Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-09 / 107. szám

SZERDA, 2007. MÁJUS 9. •HIRDETÉS* 5 A főigazgató szerint a Strauss-gálán felléphetett volna Székhelyi, Aczél, Gyimesi és a jezsuiták Egészen pontosan továbbra sem lehet tudni, hogy operaénekesi pályafutásának 45. évfordulóját miért a szegedi jezsuita temp­lomban, és miért nem a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepli Gyimesi Kálmán (képünkön). Az apró, de fontos részletekre ő is és a színház direktora is más­képpen emlékszik. MUNKATÁRSUNKTÓL - A színházi világban is vannak írott és íratlan törvények, az utób­biak közé tartozik, hogy egy szí­nész művészi pályájának 25. év­fordulóján, majd azt követően öt­évenként saját teátrumában önál­ló gálaműsorral ünnepelhet a kö­zönséggel és pályatársaival. Az én esetemben ez eddig Szegeden is így volt, azonban az idén megsza­kadt ez a hagyomány. Ezért vol­tam kénytelen operaénekesi pá­lyám 45. éves jubileumát saját magam megszervezni, amire va­sárnap a szegedi Dáni János utcai jezsuita templomban kerül sor ba­rátaim és tisztelőim jelenlétében ­nyilatkozta lapunknak Gyimesi Kálmán operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja. A 74 éves művész mielőtt meg­I ismételte volna, amit a hétfői Ma­gyar Nemzetben rá hivatkozva kö­zöltek, megjegyezte, kicsit csaló­dott az elmaradt színházi gálája miatt. Majd nekünk is elmondta, tavaly a város kulturális alpolgár­mesterével és a színház vezetőivel még abban is megállapodtak, hogy eljátszhatja-elénekelheti egyik kedves szerepét, a Cigánybáró Zsupánját. - De erről megfeledkeztek. Illet­ve úgy pontos: ugyan felajánlot­ták, hogy a Strauss-gálán mások­kal együtt én is elénekelgethetek egy-két betétdalt, de szerintem egy ilyen jubileumi ünnep nem erről szól - mondta Gyimesi Kálmán. Az országos napilapban megje­lent cikkben arra is utaltak, hogy pályája kezdetén Aczél György, 45 évvel később pedig a Szegedi Fotó: Schmidt Andrea Nemzeti Színház főigazgatója, Székhelyi József tett neki ke­resztbe. A szegedi színház direktora sze­mélye elleni támadásnak nevezte a napilap cikkét, és egyes részle­tekre részben másképpen emlék­szik, mint Gyimesi. Elmondta, a számos csúsztatás és az „aczélos" párhuzam miatt levelet írt a Ma­gyar Nemzet igazgató-főszerkesz­tőjének, és helyreigazítást kért. Székhelyi József kijelentette: Gyi­mesi Kálmánt személy szerint tiszteh és barátsággal szereti, kol­légája ünneplését a pazar sikerű Strauss-gála újbóli kitűzésével és a jubilánst ünneplő blokkal dúsít­va szándékozott megvalósítani. Gyimesi Kálmán ezt a koncertet lemondta, emiatt műsorváltozást kellett végrehajtani. - Gyimesi Kálmán sikeres Zsu­pán-szerepét a művész személyes kérésére is a tagozat felelősei beil­lesztették a később általa lemon­dott gála programjába - mondta a színigazgató, aki hozzátette: nagy­ra becsüli az általa vezetett teát­rum örökös tagjait, köztük Gyi­mesi Kálmánt, ezért hozott létre saját vagyonából egy alapítványt, amely szükség esetén éppen őket hivatott támogatni. Rendkívüli ügyfélfogadás lesz A földalapú uniós és nemzeti támogatásokat (kiegészítve az agrárkör­nyezet gazdálkodási támogatásokkal] 2007-re is a falugazdászoknál kell igényelni a földet művelő gazdáknak - jelezte a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója, Tasnádi Gábor. A munkát most lényegesen megkönnyíti a múlt évben elfogadott be­adványok adatainak előnyomtatása. Eddig azonban a megyében csak a gazdák fele adta le a kitöltött adatlapokat a bejelölt, megrajzolt tér­képekkel együtt. A támogatásigénylés szankciómentes határideje 2007. május 15. Ahhoz, hogy ezt tartani lehessen, a falugazdászok ezen a hét végén, május 12-én és 13-án 8 órától 12 óráig rendkívüli ügyfélfogadást tartanak egész Csongrád megyében. A Csillagban havi 15 ezer forintba kerül egy elítélt étkeztetése Ötféle étrend a börtönben Folytatás az 1. oldalról A második műszak tegnap 11 óra körül már a szerdai moha­medán és vegetáriánus reggeli­hez pucolta a hozzávalókat. Ket­ten a többkilónyi vöröshagyma­dombot fogták közre, mások pa­radicsomot áztattak, néhányan méretes késekkel a trappista saj­tot szeletelték a tavaszisalátá­hoz. - A raboknak névre szólóan osztják lei a szúró-, és vágóeszkö­zöket, amit elmosva a munkájuk befejezése után kell leadniuk. Mozdulataikat figyelik - árulta el Heim Gábor gazdasági vezető. Nem is történt soha rendbontás TÜKRÖK A KILÖK ELLEN Csapó József dandártábornok el­mondta, a Csillag folyosóit tavaly óta egészalakos tükrök díszítik. Az intézetvezető szerint ezt azért ta­lálták ki, hogy az elítéltek lássák magukat, mennyit is változnak a börtönévek alatt. - Az első tényle­ges életfogytiglanra ítélt rab nyolc éve van a Csillagban, ezalatt húsz kilóval lett nehezebb - mesélte, hozzátéve, szeretné, ha a tükrök egészségesebb életmódra ösztö­kélnék a fogva tartottakat. Szorosan felügyelt az anyagmozgatás is Fotók: Káinok Csaba a konyhán, hiszen az elítéltek szerint kiváltság itt dolgozni. - Csak kisegítő vagyok, de már négy éve tevékenykedek a bör­tönkonyhán. Figyelem a szaká­csok mozdulatait és technikáit: egy 400 literes leves megfőzését már én is el merném vállalni ­mondta Meki, aki szabadulása után szívesen helyezkedne el a vendéglátásban. Munkakörében legélvezetesebbnek a hentes­munkát tartja, de a férfiak köré­ben általában gyűlölt mosogatást is szívesen elvégzi. A kondérok közelébe egyelőre nem juthat: a főzést azokra az elítéltekre bíz­zák, akik a civil életben szakács­ként és a vendéglátás egyéb terü­letein dolgoztak. Hogy össze­függ-e valamilyen vágófegyverrel Meki Csillagban tartózkodása, nem illett kérdeznünk, inkább kedvenc ételéről faggattuk. - A karácsonyi töltött káposztát sze­retem a legjobban - vallotta be. S hogy mi a rabok általános véle­ménye a csillagmenüről? Meki azt mondta, az országban csak a váci börtön konyháján főznek jobban. - Kiváló! - erősítette meg Meki véleményét a börtön egészség­ügyi osztályának egyik dolgozó­ja, aki minden étkezés előtt - le­gyen szó reggeliről, ebédről, vagy vacsoráról - köteles végigkóstol­ni az összes menüt. Mi is kanalat ragadtunk. A sárgaborsógulyást fotós kollégámmal együtt kifeje­zetten ízletesnek találtuk, de a káposztás tészta is megütötte a szegedi menzák színvonalát. A kondérokból a gőzölgő ebéd kisebb üstökbe, majd ételhor­dókba került. Ezeket egy elítélt egy őr társaságában osztotta szét a Csillag zárkáiban. „Ebéd! Jó ét­VEGETARIANUSTOL A MOHAMEDÁNIG A Csillag lakói ötféle étrend ­alap, diétás, cukros, mohamedán és vegetáriánus - közül választ­hatnak. Erről akkor kell dönteniük, amikor bekerülnek a börtönbe. Betegség esetén a börtönorvos ja­vaslatára változhat étrendjük. A rabok közül 26-an cukorbetegek, 99-en mohamedán vallásúak, 47-en vegetáriánusok. Diétás koszton jelenleg 114-en vannak. Reggeli, ebéd és vacsora minden­kinek jár - aki dolgozik, annak tí­zórait is adnak -, meleg ételt na­ponta egyszer kötelező kapniuk. Egy fogva tartott étkeztetése na­ponta 320 forintba kerül, mivel kü­lönféle pétiékok vannak, átlagosan körülbelül havi 15 ezer forint a havi koszt fejenként. Összehason­lításképpen: a több mint száz sze­gedi intézményt étellel ellátó Su­li-Hostnál az óvodások és az álta­lános iskolások napi háromszori étkeztetése 288, illetve 357 forint­ba kerül. A középiskolások napon­ta 256 forintot fizetnek ebédjü­kért. vágyat!" - mondta, majd átnyúj­totta a zárkaablakokon kinyúló raboknak a gulyást és a káposz­tás kockát. K. G. G. Börtönkonyha. Sok rab nagy üsttel jár ALAPMENU EZEN A HETEN Hétfő: gombaleves, zöldbabfőzelék sertésvirslivel Kedd: sárgaborsógulyás, káposztás tészta Szerda: karfiolleves, natúr sertésmáj burgonyapürével Csütörtök: daragaluska-leves, erdélyi rakott káposzta Péntek: sertés raguleves, mákos guba Szombat: almaleves, csirkepaprikás galuskával Vasárnap: zöldborsóleves, hentes tokány rizzsel Augusztustól szobaantennával is lehet majd fogni a szegedi városi televízió műsorát Feltámasztott földi sugárzású tévéfrekvencia 4stúdióban is a „földreszállásra" készülnek Fotó: Frank Yvette Balástyán, Domaszéken, Mórahalmon és Sándorfalván is fogható lesz augusz­tustól a szegedi városi televízió műsora, ha a képviselő-testület pénteken meg­emeli húszmillió forinttal az önkor­mányzati cég törzstőkéjét. A társaság év elején nyert frekvenciát földi sugárzás­ra, mely 2010 után - a digitális te­levíziózásra való átállással - megszű­nik. A száz százalékban önkormányzati tu­lajdonú Városi Televízió Szeged Kht. a tavalyi évhez hasonlóan idén is száz­millió forintos működési támogatást kapott a várostól. A cég jól gazdálko­dott 2006-ban, hiszen 17,7 millió fo­rintos nyereséggel zárta az évet. A tár­saság jelenleg kábelen juttatja el műso­rait 65-70 ezer szegedi és környéki ház­tartásba. A városvezetés előterjesztése nyomán tavaly úgy döntött a képvise­lő-testület, hogy ha az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) kiírja a pályázatot földfelszíni sugárzású szege­di frekvenciára, akkor a helyi tévé száll­jon harcba a csatornáért. A VTV sike­resen pályázott, február 21-én aláírta három évre szóló műsorszolgáltatási szerződését a médiahatósággal. A meg­állapodás szerint a tévének az aláírást követő száznyolcvan napon belül meg kell kezdenie a földi sugárzást. - A városi televíziónak korábban már volt földfelszíni sugárzású frek­venciája, de azt 2004 elején elvették, miután az ORTT bevonta a Szeged TV Kft. műsorszolgáltatási jogosultságát. Úgy is lehet fogalmazni, hogy két és fél év után feltámasztottunk egy ha­lott frekvenciát - mondta Csala Gabri­ella. A Városi Televízió Szeged Kht. ügyvezetője elmondta: augusztustól Szegeden és a város 15-20 kilométeres körzetében - így például Balástyán, Domaszéken, Mórahalmon, Kistele­ken és Sándorfalván - szoba- vagy te­tőantennával is lehet majd fogni a VTV műsorait. A másik megoldás, ha az adott település kábelszolgáltatója beleteszi a csomagjába a szegedi váro­si tévét. Csala Gabriella számítása szerint százezer háztartásba juthatnak így el. S hogy mibe kerül mindez a város­nak? Idén húszmillió forjptjába, utána pedig évente 7-8 millióba. A tulajdonos önkormányzat úgy teremtené elő a föl­di sugárzás megkezdéséhez szükséges forrást, hogy megemelné húszmillióval a VTV törzstőkéjét. Botka László pol­gármester előterjesztésről pénteken szavaz a közgyűlés. sz. c. sz. HAR0M EVVEL KES0BB Korábban a médiahatéság öt-tíz évre adta a frekvenciát a műsorszolgáltatóknak. A sze­gedi városi televízió most csak három évre kapta meg a Szeged 42. csatornát. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy a műsorszolgálta­tóknak 2010 és 2012 között át kell állniuk a digitális televíziózásra, amely gyökeresen megváltoztatja a televíziózás szokásait. A földfelszíni analóg sugárzás megszűnik. Fischer Gábor, a VTV műszaki vezetője azt hangsúlyozta: három év múlva nem kell ki­dobniuk a most telepített- adót, mert olyat vásárolnak, amely átalakítható digitális su­gárzásra.

Next

/
Thumbnails
Contents