Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-16 / 88. szám

SZOMBAT, 2007. ÁPRILIS 14. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Minimum egy nagyobb vidéki lakás vagy nyaraló ára a gyerek, ha a szülő 24 éves koráig diplomát szeretne adni a kezébe. De akár több ingatlan ára is rámehet arra, hogy az utód a munkaerőpiacon versenyképes végzettséggel várja a kihívásokat. Igaz, ez utóbbit csak a kifejezetten jó anyagi körülmények között élők engedhetik meg maguknak. „Ti még nem vettetek nyaralót?" - kérdezte az egyik szomszéd a másiktól egy karikatúrán. „Az én nyaralóm ott sétál" - válaszol­ta az, akit megszólítottak, és rá­mutatott serdülő gyermekére. Mindez a kilencvenes évek ele­jén jelent meg egy napilapban, akkor, amikor még éppen csak kezdtek elszakadni egymástól a fizetések. Ma már több nyaraló árát is rá lehet költeni arra a gye­rekre, akinek versenyképes dip­lomát szeretnének a kezébe adni a felmenők. Számolgatni kezdtünk, vajon mennyibe is kerül egy gyerek tisztességes felnevelése, és pró­báltuk a kapott számokat táblá­zatba foglalni. Eszerint egV átla­gos család egy gyermekre évente 630 ezer forintot költ, ha az élelmiszerek, a ruházat, az isko­láztatás, az utazások, valamint a nyelvvizsgák, tandíjas oktatá­sok költségeit is figyelembe vesszük. Az összeg első hallásra éppúgy tűnhet alacsonynak, mint magasnak, hiszen egy óvo­dás gyerekre ennél kevesebbet kell költeni (ugyanakkor a cse­csemő kezdőcsomagja akár meg is közelítheti ezt a számot]. A kapott összeget lapunk úgy szá­molta ki, hogy a műszaki cikkek vagy a bicikli, görkorcsolya, sí­felszerelés árát is megpróbálta bekalkulálni a számításba és el­osztani az évek számával, ugyanakkor nem vette figyelem­MENNYIBE KERÜL EGY GYEREK A DIPLOMÁIG? Gyerek/Ft/év Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika Magyar Tudományos Ma£ rp Akadémia Kiadások Átlagos család Jó anyagi körülmények között élő család Élelmiszer 250 000 400 000 Ruházat 100 000 300 000 Tanulás 80 000 / / 300 000 Utazás, szabadidő 100 000 V 1/ 400 000 Egyéb /magánóvoda, nyelvtanulás, különórák, jogosítvány, tandíj/ 100 000 ^yföfZyJ 4oo ooo Évente.összesen 630 000 F V j 1800 000 24 év alatt összesen 15 120 000 —' 43200 000 Elismerések rendőröknek Az idén Makón megrendezett megyei rendőrnapon, ahol a rendészeti miniszter ünnepélyesen átadta a kapitányság új épületét, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a városi kapitányságok munkatársai elismeréseket és jutalmakat is átvehettek. A miniszter szolgálati jelet adományozott húszéves munkája elismeréseként Kalász Zoltán rendőr alezredesnek, dr. Unger Lőrincet pedig több évtizedes munká­jáért soron kívül nyugállományú rendőrorvos ezredessé léptette elő. Az országos rendőrfőkapitány Szilassi-Horváth Jenő rendőr főhadna­gyot soron kívül előléptette századossá - a szolgálat példamutató tel­jesítéséért. A megyei rendőrfőkapitány eredményességük elismerése­ként ugyancsak soron kívül léptette elő Siket Sándort főtörzszászlós­sá, Horváth Krisztiánt, György Lászlót és Majsai Csabát zászlóssá, Szaszkó Józsefet főtörzsőrmesterré. Tizenhatan kaptak dicséretet és jutalmat. Mindentudás Egyeteme - Szeged: Marsi István Szemét vagy kincsesbánya? Hogyan lehet feldolgozni az elektronikai hulladékokat? Hogyan segíti a számítógé- HMR pes modellezés a műanyagok hőbomlásá- ^JfJr.2 nak kutatását? E kérdésekre is válaszol a Mindentudás Egyeteme következő előadá- j r[ sán Marsi István főiskolai tanár, a Szegedi s y p q p ^ Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagó­gusképző Kar Kémia és Kémiai Informatikai Tanszékének ve­zetője. MUNKATÁRSUNKTÓL - A műanyagok megjelenése és tömeges elterjedése alapvetően változtatta meg fogyasztási szo­kásainkat és életformánkat ­mondja Marsi István. Az egy év­ben előállított 200 millió tonna műanyag jelentős része azonban szinte nyomban, illetve 1-2 éven belül hulladékká válik. Az ilyen szemét keletkezése, termelésé­nek aránya meghaladja az 50 százalékot. Erre a kihívásra a műszaki és természettudomá­nyos kutatás a mechanikai, ké­miai és biológiai feldolgozás le­hetőségeinek vizsgálatával keresi a választ és kínál egyre hatéko­nyabb megoldásokat. Az előadás elsősorban a termikus kezelés al­kalmazásának sikereit mutatja be, kitér az elektronikai hulladé­kok feldolgozásának speciális szempontjaira, és ismertet né­hány eredményt - például arról, hogy miként segíti a számítógé­pes modellezés a műanyagok hő­bomlásának kutatását. A Mindentudás Egyeteme ­Szeged előadása szerdán 18 óra­kor kezdődik Szegeden az egyete­mi f ATIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről ­pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televí­zió Szeged műsorán. A Minden­tudás Egyeteme a Magyar Tudo­mányos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. Alaphangon is 15 millió forint a diplomáig Több lakás árába kerülhet, míg felnő a gyerek Bene László szerint biztonságosabb lesz a közlekedés a 43-as főútvonalon A főkapitány nem számít újabb zavargásokra be a lakásrezsit: a magasabb fű­tés-, víz- és villanyszámlát. Az átlagon felüli életszínvonalon élő családnál viszont a külföl­dön megszerzett nyelvvizsga vagy az évenkénti síelések árát már a csecsemőkorú kisgyerekre is „kivetítette". Számításaink alapján egy gyermekre alaphan­gon 24 éves koráig 15 millió fo­rint körüli összeget kell költeni, de akár 43 millióba is kerülhet az utód - ha megengedhetjük magunknak. A szakirodalmat böngészve ki­derült, hogy a Tárki készített egy kutatást a témával kapcsolatban, amelyből tudományos módsze­rekkel dolgozva, de 2003-as áron számolva az derül ki, hogy az érettségiig több mint 20 millió forintba kerül a gyermek. Az ősz­szegben azonban az eltartottak fogyasztásán, költségein kívül a gyermeknevelésre fordított ház­tartási munkát, és a szülők emi­att kieső jövedelmét is beszámí­tották, ugyanakkor levonták az állami támogatásokat. Még azt is figyelembe vették, mennyi a „humántőke-veszteség": a fel­nőttek a gyermekre fordított idő miatt mennyivel lassabban lép­kedhetnek előre a szakmájukban a ranglétrán. Még árnyaltabbá teheti a ké­pet, hogy az egy utódra jutó költ­ségek az egygyermekes szülőknél magasabbak, mint a több csimu­tát nevelők esetében, és a legke­vesebbet az egyedülállók tudják nyújtani a családjuknak. F. K. Ha megengedhetjük magunknak, akár 43 millióba is kerül egy gyerek, míg el jut a diplomáig Illusztráció: Schmidt Andrea Nem számít újabb utcai zavargásokra ok­tóber 23. és március 15. után Bene László országos rendőrfőkapitány, aki pénteken az új városi rendőrkapitányság avatásán vett részt. Úgy vélte: a 43-as főútvonal biz­tonsága javulni fog a rendőrség és a ha­tárőrség idén várható integrációja, a szo­rosabb ellenőrzés nyomán. Ugyanakkor szerinte az utak rendjéért a közlekedők tehetnek a legtöbbet. Ilyennek kell lennie egy rendőrkapitányság­nak, amelyik jövő évtől az unió egyik schen­geni határszakaszát védi - mondta Bene László országos rendőrfőkapitány a makói kapitányság épületéről, amelynek avatásán pénteken részt vett. Hozzátette: a kiválóan dolgozó makói kollégákat a jobb munkakö­rülmények reményei szerint még kimagas­lóbb munkára fogják ösztönözni. A feladatok ugyanis sokasodnak: várhatóan még ebben az évben sor kerül a rendőrség és a határőrség integrációjára, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a ma még külön működő két szervezet emberei közös irányítással, szoros együttmű­ködésben fognak gondoskodni egyebek kö­zött a határ őrzéséről, de az úgynevezett mélységi ellenőrzésekről is. Erre azért van szükség, mert már nemcsak hazánk, de az egész európai közösség biztonságáról is gon­doskodnunk kell. 99 Az emberek többsége ráébredt, hogy a problémák megoldásának nem célravezető eszköze a randalírozás, és a történtekből mindenki tanult. Bene László Ami a makói térség jelenlegi legnagyobb problémáját, a 43-as főútvonal drasztikusan megnövekedett kamionforgalmát illeti, Bene László úgy vélte: az állandó, fokozott rendőri jelenlét a sofőrökre is hatással lesz, visszafo­gottabb tempóban fognak közlekedni a vá­Bene László főkapitány szerint az október 23-i és március 15-i eseményekből mindenki tanult Fotó: Karnok Csaba rost és jó néhány települést átszelő úton. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőri figyelem önmagában kevés - haté­konyabb állami eszközökre is szükség van például a büntetések behajtásában. Arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni azokkal a kamionsofőrökkel, akik a gyorshaj­tás miatt átnyújtott büntetési csekket eldob­ják - mert nagy részük ezt teszi, így a sebes­ségmérésnek nincs visszatartó ereje - , azt válaszolta: a parlament remélhetőleg hama­rosan elfogadja azt az új jogszabályt, amely uniós polgárok esetében ettől függetlenül le­hetővé teszi a bírság behajtását, és már dol­goznak egy olyan javaslaton is, amely más esetekben ugyancsak lehetővé teszi ezt. Az országos rendőrfőkapitány azonban hangsú­lyozta: nem a rendőrök tehetnek a legtöbbet az utak biztonságáért, hanem azok, akik részt vesznek a forgalomban. Az október 23-i és a március 15-i esemé­nyek után Bene László nem számít újabb ut­cai megmozdulásokra. Úgy véli, az emberek többsége ráébredt, hogy a problémák megol­dásának nem célravezető eszköze a randalí­rozás, és a történtekből mindenki tanult. A rendőrség is: felkészülten, törvényes keretek között, az arányosság betartásával, de hatá­rozottan fognak fellépni a rendbontók ellen ­ugyanakkor feladatuknak tekintik azt is, hogy biztosítsák a véleménynyilvánítás, a til­takozás lehetőségét mindazoknak, akik a szabályokat betartva demonstrálnak. SZ. I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents