Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-17 / 89. szám

SZERDA, 2007. ÁPRILIS 18. • AKTUÁLIS" 13 17 Az OEP szerint nem mérlegeltek, ezért fogyott el a gyermekklinika pénze Sürgős nem maradhat el Noha még két hét hátra van az áprilisból, a szegedi gyermek­klinika havi finanszírozása már elfogyott. Máshol is gondokat okoz a volumenkorlát csökken­tése, de a nem halasztható ese­teket minden klinikán ellátják. Átcsoportosításokkal, tartalék­képzéssel, takarékossággal pró­bálja kezelni a helyzetet az or­voscentrum. A mérgezést szenvedett keceli testvérpár gyógyítása kapcsán tegnap megírtuk: a szegedi gyer­mekklinika OEP-finanszírozott havi ellátási kerete - azaz a tvk-ja - már pénteken betelt, noha az áprilisból még két hét hátra van. Az OEP esetükben rámutatott a lehetőségre: nyújtson be igényt a klinika az egészségbiztosítónak, hogy a drága kezelés költségeit extra finanszírozási formában, a havi tvk-tól függetlenül kifizes­sék. Erre természetesen csak ak­kor számíthatnak, ha az igényt megalapozottnak találják. A ke­celi gyerekek gyógykezelésére ki­fizeti az OEP az 1 millió forintot. Az viszont továbbra is kérdé­ses: mi lesz azokkal a gyerekek­kel és felnőttekkel, akik a havi el­látási keret, illetve az ahhoz kap­csolódó finanszírozás kimerülé­se után szeretnének ellátást kap­ni valamelyik szegedi klinikán. A súlyponti intézményekből ­amilyen a szegedi klinikai köz­pont is - ugyanis már nincs hová továbbküldeni az ellátásra szoru­ló betegeket. - A szegedi klinikákon nem halasztható beavatkozás nem maradhat el, az egyes intézmé­nyeknek azonban a havi tvk-juk TÚL SOK A MEGFÁZÁS H| - Mérlegelniük kell az egészség­ügyi intézményeknek, hogy mi igé­nyel és mi nem fekvöbeteg-ellá­tast. Különbséget kell tenniük a fejlettségi szintjüknek megtelelő és az az alatti beavatkozások kö­zött is. Például nem hiszem, hogy annyi megfázott gyereket kellene befektetni a szegedi klinikára, in­kább a bonyolultabb esetekre kel­lene koncentrálnia az intézmény­nek. a halaszthatókat pedig ké­sőbbre tenni - kommentálta Mol­nár Attila, az OEP főosztályveze­tő-helyettese a gyermekklinikán kialakult finanszírozási helyzetet. Az öt hónapos, mérget ivott keceli Csongornak tegnap volt a névnapja. Az OEP kifizeti az intézmény­nek az egymillió forintot, amibe a kisfiú és bátyja életmentő beavatkozása került Fotó: Karnok Csaba szerint kell a kezeléseket rangso­rolniuk, ami kényszerűen elő­jegyzési listákat eredményez - fe­lelte kérdésünkre Kovács Iván. A szegedi orvoscentrum hivatalve­zetője, stratégiai igazgatóhelyet­tese elmondta: a hasonló, „rend­kívüli helyzetek" kezelése érde­kében tartalékképzés folyik a kli­nikákon, amit alaposan megne­hezít, hogy ezt csökkenő finan­szírozás mellett kell megoldani­uk. Hozzátette: az egészségbizto­sító havi ellátásokra adott finan­szírozása már hosszú ideje nem elég, az áprilistól életbe lépett to­vábbi csökkentés csak fokozta a pénzügyi nehézségeket. Ezért is kezdeményezett a négy orvos­egyetem azonnali tárgyalásokat a minisztériummal az új OEP-szerződések aláírásával egy időben. Erre azonban máig nem érkezett válasz. A tartalékképzés mellett takarékossági intézkedé­sekbe fogtak, az egyes szakma­csoportok közti tvk-átcsoporto­sítással is próbálkoznak, de való­színűleg elkerülhetetlen, hogy tovább nőjön az orvoscentrum jelenleg kétmilliárd forint körüli SZENTESEN ES MAKÓN MÉG NEM LÉPTÉK TÚL A KERETET A szentesi kórház gyermekosztályán nagyon ritkán fordul elő, hogy a kis betegek kezelése miatt túllépnék a havi keretet. Dr. Tóth Edit osztályvezető főorvos elmondta: ezekben az esetekben igényelhetnek az úgynevezett pót­keretből. Makón egyelőre egyetlen felnőtt és gyermek beteget sem kellett a teljesítményvolumen-korlát felett felvenni, de a finanszíroz^ csak ezt a hetet futja ki. A jövő héttől május elejéig szigorú megszorításokra kénysze­rül a kórház - tájékoztatta lapunkat Bakos Gáborné, a makói kórház or­vosigazgatója. Ennek megfelelően a hónap végére előjegyzett betegek új időpontot kapnak majd. A sürgősségi betegek ellátását természetesen to­vábbra is fennakadás nélkül tudják vállalni Makón. tartozásállománya. Kovács Iván nem tart attól, hogy a vélhetően egyre gyakrabban előforduló tvk-túllépések miatt az Egészség­biztosítási Felügyelet megbünte­ti a klinikákat, az ugyanis csak azt vizsgálja: szakszerűen hasz­nálták-e föl havi keretüket. Mint mondta, az igazi szankció maga a finanszírozás csökkenése, a forráskivonás - a többletfelada­tok ellátása mellett. * - Nem írhatom ki a kapura: szünetel az ellátás, ezért kérjük, előzzék meg a baleseteket! ­mondja Simonka János Aurél, a szegedi traumatológiai klinika vezetője, aki úgy véli, huszadika után náluk is elfogy a hivatalo­san nekik járó finanszírozás. A környező kórházak osztálybezá­rásai miatt megnövekedett fel­adatokhoz igyekeznek pályázati forrásokat szerezni, a halasztha­tó eseteket pedig ők is később lát­ják el. T. R. Lepontozva UJSZASZI ILONA Csak kórházba ne kerüljön az ember! E fohász régebbi, mint az egészségügyi reformnak nevezett elképesztő karcsúsítás. De az óhaj az utóbbi fél hónapban biztos, hogy többször hangzik el, mint korábban bármikor. Az egészségügy nagy rendszere ellen áprihs elsején indított frontális kormányzati támadás nyomán ugyanis minden borulni látszik. A kotta, amiből a gyógyításra fölesküdöttek játszani kénytele­nek, nem egységes. Semmi sincs úgy, mint eddig. Rendre kivéte­les esetekről szólnak a hírek. Az előzetes hatástanulmány nélkül, nagy hirtelen elkezdett átalakítás bődületes hiányosságairól szóló ismeretterjesztést kénytelen elvégezni a média. Például fehé­ren-feketén megmutatni, mit ér az ember, akkor és ott, ahol már betegnek, az élete pedig esetnek neveztetik. Ott, ahol az intenzív kezelést igénylő bajok közül például a rákos sejtcsomó eltávolítá­sa a gégéből 3,5 pont, és csak 0,4 a mandulaműtét. A fekvőbe­teg-ellátásban, ahol egy pont most éppen 146 ezer, vagy a járóbe­teg-ellátásban, ahol 1,46 forintot ér. E pénz forrásáról pedig azt is­métli unos-untalan, hogy nálunk az állam a társadalom egyhar­madának befizetéseiből tartja fenn az egészségügyet. E rendszer lepontozódik. Az egészségügyi hozzájárulást rende­sen fizetők körében azért, mert már nem lehetnek biztosak ab­ban. hogy megkapják az éveken át, részletekben kifizetett kórhá­zi ellátást - még sürgős esetben sem. Mert erről is szól a mind­szenti férfi két kórház közötti halálának agyoncincált és politikai színezetű esete. Vagy a másik rendkívüli történet: a szegedi gyer­mekkhnikának extrafinanszírozást kell kérvényeznie és meg kell mozdulnia az egész OEP-es gépezetnek ahhoz, hogy előteremtőd­jön az az egymillió forint, ami a két keceh kisgyerek életének megmentéséhez szükséges. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa. Mert bármikor elfogyhat a kórházak pénze. Gondoljunk csak a kifizetetlen számlákra. Ennek nagysága a szegedi klinikai köz­pontban kétmilhárd forintra becsülhető. Vagy arra, hogy az előre megbeszélt műtétekre is várni kell, akár újabb és újabb hónapot is. Az ok az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát, vagyis hogy egy adott hónapban milyen ellátásból mennyit fizet az egészség­biztosító. Márpedig elég egy-két súlyosabb eset és az érintett kór­ház a halasztható műtéteket kénytelen a következő hónapra tol­ni. Aztán jön a következő etap és rendkívüli esetsorozat, s tovább halasztódik a beavatkozás. Ha másba nem, hát a halogatásba is belepusztulhat a beteg. De fulladozik az agyonterhelt súlyponti intézmény is, főleg ha klinika. A gyógyítás ilyenfajta finanszírozása, az orvosoknak és nővéreknek a leépítések miatti súlyos megterhelése mellett ugyanis haldoklásra ítélt az oktató- és kutatómunka - ami az or­vosegyetemi kórházat klinikává emeli. Hallgatók cseréje MUNKATÁRSUNKTÓL Oktatási és kutatási együttműködésről kötött megállapodást az SZTE Gyógyszerésztudományi Kara és az amerikai Toledói Egyetem. Ennek részeként a legjobban felkészült magyar hallgatók és fiatal ku­tatók az USA-ban, míg az amerikaiak Szegeden szerezhetnek új szak­mai tapasztalatokat. A magyarok Toledóban a klinikai team-munkát és az egészségügyi felvilágosítást, az amerikaiak nálunk az ipari gyógyszer-technológiát sajátíthatják el ingyen. A megállapodás sze­rint a két intézmény közös kutatási projekteket is kidolgoz, elsősor­ban a farmakológia és a gyógyszerészeti kémia területén. w>mwmmm remTTa) 04.18 szerdán -ári SZEGEDI ÜZLETET 600 m^-en 50 típussal, 400 színben szakértőink segítségével W Ml oast: AFA nélkül f'i'j vásárolhat! MINTADARADJAINKAT 30-50%~os ÁRON KÍNÁLJUK Beneficiall Kamatmentes hitel (Az akció csak a szegedi üzletünkre 2007.04.18-04.22-ig érvényes) Nem lett kapósabb a kórházigazgatói szék Szentesen Megint négyen pályáznak Ismét négy pályázat érkezett a szentesi kórház főigazgatói állására. A megyei közgyűlés április 26-án tárgyal a jelöltekről. A szentesi önkor­mányzat szeretne részt venni a pályáztatás teljes folyamatában, a megyei közgyűlés egyik szentesi képviselője viszont úgy látja: a városnak nincs erkölcsi alapja, hogy véleményt nyilvánítson, ha már átadta a megyének az intézményt. A megyei önkormányzat mint a szentesi Dr. Bugyi István Kórház fenntartója új pályázatot írt ki a fő­igazgatói állásra, miután a decemberi közgyűlésen a négy jelölt - Fenyves Ernő megbízott vezető, dr. Papp Zoltán sebész, érsebész főorvos, dr. Tóth Edit osztályvezető főorvos és dr. Várkonyi Katahn, a szegedi orvos- és gyógyszerésztudományi centrum szak- és továbbképzési csoportvezetője - közül sen­kit sem neveztek ki az intézmény élére. Fenyves Ernő azóta is megbízott főigazgatóként látja el fel­adatát. A pályázati felhívásban megjelölt határidő­ig, április 10-éig négy pályamunka érkezett. Ezek­ről a megyei közgyűlés április 26-i ülésén tárgyal­nak. Kérdésünkre, miszerint beadta-e ismét a pályá­zatát, igennel válaszolt Fenyves Ernő. Úgy véli, hogy ha az eddig végzett egyéves tevékenysége megfelelő volt, azt akceptálják a döntéshozók. Fenyves mindenesetre hisz abban, hogy „a mun­kának van értéke". Dr. Papp Zoltán megkeresé­sünkre annyit mondott: nem nyilatkozik ez ügy­ben. A gyermekosztály vezetője, dr. Tóth Edit megint pályázott, mert úgy gondolja, a kiírásban megfogalmazott feltételeknek minden szem­pontból megfelel. Számításokat végzett arról, ho­gyan lehet az új kórházi struktúrát működőké­pessé alakítani. A szegedi egyetem csoportveze­HALMAI MÁSKÉPP LATJA Nem osztja Szirbik Imre véleményét a fideszes Halmai László, a megyei közgyűlés egyik szentesi képviselője. Meggyőződése: decem­berben jól döntött a megyei önkormányzat, hogy a négy jelölt közül nem választott főigaz­gatót. - Azóta ugyanis tisztább lett a helyzet ­utalt a képviselő az egészségügyben lezajlott történéseire. Halmai László szerint a városnak nincs erkölcsi alapja beleszólni a szentesi kór­ház ügyeibe, ha már azt a megyének adta mű­ködtetésre. tője, dr. Várkonyi Katalin lapunknak elmondta: sokat gondolkodott, pályázzon-e megint a szen­tesi állásra. Végül beadta a pályamunkáját. Ko­rábban szóba került főigazgató-jelöltként dr. Gye­nes Ágota szentesi helyhatósági képviselő is, aki az orosházi kórházban a szemészeti osztály veze­tője. A főorvosnő érdeklődésünkre azt nyilatkoz­ta: nem adta be a pályázatát. A Dr. Bugyi István Kórház a szentesi önkor­mányzat tulajdonában van jelenleg is, de a megye működteti. A város a decemberi döntéshozatal előtt szeretett volna véleményt nyilvánítani a fő­igazgató-aspiránsokról. Az erőfeszítések akkor nem vezettek eredményre. Szirbik Imre szocialista párti polgármester levelet írt a megyei közgyűlés­nek, tudatta, hogy ismét részt kívánnak venni a pá­lyáztatás folyamatában. Úgy véli: erre azért is tart­hat igényt, mert sokat tett azért, hogy a szentesi kórház elnyerte a kiemelt státust. BALÁZSI IRÉN 90 millió a libákért A madárinfluenzával sújtott szentesi térségben leölt tizen­háromezer libáért 90 millió fo­rint kártérítést fizet az állam. Kora tavasszal madárinfluenza söpört végig a Szentes környéki libatelepeken. Lapistón 3300, Ördöngősön pedig 9400 szár­nyast öltek le a hatóságok emi­att. A jogszabályok szerint a megsemmisített állatok után kártalanítás jár a cégeknek: az ál­lam a tényleges kárt köteles meg­téríteni. A Csongrád Megyei Ál­lat-egészségügyi Hatóság igazga­tója, Szigeti Sándor lapunknak elmondta: eredetileg jóval keve­sebbet kívántak fizetni a cégek­nek, mint 90 millió forint. A ke­rületi főállatorvosi hivatalban meghozott határozat szerint a tótkomlósi vállalat ördöngősi te­lepén leölt állatokért legfeljebb 13,4 milliót, a budapesti cég la­pistói telepén leölt libákért pedig 25 milliót ítéltek meg kártérítés­ként. Az agrártárca vezetője hagyta végül is jóvá a kártalaní­tás összegét, amely szerint a Komlósi Lúd Kft. 15, a budapesti Agro-Kolos Kft. pedig 74 millió forintot kap. Az utóbbi társaság esetében végül elfogadták a rend­kívül magas összegre vonatkozó igényt. B. G. SZEGED Bakay Nándor u. 29. Tol 62/313-067 Ny«v» >i »» »-.«, <» 1«»

Next

/
Thumbnails
Contents