Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-06 / 81. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2007. ÁPRILIS 6. fűnek pedig legalább ötcentis, la­za szerkezetű talajra. Fontos, hogy legalább 6-8-féle fűmagot vessünk el, ekkor kapunk igazán jó minőség^ gyepet - ajánlja Bol­gár Tamás. Kilátás a borostyán mögül Tervezésnél érdemes figye­lembe venni, portánkon van-e például takargatnivaló. Egy esztétikus sövény elválaszt a szomszédtól, de felfogja az ut­ca porát is. A kertbe olyan dí­szítőelemet érdemes ültetni, amitől ki lehet látni, nem ta­karja el a házat, viszont a járó­kelőknek is esztétikai élvezetet nyújt. Ilyenek a felfutó növé­nyek, borostyánok, klemáti­szok, vadszőlők. - Régen egy diófa, hárs állt a kert közepén, ma ez már nem jellemző, inkább 5-6 kisebb fát ültetünk, ligetesítünk. Egyik a termésével díszít, másik a virá­gával, levélszínével - mesél a trendekről Bolgár. - Az egyhangúságot elkerü­lendő jó, ha a növények között van örökzöld, van olyan, ame­lyik tavasztól őszig virágzik, s akad, amelyik télen is muta­tós. Nem árt a nap járását is figye­lembe venni: a rododendron pél­dául nem szereti a tűző napot, azt árnyékos, félárnyékos helyre kell tenni. De van olyan növény is, amelyik éppen az árnyékot nem kedveli. Ovális tó, macskariasztóval S ha marad még 8-10 négyzet­méternyi szabad területünk, flóránkba egy kerti tavat is ál­modhatunk. - Készen is kapha­tók műanyag, leásható kádak, átn esztétikusabbnak tartom a fóliával kibélelt természetes tó­medret, amely lehet kör alakú, A KERT DÍSZEI Növény Forint/tő j díszfü 750-2000 cserje 750-9500 tuja 1000-3500 J díszfa 1500-14 500 formára nyírt növény 14 500-47000 Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika A rózsaszín babarózsától a japán juharig bármi lehet portánk ékessége Tavasszal újjávarázsolhatjuk kertünket Ha szeretnénk, hogy kertünk ezer színben pompázzon, cserjékkel, ciprusokkal, tisza­fákkal, díszfüvekkel tehetjük színpompássá flóránkat. Né­hány százezerért kerti tavunk, sziklakertünk mellett is élvez­hetjük a napsütést. A kertdi­vatot tudakoltuk szegcdi ker­tészetekben. Magas törzsű babafa, kecskerá­gó, vérjuhar, tintakék ciprus, fehér magnólia - csak néhány típus azon számtalan növény közül, mellyel a sivár tél után újjávarázsolhatjuk kertünket. Csavaros ciprus és gömbszivarfa - Millió fajta létezik, nálunk is többszáz-féle megtalálható ­érzékelteti a választékot Bolgár Tamás, egy szegedi kertészet tulajdonosa, aki 200 forinttól egészen 47 ezerig számos dísz­növényt kínál, utóbbi összegért egy két és fél méteres csavaros ciprust. 99 A növényeknek 30-40 centiméter mély termőföldre van szükségük. Bolgár Tamás A rózsaszín babarózsától a japán juharig, magnóliákig, 64-félc cserjéig, 30-40 virágzó évelőig számos variáció elkép­zelhető. Díszíthetjük portán­kat kétméteres tujávai 3500 fo­rintért, de 14 ezer 500-ért nyíl­egyenes törzsű, gyönyörűen ol­tott gömbszivarfát is kapha­tunk. A formára nyírt növé­nyek a legdrágábbak, 14 ezer 500-tól 47 ezer forintig terjed a választék a geometria és az élő­világ találkozásának eme izgal­mas megnyilvánulásából. - Ha kertet építünk, először a talajt kell előkészíteni: a növé­nyeknek 30-40 centiméter mély termőföldre van szükségük. A A macska elkerüli a tavat, ha riasztót telepítünk ovális, de szigetes is - mondja Nagy Tamás, aki egy akvariszti­kával és tóépítéssel foglalkozó szegedi vállalkozás vezetője. A kerti tó ára a technikai felsze­reltségtől függ, ha hagyjuk, hogy algásodjon, poshadjon, ol­csón megúszhatjuk, de elláthat­juk szűrőberendezéssel, világí­tással, sőt ultrahangos macska­riasztóval is. Egy közepesen fel­szerelt öt köbméteres tó ára 150-200 ezer forint körül van. Bonuszként sziklakertet, csobo­gókat építhetünk köré, belé pe­dig aranyhalakat, növényeket, például tavirózsát, gólyahírt te­lepíthetünk. Ez esetben mini­mum 80 centiméteres mélység szükségeltetik a tó egy pontján, hogy halaink itt kitelelhesse­nek. R. TÓTH GÁBOR MEGLEPETÉSEK Az amatőr kertészt meglepeté­sek is érhetik: nem árt kalkulál­ni azzal, hogy leilandi ciprusunk évente másfél métert nő, vagy hogy lombhullató fenyőnk télvíz idején elég sivár képet fog mu­tatni. Ha viszont megjelennek körömnyi tobozai, pamacsokban növő levelei, elolvadunk a gyö­nyörűségtől. A muzsikálás megszépíti a lelket is - Az önrész 17 ezer 500 forint egy tanévre - Minden századik diákból lesz híres zenész Kevésbé népszerűek a macerásabb hangszerek Baranyai Györgyné tanítványait, Dórát, Annamáriát, Brigittát és Gergelyt okítja a hegedülés rejtel­mei re Fotó: Segesvári Csaba A muzikális gyerekek nem ölik egymást az iskolafolyosón, igaz, a zenetanulás pénzbe kerül. A legnépszerűbb hangszer a fu­rulya, talán azért is, mert két­ezerért már fújhatjuk. - A zenetanulásnak jobbító hatása van, a diákjaink sokkal békéseb­bek, nem ölik egymást például a folyosón. Szabad idejükben pedig kultúrával foglalkoznak, és nem mással - világít rá az előnyökre Szélpál Szilveszter, a Király-König Péter Zeneiskola igazgatója. Növendékeik száma ezer fe­letti. - Közülük mintegy 300-an zongorán muzsikálnak, de a fu­rulya és a klasszikus gitár is népszerű. Sajnos a macerásabb hangszereket már kevesebben tanulják. A vonósok esetében például évekbe telik, míg tiszta hangokat szólaltatnak meg a gyermekek. Manapság viszont ők és a szülők is gyorsan szeret­nének tanulni, eredményt elér­ni - világít rá a trendekre az igazgató. A tanuláshoz szüksé­ges önrész évente 17 ezer 500 forint minden diáknak, ez az egy tanulóra jutó normatíva tíz százaléka. A muzikális gyerme­kek már óvodáskorban, zenés népi játékok, hangszerbemuta­tók révén közel kerülhetnek a zenéhez. Komoly sikereket, életre szóló zenei karriert éves szinten a nö­vendékek egy százaléka, mintegy 10 gyermek, tud elérni. Ennek ér­dekében Kálmán Gergely például oviskora óta hegedül, kilencéves létére rutinos muzsikusnak szá­mít. A zene szeretetét otthonról hozta, az egész család hegedül, Gergely ezért később is ennél a hangszernél maradna. Ennek ér­dekében mindennap fél órát gya­korol. Ehhez az iskola igyekszik hangszert biztosítani, jóllehet zongorát nyilván nem tudnak kölcsönözni. Kezdetben ezért elfogadják az elektronikus zon­gorát is, ám egy bizonyos szín­vonal után megkövetelik a pia­nínót - amely minimum fél­milliós hangszer, bár használ­tan azért olcsóbban is hozzá le­het jutni. A zenetanulás nemcsak intéz­ményi keretek között lehetséges. Egy neve elhallgatását kérő, gi­tárórákat adó magántanár sze­rint két típus tanul zenét: aki eredetileg magától akart tanulni, de rájött, hogy egyedül nem megy, illetve akit szülei kénysze­rítenek, utóbbiak azonban előbb-utóbb lemorzsolódnak. Heti 4-5 tanítványa főként a 8-18 éves korosztályból kerül ki. Őket a zene, a hangszer szeretete motiválja, van, aki már első órán Tokio Hotel-számokat szeretne eljátszani. Ehhez azért egy kicsit többet kell venni az ezer-ezeröt­száz forintba kerülő magánórák­ból, de tehetségtől, otthoni gya­korlástól függően messzire lehet jutni. 99 A zene­tanulásnak jobbító hatása van Szélpál Szilveszter Már ha jut pénz liangszerre, hiszen magántanuláshoz saját eszköz kell. Egy szegedi hang­szerüzletben megtudtuk, a gitár és billentyűs hangszer a sláger, a 175 EZRET ÖNERŐBŐL Komoly nehézséget jelent a zenetanulásban, hogy egy ta­valy áprilisi törvény értelmé­ben a tanulói jogviszony meg­szűntével, azaz legkésőbb 19 éves kortól a művészeti okta­tás teljes költségét, évente 175 ezer forintot önerőből kell előteremteni. Emiatt került veszélybe a lapunkban koráb­ban bemutatott orgonista, a zsombói Gábor Tamás karrier­je is, ám az ő tandíját végül egy autósiskola kifizette. zongora, harmonika már nem igazán keresett. Árban nem is a leghozzáférhetőbbek az utóbbi­ak, egy pianínó ára 200 és 655 ezer forint között változik, a har­monikáé pedig 110 ezer körül van. Gitárok esetében viszont 10-30 ezer, szintetizátoroknál 30-40 ezer indulótőke szükségel­tetik. A szaxofon szerelmesei 90, a dob megszállottjai 150-170 ezer forintért találhatják meg ál­maik hangszerét. Ezek fényében nem csoda, hogy oly népszerű a furulya: azt már kétezerért fúj­hatjuk. R. T. G. Bolgárék szerint az örökzöldek oldják az egyhangúságot Fotók: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents