Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-27 / 98. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY * SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS A SZECHENYI-DIJAS DOBOZY ATTILA A BORBETEGSEGEK KEZELESENEK EREDMENYEIROL A fény öregít, de gyógyít is Feszesebb, fiatalabb bőr, kevesebb ránc - ezzel kecsegtetnek bennünket a reklámok, amelyek valamilyen kenőcsöt, tablettát népszerűsítenek. S egyre többfélét, mert vevők vagyunk rá. Dobozy Attila bőrgyógyászprofesszor ezt azzal magyarázza, hogy megnőtt az igény a szép bőr iránt. Ezzel együtt azonban az utóbbi időben a bőrbetegségek is gyakoribbá váltak. A kutatók pedig újabb és újabb módszereket vetnek be ellenük. A gyógyításban eddig elért eredményekről és a jövő lehetőségeiről is kérdeztük a szegedi egyetem idén Széchenyi-díjjal kitüntetett, 68 éves egyetemi tanárát. - Mintha mostanában többet törődnénk a bőrünkkel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a médiát elárasztó reklámok. Ön is ezt tapasztalja? - Igen. Ennek két oka van. Az egyik, hogy megnőtt a bőrbetegségek száma. Sokkal gyakoribbak lettek az allergiás ártalmak, amelyek nagy mértékben a bőrt érintik. A modern kémiai anyagok alkalmazása pedig a bőr természetes védekező képességét módosítják, ezért gyakoribbá váltak bizonyos fertőzések. A másik ok, hogy hazánk is belépett a nagy fogyasztói társadalmak sorába, s megnőtt az igény a szép bőr iránt. - Az ori'ostiuiomány menynyire tudott lépést tartani ezzel az igénnyel? - Azt gondolom, lépést tartott, és már az alatt a 45 év alatt is nagyos sokat fejlődött, amióta bőrgyógyászattal foglalkozom. Az allergiás betegségekkel kapcsolatban sok új ismertre tettünk szert az elmúlt egy-két évtizedben, a kezelési lehetőségek száma is bővült. Az esztétikai bőrgyógyászat terén pedig az elmúlt tíz év világszerte robbanásszerű fejlődést mutatott. Tisztázódott például, hogy a fény milyen mértékben felelős a bőr öregedéséért, és egyre több módszer van arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsuk. - Melyek azok a tudományos eredmények, amelyek az ön, illetve munkatársai nevéhez fűződnek? - Kidolgoztunk olyan módszereket, amelyek alkalmasak a gyógyszer okozta allergiás ártalmak igazolására. Az itt kifejlesztett teszttel nemcsak az országban, hanem a határokon kívülre is végzünk vizsgálatokat. A másik terület, amelyen jelentős előrelépést tettünk, a fény hatása. Két eredmény kötődik Szegedhez. Munkatársaimmal felismertük - és ebben döntő szerepe volt a természettudományi karnak, személy szerint BorZsoltnak, Szabó Gábornak és Rácz Bélának -, hogy a lézer alkalmas a pikkelysömör kezelésére. A Szegeden megalkotott készüléket ma a világon "mindenütt használják. A másik eljárás, amelyet szintén az optikai tanszékkel közösen fejlesztettünk ki, a Rinolight fényterápia, vagyis az orrnyálkahártya fénnyel való kezelése, ami a szénanátha átmeneti megszüntetésére, a beteg tünetmentesítésére szolgál. Számomra nagyon kedves eredmény, hogy a világon mi hívtuk fel elsőként a figyelmet arra, hogy egy ritka bőrdaganat, a Kaposi-szarkóma kizárólag immunhiányos betegeknél fordul elő. Kimutattuk azt is, hogy a Kaposi-szarkómát a herpeszvírus 8-as típusa hozza létre, és az egészséges immunrendszer elpusztítja a fertőzést. „Nem irigylem a mostani orvoscentrumi vezetőket" - Milyen fejlődési lehetőségek állnak a bőrgyógyászat előtt? - Elsősorban a gyógyszerfejlesztés területén vannak új lehetőségek. A biológiailag aktív molekulák segítségével úgy gondolom, sok betegséget kezelni tudunk majd. A másik, nagy jövő előtt álló terület a fénydermatológia. A fény ugyanis alkalmas a bőr fiatalítására, a rajta előforduló daganatok eltávolítására. A harmadik terület ugyancsak az öregedés lefékezéséhez, a bőr fiatalításához kapcsolódik. Ma az érdeklődés előterében áll a botulinum toxin alkalmazása, de vannak gyógyszerek is, amelyek fiatalítják a bőrt, csökkentik a ráncok előfordulását, és a bőrön kialakuló pigmenteket. Ezeken a területeken további fejlődésekre lehet számítani. - Nemcsak orvosként és kutatóként, hanem egyetemi vezetőként is helyt kellett állnia. Hogyan vonná meg ez utóbbinak a mérlegét? - Munkám szerves részének tekintettem az egyetemvezetői tevékenységet, amit nagyon szívesen csináltam. Többekkel együtt sokat tettünk azért, hogy az integrált egyetem Szegeden létrejöjjön, és ennek eredménye országos összehasonlításban sikeresnek tekinthető, még akkor is, ha némi szembenállás tapasztalható egyes karok között. - 1997-től 2003-ig előbb a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemet, majd az integrációs kezdeti szakaszában az orvos- és gyógyszerésztudományi centrumot irányította. Feltételezem, nem bánja, hogy akkor volt vezető pozícióban, és nem ma? - Egyáltalán nem bánom. Nem irigylem a mostani orvoscentrumi vezetőket, mert az egészségügyi reform nagyon nehéz feladatok elé állítja őket. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Úgy vélem, az átalakítás pillanatnyilag sem a betegeknek, sem az egészségügyi dolgozóknak nem jó. Ezzel együtt hosszú távon valószínűleg elkerülhetetlen. De addig, amíg a reform első reális eredményei megjelennek, sok keserűséggel fog járni. - Szegeden született, és egész pályafutása ide kötődik. Mit adott önnek a város? - Szeretem Szegedet, igazi lokálpatrióta vagyok. Többször lett volna lehetőségem arra, hogy elmenjek, hívtak is, és ezek a felkérések olykor szakmai előrelépést jelentettek volna, én mégis maradtam, s nem bántam meg. Bár itt születtem, de egy kisvárosban, Mezőtúron nőttem föl, ahol arra tanított édesanyám, hogy minden szembejövőnek köszönni kell. Ma már majdnem így vagyok ezzel Szegeden is, olyan sok emberrel ismerjük egymást. HEGEDŰS SZABOLCS Az ipar irányába mozdul el az egyetem Váltást jelent a szegedi egyetem életében, hogy az itteni kutatásfejlesztést és az innovációt önálló rektorhelyettes irányítja. Az új posztra kinevezett Kiricsi Imre (képünkön) professzorral - többek között - arról beszélgettünk, hogy milyen a kutatás és az ipar viszonya. - Gyárat nem tudunk építeni, ezért az egyetemen kidolgozott szabadalmakat, know how-t értékesíteni kell jelenti ki mosolyogva Kiricsi Imre professzor. A Szegedi Tudományegyetem kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettese szerint új fejezet nyílt az intézmény történetében azzal, hogy elmozdult az ipar irányába. Ezt jelzi, hogy az előző években megalakult az egyetemen belül az innovációs, illetve a kutatásszervezési igazgatóság. - Mindig is kapcsolatban álltam az iparral, ezért tudom, hogyan közelíthetők meg az ottani problémák - magyarázza a vegyész, akinek irányításával csak a tanszéke több mint tíz pályázat megvalósításán dolgozik, együttműködik - többek között - a debreceni FOTÓ: SCHMIDT ANDREA és a veszprémi egyetemmel is. Kiricsi Imre véleménye szerint a magyar ipar pénzszűkébe került, egyre kevesebbet képes kutatásra szánni. Ugyanakkor a szegedi egyetem időben lépett, mert a kutatási és tudásközpontok révén húsznál is több ipari partnerrel épített ki és működtet kapcsolatokat. - Ettől a tudomány még nem lesz a gazdaság NEVJEGY Tégláson 1948-ban született Kiricsi Imre. A szombathelyi gimnázium elvégzését követően a szegedi egyetemen vegyész szakon végzett, 1992 óta a kémiatudományok doktora. Az itteni alkalmazott kémia tanszéknek 1972 óta munkatársa, jelenleg vezetője. Közben hosszabb-rövidebb időt töltött a hamburgi és az amerikai Berkley egyetemen, de dolgozott Milánóban, illetve számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt. A kétgyermekes családapa kutatóként több mint háromszáz cikket publikált, a rá való független hivatkozások száma több mint 1300. szolgálóleánya - hangsúlyozza a professzor. Arra is rámutatott, hogy a világ minden komoly egyeteme figyelembe veszi kutatási irányai kidolgozásakor a gazdaság, az ipar igényeit. Ugyanakkor a kölcsönösség érvényesül, hiszen az egyetemi eredmények is ösztönzik a hasznosítást. - További pénzügyi támogatásban reménykedünk, ugyanis hamarosan befejeződik a 2005-ben született Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központon (DEÁK) belüli munka, illetve a Környezetés Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET) 2006-os életre hívásától eltelt első szakasz mondja Kiricsi Imre, aki megfelelőnek tartja a kutatásfejlesztést ösztönző hazai pályázati rendszert. Az egyetemi polgár az SZTE kutatásra fordítható pénzösszegének, illetve a kutató álláshelyek számának növekedését veszi észre az új rektorhelyettes ténykedésének eredményeként. Az újabb feladat jelentette kihívásnak örül Kiricsi Imre, aki tanszék- és tanszékcsoport-vezetőként, pályázati projektek vezénylőjeként, a DEÁK részeseként, a KNRET igazgatójaként, a vegyészdoktori iskola irányítójaként továbbra is bizton számíthat közvetlen munkatársai segítségére. Rektorhelyettesként céljának tekinti az új anyagok előállítására vonatkozó szabadalmak technológiai transzfer állapotba emelését, illetve a pályázati munka föllendítését. ÚJSZÁSZI ILONA Újragombolják a kabátot A szegedi egyetemen működő Dél-alföldi Agrártudományi Centrum (DAC) történetében új fejezetet nyithat az a szenátusi döntés, aminek lényege: hagyományaira építve, azokat továbbfejlesztve kapcsolódjon az agrárélelmiszer-üzlethez. - Újragomboljuk a kabátot, vagyis új koncepció mentén próbálunk sikereket elérni magyarázza Véha Antal, a DAC megbízott vezetője, a mérnöki kar dékánja. Az általa és Bodnár Károly, a mezőgazdasági kar megbízott dékánja által kidolgozott tervek alapján erősítik, illetve alakítják át a DAC működését. Az SZTE képzési és tudományos portfoliójába tartozik az agrár- és élelmiszer-ipari ágazat, ami az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson (vagyis az árualap-termeléstől a kész áru termelésén) át a marketingig széles területen végzett oktatói és kutatómunkát jelent. Ezentúl azonban a DAC - a gazda-, ságban szerepet játszó partnereivel együtt - az agrár- és élelmiszer-termelés itteni teljes vertikumát át kívánja fogni. Vagyis az eddigi szántóföldi növénytermesztés és árutermelés mellé emelik például a kertészeti ágazatot, illetve a fűszeralapanyag-termelést. A tudományos eredmények hasznosítása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap, ezért növelik a képzés és a kutatás gyakorlatorientáltságát. Sőt a centrum elmozdul a szolgáltatás irányába is. Például az egyetemi laborok munkáját, az itteni kutatók tudását „viszik" a termelőkhöz. Ezért a DAC kiegészül az itteni regionális szaktanácsadó központtal. Ez bevételt hozhat a centrumnak és híd lenne a centrum és az agrárium között. ú. i. Jogi gyakornoki ptogram A joghallgatók gyakorlatorientált képzését segíti az a több részből álló projekt, amelyet az országban egyedülállónak minősít az SZTE jogi kari dékánja, Szabó Imre. Ennek része az oktatómunka újszerű eszközeként minap átadott szimulációs terem, ahol konkrét jogesetek kapcsán a gyakorlatban próbálhatják ki a hallgatók a megszerzett elméleti tudást. Uniós támogatásnak köszönheti létét a felsőoktatásban egyedülálló gyakornoki program: évente 30 hallgató három hónapon át ösztöndíjasként dolgozhat például a megyei bíróságon, a közigazgatási hivatalban, ügyvédi irodákban, cégeknél - tudtuk meg Görög Márta projektfelelőstől. A programhoz kötődő kari karrieriroda pedig állás- és gyakorlati lehetőségek fölkutatásával, hasznos adatbázisokkal, partnertalálkozók szervezésével szolgálja a hallgatók minél sikeresebb elhelyezkedését a munkaerőpiacon.