az erőfitogtatást elítéli. Saját bevallása szerint már gyerekként is hisztis, szájalós volt, aminek elsősorban az édesanyja itta meg a levét. A szomszédok folyton azt hajtogatták, milyen helyes srác, de azt nem látták, hogyan toporzékolt az aka­ratos kisfiú a mamája előtt. - A tettlegesség­hez nyilván alkatilag sincs tehetségem, de egyébként is gyűlölöm az erőszakot. Szóval ha verekedni nem is, ordítozni annál többet szoktam. Valahol a médiában való szereplé­semnek is ez volt az alapja. Az egyik szer­kesztőm tanácsolta, hogy viselkedjek úgy a mikrofon előtt, mint ahogyan a civil életben. Megfogadtam a tanácsát - húzott párhuza­mot az élete és a munkája között a szabad szájú műsorvezető. Nemegyszer történt meg, hogy vörös fejjel üvöltözött a folyosón az ak­tuális programigazgatóval. Egy-egy ilyen kifa­kadás után nem fogadott volna rá nagy tét­ben, hogy a pozíciójában marad, de valahogy mégis mindig megúszta. Az ostoba riporteri kérdések ugyanakkor nem tudják kiakaszta­ni. Az immunitás oka: két évig járt egy újság­írónövel, aki bulvárlapoknál dolgozott, (áksó manapság a konditeremben vezeti le az ag­resszióját. A tehetetlen düh fogalmát nem is­meri, mert mint mondja, mindig kiadja ma­gából azt, ami benne van. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magán­nyomozói Szakmai Kamara Csongrád me­gyei elnöke, Német Ferenc is edzőterembe siet, amikor fölidegesítik, mert mint mond­ja: ilyenkor oda a kompromisszumkészsé­ge. Dühének már sok bokszzsák látta kárát. - Sokféle stresszkezelő megoldást kipróbál­tam már. Volt, hogy csak beültem az autó­ba, és nekiindultam a nagyvilágnak. Ha te­hetem, sziklát mászok vagy más extrém sporttal vezetem le a feszültséget - mondja. Gyerekként számos csetepaténak volt ré­szese, de véleménye szerint az embernek felnőttként uralkodnia kell az indulatain. A TÁMADÁS, YEDEKEZES Egy biztonsági őr elháríthatja a telé irányuló tá­madást, védelmezheti magát, de csak végszükség esetén léphet fel támadólag. Ilyenkor a támadás mértékével arányos védekező magatartásra jogo­sult, de nagyobb sérülést nem okozhat, mint amit a támadástól elszenvedett volna - beszélt a biz­tonsági őrök viselkedési etikájáról Német Ferenc. személy- és vagyonvédelmi céget vezető fér­fi a munkatársaitól is elvárja a higgadtsá­got. - Egy biztonsági őr nem kezdhet csak úgy pofozkodni, mert akkor testi sértést és garázdaságot követ el. Kondé Lajos, a dóm plébánosa szintén tem­peramentumos gyerkőc volt. Manapság vi­szont fontos számára az önfegyelem. - Két­ségtelen, hogy néha felemelem a hangom, de legtöbbször próbálok uralkodni az indulatai­mon. A belső feszültségnek nem feltétlenül kell kiülnie az arcomra - állítja a plébános. Kondé atya biciklizéssel és sétával vezeti le a feszültséget. Leginkább azzal lehet kihozni a sodrából, ha bokros teendői közepette valami banális dologgal zavarják. Ilyenkor elszámol háromig, hogy elillanjon a haragja. HORVÁTH LEVENTE „Egy nagy pofon nem old meg semmit sem" Amikor fölmegy a pumpa Boros Gyula, az IH igazgatója és Jáksó László. Az ismert műsorvezető elítéli az erőfitogtatást Fotó: DM/DV A vásárhelyi Gulyásékat hazahúzta a szíve a lótenyésztők Mekkájából írországi nagybirtok helyett Mihási úti tanya Ferenc Írországban a világ legértékesebb lovának csikóját segítette világra. Közben nem feledkezett meg itthoni lovairól Fotó: Tésik Attila Négy éve majdnem mindenüket eladták, és Írországba mentek dolgozni a vásárhelyi Gulyásék. A szülők egy futballklub-tulaj­donos birtokát kezelték, a lá­nyok tanultak: a nagyobbik ki­tüntetéssel végezte az ír nemze­ti lovas akadémiát. A családot egy olaszországi kitérő után mégis hazahúzta a szíve. Gulyás Ferenc azt mondja, értelmetlen lenne az itteni viszonyokhoz ha­sonlítani azt a világot, ahol né­mely vállalkozó a magyar átlag­ember számára felfoghatatlan összeget költ egy évben lóra. Négy év után hazatértek és tanyát vettek a Mihási út mellett a vásár­helyi Gulyásék. A család előbb Ír­országban, majd Olaszországban dolgozott az itáhai üzletember és futballklub-tulajdonos, a Palermo elnökeként ismert Maurizio Zamparini birtokain. Gulyás Fe­renc eredetileg a műszaki oktatói szakon végzett, először gépkocsi­vezetést tanított, majd a tanács­nál volt kihelyezett állása, a város tömegsportját irányította nyolc évig. De az életét sohasem tudta lovak nélkül elképzelni, és végül így került a vásárhelyi főiskola lo­vas szakosztályához. Amikor el­hívták Írországba, leendő munka­adóik tapintatosan érdeklődtek az eredményei után. Aztán meg­állapodtak. Gulyásék eladták itte­ni tanyájukat, és elmentek, két nagy lánygyerekkel. Még nem idősen, de azért már nem fiata­lon. Jöjjön az egész család! - Mi nem úgy vágtunk neki, hogy most akkor nyakunkba vesszük a világot: biztosra men­tünk. Feleségemnek, Aliznak egy ismerőse ajánlott olaszországi munkát, ő pedig beleegyezett, el­ment fél évre, hogy rendben tart­sa a házat, aztán nyolc hónap lett belőle, és végül tovább marasz­talták volna, de már nagyon hiá­nyoztunk egymásnak - mondja Ferenc. - Akkor merült föl az ot­taniakban, hogy jöjjön az egész család, főleg, miután megtudták, hogy mivel foglalkozom. A gaz­dának, Maurizio Zamparininek van birtoka Olaszországban, Ír­országban, Ausztriában is. Mi így együtt Írországba kerültünk, egy harmincöt hektáros farmra, ahol nagy becsben voltak a lovak: ti­zenhét volt a legnagyobb lét­szám, viszont magyar pénzbe át­számítva 200 millió forintért fe­deztettünk évente. A birtok min­den gondját ránk bízták, de hát gond nemigen volt. A gyerekek persze pillanatok alatt megtanul­tak angolul, mi nem, de nem is volt rá szükségünk. Ott is sok a magyar - Írországban is találtunk ma­gyar ismerősöket, sokan dolgoz­nak ott - veszi át a szót Ferenc felesége, Aliz. - Egy házaspárral is tartottuk a kapcsolatot, ők gyakran eljöttek hozzánk. Egyébként pedig előfordult, hogy három hétig csak a postást láttuk. Az megjött, szó nélkül bedobta a leveleket, aztán már ment is. A család egy szolgálati lakás­ban lakott, a tulajdonossal a négy év alatt hatszor találkoztak összesen. A nagyobbik lányt, Alizt közben felvették az Irish National Studba, amely a világ egyik legismertebb telivérte­nyésztő iskolája. Kitüntetéssel végezte el, és ajánlatot kapott, hogy maradjon ott, vezesse a ki­lenc ménes egyikét. O azonban vőlegényével együtt Angliába ment, ahol magánistállót alapí­tanak. Ferenc, a felesége és kiseb­bik lánya tavaly áprilisban át­ment Olaszországba, egy másik Zamparini-birtokra, ott dolgoz­tak. Aztán úgy döntöttek, hogy hazajönnek. *" - Ott már nem találtunk angol nyelvű középiskolát a lányunk­nak, abban már nem is bíztunk, hogy magyar nyelvűt találunk ­mondja Gulyás Ferenc. - De elég volt kettőt aludni a vásárhelyi Móricz Zsigmond utcai lakás­ban, hogy rájöjjünk, mi már hoz­zászoktunk a csöndhöz. Akkor körülnéztem, és megtaláltam ezt a tanyát. Ide költöztünk. Galileo ára 30 milliárd A tanulság? Ferenc szerint elő­ször is az, hogy amit ott tapasz­taltak, arról nem érdemes egy-két dolgot elmesélni, mert előfordulhat, hogy nem hisznek nekik. El lehet mondani, hogy testközelből milyen a lótenyész­téssel foglalkozó nagyvállalkozók világa; hogy a Sadler's Wells nevű ló fedez a világon a legdrágábban, egy alkalom 260 ezer euró. A fe­deztetni vitt kancát fegyveres őrök veszik át és kísérik be, haza lehet menni, majd szólnak, ha a dolog sikerült, lehet menni a ló­ért. Aztán ott van Galileo, ez ma a földgolyó legdrágább versenylo­va, átszámolva körülbelül har­mincmilliárd forintba kerül - és ennek a lónak az egyik csikóját Ferenc segítette a világra. De mindehhez azt is hozzá kell ten­ni, hogy abban a közegben a tu­dásnak is nagy a respektusa. Mo­hamed sejk, aki magyar szem­mel nézve hihetetlen összeget költ el lovakra, meghívta az egyik méneséhez Ferenc lányát, amikor meghallotta, milyen szakember. De az is fontos ta­pasztalat, hogy az ember onnan is hazavágyik, ahol nagyon jól ér­zi magát. Aliz Ferenc névnapjára meghívta férje barátait, megörül­tek egymásnak, beszélgettek, iszogattak, vezetgethették a Ga­lileo-csikót is, aztán persze haza­mentek. Ott az internet és a tele­fon a kapcsolattartásra, de még­is... És ha másra már nem tud hivatkozni az ember, jönnek az „otthoni ízek". - Az íreknek ugyan jóízű a teá­juk, a konyhájuk azonban mél­tán nem világhírű, a szőlőt aranyáron lehet kapni, a gyümöl­csöknek nincs íze, az almának sincs, de persze más okai is vol­tak annak, hogy eldöntöttük, nem maradunk sokáig, az éghaj­latot se nagyon szerettük. Olasz­ország más volt, az olasz konyhá­ból átvettünk mi is ezt-azt, de vé­gül mégis jó volt hazajönni. Más­részt, négy éve úgy indultunk el, hogy az itthoni lovakat nem ad­tuk el - mondja Aliz. Márványjászol híján Azért a kötődés megmarad, és nem csak a nagylány miatt. Fe­renc az ott készített fényképek­ből és zenéből összevágott egy kis klipet. Ott az album, amely az Irish National Stud leghíre­sebb ménjeit, tanári karát és ki­tüntetett diákjait ábrázolja, kö­zöttük Aliz lányukat. Most pe­dig elkészült az istálló a Mihási úti tanyán, amelybe be is köl­tözhettek a lovak. Itt ugyan nincs márványból a jászol, és nem esik mindennap füvet hiz­laló eső, de a hozzáértés és a jó­szágok iránti szeretet - amely négy évig idegen közegben is edződött - legalább ugyanilyen fontos éltető erő. BAKOS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents