Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-03 / 78. szám
KEDD, 2007. ÁPRILIS 3. • MEGYEI TÜKÖR* 7 „ELŐTÖRNEK A KÖNNYEIM" _ - A bűnbánatban megbékéli lünk Istennel, egymással, én viszont elsősorban saját magammal. Gyónni negyedévente jövök, így jobban emlékszem, mit is követtem el. Gyóntatószékbe megyek, mert szégyellem magam. A végén olyan megkönnyebbülést érzek, hogy önkéntelenül előtörnek a könnyeim fogalmazott a Szegeden élő negyvenes Beatrix a fogadalmi templomból kilépve. Kondé Lajos plébániavezetőtől megtudtuk, a dómban egyedül a térdeplős gyóntatószékek állnak, ám lehet időpontot egyeztetni a hivatalban diszkrét beszélgetésre is. Sőt lehet időközönként ugyanattól a lelkipásztortól vezetést kérni a lelki fejlődés útján. Fülke helyett választható modern beszélgetőszoba is - „A végén megkönnyebbülést érzek, és elsírom magam" Húsvét előtt gyón a legtöbb hívő ember Elsősorban terhes anyukák keresik a vegyszer nélkül nevelt zöldfélét A biogazda ritka, mint a fehér holló Gombák támadják a tűlevelű fákat A katolikus közösségek bűneik nyilvános megvallása helyett másfél ezer éve gyóntató fülkébe vonulnak megtisztulni. Szegeden a legrégebben Alsóvároson állnak fülkék. Alig ötven éve választható modern gyóntatószoba is. don hosszabb időt kér, de mélyebb is, mint a gyorsabb „bemegyek, elmondom, feloldoznak". A gyóntatószobában jobbára terápia zajlik, kérdésekkel, válaszokkal. A helynök szerint a hívek 80-90 százalékának szimpatikusabb az új forma. Az imakönyvekben pedig olvasható segítségül lelki tükör, ennek alapján sokan készülnek fel listával a megtisztulásra, hogy ki ne maradjon valami. DOMBAI TÜNDE Fenyőtű-vörösödés sújtja a megye nyugati részeinek homokvidékeit borító fenyveseket. A tűlevelek jórészt lehullanak, és szinte csak a „csontváza" marad meg a fának. A kirándulók megrettenve néznek körül, hová kerültek? Héjjá Kálmán: Rosszul áll a szénájuk, akik effajta gazdálkodásra adták fejüket Nem hoztak áttörést az utóbbi évek külföldi tapasztalatai a Vásárhely környéki biogazdaságokban: a kereslet nem nő, a termelés költségei azonban igen. így a biogazda ma már ritka, mint a fehér holló. Csongrád megyében alig lehet eladni a termékeket, a vásárhelyi és makói biozöldséget Budapesten veszik. Tavaly ősszel lapunkban is hírül adtuk: a Vásárhelyi Gazdakör szervezésében biotermeléssel foglalkozók egy csoportja külföldi körutazáson vett részt - a gazdák akkor úgy vélték, hogy a spanyol tapasztalatok meghonosítása fellendülést hoz a vegyszerek nélküli termelésben. Jelentős áttörésről azonban egyelőre nem tudnak beszámolni, a kereslet nem nő, inkább csökken, ebben az ágazatban igazán a jólét növekedésével találhatnák meg számításaikat a gazdálkodók. Meggyőződésből dolgoznak - Rosszul áll a biogazdálkodásból élők szénája, hiszen gazdaságosság szempontjából nem tapasztalható javulás, mi, akik még kitartunk a vegyszerek nélküli termelés mellett, inkább meggyőződésből tesszük, hiszen úgy véljük: a környezet- és az egészségvédelem szempontjából nem lehet más útja a fejlődésnek. A piac azonban mást határoz meg, a termelési költségek pedig emelkednek osztotta meg velünk tapasztalatait Héjjá Kálmán. A vásárhelyi biotermesztők szövetségének tagja maga is aktív biogazda. Elmondta: saját földjeiken gabonaféléket, lucernát, mézontófüvet, lóbabot és gyümölcsöt, zöldséget termesztenek kemikáliák nélkül. Emellett biomézzel és az ebből készült termékekkel is foglalkoznak, amire némileg nagyobb a kereslet, mint a kenyérgabonafélékre. Csökkenő kereslet - A fizetőképes, táplálkozására igényes vevőkör ugyan nem szűkült, de azok közül, akik korábban tudtak áldozni a drágább bioterményekre, sokan a korábbinál jóval roszszabb anyagi körülmények közé kerültek az utóbbi évben, hónapokban, így csökkenés mutatható ki a keresletben. Egy biotermény, vagy az abból készült élelmiszer egyébként általában 10-30 százalékkal kerül többe, Fotó: Tésik Attila mint a hagyományos technológiával előállított, de az utóbbiak egészségre gyakorolt hatása sajnos kézzel fogható. Érdekes tapasztalat, hogy a terhes vagy szoptatós édesanyák nem sajnálják a pénzt a drágább bioélelmiszerre - fogalmazott Héjjá. Elmondta: Vásárhely környékén csak kis hányadát értékesítik terményeiknek, inkább Budapest mutat jelentősebb piacot. Munkaigényes tevékenység - A biogazda Makón és környékén is ritka, mint a fehér holló, nem is tudok olyan adatról, amiben az ily módon termelők eredményeit összegeznék. Ennek a termelési módnak a jelenlegi sikertelenségéhez jelentősen hozzájárul, hogy nagyon munkaigényes, és egyre nehezebb elegendő mezőgazdasági segédmunkást találni, foglalkoztatásuk jelentős többletterhet jelent a gépesített termeléshez képest - fogalmazott Nagy-György József makói gazda. Az agrár-környezetgazdálkodási szakember szerint nem várható, hogy a biogazdálkodás a közeljövőben jellemző lesz a dél-alföldi térségben. I. SZ. A dóm fülkéje személytelen. A térdelés az alázatot erősíti A bűnbánat nem kizárólag a szentgyónásban nyilvánul meg, klasszikus módja a böjt, amely elsősorban lelki szempontból értendő, ám nem mellékes az egészségügyi előnye sem. A másik az imádság, a harmadik pedig az alamizsna, amivel kilépünk a saját önzésünk köréből úgy, hogy adunk egy jó szót vagy apró szívességet - magyarázta Orosz Lóránt rendházfőnök Szeged legrégebbi templomában, az alsóvárosi ferenceseknél. - Igaz, a nagyböjt legintenzívebb időszaka, a csúcsa a nagyhét második fele a húsvétvasárnappal, amikor Krisztus kínszenvedésére emlékezünk és a feltámadását ünnepeljük, vagyis azt, hogy Isten erősebb, mint a bűn, azaz a mi gyengeségünk. - A mi 1503-ban épült templomunkban vélhetően a kezdetektől állt gyóntatószék, bár lehet, hogy nem a mostani szekrény jellegű. Rács viszont mindenképpen elválasztotta a papot a gyónótól, hogy a személytelenség megmaradjon - tette hozzá Orosz Lóránt. - A lényeg a diszkréció, hiszen az ember lelke, akár egy porcelán, sérülékeny. Ezért is köt bennünket a szigorú titoktartás. És téved, aki azt hiszi, hogy csupán fejkendős nénik járnak megtisztulni. Nem, vegyesen jönnek a családok együtt, vagyis egészséges a hívek összetétele. A gyóntatás embert próbáló feladat, ugyanakkor érezzük Isten kegyelmét, ami csodálatos dolog. Ezért jó gyónni, de gyóntatni még jobb! Kinek gyónunk mi papok? Egymásnak. Szeged legújabb templomában, a tavaly karácsonykor felszentelt újszegedi Boldog Calcuttai Teréz-templomban az 1962-es II. vatikáni zsinat döntésének megfelelően úgynevezett „gyóntatószobát" alakítottak ki a hagyoFŰ18E GYÓNÁS 1500 ÉVE gH Az ortodoxok is gyónnak, az evangélikusoknál és a reformátusoknál lelki beszélgetés van. A katolikusok sem mindig „fülbe gyóntak"; ezt a szokást valamikor a 6. században missziós ír szerzetesek honosították meg a kontinensen. Előtte a közösség tagjai egymás előtt vallották meg a bűneiket, hasonlóan ahhoz, amint ez most is szerepel a szentmise liturgiájában, de a bűnöket nem mondják ki hangosan. Az egyházi előírás szerint évente legalább egyszer ajánlatos gyónni. - Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkeznek fenyőtű-vörösödést okozó gombafajok mondja Fazekas József, a Dalerd Zrt. vezérigazgató-helyettese. Terjedésük egyes vélemények szerint a globális éghajlatváltozással is összefüggésben állhat. Megölni csak a csemetekorú fenyőt képesek, a felnőtt fáknak csupán növekedését fogják viszsza. A fenyőtű-vörösödést okozó gombák sújtotta fa rendkívül tragikus képet mutat: a fenyőtűk először csak barnulnak-vörösödnek, aztán lehullanak, csak az adott évi levelek maradnak meg: az ágvégeken lévő tűlevélcsomók. Támad egy másik kártevő is, a gyökérrontó tapló nevű gomba. Bár csupán az erdeifenyőt támadja, arra viszont halálos. Az egyik gyökérről továbbterjed a másikra, s koncentrikus, egyre növekvő körökben terjed a betegség - s foltokban pusztul ki az erdő. A védekezés ellene? Ahol a gomba már kipusztította az erdeifenyőt, helyére az erdészet feketefenyőt, vagy, ahol erre van mód, szárazságot is tűrő, őshonos lombos fát ültet. Ismert egy másik védekezési mód is, az óriás terülőgomba spóráit tartalmazó készítménnyel való „beoltás". Az óriás terülőgomba ártalmatlan - és ahol már megtelepedett, a gyökérrontó tapló nem tud meghonosodni. F. CS. FENYVES VAGY SEMMI Miért nem kísérleteznek az erdészek más, a fenyőnél kevesebb, vagy legalábbis kezelhetőbb kórokozót vonzó fafajokkal? Azért, mert ilyenek nem nagyon vannak. A száraz talajú homokvidékek legnagyobb részén a gazdaságilag hasznosítható fák közül kizárólag a fenyő él meg: ezen belül is az erdei és a fekete. Választani kell. vagy semmi nem kerül ide. vagy a fenyves - és erdőgazdálkodási szempontból az utóbbi a kedvezőbb. Öttömös, a megye legmagasabb pontja, amit turisták is gyakran fölkeresnek, szerencsére kevéssé fertőzött terület Fotó: Frank Yvette mányos gyóntatófülke helyett. Kiss Imre általános püspöki helynök elmondta, a pszichológusok szerint mindkét megoldásnak jelentős előnyei vannak. Bűnbánója válogatja, hogy rejtve kíván maradni, az alázatát térdepelve erősíti meg, vagy a modernebb felfogásban, személyesebb beszélgetős formában teszik le a gyónók a lelki terhet. A szobás variáció éppen ezért spontán móFotó: Gyenes Kálmán