Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-09 / 107. szám

Simon Tamás és Holik Tamás nyeregben érezheti magát Fotó: Kamok Csaba Majd mindenki önkéntelenül is a fékbe tapos, amikor egy motoros rendőrt pillant meg a visszapillantó tükörben. A két keréken guruló egyenruhások­kal valóban kár packázni: bár­kit pillanatokon belül utolér­nek. A Szegedi Rendőrkapitányság belvárosi szolgálata a téli idő­szakban gyalogosan, tavasztól késő őszig pedig robogón teljesít szolgálatot. Simon Tamás két éve tagja a csapatnak. A járőrö­zés mellett lakossági bejelenté­sekre vonulnak ki. Ellenőrzik a segédmotoros kerékpárosok bu­kósisak-használatát és megaka­dályozzák, hogy a sétálóutcákon, járdákon járművel közlekedje­nek. - Kiszűrjük azokat, akik veszé­lyeztetik a gyalogosokat. Ritkán találkozunk ellenállással. Min­den kismotorunkon jól látható a rendőrség felirat, már csak ezért is tisztelnek bennünket - állítja az őrmester. A szolgálat hat da­rab ötven köbcentiméteres Ya­maha Neo's-t használ. A belvá­ros mellett Rókusra is kijárnak gyalogosokat, kerékpárosokat vagy éppen kismotorosokat iga­zoltatni. A mozgékony kétkere­kűek elől nehéz meglógni. Aki mégis megpróbál elillanni, azt nem feltétlenül veszik üldözőbe, inkább rádión keresztül értesítik a kollégájukat, így a legtöbb eset­ben horogra akad a szabálysértő. A járőr őrmester szolgálaton kí­vül is gyakran nyeregbe pattan: korábban egy krosszmotort nyűtt, de nemrég autóra váltott. - Minden esetben párban telje­sítünk szolgálatot. Egyszerre ti­zenöt-húsz kilométert hajtunk a robogóval - árulta el a négyes sorszámmal ellátott jármű „gaz­dája". Amíg egy ilyen rendőrségi kismotor óránként maximum hetven kilométerre képes, ad­dig egy - szintén a rendőrök ál­tal használt - BMW RT 850-es akár kétszázzal is képes repesz­teni. Holik Tamás járőrvezető egy ilyennel fékezett mellet­tünk. A szirénával, kék fénnyel és rádióval felszerelt monst­rum önmagában is visszatartó erővel bír. Ha valaki megpillant egy ilyen kétkerekűt maga mel­lett a főúton, akkor önkéntele­nül a fékre lép. A legtöbben be­látják: jobb nem versenyezni velük. - Valóban jellemző, hogy lassítanak az autósok, amikor melléjük gördülünk. Ezek a gé­pek jól demonstrálják a „látha­tó rendőrséget", azaz, hogy mindenütt ott vagyunk - állítja a civilben motorosoktató, egyenruhás férfi. A nagymotoros rendőrök gyak­ran biztosítanak diplomáciai, ka­tonai konvojokat. Ilyenkor öt­ven-száz méterre megelőzik a karavánt, hogy megtisztítsák a védett kocsisor előtt az utat. Oly­kor temetéseken vagy lakodal­makon is feltűnnek, hogy bizto­sítsák a menetet. A balesetveszély miatt speciá­lis, protektorokkal felszerelt vé­dőruhába bújnak. A kezeslábas­ok a térdnél, a vállnál és a gerinc­HÖLLAND KAPU A rendőrség berkein belül rend­szeresen szerveznek megyei és országos járőrversenyeket. Eze­ken Vezetéstechnikai feladatokat kell teljesíteni, amelyeken első­sorban nem a száguldozás, hanem a motor feletti uralom a legfonto­sabb szempont. A feladatok közül népszerű a „holland kapu", ami­kor leszúrt karók kőzött kell szla­lomozni, vagy a „kulcs", amikor tenyérnyi helyen kell megfordulni, minél nagyobb tempóban. nél is béleltek, így tompítják az ütközést. A bukósisakjuk állré­sze nyitható, így akár menet köz­ben is tudnak kommunikálni. Ezeken a motorokon hátúból előre olvasható a pobce fehrat, így a visszapillantó tükörből is jól látható: a rend őreivel van dolgunk. HORVÁTH LEVENTE GÉPPARK Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen összesen hat darab 600, il­letőleg 650 köbcentiméteres Yamaha motor van. A főkapitányság további két BMW motorral járőrözhet. 250 köbcentiméteres Suzukival - összesen néggyel - Makón és Hódmezővásárhelyen találkozhatunk. A három darab 125 köbcentiméteres Yamaha Csanyteleken, Szegeden és Mórahalmon fut. Röszkén és Szegeden két MZ motor is „szolgálatban" van. Ami a segédmo­toros kerékpárokat illeti, a rendőrség három járművel rendelkezik, melyek a főkapitányságon használatosak. Ezenkívül a szegedi önkormányzattól ti­zennégy, míg a makóitól hét kétkerekű járművet kapott használatba a sze­gedi és a makói kapitányság. SZERDA, 2007. MÁJUS 9. -MEGYEI TÜKÖR Nem mese, de habbal Citromossal készülnek a szezonra a sörösök Johnny két ujja bánja a XX. századot Törött ujjakkal táncol Haller János, a Szegedi Kortárs Balett fiatal művésze. Johnny a XX. század című előadás főpróbáján olyan szerencsétlenül esett, hogy azóta csak ujjpercvédőkkel engedi színpadra az orvos. Diplomatakonvojokat, temetéseket és lakodalmakat is biztosítanak Rendőrök, két keréken Jön a nyár, jön a sörfogyasztási szezon. A szegedi sörfőzde még citromos sörrel is készül a nagy forgalomra. S olyan sört is készítenek, amelynek a szegedisége tovább már egyáltalán nem fo­kozható - még neve is az, hogy Szögedi sör. Belátható: igazi szegedikum. - Vendéglátósként kezdtem a kilencvenes évek­ben, és csapolt sört akartam árusítani. Csakhogy képtelenség volt csapoló berendezést beszerezni. Hát, ha nem tudunk sört csapolni, elkezdünk sört gyártani, gondoltuk. így is történt - emlék­szik vissza a kezdetelcre Sipos Tamás sörfőzde-tu­lajdonos. De nemcsak ők gondolták így akkoriban, hanem országszerte többszázan. Ennyi sörfőzde - hangu­latosabban: serfőzde - kezdett hirtelen működni a rendszerváltás-tájban. Hisz még mindenkinek élénken emlékezetében élt az a korszak, mikor nyaranta hiánycikk volt a sör, s hiába írták az újsá­gok, „Lesz elegendő sör a nyáron!", sosem volt ele­gendő sör a nyáron. És egy ilyen állapot után sör­gyárat, de legalábbis serfőzdét létrehozni - felért a mennyország-alapítással. Később, kellő technoló­giai-laboratóriumi háttér hiányában a legtöbbjük azonban bezárt. E sors várt volna Sipos Tamásék cégére is, csak­hogy összejöttek a - kimondottan a számtalan, kisüzemi sörfőzde kisegítésére létrejött - Fokoló Kft.-vei, melytől aztán igazából megtanultak sört főzni. - Pécsről jövök, ott a központunk, s Kárpátal­jára megyek tovább, egy ottani sörgyárnak segít­séget nyújtani - mondja az épp jelen lévő Kele­menné Tikos Annamária, az élelmiszer-ipari mérnökök alapította Fokoló vezetője. Ő honosí­totta meg az igazi, ír vörös sör gyártását Szege­EGÉR A SÖRBEN!... |H Létezhet-e, vagy csak elterjedt városi legendaként, „egér a sörben?" - Ma már nem létezhet, Szegeden főképp nem, de a rendszerváltás előtt, nagy sörgyá­rakban egykor bizony előfordulhatott - mondja Kele­menné Annamária. Eredete: az egér a szeméttelepen bemászott az üres üvegbe, kijönni azonban már nem engedte a befelé hajló üvegnyak. Elpusztult tehát, mumifikálódott, és az évek alatt az üvegfalra rászá­radt az egérmúmia. Mikor az üveget a kukázók visz­szaváltották, a gépi mosás nem tudta eltávolítani az üvegről. így miután az üveget újratöltötték s lezár­ták, az egérmúmia visszaduzzadt eredeti méretére ­olyan hatást keltve, mintha a sörrel együtt töltötték volna bele az üvegbe. És következett a sikítás: „Egér a sörben!..." den, a Sipos-féle cégnél. Persze, a szegedi sörfőz­de nemcsak ír sört készít, hanem szegedi sört is, kétfélét. Az egyik édeskés, a malátaíz jellemző rá, a másik kesernyésebb. Egyiküknek, nemes egyszerűséggel, csupán az a neve, hogy Szögedi sör. Már az elnevezés is igazi szegedikum! ­Mindemellett nyáron citromos sört is gyártunk. Ha harminc fok fölé kúszik a hőmérő higany­szála, nagy kereslet van rá - beszéli a sörfőzde­tulajdonos. A sörfőzőknek - a jelek szerint ­használ a globális fölmelegedés. Elképzelhető, ettől lesz Szeged sörnagyhatalom - legalább eny­nyi haszna legyen a klímaváltozásnak. A szege­di sör már így is kapós, az országban mindenfelé eljut. A hírek szerint másutt jobban fogy, mint Szegeden - senki sem lehet próféta saját hazájá­ban. ECS. Az eset a premiert megelőző este történt: lohnny - ahogy a társai szólítják Haller János táncost éppen a ráhulló vérvörös konfet­tiesőből ugrott fel és amikor föl­det ért, elesett. - Először nem is éreztem, hogy baj van az ujjaim­mal, mert ahogy elvágódtam, a fejemet is megütöttem, és csak azt fájlaltam — meséb a balese­tet. - Akkor történt, amikor szó­lóban egy forradalmárt táncolok Ligeti zenéjére. Csak egy kicsivel később, amikor végeztünk, ak­kor kezdtek fájni az ujjaim is. Sejtettem, hogy ez necces lesz, Finta Gábor kollégám ugyan nyugtatgatott, hogy ne izguljak, nem lesz semmi baj, el fog múl­ni, de azután csak tovább sajog­tak az ujjaim, ráadásul volt már törésem, így pontosan tudtam, hogy miként fest az ilyesmi. Per­sze én is próbáltam meggyőzni magam, hogy nem lesz gáz, és nem szóltam Juronics Tamás­nak, a darab rendezőjének, ha­nem tovább nyomtam a próbát. Akkor viszont már úgy táncol­tam, és csináltam a különböző fogásokat, mintha törött ujjak­kal mozognék, hogy kipróbál­jam, meg tudom-e oldani a más­napi premiert, ha esetleg beiga­zolódna a félelmem. Másnap már kék-zöld-lila és iszonyú da­gadt volt mind a két ujjam, és orvos-rezidens kedvesem megál­lapította, hogy ez bizony törés. A Haller fiú akkor már nem várt tovább, hívta Pataki András balettigazgatót, aki rögtön elvit­te dr. Varga Endréhez, aki a Sze­gedi Kortárs Balett állandó se­bésze. A szakember már a rönt­gen előtt felállította a diagnó­zist, amit pár perccel később a felvételek is igazoltak: Jánosnak a középső és a mutató ujja a jobb kezén eltört. - Két kék sínt kaptam, amelyeket három hétig kell viselnem, így nem érzem a fájdalmat, és tudok táncolni. Egyébként déja vu érzésem van, mert pont egy évvel ezelőtt a Háry János alatt a csuklómat törtem - neveti el magát az ifjú balettművész. - A doki azzal a jó tanáccsal bocsátott el, hogy minél többet pihentessem. Csakhogy ebben az idényben lesz még Carmina Burana, Mo­zart-táncok, és Homo Ludens is. Sebaj, legfeljebb majd tovább divatozok a kék ujjvédőkkel... GÁTI KATALIN TEODÓRA Haller János két ujja is eltörött a főpróbán Fotó: Frank Yvette - egyenest a háromezer literes nyomótartályból Fotó: Frank Yvette Friss csapolás a szegedi sörfőzdében É

Next

/
Thumbnails
Contents