Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-21 / 93. szám

SZOMBAT, 2007. ÁPRILIS 21. • AKTUÁLIS* 3 Sztrájkoló pedagógusok: átlagosan két hétig kell helytállniuk 50 ezerért Fotó: Karnok Csaba BORKÓSTOLÓK Az eredetlieg pedagógus végzettségű Horváth Erzsébet egyéni vállalkozóként borkóstolókat tart, bt.-je keretében pedig borkereskedő. Elmondta: havonta átlagosan három borkóstoló megtartására kérik fel, ennek az ára 10-15 ezer forint plusz áfa. Ugyanezért Budapesten közel 100 ezer forintot is elkérnek a szakmabeliek. Vállalkozásából pedig annyi pénzt tud kivenni havonta, amennyi egy tanító havi bére. Ha csak az előadásaiból élne, akkor még a havi 50 ezer nettó sem jönne össze egy hónapban. Tizenöt éve került a tanári pályára Szeghalmi Zoltánné, aki a Móra Ferenc Szakközépés Szakmunkásképzőben most szabadidő szervezőként dolgozik. Nagyjából két hetet dolgozik a nettó 50-ért, s noha napi nyolcórás a munkaviszonya, sokszor reggel 8-tól este 7-ig az iskolában tartózkodik: most éppen a ballagást, az SZKTV jövő heti országos döntőjét, és egy környezetvédelmi vetélkedőt szervez. Úgy véli, ha a nettó jövedelmét egyik napról a másikra megdupláznák, az óradíja akkor is gyatra lenne. Szerencséjére szereti a munkáját. Arra emlékszik, tíz évvel ezelőtt egy szobafestő tanulója megkérdezte, mennyit keres, és amikor megmondta, a fiatalember azt válaszolta: ő már most egy nap alatt kap annyit. Szeghalminé szerint azonban ma már ilyen aránytalanságok nincsenek. Fekete Gizitől, a Szegedi Nemzeti Színház színésznőjétől azt vártam, hogy kimondja, van olyan fellépése, amikor egy óra alatt 50 ezret keres. De nem ez történt. A művésznő azt válaszolta: az összes szereplés mögött hatalmas munka, hosszú ideig tartó felkészülés áll. Ha egy szerepet tanul, minden gondolata akörül forog, még akkor is, amikor az utcán sétál: azzal kel és azzal fekszik. Ha felkérik, hogy szavaljon el verset, hiába ismeri húsz éve a költeményt, újra keményen megdolgozik azért, hogy sikerüljön a fellépés. F.K. Kis pénzért sokat kell dolgozniuk a szegedieknek 80 óráért 50 ezer forint Potyakártya BÁTYI ZOLTÁN Ki ne találkozott volna már olyan, magát vigyorogva vállalkozónak nevező életművésszel, akinek még a bokája is elsápadt, ha meghallotta a számla szót. Na, azt már nem, én az államnak egy fillért se dugok a zsebébe - jajong az efféle szakember, s miközben kacsalábat tol a háza alá, személyes sértésnek veszi, ha valaki olyan szót mer kiejteni a száján, mint adómorál, netán egészségbiztosítási járulék. Az persze számára is a világ legtermészetesebb dolga, ha megbetegedvén az orvosi rendelőben szidja a lepusztult egészségügyet, talán még személyes sértésnek is veszi, hogy az állami pénzekből fizetett orvos nem a legdrágább, s megint csak állami pénzekből támogatott gyógyszert írja fel éppen aktuális nyavalyájára. Hogy az ilyen csaló csupán egy azok közül, akiket nagy illemtudóan mostanság az egészségügy potyautasának nevezünk? Való igaz, hiszen egyre elképesztőbb számokat hallunk arról, hány ember tb-kártyája mögött nincs fedezet. Hozzáteszem: dehogy bántom én azokat a szerencsétlen kiszolgáltatottakat, akiket munkáltatójuk vert át, s miközben minimálbérért nyúzta le róluk a bőrt, még a tb-t sem fizette utánuk. Mint ahogy azokat sem, akik önhibájukon kívül képtelenek mindenféle járulék befizetésére. De az tény: össznépi összefogás szükségeltetett ahhoz, hogy ebben az országban ilyen sikerrel zajlott az egészségügy mellett a közmorál lepusztítása is. Most pedig állunk, és nézünk ki nagy szomorúan a fejünkből, mert úgy érezzük, minden megszorítással a mi pénztárcánk lesz laposabb. És nagy dühünkben legfeljebb az jut eszünkbe, vajon miért kellett majd húsz évet várni a rendszerváltás után arra, hogy egyszer végre rendbe rakjuk közös dolgainknak legalább egyetlen szeletét? Hiszen információs világunk már évek óta olyan fejlett, hogy a kakaóbiztos számítógépnél vajas kenyeret majszoló óvodás is össze tudja már kötni a tanganyikai esőcsináló adatbázisát a lappföldi rénszarvastenyésztók számítógépével. Vagyis nem kell ahhoz Poirot felügyelő szürkeállományára hagyatkozni, hogy felderítsük: ki az, aki nem fizet, s ki az, akitől szinte már kifizethetetlen mennyiségű pénzt vonnak el, hivatkozván üres államkasszára. Ha pedig dühünk már gyomrunkat marja, talán még a kérdés is megfordul bennük egy párszor: nem éppen eme tb-kártyát kellett volna elsőként előhúzni a pakliból, megelőzvén mindenféle idegborzoló vizitdíjat, s kórházi ágyszámleltárt? No, de most már kár bánkódnunk - a nagy kártyacsata közepette talán rendet rakunk a tb-pakliban. És eme nagy megtisztulásban még azt is megérjük, hogy a hamiskártyásoktól megkérdik egyszer: aztán ennyi idő alatt mégis mennyit sikerült, az ország nagyobbik felét (s közel sem csupán az államot!) átverve, eldugni a talonba ? Keményen meg kell dolgoznunk nettó 50 ezer forintért: az átlagos fizetésből élők két hét, vagyis 80 munkaóra alatt keresik meg egy olcsóbb televízió, hűtő, vagy két nem kifejezetten drága női kosztüm árát. Ezért a nettó 50 ezerért sokan napi nyolc óránál többet dolgoznak. A miniszterek, politikusok, állami szervezetek vezető tisztségviselőinek fizetése nyilvános, könnyedén kiszámolható, kinek mennyi az órabére. Simor András jégybankelnöknek például 45 percet kell dolgoznia bruttó 50 ezer forintért. Szegeden ritka az ilyen fizetés: az átlagkereset havi bruttó 130-160 ezer forint közé esik, attól függően, hogy a közvagy a versenyszférában dolgozik-e valaki. A 2006-os statisztikai adatok szerint ma még mindig a közigazgatás fizet a legjobban a Tisza-parti városban, idén azonban több kedvezmény megvonása miatt valószínűleg beerősít a gazdaság. Az átlagos bruttók alapján átlagosan 100 ezer a nettó havi jövedelem. Ricza József, a Tisza Volán Zrt. buszsofőrje arra a kérdésre válaszolva, mennyi idő alatt keres meg ötvenezer nettót, azt válaszolta: két és fél hét alatt. Sokat kell ezért az összegért dolgoznia, állandóan szigorítják a munkafeltételeket, miközben nő a megterhelés, a forgalom, egyre több a stressz. Ebben a szakmában ráadásul nem lehet selejtet produkálni - mondta a 35 éves munkaviszonnyal rendelkező, szegedi helyi járaton teljesítő pilóta. Böröcz András a Bajor Pékségben dolgozik három műszakban, a nettó ötvenezret két hét alatt keresi meg, és ebben az összegben a pótlékok is benne vannak. Könyveket fogadtak örökbe a Somogyiban MUNKATÁRSUNKTÓL Szép hagyomány folytatódott tegnap a Somogyi-könyvtárban. A gyűjteményből Szőkefalvi-Nagy Erzsébet igazgató a Szegedért Alapítvány idei díjazottjainak ajánlott örökbe fogadásra könyvritkaságokat. A fődíjas Csörgő Sándor akadémikus, matematikus, a szegedi egyetem Bolyai-intézetének tanszékvezetője a névadó Bolyai Jánosnak az édesapja, Bolyai Farkas Tentamen című tankönyvéhez kötött Appendix című 1832-ben megjelent művét fogadta pártfogásába. Vécsei László akadémikus, neurológus professzor egy 1845-ös müncheni kiadású anatómiai atlaszt - Dr. H. Oesterreicher's Anatomischer Atlas oder bildliche Darstellung des menschlichen Körpers - vett pártfogásába azzal, hogy beírta nevét a könyvek „anyakönyvébe". Gyüdi Sándor, a szegedi szimfonikusok igazgató-karnagya a neves szegedi karmester előd, Vaszy Viktor Ünnepi nyitányának az 1942-ből megőrzött kéziratát kapta meg jelképesen. Molnár Gyula ornitológus, önkormányzati képviselő ugyancsak egy Szegeden működött előd, Hermán Ottó természettudós és országgyűlési képviselő könyvét fogadta örökbe, az f 893-ban Budapesten napvilágot látott Az északi madár hegyek tájáról első kiadását. Áprilistól ellenőrzi az OEP az egészségügyi jogosultságokat Negyvenezer potyautas a megyében? Szegeden naponta százan jelentkeznek, hogy ellenőrizzék, jogosuhak-e az egészségügyi ellátásra Fotó: Segesvári Csaba Áprilistól ellenőrzik, hogy jogosultak vagyunk-e az egészségügyi ellátásra. Csongrád megyében negyvenezren kapnak nyárig levelet arról, hogy nem szerepelnek járulékfizetőként vagy más jogcímen az egészségbiztosító adatbázisában. Aki nem rendezi év végéig a jogviszonyát, azt jövőre csak pénzéit látják el. Április elejétől ellenőrzik a háziorvosok, illetve a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, hogy a páciensek taj-kártyája mögött van-e jogosultság az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A legtöbb esetben ez azt jelenti: fizeti-e az ember az egészségügyi járulékot, illetve munkáltatója megteszi-e ugyanezt utána. Mások egyéb jogcímeken - például gyesen vannak, fiatalkorúak, nyugdíjasok - kapnak egészségügyi ellátást. Vannak azonban olyanok is - számukat a szakemberek nagyjából egymillióra becsülik - akik nem fizetnek, nincs egyéb jogcímük sem, mégis igénybe veszik az egészségügyi ellátórendszert. Az ellenőrzések célja az, hogy kiszűrjék az ilyen ALKALMANKÉNT FIZET - Nagyjából évente egyszer megyek orvoshoz. Egyszerűbb és számomra jobban megéri, ha majd ilyenkor fizetek a vizsgálatért. mint ha szerződnék az OEP-pel - mondta egy szegedi rendelőben Balogh László, akinek taj-kártyája sincs. A férfi, aki közel harminc év után tért haza Ausztráliából, ott már elérte a nyugdíjjogosultságot. Havi ezer dollárt kap külföldről, amiből szerinte nem okozhat gondot az ellátás kifizetése. „potyautasokat", és fizetésre késztessék őket. A napokban nagyjából négyezer Csongrád megyei polgár kap levelet a megyei egészségbiztosítási pénztártól (MEP), amelyben arról értesítik: nem szerepel járulékfizetőként az OEP adatbázisában. Ezért felszólítják őket, hogy év végéig rendezzék jogviszonyukat az egészségbiztosítóval, különben jövőre csak díjfizetés ellenében látják el őket az orvosnál vagy a kórházban. Mint Schleining Ibolya, a MEP szegedi igazgatóságának vezetője elmondta, júliusig folyamatosan küldik ki az értesítéseket a megyében, nagyjából negyvenezren számíthatnak ilyesfajta figyelmeztetésre. Szegeden naponta százan, a megye más kirendeltségein ötvenen-hatvanan jelentkeznek csak a jogosultság tisztázása érdekében - tájékoztatott az igazgató. A hatalmas ügyfélforgalom miatt ügyfélfogadási idejük is megnyúlt: hétfőn, kedden és szerdán délután fél 4 és 6, csütörtökön délután 1 és 6, pénteken pedig déltől 6-ig kizárólag a jogviszony-ellenőrzéssel foglalkoznak. Ha az érintett úgy véli, hogy neki járulékfizetőként vagy más jogcímen jár az ellátás, kitölt egy nyilatkozatot erről, a pénztár pedig megvizsgálja, hogy hol a hiba. Erről egyébként levélben is nyilatkozhat. Elképzelhető, hogy egyszerű adminisztrációs hibáról van szó, de az is lehet, hogy munkáltatója - szándékosan vagy véletlenül nem jelentette be. Az persze előfordulhat, hogy a járulékot befizetik utána, csupán nincs bejelentve vagy időközben munkahelyet váltott, de onnan nem jelentették ki. Akinek azonban egyáltalán nincs jogosultsága az egészségügyi ellátásra, annak az NAPI EGY-KÉT EMBER A háziorvosok havi frissítésű listán a nagyobb intézmények az OEP on-line adatbázisán keresztül ellenőrzik, hogy a biztosító szerint ki nem jogosult az ellátásra. Kormányos Szilvia szegedi háziorvos szerint átlagosan 170 főt tartalmaz egy Ilyen lista, naponta egy-két olyan páciens akad, akit figyelmeztetni kelt Életkoruk, foglalkozásuk változó, többen gyanítják vagy tudják is közülük, hogy nincsenek bejelentve. Ugyanakkor hozzátette: a listán vannak olyanok is, akik fiatalkorúak, gyesen vannak vagy nyugdíjasok - vagyis egyértelműen jogosultak az ellátásra. adóhivatalnál kell jelentkeznie, hogy rendezze a „számlát". A jogszabály szerint nekik a minimálbér 9 százalékát - nagyjából havi hatezer forintot - kell fizetniük, hogy megkapják azt. Ha önkormányzati igazolást hoznak arról, hogy családjukban az egy főre jutó havi bevétel kevesebb, mint 65 ezer 500 forint, legalább a minimálnyugdíj 9 százalékát, azaz hozzávetőleg háromezer forintot kell fizetniük havonta. Januárig jogosultság nélkül is kötelessége az orvosnak ellátni a beteget, bár Schleining Ibolya szerint sok panaszt kapnak arról, hogy egyes egészségügyi szolgáltatók ezt megtagadják. Ilyenkor felszólítják az illető háziorvost vagy intézményt, hogy kezelje a beteget, mert az ellátás megtagadására csak jövőre lesz joga. T.R.