Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-17 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. ÁPRILIS 19. •AKTUÁLIS" 5 Folytatás az 1. oldalról A Pesti Központi Kerületi Bíróság vasárnap az egykori rendőrtiszt Földesi-Szabó Lász­lót és öt társát letartóztatta. Az alapítvány jogi képviselője jelenleg külföldön, az USA-ban tartózkodik. Simon Ibolya, aki a kuratóriumnak is a tagja, tegnap azt mond­ta lapunknak, nincsenek információi az el­járásról. Úgy tudjuk, az Egymásért alapít­vány képviselői ma sajtótájékoztatón is­mertetik álláspontjukat. A10GSZABALY A csempészet fogalmát így határozza meg a tör­vény: „Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megálla­pítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, az csempészetet követ el." AZ ALAPITVANYROL „Egymásért Egy-Másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány létrehozásakor az vezérelt, hogy segítséget nyújtsunk a társadalom által véleményem szerint nem kellően, nem elegendően, tá­mogatott személyeknek, csoportoknak, intézményeknek" - írja az alapítvány honlapján az alapító Ja­kubinyi Roland Róbert. Az alapítványt négyfős kuratórium irányítja. Tagjai: Földesi-Szabó László elnök, dr. Simon Ibolya, aki egyúttal az alapítvány jogi képviselője is, valamint dr. Gyarmati György és Nagy Sándor. Az alapítvány reprezentánsa Bálint Antónia egykori szépségkirálynő, az elnök élettársa. Bogosné Papp Edina és férje, Bogos Attila tőlünk értesült a Földesi-Szabó ellen indult eljárás részleteiről. Mind a ketten hangsú­lyozták, az Egymásért Egy-Másért alapítvány vezetői erkölcsileg és anyagilag végig mellet­tük álltak. - Bátorítottak bennünket, fizették a török­országi útjaimat és a szállásköltséget, állták a török ügyvéd és tolmács tiszteletdíját, vala­mint az alapítvány ajánlott fel a nyomraveze­tőnek négyezer eurót, amit felemeltek ötezer euróra. És anyagilag közvetlenül is segítettek - sorolta Karcsika édesanyja. A házaspár kijelentette, kapcsolatuk kizá­rólag a kisfiú felkutatására és hazahozatalára vonatkozott, egyéb soha nem merült fel kö­zöttük és az alapítvány képviselői között. o.z. 26,5 millióból újult meg a fahíd A következő évtizedben is meg­marad a csongrádi fahíd, amit márciusban 26,5 millió forint­ból újítottak föl. A tiszai át­kelőhely üzemeltetése évente közel hatvanmillió forintba ke­rül. Üzenetértékűnek tartják Csong­rádon, hogy viszonylag rövid időn belül a teljes hídszerkezetet felújítana a közútkezelő a tiszai átkelőhelynél. Három éve a monstrum 18 pontoneleméből hetet újra cseréltek, a többit kor­szerűsítették, idén pedig mint­egy 26 millió forintból 700 négy­zetméteren új padozatot kapott a fahíd. A nyolcvanas évek elején még tanakodtak azon, mi le­gyen az idén ötven éve üzembe állított szerkezettel. Akkoriban kizárólag kompüzemre szeret­ték volna átváltani a híd és komp váltott működését, ám a szakmai elképzelés heves el­lenállásba ütközött Csongrá­don. Utánaszámoltak, és kide­rült, hogy a tervezett kikötős kompüzem kialakítása akkori áron majdnem annyiba került volna, mint egy kisebb fajta ­akár egy Körösön átívelő - híd felépítése. Az új közlekedő felületnek 10-15 évet ki kellene birni, de mivel - a főképp betakarításkor - az átkelők nem tartják be a 7,5 tonnás súlykorlátozást, el­képzelhető, hogy hamarabb tönkremegy a kicserélt padozat. Az átkelőhely éves üzemelteté­sére egyébként 40-45 millió fo­rintot fordít a közútkezelő, és további 10 millió megy el a ki­sebb javításokra. B. D. A vad okozta kárt csak cascóra fizeti a biztosító Őzzel ütköztek, fizethetik a javítást A Nagy testvérek diszkóba indultak Mórahalomról a múlt hét vé­gén. Domaszék előtt összeütköztek egy őzzel. Az állat elszaladt, az autó utasai közül senki sem sérült meg, de az anyagi kárt több száz­ezer forintra becsülik. A család szeretné tudni: ki fizeti ki kárukat. Nagy Gábor, húga, Georgina és egy barátjuk autóval indult Móra­halomról Szegedre. A diszkózás­ból semmi sem lett: nem sokkal Domaszék előtt a nádasból előlé­pett egy őz. Ezen a szakaszon egyébként nem jelzi tábla, hogy vadak áthaladására lehet számí­tani. - A lányom vezette az autót, nem hajtott gyorsan - mondta a testvérpár édesapja, Nagy Imre. ­Szerencsére volt annyi lélekjelen­léte, hogy fékezett. így nem ütöt­ték el az őzet, csak ütköztek vele. A karambol után az állat elsza­ladt, szerencse, hogy az autó uta­sai nem sérültek meg. A kétéves kocsinak viszont behorpadt a hű­tőrácsa, és felgyűrődött a motor­háza. A fiatalok visszafordultak Mórahalomra, a rendőrőrsön HASZNOS TUDNIVALÓK - Az elmúlt hónapban 4-5 hasonló Karambolt jelentettek nálunk ­mondta Hegyes Zoltán, a Csong­rád Megyei Vadászkamara elnöke. Az autósoknak azt tanácsolja: ha valaki vaddal ütközik, hívjon rend­őrt, aki tárgyilagosan tudja megál­lapítani a tényeket. A jegyzőkönyv a biztosítónál és a bírósági eljá­ráskor is mértékadó lehet. A rend­őrök ismerik a vadásztársaságo­kat, segítenek velük a kapcsolatot felvenni. Ugyanis a vadászoknak kell a vadat ellátniuk, Illetve a te­temet elszállítaniuk. jegyzőkönyvet vettek fel az eset­ről. Később elvitték az autószere­lőhöz a kocsit, aki több százezer forintra becsülte a javítási költ­séget. Nagy Imre úgy véli, rossz a törvény. Azt mondta: azért for­dult lapunkhoz, mert bárki jár­hat így. Az utóbbi időben több ilyen baleset is történt - például a makói, ahol a várandós anya meg is halt. A mórahalmi férfi szerint a kárt annak kellene vi­selnie, akié a vad: az államnak vagy a vadásztársaságnak. - A vad és gépjármű ütközéssel kapcsolatban általános eljárás nincs, minden esetet külön-kü­lön meg kell vizsgálni - mondta Széli István, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vadászati és halászati osztályá­nak vezetője. Korábban valóban volt a vadásztársaságoknak biz­tosításuk, ebből tudták a hasonló károkat rendezni. Azonban az új szabályozás szerint - s már majdnem húsz éve ez a gyakorlat - a vaddal ütköző autósnak kell kifizetnie a gépjárművében ke­letkezett kárt. Az, akinek nincs cascója, nem támaszkodhat a biztosítóra, az autó teljes javítási költségét magának kell fedeznie. A vad állami tulajdon, ezért ha a balesetben elpusztul, senki ne ábrándozzon ózpörköltről. Ha ugyanis az autós elviszi a tete­met, az lopásnak minősül. NY. É. Nagy Gábor a kétéves családi autón mutatja, mekkora kárt oko­zott az őzzel való ütközés Fotó: Segesvári Csaba Bogosné Papp Edina hálás az alapítvány elnökének, aki felkutatta fiát Rács mögött Földesi-Szabó Földesi-Szabó László és Bogosné Papp Edina húsvéthétfőn az asszony szegedi lakásában. Az elnök vigasztalta az asszonyt Fotó: Segesvári Csaba Eltérő szabályok - Létezik egyszerű kiskapu - Szentesen más a helyzet Csak szolgálaton kívül merülhetnek a tűzoltók Víz alatti mentésben ma Magyarorszá­gon hivatalosan csak a fővárosi tűzol­tók speciális mentési parancsnokságá­nak Harcsa búvárszolgálata vehet részt. Bár a megyében is vannak búvár­vizsgával rendelkező tűzoltók, ők kizá­rólag szolgálaton kívül merülhetnek. A tragikus sorsú sándorfalvi kisfiú kere­sésében szegedi, szentesi és fővárosi bú­várok vettek részt - mindannyian hiva­tásos tűzoltók. Elsőként egy szegedi, szolgálaton kívüli tűzoltó búvár kutatta át a csatornákat, majd szentesiek érkez­tek. Mindannyian csak szolgálaton kí­vül merülhettek. Végül a kis testet a fő­városi Harcsa búvárszolgálat tagja talál­ta meg az egyik halastóban. Bár a tűzol­tók számos feladatot ellátnak, és közü­lük a megyében is sokan rendelkeznek búvárvizsgával, a víz alatti mentésben hivatalosan csak a Fővárosi Tűzoltóság Harcsa egysége vehet részt. Tízen az egyesületben - Szegeden működik egy olyan búvár­egyesület, amelynek tűzoltók is a tagjai. Nálunk mintegy tíz olyan tűzoltó szol­gál, aki búvárvizsgával is rendelkezik ­mondta Vida Sándor alezredes, a szegedi városi tűzoltóság parancsnokhelyettese. Szirbik Imre polgármester támogatásá­val vásárolhattunk búvártechnikai fel­szereléseket. A szentesi tűzoltóknál jelenleg kilen­cen rendelkeznek búvár vizsgával, köz­tük többen merülést is irányíthatnak. Mivel a jelenlegi szabályozás miatt a fő­városi Harcsa egység tagjain kívül más tűzoltók nem merülhetnek szolgálat­ban, a szentesiek egy sajátos megoldást választottak. Életbiztosítás és túlóradíj - A Magyar Búvárszövetség merülési szabályzatának megfelelően a búvárok ­még ha hivatásos tűzoltókról is van szó - elkötelezettségükre való tekintettel végrehajthatják a merülési feladatot. A sándorfalvi kisfiú keresésében két kollé­gám vett részt. Ezt úgy tudtuk megolda­ni, hogy a riasztás pillanatában felmen­tettem őket a szolgálat alól - magyarázta Kajtár István. A furcsa megoldásnak oka van: a szentesi tűzoltóság fizeti búvár képzettségű dolgozói után az extrém ka­tegóriás, magas életbiztosítást, és ha úgy adódik, túlóradíjat is kapnak, ám a jogi­lag tisztázatlan helyzetben, ha a búvár­ral baleset történik, azért a tűzoltóság már nem vonható felelősségre. NYEMCSOK ÉVA Mivel a parancsnokságnak búvárfelsze­relése nincs, nem tudják megoldani, hogy a víz alatti mentést is ők lássák el. Viszont ha rendelkeznének az ehhez szükséges eszközökkel, akkor sem tud­nának szolgálatban ilyen feladatokat el­látni, mert akkor nem lenne meg a lét­szám, ha jön egy tűzriasztás. Ezért Sze­geden csak szabadnapos tűzoltók vehet­nek részt víz alatti mentésben. Ok a sa­ját, vagy a vízi mentő szakszolgálat fel­szerelését használják. A Kurcából mentettek Egy kicsit más a helyzet Szentesen, tudtuk meg Kajtár István tűzoltó pa­rancsnoktól. - Szentesen és környékén számos vi­zes élőhely van: a Tisza, a Kurca és a Kő­rös. Több olyan balesetben dolgoztunk, ami akár tragédiával végződhetett volna. Például jó néhány évvel ezelőtt egy autó három utassal zuhant a Kurcába, és volt egy olyan eset is, amikor egy személy­gépkocsi a jég alá futott. Az autó utasai mindkét esetben ki tudtak szabadulni a járműből, mi viszont elgondolkodtunk azon: tudtunk volna segíteni, ha súlyo­sabb a helyzet? A tűzoltóságon belül bú­várszolgálat felállítására nem volt és nincs pénzünk, viszont hét évvel ezelőtt A szolgálaton kívüli szentesi tűzoltók is keresték a tóba esett sándorfalvi kisfiút > Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents