Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-28 / 99. szám

SZOMBAT, 2007. ÁPRILIS 28. • AKTUÁLIS* 3 A szegedi légi mentőbázis végképp kiütötte a nyeregből a szentesit A Dél-Alföldön sokan a körön kívül rekednek Csütörtök óta a szegedi reptérre tervezik a régiós légi mentő­bázist, az új klinika mellett pe­dig elkészült pár hónapja a he­liport is. Ennek ellenére a szol­gáltatást végző cég vezetője ko­rábban szakmaiatlannak minő­sítette a döntést. Tegnap már nem nyilatkozhatott - a tárca megtiltotta. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnapi lapunkban megírtuk: a korábbi tervekkel ellentétben Szegedre kerül a Dél-Alföld önál­ló légi mentőbázisa. Két és fél éve állt le a légi mentés a régióban; a szaktárca és a mentőszolgálat először Szentest, később Szek­szárdot tartotta a leginkább al­kalmasnak arra, hogy a feladatel­látás központja legyen. Az el­múlt időszakban sikerült új heli­koptereket is beszerezni ehhez, csupán a mentőbázis(ok) felépí­tésének nyolcvanmilliós forrása hiányzott. 99 Csütörtökön este a minisztérium­ból azzal hívták föl, hogy a továbbiakban nem nyilatkozhat a témáról. Túri Péter, az OMSZ Légimentő Kht. vezetője Csütörtökön az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Mentőszolgálat azonban úgy döntött, hogy a szegedi repté­ren alakítják ki a bázist. A sze­gedi új klinika mellett két hó­napja egy helikopter-leszálló­hely is elkészült, ami a sürgős­ségi ellátás alapfeltétele. A heli­kopterek itt is landolhatnak, fűtött hangárt, megfelelő nagy­ságú kiszolgáló helyiségeket, fénytechnikát és kerozinkutat A LÉGI MENTÉS BEVETÉSI KÖRZETEI A helikopterek 15 perces hatótávolságai H A szentesi bázisról 15 perc alatt az ország belseje felé nagyobb területet érne el a mentőhelikopter (szürke, szaggatott kör), mint Szegedről (zöld kör) Forrás: Országos Légimentő Szolgálat DM-grafika viszont csak a reptéren lehet üzemeltetni. Az országban a légi mentést végző OMSZ Légimentő Kht. ve­zetője, Túri Péter is újságíróktól értesült csütörtökön a helyszín­változásról, megdöbbenését fe­jezte ki a szerinte szakmaiatlan döntés miatt. Akkor elmondta: a légi mentés szempontjából lé­nyegtelen, hogy hol működik kli­nika. Szentes azért ideális hely a bázisnak, mert az úgynevezett bevetési körében - azaz ahová negyedórán belül eljut a helikop­ter - több súlyponti kórház is van. A beteget Kecskemétre, Szolnokra, Békéscsabára, Szen­tesre és persze Szegedre is elszál­líthatják - vagyis oda, ahol a leg­közelebb kapja meg a számára megfelelő ellátást. Szeged emel­lett azért sem jó választás, mert a városból startoló helikopter be­SZENTES NEM KAP SZEREPET Az egészségügyi tárcától tegnap magyarázatot kértünk a döntés hátteré­ről. Eszerint Szeged azért alkalmasabb mentőbázisnak, mint Szentes, mert a felmerülő feladatok nagy részét a szegedi gyógyintézetek látják el, a szegedi önkormányzat pedig jelentős támogatást nyújt. A reptéren a szolgáltatás mielőbbi beindításához szükséges infrastrukturális feltéte­lek adottak. A minisztérium teljesen levette a napirendről a szentesi bá­zis megépítését. Azt nem tudni, mikor indulhat el Szegedről a szolgálta­tás: az OMSZ vezetője arra „kérte fel" a Légimentő Kht.-t, hogy a bázist mielőbb beüzemeljék. vetési körének 50-60 százaléka Szerbia, illetve Románia terüle­tére esik, így kihasználatlan. Rá­adásul ezzel a választással ugyanúgy lefedetlen marad Jász-Nagykun-Szolnok megye nagyobbik, illetve Békés megye középső és keleti része, mint a döntés előtt. Szentesről viszont szinte a teljes régióba eljutna ti­zenöt perc alatt a helikopter. Teg­nap újra megkerestük, hogy megtudjuk: kapott-e azóta szak­mai magyarázatot, miért Szege­det választotta a tárca mentőbá­zisul. Túri csak annyit közölt: csütörtökön este a minisztéri­umból azzal hívták föl, hogy a to­vábbiakban nem nyilatkozhat a témáról. Város­Kardot senki nem ránt ki a hüvelyéből, mint ahogy segédeket sem neveznek meg. De azért Szegeden, Temesváron is tudják: mindkét város szeretné megnyerni azt a párbajt, amelynek győz­tese aztán a Tisza-Maros környéki régió központjának nevezheti magát. Néhány éve - amikor a Ceausescu-korszakot felidézve egy kora este sötétbe burkolózó, a boltok előtt hosszú sorokban kí­gyózó emberek fojtott káromkodásától szomorú Temesvár bújt elő emlékeink közül - még elintéztük egy legyintéssel: ugyan, kérem, Szeged előnye behozhatatlan. Hp viszont ma vesszük a fáradságot egy temesvári kiránduláshoz, jobb, ha itthon felejt­jük fölényeskedő nagyképűségünket, s felkészülünk az álmél­kodásra. A több mint 300 ezer lakost számláló romániai település ugyan még erősen magán viseU a rendszerváltás előtti nemtörő­dömség nyomait. Belvárosának felújítására például még új lej­ben mérve is milliárdokat költhetnének. De már látszanak, még mennyire, hogy látszanak azok a jelek, amelyekből kiol­vashatjuk: Temesvár évekkel ezelőtt nagyobb sebességre kap­csolt. Ipari körzetébe új, tőkeerős vállalkozások költöztek Európa szinte minden szegletéből. S miközben a gyárak előtt leng az olasz, német, francia, s ki tudja még milyen, a tulajdonosok nemzetiségére utaló zászló, a temesváriak akkora plázába járhatnak vásárolni, amekkoráról Szegeden nem is álmodo­zunk. Nemzetközi repterük ugyan nem vetekedhet a frank­furtival, a párizsival, ám szegedi szemmel (s repteres tapasz­talatokkal) nézve van olyan impozáns, hogy elsárgulunk az irigységtől. De talán mégsem irigykedni kéne, hanem utánajárni: mi az, amiben Temesvár máris követhető példa, s eme példát miképpen kövessük. Mert szent igaz: a világ nem dől össze, ha mondjuk tíz év múlva egyértelműen kiderül, Románia nagyvárosa, ha csak orrhosszal is, de megnyerte eme bizonyos, korántsem hivatalos várospárbajt. Csak éppen a szögedi polgár nem arról ismerszik meg, hogy nagyon szeret lemaradni a vetélkedésben. Tisza part­ján termett büszkeségünk minimum a partneri egyemangúságot várja el városától. Meg persze egy autósztrádát (netán új vasútvonalat!), amiösz­szeköti Szegedet és Temesvárt, könnyíti gazdasági, kereskedelmi, kulturális együttműködésünket. Ennek a régiónak ugyanis - vic­celődjünk bármennyit vetélkedésről - az használ a legtöbbet, ha ez a két nagyváros együttműködő barátként próbál megoldást ta­lálni a Kárpát-medence e szegletének gondjaira. Tízkor kezdődik a kisgazdák nagygyűlése Orbán Viktor felszólal Csongrádon Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is beszédet mond ma a Kisgazda Polgári Egyesület és a Kisgazda Polgári Szövetség 10 órakor kez­dődő országos nagygyűlésén, amelynek a csongrádi Sághy Mi­hály Szakközépiskola sportcsar­noka ad otthont. A rendezvé­nyen köszöntőt mond Vmcze László, Csongrád és térsége or­szággyűlési képviselője, illetve Horváth László, a rendszerváltó országgyűlés tagja, s felszólal a fórumon Tuti-Kovács Béla is. Már az első napon több ezer látogató volt a kiállításon | A mezőgazdaság elitje Vásárhelyen ... ÉS2j | Ft + ÁFA1 RAS-10GKHP/GAH-ES2, 102 200 Ft + ÁFA RAS-1OSKV/SAVE 153 500 Ft + ÁFAi RAS-IOSKVR/SAVR-E' 190 000 Ft + ÁFA, Nettó akciós árak a készlet erejéig érvényesek! Folytatás az 1. oldalról ELECTRIC* klíma-vonal: 06/40 82 www.toshiba-klima.hu FŐSZER ELECTRIC Zrt. 6729 Szeged, Szabadkai út 9/A Magyarországon piacvezető cég szegedi irodájába keres felsőfokú szakirányú végzettséggel, többéves szakmai gyakorlattal és felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkező Isőfokú^W alapos ^ PÉNZÜGYEST/FŐKÖNYVELŐT MARKETINGSZAKEMBERT Pályázatát (szakmai önéletrajz és motivációs levél) a pozíció megje­lelölésével kérjük küldje a halmig@antikvarium.hu e-mail címre. Az ágazat fejlődik, állja a ver­senyt az EU-tagállamokkal, ezt a számok is bizonyítják: a 3,5 mil­liárd eurós export - az osztrák és a német piacon növekedett a ma­gyar beszállítók részesedése ­mellett az import csak 2,5 milli­árdot tett ki. - Az téved el, aki nem tudja merre, hová akar menni, nekünk viszont határo­zottak a céljaink - jelentette ki a miniszter, majd hozzátette: ­Magyarország agrárország, és jó állattenyésztés nélkül nem lehe­tünk sikeresek. Fontos szá­munkra az Európai Unión kívüli piac, vagyis például Horvátor­szág, Szerbia, Ukrajna és Orosz­ország is. A tizenhat éven keresz­tül állattenyésztéssel foglalkozó Danilo Golubovic, az idei dísz­vendég, Szerbia mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási mi­nisztériumának államtitkára ar­ról beszélt, náluk az állattenyész­tés most kezd talpra állni, és egy ilyen kiállításon, vásáron sok, a munkájukat segítő hasznos dol­got láthatnak, tapasztalhatnak. A vendéglátó város polgármes­tere, Lázár fános is köszöntötte a kiállítókat, a látogatókat, és kife­jezte abbeü reményét, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére, mo­Marhanézőben Fotó: Tésik Attila dernizálására fordítandó pénzből százmilliók, vagy akár milliár­dok is Vásárhelyre „vándorolhat­nak". Szabó Gábor, a Szegedi Tu­dományegyetem rektora pedig meginvitálta a jelenlévőket a fő­iskolai kar által rendezett XXIII. Szent György-napi juhászver­senyre. A kiállításon a bemutatott jó­szágok mellett nagy sikere volt a Guinness-rekorder Marton Já­nosnak, aki kézzel nyírta a birká­kat. Aki elpilledt a melegben, és nem a sört választotta, frissen fejt és pasztőrözött tejet fo­gyaszthatott, de az igazi sláger ­és egyben újdonság - a disznóvá­gás volt. Kilenc jószág esik áldo­zatul a három nap alatt. A rendezvényre Németország, Ausztria, Olaszország, Románia, Szlovákia, Lengyelország és per­sze Magyarország 252 kiállítója jött el, Vásárhelyt tíz, míg a tava­lyi díszvendég Szlovákiát hat cég képviseli. A tej- és a húsfeldolgo­zó-ipar is jobban, erőteljesebben jelenik meg a vásáron, és a leg­modernebb, világszínvonalú gé­peket is megtekinthették, megte­kinthetik az érdeklődők. Az első napot a Szent István téri vadász­kürtös fesztivál és a Szent Ist­ván-templomban tartott Szent Hubertus-mise zárta. A részletes programot a Szieszta mellékle­tünkben közöljük. IMRE PÉTER MEGYEI DÍJAZOTTAK A szakkiállításon és vásáron két megyei cég kapott elismerést, mindkettő technika-technológia kategóriában. A szegedi Szegá­na Kft. képviseletében Nagy László kereskedelmi igazgató nagydíjat vehetett át, mint a McCormick univerzális traktor forgalmazója, míg a vásárhelyi Metripond-M93 Mérleggyártó Kft. innovációs díjat kapott - az ügyvezető, Háj József vette át ­az M-típusú kamionmérleg csa­lád kifejlesztéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents