Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. ÁPRILIS 5. • AKTUÁLIS" 5 Az ágyszámcsökkentés következményei Vásárhelyen Elküldik a hétszáz kórházi dolgozó felét Már összepakolták a vásárhelyi Erzsébet-kórházban a megszün­tetett három fekvőbeteg-osz­tályt. A radikális ágyszámcsök­kentés miatt a hétszáz kórházi dolgozóból háromszázötvennek szűnik meg az állása a követ­kező hetekben. Először a ki­szolgálószemélyzetnek és a szerződéses munkaviszonyban állóknak mondanak fel. Dolgozóinak felét, azaz három­százötven embert kell elbocsáta­nia a vásárhelyi Erzsébet-kórház­nak, az ágyszámcsökkentés leg­nagyobb vesztesének. A kórház eddigi 315 aktív ágyából az egészségügyi miniszter döntése szerint - melyet a város a bírósá­gon támadott meg - csupán 116 maradt. Teljes egészében meg­szüntették a fül-orr-gégészeti, a bőrgyógyászati és a szemészeti fekvőbeteg-osztályokat. Lázár János polgármester el­mondta: a következő hetekben derül majd ki, hogy milyen fi­nanszírozásban részesül a városi kórház, az átmeneti időszakban a tulajdonos önkormányzat igyekszik segíteni az intézmé­nyen. - Nem szeretnénk orvosokat, ápolónőket elbocsátani, számuk­ra a járóbeteg-ellátásban, a meg­maradó fekvőbeteg-ellátásban, illetve, ha lehetőséget kapunk rá, akkor a szakrendelésekben és az egynapos sebészet keretében kí­vánunk munkát biztosítani ­mondta Lázár János. A polgár­mester hozzátette: a következő hetekben bocsátják el a kórház bérelszámolóit, műszaki sze­mélyzetét, sofőrjeit. Először a csak szerződéssel foglalkoztatott vagy kinevezés nélkül alkalma­zott munkatársaktól válnak meg. Kallai Árpád, a kórház főigaz­gatója már korábban megkapta a SZENTESI ES SZEGEDI ELLÁTÁS Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a fül-orr-gégészeti fekvőbeteg-ellá­tást ezentúl a szentesi kórházban, a szemészeti és a bőrgyógyászati fekvőbeteg-ellátást pedig a szege­di klinikai központban vehetik igénybe a vásárhelyiek és a Vásár­hely környékiek. vásárhelyi közgyűléstől a felha­talmazást arra, hogy a kórházat az új helyzethez alakítsa. A fő­igazgató hangsúlyozta: csak a legvégső esetben kívánnak orvo­sokat és ápolókat elbocsátani, s közülük is mérlegelik az egyéni családi helyzetet, tehát tekintet­tel lesznek a több gyermeket ne­velőkre. A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy minden olyan intézkedést megtesznek, amely csökkenti az intézmény működési költségeit, viszont nem jelent visszafordíthatatlan folyamatot az egészségügyi in­tézményszámára. Bíznak ugyan­is abban, hogy a Fővárosi Bíróság megváltoztatja vagy megsemmi­síti a miniszteri döntést. 99 Az átmeneti időszakban az önkormányzat igyekszik segíteni az intézményen. Lázár János - A tisztiorvosi szolgálat által kiadott új működési engedé­lyünkben már nem szerepel a fül-orr-gégészeti, a bőrgyógyásza­ti és a szemészeti fekvőbeteg-el­látás, ám ezekre ismét megkér­tük az engedélyeket. Ha megkap­juk, szeretnénk ismét működtet­ni ezeket az osztályokat, attól függetlenül, hogy finanszírozza-e működésüket az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár vagy sem. Az még nem dőlt el, hogy ezt a számlát majd ki fizeti, a város vagy a térítési díjszabályzat sze­rint maguk a betegek - mondta a főigazgató. Kallai Árpád hozzá­fűzte: a három osztály megszün­tetése nem azt jelenti, hogy az eddig ott. dolgozókat automati­kusan elbocsátanák. Az orvosok­nak pedig valószínűleg továbbra is lesz munkájuk, hiszen a meg­maradt osztályokon is ki kell ál­lítani az ügyeleti létszámot. Az uniós munkaügyi normák sze­rint pedig - mutatott rá Kallai ­egy osztályhoz hét orvosra van szükség. KOROM ANDRÁS Kiköltöznek a megszüntetett szemészeti és gégészeti kórtermek­ből Fotó: Tésik Attila Várólistákat hoz a szegedi klinikákon is az új finanszírozási rendszer Több feladat, kevesebb pénz Súlyponti intézményként a sze­gedi klinikai központnak meg­nőttek a feladatai, miközben a finanszírozás csökkent. Emiatt hamarosan várólisták alakul­nak ki, bár az orvoscentrum vezetője még bízik a pluszpén­zekben. Mikó Tivadar - a Fidesz fölvetésére válaszolva - nem tartja célszerűnek a szegedi egészségügy privatizációját, el­lenben az integráció pénzt is hozhat. Még nem látja tisztán, mennyi­ből gazdálkodhatnak idén Mikó Tivadar, a szegedi orvoscentrum elnöke. Ez eddig 17 milliárd fo­rint körüli összeg volt. Az OEP-től érkező pénzek egyik kulcseleme az aktív ellátás ágy­száma, amit áprilistól 105-tel csökkentettek. A másik fontos összetevő: a tvk - a teljesítmény­volumen-korlát -, azaz hogy egy hónapban milyen ellátásból mennyit finanszíroz az egészség­biztosító. Ez is folyamatosan csökken. Tavaly júliustól 15, idén áprilistól pedig további 8-9 százalékkal - összesen nagyjából 1,1 milliárd forinttal - kevesebb az OEP-támogatás a korábbi idő­szakhoz képest. Közben a kör­nyékbeli kórháziosztály-bezárá­sok miatt jóval több feladatot kell ellátniuk. A pluszként jelentkező beteg­forgalom mértékét még nem le­het megbecsülni, de az nyilván­való - mondta a centrumelnök -, hogy lehetetlen megoldani a fek­vő- és járóbeteg-ellátást a jelenle­gi korlátozásokkal. Ezért a hang­súlyt a nem halasztható, nem tervezhető esetek ellátására kell fektetniük, a halaszthatóaknál viszont várólisták kialakítására kényszerülnek. A súlyos forráskivonással szembesülve az ország négy or­Mikó Tivadar: Kifizetetlen számláink összege kétmilliárd forint Fotó: Segesvári Csaba vosképző helye kedden közösen kezdeményezett személyes talál­kozót az egészségügyi tárca veze­tésével. Mikó Tivadar bízik a megegyezésben. A professzor hozzátette: az egyetemi orvosi központok egybehangzó vélemé­nye az, hogy a jelenlegi rendszer­ből hiányzik egy, a súlypontinál magasabb, kiemelt finanszírozá­sú szint, a regionális központo­ké. Most ugyanis a nagyjából 1200 ágyas szegedi orvoscent­rum egy kategóriába került a né­hányszáz ágyas kórházakkal, no­ha azoknál sokkal komplikál­tabb és szélesebb körű feladato­kat lát el. Az orvoscentrum tartozásál­lományáról is beszélt Mikó Ti­vadar: szavaiból sejthető, kifi­zetetlen számláik összege jelen­leg kétmilliárd forint körüli. Ke­ményen dolgoznak a helyzet stabilizálásán: például spórolni kell a gyógyszer- és a fogyóesz­köz-felhasználással, a központi beszerzéseket pedig a lehető leg­NEM CELSZERU PRIVATIZÁLNI A városi Fidesz-frakció privatizációs félelmeivel kapcsolatban Mikó professzor úgy reagált: az orvoscentrum célja az, hogy egyben maradjon a teljes ellátórendszer, ne lehessen kiemelni belőle a nyereséges ellátásokat, hiszen eb­ből egyenlítődik ki a rentábilissá sosem váló kezelések vesztesége. A teljes klinikai rendszer privatizálása sem lenne célszerű, de erre nem is volt példa még itthon. A Fidesz rektorhoz írott nyílt levele rákérdez: miért alakított gazdasági társaságot az orvoscentrum, amelyet a rendelőintézet gazdasági igazgatója vezet. A professzor elmond­ta: az orvosok túlmunkáját a kft. közreműködésével oldhatják meg, illetve jogszerűen így láthatják el a térítéses betegellátási igényt. Sokan ugyanis fizetnének azért, hogy hamarabb sorra kerüljenek. Vezetője pedig azért az, aki, mert igencsak szűkös a kínálat fiatal, képzett és jó munkát végző egészségügyi közgazdászból. A rendelőintézet és az orvoscentrum jogtanácsosa pedig azért ugyanaz a személy, mert annyi a jogi feladat jelenleg az orvoscentrum­ban, hogy egy további szakember bevonására volt szükség. HASZON ES INTEGRÁCIÓ A városi fenntartású egészségügyi intézmények és az egyetemi klini­kák integrációját - működési szempontból - hasznosnak látja Mikó. A párhuzamos ellátások le­építése, a helyileg széttagolt in­tézményrendszer egy tömbbe köl­töztetése biztosan csökkentené a helyi egészségügyi kiadásokat. A professzor hozzátette: akár plusz­pénzeket is hozhat az integráció az orvoscentrumnak, ha nem foly­tatódik a forráskivonás az egész­ségügyből. gazdaságosabban próbálják le­bonyolítani. A személyi állo­mányhoz. csak végső esetben nyúlnak, tavaly ősszel azonban kénytelenek voltak több mint száz nyugdíjaskorú munkatár­suktól megválni. Azt most te­kintik át, hogy az áprilistól ér­vényes finanszírozási rendszer miatt szükséges-e további lét­számcsökkentés. T. R. Pár nap alatt több száz aláírás gyűlt össze a kórházban Fenyves Ernőt akarják főigazgatónak Szentesen Eddig több száz aláírás gyűlt össze a szen­tesi kórházban, az akció résztvevői ragasz­kodnak Fenyves Ernő megbízott főigazgató kinevezéséhez. Egy főorvos szerint sokan féltik az állásukat, és azért írták alá az íveket. Az akció kezdeményezője, egy másik főorvos erre azt mondja: ki-ki eldönthette, csatlakozik-e az akcióhoz. A szentesi kórházat működtető megyei ön­kormányzat már kiírta az újabb pályázatot az egészségügyi intézmény főigazgatói állására. Az előző pályáztatás után nem döntöttek, megvárták a reform végét. Akkor négyen je­lentkeztek a posztra: a jelenlegi megbízott fő­igazgató, Fenyves Ernő, dr. Papp Zoltán se­bész főorvos, dr. Tóth Edit, a gyermekosztály vezetője és a szegedi egyetem orvos- és gyógy­szerészképzési központjának vezetője, dr. Várkonyi Katahn. A szentesi kórházban és a rendelőintézet­ben dr. Jaksa Erzsébet belgyógyász főorvos kezdeményezésére aláírásgyűjtési akció kezdődött, amelyhez pár nap alatt eddig több százan csatlakoztak a mintegy hétszáz dolgozó közül. Az akció résztvevői azt akar­ják, hogy Fenyves Ernő legyen az intéz­mény főigazgatója. A szakrendelőben 37 éve dolgozik a főorvosnő, aki szerint a fő­igazgató második alkalommal próbálja ren­dezni az intézmény kilátástalan, nehéz helyzetét. - Emberileg megértő, segítőkész és nyugodt munkahelyi légkört biztosít ­jellemezte Fenyvest. Szerinte nem azért fá­radozott Fenyves a szentesi önkormányzat vezetőivel és az egészségügyi dolgozókkal, hogy most tálcán kínálják fel a kiemelt stá­tusú kórházat egy másik pályázónak, aki esetleg sok szép dolgot leír a pályamunkájá­ban. A főorvosnő azt gondolja, hogy a nagy múltú és jó hírnevű intézet dolgozóinak jo­guk van annak a személynek az irányítása alatt dolgozni, aki már bizonyított. - Sokan aláírták az ívet, mert féltik az állá­sukat - mondta dr. Papp Zoltán sebész, érse­bész főorvos. Szerinte nem etikus, ha egy munkahelyen aláírásokat kérnek a dolgozók­tól. Úgy van vele: amennyiben valaki kíván­csi, hogyan vélekednek róla, akkor titkos sza­vazással kérjen véleményt. A döntést egyéb­ként is a megyei közgyűlés hozza meg, amely szerinte kellő bölcsességgel és szakértelem­mel rendelkezik. Megkérdeztünk több kórhá­zi dolgozót, akik nem írták alá az ívet. Ám azt mondták, hogy egy korábbi főigazgatói körlevél alapján nem nyilatkozhatnak. Jaksa cáfolta, hogy a dolgozók kényszer hatására ír­ták alá az ívet. Hozzátette: ki-ki eldönthette, hogy csatlakozik-e az akcióhoz. A megyei önkormányzat sajtófőnöke, Péter Árpád érdeklődésünkre arról tájékoztatott tegnap: eddig egyetlen pályázat sem érkezett a szentesi kórház főigazgatói állására. A pá­lyamunkák benyújtási határideje április 10-e. BALÁZSI IRÉN Csapdában a megye kórházai MUNKATÁRSUNKTÓL Tízezer emberre tizenegy belgyógyászati ágy jut Bács-Kiskun megyében, Csongrádban vi­szont csak hét, pedig az itteni népegészség­ügyi mutatók nem jobbak - hangzott el teg­nap délelőtt Szegeden a megyeházán, az egészségügyi tanácsadó testület ülése utáni tájékoztatón. A neves orvosokból álló grémi­um is kezdeményezi a RET-ben az ágyszáme­losztás és a finanszírozási szerződések nyo­mán kialakult új rendszer felülvizsgálatát. A tájékoztatón, amelyen Nógrádi Zoltán képvi­selő és a kórházigazgatók is részt vettek, el­hangzott, a megyei önkormányzat mindhá­rom kórházának kedvezőtlenebb lett a finan­szírozása. A deszki kórház 20, a szentesi 25, a makói pedig 63 százalékkal kisebb teljesít­ményvolumennel kénytelen számolni - ez azt jelenti, hogy ezzel arányosan csökken a fi­nanszírozás. Baráth Lajos makói kórházigaz­gató mindehhez hozzáfűzte: orvosi szem­pontból is át kell gondolni azt, hogyan oldha­tó meg a makói és a-vásárhelyi, környékbeli emberek sürgősségi ellátása Szegeden úgy, hogy itt nem növelték a kapacitást. Miköz­ben az ellátás feltételei Vásárhelyen és Ma­kón is adottak. Délelőtt még nem lehetett tudni, hogy Molnár Lajos miniszter lemond. Nógrádi Zoltán lapunk kérdésére azt mondta a hírre reagálva, reméli, hogy most egy kevés­bé konfrontatív ember kerül a miniszteri székbe, akivel lehet érdemben tárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents