Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-08 / 106. szám

KEDD, 2007. MÁJUS 8. "AKTUALIS* VÁSÁRHELYEN, MAKÓN SZIVATTYÚZTAK Hj Több helyszínre is riasztották a vásárhelyi tűzoltókat a hétvégi eső után. Vizet kellett szivattyúzni a Zrínyi utcán, az Er­zsébeti úton két helyen, illetve a Konti utcában. A Kaszap utcai aluljárót elöntő esővizet is el kellett vezetniük, vihar mi­att ledőlő' tárói, vagy kéményről azonban nem kaptak bejelentést. Makón a Bethlen utcában egy magánház udvarából kellett a vizet kiszivattyúzniuk a tűzoltóknak az utcára - másutt nem okozott komolyabb gondot az eső. Az egyébként mély fekvésű Honvéd városrészben is mindenhonnan el tudott folyni a csapadék. Katasztrofális hatása volt a teg­napelőtti zivatarnak Szegeden és a megyében a lakóterülete­ken. Volt, ahol másfél méteres vizet kellett kiszivattyúzni a pincéből, és volt, ahol beázott a tető, átázott a padlás, csöpögött a mennyezet, becsapott a vil­lám. A mezőgazdaságnak azon­ban nagyon sokat használt a már régóta várt csapadék. MUNKATÁRSAINKTÓL A szegedi Szivárvány utcában villám csapott egy házba. - Épp lefeküdni készültem, amikor néhány perccel fél tíz előtt hangos csörömpölésre riad­tam fel. Szinte az egész ház bele­remegett, legjobban egy enyhe földrengéshez hasonlítanám. Közvetlenül utána elment az áram. Néhány perc múlva hallot­tam a szomszédok kiáltozását: Tűz van! Villám csapott a házba! - számol be a vasárnap este tör­téntekről Szabó Batancs Gábor, a Szivárvány utca és a Móra utca sarkán álló társasház közös kép­viselője. - Felmásztam a tetőtér­be, akkor még égett a szigetelőfó­lia és a kábelek. Még mindig ér­ződik az égett műanyag szaga. Szerencsére nem volt nagy a tűz, gyorsan vizet hoztunk és el is ol­tottuk, mire kiértek a tűzoltók. A villámcsapás következtében szin­te az egész házban és a szomszé­dos épületekben is tönkrementek az elektromos berendezések. A villanyszerelők éjfél körül értek ki, így nem maradtunk áram nél­kül. Internet, kábeltelevízió vi­szont azóta sincs és a kaputele­fon sem működik - mutatja a kö­zös képviselő. - Szerencse, hogy nem történt nagyobb kár, habár a villámcsapáson kívül néhány ga­rázsba is befolyt a víz. A hasonló esetek megelőzése végett villám­hárítót fogunk felszereltetni. A nagyállomáshoz közeli Bá­nomkert soron álló magánházak pincéit is elöntötte az esővíz. A környékben lakóktól megtudtuk, a házak és a garázssor közötti ut­carészen térdig érő esővíz csak reggelre szívódott fel. Még javában esett az eső, ami­kor a tűzoltók elkezdték a víz ki­szivattyúzását a legveszélyezte­tettebb pincékből - a legtöbb he­lyen méter, másfél méter maga­san állt a víz. Szegeden huszonegy helyre vo­nultak ki szivattyúzni a tűzol­tók, Hódmezővásárhelyen négy, Makón egy pincéből kellett eltá­volítani a vizet. S még tegnap is mentek több helyre, Szegeden négy pincéből kellett vizet szi­vattyúzni. Mint a Csongrád megyei tűzol­tóságtól megtudtuk, kizárólag abban az esetben vonultak ki, ha elektromos vezetékeket fenyege­tett a víz, illetve olyan értékek kerültek veszélybe, amelyekről azonnal el kellett távolítani a vi­zet. A kiszivattyúzással ugyanis nagyon kell vigyázni: ha a kör­nyező talaj még telve van, újra feltöltődhet vízzel a pince - mi­közben még a talaj is beomolhat, megindulhat a ház alatt a föld. Nemcsak pincékben okozott . UTOLSÓ SZIVATTYÚ . Ismét beázott Szegeden - immár harmadszor - a Horváth Mihály ut­cai volt Pinceszínház, innen szi­vattyúzták a vizet utoljára, tegnap délután a tűzoltók. - Most beigazo­lódott az a műszaki megállapítás, amit tavaly nyáron készíttettünk. Eszerint az udvar vízelvezetése nem megoldott, az egész házat re­konstruálni kell, hiszen az új he­lyünkön, a Dugonics téren egyetlen csepp víz sem folyt be a pincébe ­mondta Kancsár József igazgató. gondot a vihar, hanem a padláso­kon is. Több mint harminc hely­ről érkezett bejelentés Szegeden az IKV Zrt.-hez: tetőket rongált meg a szél, és áztak be padlások, má­sutt az eldugult esőcsatorna okoz­ta a beázást. A Vár utcában három lakás ázott be, úgy, hogy a vakolat is leesett a mennyezetről - tudtuk meg Blidár László műszaki iroda­vezetőtől. Helyszínenként átlag ötven-százezer forintos károkat okozott az eső; a járulékos mun­kák sokszor többe kerültek, mint maga a kárelhárítás. Ott, ahol a la­kások nagyobb része magántulaj­donban van, a közös képviselők intézkedtek a károk elhárításáról. A HATÁRBAN Az esőzés csak néhány napos szünetet jelent a locsolásban - a mezőgazda­sági területeken. A vízügy szivattyútelepei készenlétben várják, hogy ismét vizet kell a csatornákba továbbítaniuk a folyókból - tudtuk meg Priváczkiné Hajdú Zsuzsannától, az Atikövizig szakemberétől. A fűszerpaprikának élet­mentő volt az esőzés - hívja föl a figyelmet Somogyi György, a Fűszerpapri­ka Kutató-fejlesztő Kht. szegedi kutatási osztályának vezetője. A korábbi, aszályos időszakban vetett fűszerpaprika ugyan részben kipusztult, illetve csak jelentős öntözési költséggel lehetett megmenteni. Azoknak, akik azon­ban ezután kezdik a palántázást, sok pénzt megtakarított az eső. Az SZBK tudósa kapta az Akadémiai Aranyérmet Keszthelyi Lajos: Nyertem Szegeddel Levált a vakolat a mennyezetről - Nincs kábeltévé, internet Esőkárok, pincétől a padlásig A villámcsapás szétrombolta a társasház tetejét Fotó: Frank Yvette Felszámolási eljárás az II Ferroval szemben Ezerszeres Az autók matricázását végző V. Detti Kft. felszámolási eljárást indít az autós reklámozással foglalkozó II Ferro Kft.-vei szemben, mivel az több mint egy hónapja nem egyenlíti az al­vállalkozóval szemben fennálló több mint ötmillió forintos számlatartozását. Az II Ferronál nem vesznek át küldeményeket, számlákat, megszüntették a fax elérhetőséget, nem veszik fel a telefonokat. Az II Ferróval kapcsolatban februárban jelentek meg olyan hírek, hogy nem tud fizetni ügy­feleinek, ezt a társaság vezetése is megerősítette. A cég már feb­ruár vége óta nem fizet mintegy 8 ezer ügyfelének, ezért - a szer­ződésekben is biztosított lehető­séggel élve - három hónapra fel­függesztette a kifizetéseket. Körmendi Ákos, aki február óta a társaság tulajdonosa és ügy­vezető igazgatója, korábban kö­zölte: az II Ferro Kft. június ele­jén kifizeti autós ügyfeleinek a májusra esedékes, reklámozásért járó pénzt, ám a februárra, már­ciusra és áprilisra járó összeget csak később teljesítik, illetve ennyivel meghosszabbodik a rek­lámszerződés. Június elején mintegy 300 millió forintot kell kifizetniük. jf* Jil J J rí* j J^J J L —j jé t> j L zL S Lj j j mmwammnmmammammmm A Szegedi Biológiai Központ Széchenyi díjas tudósa, Keszt­helyi Lajos akadémikus vehette át tegnap az MTA közgyűlésén az Akadémiai Aranyérmet. A Magyar Tudományos Akadé­mia tegnap kezdődött közgyűlé­sén Vizi E. Szilveszter adta át a testület magas kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet Keszthe­lyi Lajos akadémikusnak, a Sze­gedi Biológiai Központ kutatójá­nak. A kiváló, sokoldalú, nemzetkö­zi mércével is kiemelkedőt alko­tott tudós az idén februárban töl­tötte be a nyolcvanadik életévét. Az SZBK Biofizikai Intézetét szinte a kezdetektől, 1975-től ve­zette, 1989-től párhuzamosan az SZBK főigazgatója is volt. 67 esz­let felé fordult. Egész alkotói pá­lyafutását a kutatói körökben szokatlan „nagy váltások" jelle­mezték, egymástól meglehető­sen távoli témákkal foglalkozott. Úgy lett biofizikus, vagyis a komlex, élő anyagok fizikáját ku­tató tudós Szegeden, hogy előtte sikeres fizikus volt Budapesten. Az SZBK Biofizikai Intézetében később az élő világ aszimmetriá­ját kutatta, majd bioenergetiká­val kezdett foglalkozni. Sokolda­lú, iskolateremtő egyéniség. Munkássága nagyban hozzájá­rult, hogy az SZBK nemzetközi­leg is elismert kutatóhely. A kaposvári születésű profesz­szor, aki 1975-ig Pesten dolgo­zott, az SZBK alapító igazgatójá­nak, Straub F. Brúnónak a hívá­sára jött Szegedre - és évtizede­kig ingázott, vonattal jött-ment, hetente kétszer utazott. Mindig hangoztatta: nyert Szegeddel. Egy korábbi interjújában nem­csak a vonatozás „előnyeit", ha­nem Szeged szellemi inspiráló hatását is dicsérte: „Személy sze­rint is profitáltam abból, hogy az SZBK Szegeden van. Nyertem először is időt, azzal, hogy bent laktam az intézetben. Annyit dolgoztam, amennyit akartam vagy bírtam - nem kellett haza­mennem... Amikor főigazgató lettem, az itteni értelmiség teljes vertikumával kapcsolatom lett. Ismerem az orvosprofesszoro­kat, az egyetem oktatóit, a város vezetőit, a püspök urat... Ez Pes­ten soha nem valósulhat meg... Az utazás pedig ragyogó alkalom a jóízű beszélgetésekre." Amikor negyven év után újra kertes házba költöztem, eljött éle­tem első fűnyírása is. Nem volt túl vidám foglalatosság, különö­sen a befejező szakaszon, az utcán, ahol a csapadékvíz-elvezető árok két keskeny sávját nyírtam, meggyfákat kerülgetve. Másnap megszólított az akkor még alig ismert szomszéd. Azt gondoltam, azért, hogy zajos a fűnyíró, állítsak valamit az előgyújtáson, mert füstöl is, de nem erről volt szó. Arra figyelmeztetett, ne hagyjam az árokban a szétszórt füvet, mert eltömődik az áteresz és vala­mennyien úszni fogunk. Csóváltam kicsit a fejem, de szépen ki­takarítottam. Azután az első nagy „trópusi" zápor után rájöttem, a szomszéd jót akart, a mi utcánk nem úszott, bokáig vízben jár­tak viszont jó néhányban, ahol nem figyelmeztették az újoncot az árok karbantartásának fontosságára, így nem győzték a vizet az elhanyagolt átereszek. Mára láthatóan javult a morál, vasárnap nagyon késő estig győzték a csapadékvíz-elvezető csatornák az égi áldást. Ügyeletes kollégám bő félóránként hívta a vízműt és a tűzoltókat, hol szi­vattyúznak, hány helyre riasztották őket, s egészen este kilencig meglepően csendes, alig néhány kivonulással tarkított műszakról számoltak be. Addig döntően rendeltetésszerűen működött a csa­tornahálózat. Itt-ott persze akadtak nagy vizek, de kis segítséggel vagy anélkül utat találtak maguknak. Csak este kilenc után lát­szott összeomlani a rendszer, de tegnap reggelre már alig maradt nyoma a vasárnapi özönvíznek. És a nap is segített a „sebek be­gyógyításába. " Azóta elkészült a károk gyorsleltára, s annyit már előzetesen le­szögezhetünk, a megyében a mezőgazdaságnak ezerszer több hasznot hozott az eső, mint amekkora kárt okozott a városlakók­nak. Igaz, a jégverés bennünket elkerült, megúsztuk néhány vil­lámcsapással, pinceelöntéssel, átereszdugulással. Alig van elkop­tatottabb közhely: a májusi eső aranyat ér, de ez már tényleg na­gyon kellett. A szakemberek szerint még legalább annyi hiányzik - hatvan milliméter -, mint amennyi a hét végén hullott, de ez azért jobb lenne egyenletesebb eloszlásban. Persze, ha két-három napig így süt, lehet újra füvet nyírni. tendős korában adta át ezeket a vezetői megbízatásokat és - mint korábban többször is tudomá­nyos pályáján - új kutatási terü­Keszthelyi Lajos aranyérmét nézi Fotó: DM/DV KOVÁCS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents