Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-20 / 92. szám

PÉNTEK, 2007. ÁPRILIS 20. "AKTUALIS* ALAPÍTÓK A DMGYIA eredeti 17 alapítója közül 9 maradt: a megyei önkormányzat, az evangélikus egyházközösség, a Fidesz, az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Körgát Klub, a cserkész- és az úttörőszövetség, a püspöki hatóság, valamint a Szedipesz. A kuratórium tagjai: Árpádfalvi Edina, Sütöri László, Szondi Ildikó (Szedipesz), Balogh László (IDF), Budai Géza (Fidesz), Farkas Tibor (független), Kerekes Lászlóné (cserkészszövetség), Korom István (Vöröskereszt), Laluskáné Ritz Judit és Pataki Mária (püspöki hatóság). Élet és tábor SULYOK ERZSÉBET Száz forintos akció előkészületeire emlékszik a szegedi politikus, aki az átkosban ellenzéki volt - és ma is az. Ennek a bizonyos akciónak az lett volna a veleje, hogy a nagy értékű állami vagyon, nevezetesen a szegedi KISZ-tábor hatalmas területe az ingatlanokkal - magánkézben landoljon; névleges pénzért, egyetlen százasért. Hogy adásvételi szerződést azért lehessen írni... Nem volt az ilyesmi példa nélküli akkoriban, sőt. Aki tűzközelhen volt, mondogatták a népek, az dehogy égett le, ellenkezőleg, megtollasodott. A szegedi ügyesek azonban hiába ácsingóztak az újszegedi, töltésre kifutó, árnyas fákkal gazdag táborhelyre, a demokrácia első kormányának rendelete megakadályozta, hogy a KISZ-tábor magánkézbe kerüljön. Alapítványé lett, hogy továbbra is ott üdülhessenek a gyerekek és az ifjak. Akik immár nem kiszesek, hanem mondjuk cserkészek voltak, vagy a többpártrendszer friss politikai pártjainak ifjúsági szervezeteiben - táboroztak. Az első három évben még táborhely maradt a hatalmas park, aztán bontakozott ki kacifántos története. Hol inkubátorháznak álmodták, ahova kezdő vállalkozások települnek és a vadkapitalizmus ütéseit összefogással védik ki. Máskor szórakozóhelyet, lakodalmak helyszínét, miegymást képzeltek ide. Mai funkciója 1 Megállapíthatatlan, de azt is mondhatnánk, ha jóindulatúak lennénk, hogy multifunkcionális park ez! Minden van benne és mindenki, aki arrafelé téved. Anyagi kondíciói1 Csak a föntebb való túdhatja. De azon talán még O is elcsodálkozna, hogy itt évről évre többet költenek, mint amennyit bevesznek, mégsincsenek eladósodva. Az Eko-park felelőseinek-gondozóinak (nem lehet pontosan tudni, kik ők) „csúcsteljesítménye " szerintem mégis az: 1996 óta nem jönnek rá, hogy az egyik alapító, a Körgát Klub - nem létezik. Küldözgetik neki a leveleket. És még tegnap is arra hivatkoztak, azért nem tudják összehívni a felügyelőbizottságot több mint egy évtizede, mert nem érik el a Körgát Klubot. Ilyen nincs! - mondogatjuk, ha valamit abszolút hihetetlennek találunk. De, van. Milliárdos érték - parlagon. Amint eladnák, annyi pénze lenne az összes alapító minden ifjának, hogy a déli tengerek szigetein is táborozhatnának. Arra mérget vehetünk: ha az illető(k)nek mégiscsak sikerült volna megszerezni a KlSZ-tábort anno, százért, ő(k) már legalább évtizede eme déli szigeteken táborozná(k) ki a vagyonkezelés fáradalmait. Megállapodtak a bérekben a Picknél MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap Baján írta alá a Pick Szeged Zrt. vezetése a bérmegállapodást a cégcsoport öt telepének dolgozóit képviselő és hetekig sztrájkkal fenyegetőző szakszervezettel. A február végén elkezdődött bértárgyalások végén 5,5 és 6,5 százalék közötti bérfejlesztésben állapodtak meg a felek, amely alapbéremelést éppúgy tartalmaz, mint béren kívüli juttatásokat, mint például étkezési hozzájárulást. A megállapodás értelmében a cég az infláció mértékével megegyező arányban növeli a szociális és a jóléti kiadásokat is. Amennyiben stabilizálódik a húspiac, októberben újabb tárgyalásokat kezd a cégvezetés és az érdekképviselet, így akár még az idén újabb többletjuttatásokat kaphatnak a munkavállalók - tájékoztatott Golhovics Gábor szakszervezeti vezető. Béna kacsaként működik az Eko-park alapítvány kuratóriuma Ebek harmincadján Azaz: alapítványi tulajdon Folytatás az 1. oldalról Az Eko-park 1990-ben került a Dél-magyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (DMGYIA) tulajdonába, hogy jó kezekbe kerüljön a múlt rendszer ifjúsági célokat szolgáló vagyona. A parkért az alapítvány kuratóriuma felelős, amely jogszerűen hoz döntéseket, viszont lebénítja az alapító okiratban szereplő kitétel, ami szerint elidegenítésről, hitelfelvételről csak teljes konszenzussal határozhatnak. Ma már csak azt menthetné meg a parkot, ha eladnák, de mindig van, aki a felvetés ellen szavaz. Nemrégiben a Szövetség utca felőli egy hektárért 100 millió forintot, valamint egy 40 fős ifjúsági szállót ígértek, de az ajánlatot leszavazták. 1996 óta nem volt felügyelőbizottsági ülés, mert az egyik alapító, a Körgát Klub elérhetetlen: még a hivatalos leveleket sem veszi át. A valaha inkubátorházként is működő Eko-park helyzetét az is nehezíti, hogy a bérlőktől nem kérhet belvárosi bérleti díjakat, holott itt nemcsak magát az épületet, hanem a parkot, a hatalmas platánokból álló erdőt is „el kellene tartani". Sütöri Lászlóval teszünk egy sétát a volt KISZ-táborban. A főépület nagyterme üres, lepusztult, néha veszik csak ki egy-egy lakodalomra. A teniszpályákat egyesület, az éttermet vállalkozó üzemelteti: mindkét terület szép, üde színfolt az Eko-parkban. Noha közvetlen környezetük elhanyagolt. A döbbenet eztán következik: a volt ifjúsági szállások, apartmanépületek szükséglakásokra emlékeztetnek. Mellettük lepukkant kocsik, kutyaólak, kimustrált háztartási gépek, szemét - és méhészet. Farkas Tibor szerint húszezret fizetnek a bérlők havonta, plusz rezsi. Sütöri László azonban a fejét ingatja. A végső megoldás a kuratórium elnöke szeTÖRTÉNET 1990-2007 m A rendszerváltás előtt a mai Eko-park a KISZ Központi Bizottságának tulajdona volt, amely a vagyont a sorsfordító években 100 forintért ruházta át a megyei KISZ-re. Ettől a szervezettől került 1990-ben az alapítványhoz. A kuratórium úgy látta, jobb, ha kiadják üzemeltetésre: 1996-ig a Talent Kft. működtette. Azóta újra a kuratórium próbálkozik a nyolc hektár üzemeltetésével. rint csak az eladás lehet. A terület könyv szerinti értéke ugyan mindössze 46 millió, de egymilliárd forintnál is többet ér. Farkas Tibor viszont úgy véli, ha egy-két nagyobb bérlő „beesne", maradhatna minden a régiben. A felújítást pályázati pénzből valósítaná meg, holott önerő felmutatására alig van esély. Szerinte hitelt kellene felvenni. Nemrégiben pályázatot írtak ki az Eko-park üzemeltetésére, de a két jelentkező értékelhetetlen ajánlatot tett. F.K. Sütöri László, a kuratórium elnöke szerint a végső megoldás csak az eladás lehet Itt szemlátomást lakik - valaki Fotók: Frank Yvette MINTABÚTOROK VÁSÁRA! -20% -25% Pénzes Henrietta szülei szerint továbbra sincs válasz arra, miért kellett Heninek meghalni Vallottak Muki cellatársai és a horgászok Mégsem