Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. ÁPRILIS 5. • AKTUÁLIS" 3 Az apa az anyát hibáztat] a -Az eltűnt kisfiút helikopterrel, kutyával keresték Halastóba fulladt a három és fél éves Krisztián Az édesanyának, Bari Évának nyugtatót kellett adni, a nagymama (jobbról) már délelőtt is a legrosszabbra gondolt Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról A rendőrök a szolgálati lakásnál felállítottak egy asztalt, egész nap itt működött a keresést vezénylő központ Mikim István őrnagy, a csapatszolgálati század vezetője irányításával. Szinte minden negyedórában újabb emberek érkeztek: határőrök, katasztrófavédelmisek, halászok. - A telepen Krisztián az egyetlen gyerek, szerette a vizet, a békákat - mondta a nagymama. Bari fózsefné már délelőtt úgy gondolta: nincs remény. Unokája zöld játszónadrágját szorongatta, aztán a ház mellett húzódó csatornához sietett. Seller András irányításával itt kezdték a kutatást a vízi mentők, épp az egyik szabadnapos szegedi tűzoltó, Fülöp Gábor merült alá búvárruhában. Később két szentesi, majd nyolc budapesti búvár is csatlakozott hozzájuk. - Merüléskor semmit sem lehet látni, iszapos, zavaros a víz, csak tapogatózva tudjuk a kisfiút keresni - magyarázta a szentesi tűzoltó zászlós, Mészáros Tamás. A többiek csónakból, csáklyával keresték a gyereket a vízben, míg mások több négyzetkilométernyi erdős, zsombékos területet jártak be. Akadt olyan csapat, amelyik Sándorfalvára is begyalogolt. Orvost hívtak Bari Évához. A nő egyik cigarettát szívta a másik után, zokogva járkált fel salá. - Hol van a gyerek? Mit csináljak? Istenem, mit csináljak? - kérdezgette mindenkitől. Az orvos nyugtatót adott be neki. Egyre feszültebb lett a helyzet, ahogy telt az idő. Sokan azt latolgatták: mi lehet a keresés végkimenetele. A legrosszabbra többen is gondoltak, de senki sem merte kimondani, hogy valószínűleg élve már nem kerül elő a kisfiú. Az ORFK-tól kért helikopter a tavak fölött körözött, nem találták a kicsit. Nem járt eredménnyel a Vásárhelyről átvezényelt Kotormán Ferenc sem nyomkereső kutyájával. - Augustónak nagyon nehéz szagot fogni, AZ APA A VOLT FELESEGET HIBAZTATJA - A történtekért Krisztián anyját hibáztatom - mondta Kormányos László, a kisfiú édesapja. Szerinte volt felesége nem törődött a gyerekkel Krisztián apja elmesélte: amikor együtt éltek, ő gondozta, ő tette tisztába a kisgyereket, nem pedig az anyja. Kormányos László volt feleségével egy éve nem beszélt, mert amikor a nő összejött mostani élettársával, kérte, ne keresse a kisgyereket. A férfi elmondta azt is: megtörtént, hogy eljött Krisztiánért, pecázni vitte, előtte a gyerek egyedül játszott kint, az anyja pedig a házban aludt... REMEITEK, CSAK ALSZIK VALAHOL 0 Több százan keresték Krisztiánt tegnap a haltelepen és környékén. Ha az egyik területtel végzett egy csapat, visszajött, várta az újabb feladatot. A halászok ladikot hoztak, a rendőrök térkép alapján osztották föl a területet. Mindenki tenni akart valamit, és azt kívánta: bárcsak előkerülne épségben, egészségben a kisgyerek. Egy férfi azt mondta: „Remélem, a kisfiú elaludt egy bokor aljában!" Nem így történt. Délután négykor, amikor a kis testet már a tópartra fektették, a keresők sorra hagyták el a telepet. Egyik kocsi a másik után gurult ki. Csak a rendőrök és a mentőorvosok maradtak. Hirtelen túl nagy lett a csend. mert nincs kiindulási lábnyom - magyarázta a főtörzsőrmester. A kutyával Krisztián előző este levetett harisnyáját szagoltatták meg. Mivel késő délután sem volt még a kisfiúnak nyoma, Miklai István elrendelte, hogy minden területet újra aprólékosan vizsgáljanak át. A kis testet végül délután négy órakor a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság búvárszolgálata találta meg. A házhoz legközelebb található tóból emelték ki a kék szemű, szőke kisfiú holttestét. A nagymamának nem engedték, hogy megnézze a kicsit. A gyerek megtalálásakor az anya, az apa, a nevelőapa és az anya húga nem volt a helyszínen: őket a megyei rendőr-főkapitányságra szállították kihallgatásra. NYEMCSOK ÉVA Aki földet vásárolhatna, annak nincs pénze Nincs köszönet BAKOS ANDRAS Nem valószínű, hogy Molnár Lajos emlékét majd megszépíti az idő. Persze nem csak rajta múlott, hogy ilyen rossz a híre, közrejátszott a kormány népszerűségvesztése, és az ellenfelei sem bántak vele kesztyűs kézzel. De kétségtelen: elsősorban Molnáron múlott az, hogy ami eredetileg reformnak indult volna, az ma már inkább háború. Azt, hogy a pénzt ésszerűbben kellene felhasználni, és a mostani ellátás rossz, nem sókan vitatták. De amikor a miniszter elkezdte a munkát, nem tudta elhitetni az orvosokkal és a kórházakat fönntartó önkormányzatokkal, hogy az új ágyszámkeretet tényleg a helyzet, a valóság fölmérése után tervezték meg. Még ekkor, karácsony előtt is azt nyilatkozta lapunknak például Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, hogy bár a minisztérium a fűnyíróelv alapján fogott hozzá a reformhoz, ő mégis részt vesz az egyeztetésekben. Mert lát lehetőséget arra, hogy végül igazságos, kiegyenlített ellátási rendszer jön létre. Látszott, a Fidesz vezette megyei önkormányzatok egyeztetnek egymással, és megpróbálnak egységesen föllépni a minisztériummal szemben. Stratégiák készültek mindkét táborban. A Regionális Egészségügyi Tanácsok visszautasították a miniszter ágyszámjavaslatát, és talán abban bíztak, hogy Molnár az egységes föllépés láttán meghátrál. Eltaktikázták magukat. Ugyanakkor Molnár sem ragaszkodott következetesen addigi álláspontjához, hanem Lovasberényben, a kormánypárti kórházfönntartóknak engedményeket tett - ágyakat adott -, amivel még jobban maga ellen hangolta az ellenzéket. így lett a kegyetlen vasminiszterből hajlítható urambátyám. Mostanra a legjózanabb, legkonstruktívabb ellenzéki pohtikusok is oda jutottak, hogy az oktalan fűnyíró ellen a jégcsákány a megfelelő fegyver. Nógrádi ördöginek nevezi a minisztérium törekvését, azt mondja, a kormány zsarolással vette rá a kórházakat az aláírásra. A vásárhelyi polgármester, Lázár János, amikor kiderült, hogy a lovasberényi paktum után kórháza mégsem 161, hanem 116 ágyat kap, a tüntetésen arról beszélt, hogy a legsötétebb Rákosi-éra tért vissza. Molnár Lajos pedig ahelyett, hogy ekkor kiállt volna tízezer ember elé, és megmagyarázta volna, mit miért tett, a szélsőségeket emlegette Friderikusz műsorában, és a parlamentben sem volt hajlandó egyenesen megmondani: igen, Lázár úr, Lovasberényben azért vettünk el aktív ágyakat az önök kórházától, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak adjunk többet, nehogy azok is ellenünk forduljanak. Molnár Lajos bajban hagyja ott a kormányt, és ez sem lovagias tett. Igaz, sokan vele sem voltak lovagiasak: a Vásárhelyi Riport publicistájának cikkei után a vásárhelyi tüntetésen is azt írták a táblára, hogy Molnár-Mengele, és ennél szerintem nincs lejjebb. De ez már a miniszterrel együtt történelem. Most a kormány jövője múlik azon, milyen utódot ültet a székébe; akad-e olyan ember, aki hiteles, ért a munkájához, és bele is mer nyúlni ebbe a darázsfészekbe. És még valami: már nem elég jó szándékúnak lenni, annak is kell látszani. E-matrica már az újságosoknál is MUNKATÁRSUNKTÓL Elektronikus autópálya-matricát várhatóan májustól már mintegy 2300 újságosnál és trafikokban is beszerezhetünk. Ludman Lajos, a POS-terminálok értékesítésével és üzemeltetésével foglalkozó társaság . igazgatóságának elnöke szerint az így beszerezhető matrica olcsóbb lesz, mintha azt SMS-en, illetve interneten keresztül szereznék be, mert a cég nem számol fel kényelmi felárat a szolgáltatásért. A társaság az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-vel kíván szerződést kötni az autópálya-használat POS-terminálokon történő kiegyenlítésére, és már felvették a kapcsolatot a hírlapárusító kereskedelmi társaságokkal, hogy POS-termináljaikat odatelepítsék. Romániában pezsgés, nálunk néma csend 1 A szomszédban, Romániában jóval olcsóbban lehet földet vásárolni, mint nálunk, ráadásul kevesebb a korlátozás. Temes megye 400 hektárnyi termőföldjének csaknem a fele külföldi kézbe került. Csongrád megyében áll a földpiac a korlátozások miatt, a termőföldek ára 2004 óta mozdulatlan, vételről alig hallani. Csongrád megyében 300-500 ezer forintba kerül egy hektár, aranykorona értéktől, fekvéstől függően persze ennél jóval feljebb is mehetnek az árak. Vásárlásról azonban alig hallani, a 90-es évek nagyobb földszerzéA LEGNAGYOBB ÜZLET H^ Miközben sokan keresik a legbiztosabb, legnagyobb hozamú befektetést az értékpapírpiacon, nem veszik észre a legegyszerűbb lehetőséget: a termőfőidet Szakértők szerint az elkövetkező két-három évben akár háromszoros földámövekedés is elképzelhető. Az uniós árakat azonban sosem étjük el: ott általános a 2-4 millió forintos hektárár. sei óta csak kisebb adás-vételekről szól a fáma. Nem így Romániában, ahol nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is nagy tőkék mozdultak meg. Kiss Károly, a Temes Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke - aki nemrégiben arra hívta fel a figyelmet Szentesen, milyen könnyű vegyes vállalatot alapítani Romániában - elmondta: megyéjük 400 hektárnyi termőföldjének felét már olaszoknak, németeknek, franciáknak, adták el. Óriási a külföldiek érdeklődése, egyedül a magyarok nem mozdulnak, ami előtt értetlenül állnak, hiszen Szegedtől mindössze 150 kilométerre lehet szerinte jó helyre FOLDARAK 2007-BEN (E Ft/hektár) Temes megye, Románia 250-350 Csongrád megye 300-500 Nyugat-Dunántúl 400-600 Budapest környéke 500-2000 Forrás: DM-gyüjtés fektetni a pénzt - fogalmazott. Csak egy magyarországi biotermelőről tud, aki vásárolt földet. Az árak kedvezőek: 250-300 ezer forintos hektáronkénti áron már jó minőségű földterülethez juthat az, aki beugróként kft.-t alapít. Kiss Károly elmondta: Romániában 1920 óta nem számolnak aranykoronáDM-grafika ban, a föld értéke inkább annak fekvésétől függ. A legnagyobb gazdálkodók Csongrád megyében sokkal több hektárt bérelnek, mint tulajdonolnak. Ennek az az oka, hogy csak természetes személy juthat földhöz, akinek jellemzően nincs pénze: egy ember legfeljebb 300 hektárt vásárolhat, vagyis egy KORLÁTOZÁSOK ITT ES OTT Magyarországon kizárólag magyar állampolgárságú természetes személy juthat legfeljebb 300 hektárnyi földbirtokhoz. Külföldiek nem vásárolhatnak hektárokat, a derogáció 2011-ig tart. A jogszabály még a társas vállalkozások földszerzését is kizárja. A családi gazdálkodók is csak úgy növelhetik birtokuk nagyságát, hogy hozzátartozóik nevére vásárolnak földet. Egy négytagú család esetében legfeljebb 1200 hektáros birtokot lehet összeszedni, a birtok mérete pedig nem érheti el az adott település nagyságának húsz százalékát. Romániában idén januártól vezettek be némi korlátozást: elvárják, hogy a vevőnek mezőgazdasági képesítése, valamint romániai lakcíme is legyen. négytagú család is maximum 1200 hektárhoz juthat hozzá törvényesen. Emiatt a gazdálkodókat nem is a tulajdonukban lévő földterület nagysága, hanem a bérelt hektárok mennyisége alapján mérik meg a megyében. Horváth Gyula, a Nagymágocsi Farmer Kft. ügyvezető igazgatója - akit az egyik legnagyobb földhasználónak tartanak a megyében - elmondta, hiába gazdálkodik 2200 hektáron, a területnek csak a töredéke, tíz százaléka van a nevén. Arra a kérdésre, miért nem vásárolnak a magyarok földet Romániában, azt válaszolta: aki a mezőgazdaságból él, annak nincs akkora tőketartaléka, amelyet befektethetne. F.K.