júniusban, hanem egy hónappal később, július közepén hirdetnek ítéletet a Pénzes Henrietta ellen elkövetett bűncselekmények miatt indított büntetőperben - jelentette be tegnap Joó Attila, a megyei bíróság tanácselnöke. - Arra számítottunk, hogy a bírósági tárgyalások előrehaladtával kiderül, miért kellett a kislányunknak meghalni, és arra is választ kapunk, miért volt ilyen szörnyű kínhalála. Arról, hogy az is kiderül, ki vagy kik tették ezt vele, már nem is beszélek. Ehelyett ugyanott tartunk, ahol tavaly július 20-án. Semmivel sem tudunk többet, sőt minden zavarosabb. Az egész ügy tele van ellentmondásokkal, hazugságokkal - mondta a lányuk ellen elkövetett bűncselekmények miatt indult büntetőper tegnapi tárgyalása után rendkívül elkeseredett hangon Pénzes Sándorné, Pénzes Henrietta édesanyja. Az asszony férje, Pénzes Sándor hozzátette, a sebek egy-egy tárgyalási napon újra és újra felszakadnak, ilyenkor ismét átélik az őket ért szörnyű tragédia minden pillanatát. Pénzes Sándorné testvére, Heni nagybátyja, valamint lányuk jogi képviselője részt vesz a tárBíróságon. A tanúként beidézett két horgász a térképen mutatta, hol fogták a halakat Fotó: Karnok Csaba gyalásokon. Tőlük, illetve a televíziók hirműsoraiból és az újságokból tudják, hogy az ügyben egyre több kérdés merül fel. Attól tartanak, hogy a gyilkosság körülményei soha nem derülnek ki. A Csongrád Megyei Bíróságon a Joó Attila bíró által vezetett büntetőtanács tegnap újabb tanúkat és egy szakértőt hallgatott meg. A lapunknak korábban nyilatkozó benzinkutas megismételte, hogy július 20-án, 8 óra előtt 5 perccel ő segített benzint tölteni egy műanyag üdítős flakonba a súlyos bűncselekményekkel vádolt, akkor még csak 15 éves makói fiúnak, Kurai Andrásnak, akit régóta ismer. Az utána következő két horgász, Kiss Zsolt és idősebb társa határozottan állította, hogy a kérdéses napon, hajnalban, a makói TO-CSA kocsmánál találkoztak Pénzes Henrietta barátjával, 5. Norberttal és a neki korábban alibit igazoló, és tanúként már meghallgatott Sándor Bélával. A két férfi Joó Attila kérésére egy térképen megmutatta a büntetőtanács tagjainak, a vádat képviselő Lőrinczy György főügyésznek, és a kirendelt védő Bene Zoltán ügyvédnek, hogy ők hol horgásztak. Azt is elmondták, hogy S. Norberték ott hivatalosan nem horgászhattak, mivel az magánterület, de nem is látták őket. A csütörtöki nap negyedik tanúja egy igazságügyi kinológus szakértő volt, aki szagmintákról és szagazonosításról beszélt. Arra hívta fel a bíróság figyelmét, hogy a szagot át is lehet vinni egyik helyről a másikra, azaz egy szagnyom közvetve vagy közvetlenül is odakerülhet adott helyre. o. z. MEGSZÓLALT A ZÁRKATÁRS, jj| A tárgyalás délutáni, zárt részében Kurai András egykori zárkatársait hallgatták meg. Az egyik fiatal férfi, V. Matyi még meghallgatásuk előtt elmondta, meglepődött, és nem is hitte el, hogy „ezt a kisgyereket gyanúsítják Pénzes Henrietta felgyújtásával és megölésével". A makói fiú másik, későbbi zárkatársa Kurai András beismerő (később visszavont, illetve módosított) vallomása ellenére is elképzelhetetlennek tartotta, hogy a fiú egyedül végzett volna áldozatával. - A börtönben nem szokás arról beszélni, hogy ki, miért került be. Mukival sem tettük. Nekem annyit mondott, hogy rá akarják tolni ezt az ügyet, pedig nem ő követte el tette hozzá V Matyi, aki viszont arról már nem beszélhetett, hogy a tárgyalóteremben miről faggatták őket.