Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-16 / 88. szám

PÉNTEK, 2007. ÁPRILIS 13. • AKTUÁLIS* 3 Kurai András februári tárgyalásán. Holnaptól újra a vádlottak padján ül Fotó: Schmidt Andrea MERRE MOZGOTT HENI BARATJA? Lapunk úgy tudja, tanúként meghallgatják Kurai András testvérét, valamint szakértőket, és azt a férfit is, akiről a vádlott korábban azt állította, hajnalban hozzá indult hagymát szedni, ezért négy órakor nem lehetett Pénzes Henriettával. Valószínűleg a mobilszolgáltatók is átadják azokat a (cella)információkat, amelyekből kiderülhet, hogy a bűncselekmény elkövetésekor merre „mozgott" Pénzes Henrietta barátja. rád megyei főügyész aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, erőszakos közösüléssel és kifosztással vádolja a 16 éves makói fiút. A Csongrád Megyei Bíróságon holnap folytatódik a büntetőper. Az eddigi két tárgyalási napon, február 5-én és 6-án meghallgatták a vádlottat, valamint tanúként az édesanyját és Pénzes Henrietta barátját, S. Norbertet, illetve más tanúkat és számos szakértőt. Kurai András az első tárgyalási napon ismét megváltoztatta a korábban már többször módosított vallomását, újra azt állította, S. Norbertnek is „köze" van a lány halálához. A 27 éves makói férfi ezt rágalomnak nevezte és visszautasította. Négy tanú a szabályos idézés ellenére nem jelent meg a februári tárgyaláson. Ketten - D. Attila és felesége - betegségre hivatkozva szabályszerűen kimentették magukat, Henrietta barátnője, P. Tímea és Sz. János benzinkutas azonban nem közölte a bírósággal, miért marad távol. Holnap négyük meghallgatásával folytatódik a büntetőper. Körtemuzsikaprojekt PANEK SÁNDOR Hogy valami vigasztalóval kezdjük, gondoljunk bele Móra Márton foltozószűcsmester és Juhász Anna kenyérsütőnő életébe a huszadik század fordulóján, s tegyük fel nekik is kérdésünket: mennyibe kerül egy gyerek felnevelése ? A „gazdagszívű szegény szűcs", aki „tömérdek gonddal-bajjal nevelte fel kis családját" alighanem értetlenkedne, tán visszakérdezne, hogy nem amiatt fizet-e meg az ember, sokkal súlyosabban, mint holmi pénzzel, ha nem születik meg a gyermek ? Es ha Móra Ferenc gyermekkori történeteire jól figyeltünk, tudjuk, hogy egy igazságtalan korban is van, ami a szegényt gazdagabbá tudja tenni a tehetősnél. Talán éppen a gyerek. Ebben a mostani egyenlő és igazságos korban azonban valahogy sokkal kiszámolhatóbb ára lett a gyereknevelésnek. A Tárki kutatóintézet komoly társadalomelméleti alapon nyugvó tanulmánya és lapunk praktikus számolgatása is arra jutott, hogy egy, a gyermekét a diplomáig segítő családnak 15-20 milhó forintjába kerül az ifjú felnevelése és az, hogy tudása megfeleljen a kor követelményeinek. A mi mai Móra Mártonunk és Juhász Annánk már az életen át tartó képzésre, a munkavállalói mobilitásra és a teljesítménykényszerre cserélné fel egyszerű, tömérdek bajjal járó életét. A mi Móra Ferencünknek úgy kellene már iskolát választania is, hogy a versenyképes tudásról le ne maradjon, s mindez persze már az általános iskolában különórákat jelentene. Nyelvtudásához nem lenne elég szorgalmas önképzése, mert az nem elég hatékony, hanem órákat kellene vennie, a külföldi tanulás és a menedzserszemléletet nyújtó gyakornoki pályázat nélkül pedig mi is lenne belőle: holmi hírlapíró és múzeumi tisztviselő egy vidéki városban. A petróleumos padlós iskola a múlté, ahogyan a nemzet napszámosai is a tévével versenyezve nevelnek, s talán a mi Horváth tisztelendő urunk sem új Pázmány Pétert akarna már faragni a tízéves gyerekből, hanem tán Bajnai Gordont, hogy a találgatásnak ennél ingoványosabb részére már ne tévedjünk. A Tárki tanulmányában az a kor legtalálóbb látlelete, ahogyan kiszámolható, egy szülő milyen versenyképességi kiesést szenved el a gyermeknevelés következtében. Ha majd egyszer a gyermekfogyás komoly programra ösztönöz egy kormányt, ezt a mutatót kellene először szemügyre vennie. Egyszer talán a környezetvédelemben már megszokott „fenntartható fejlődés" fogalmát is bevezetik a családpolitikában. Azt a programot majd Móra után, de a kor szellemében bízvást lehetne nevezni Körtemuzsika-projektnek. A két keceli gyerek már „létszám feletti" a klinikán Javult a mérgezett kisfiúk állapota Az idősebb fiú már túl van a veszélyen Fotó: Karnok Csaba Az idősebb keceli fiú már eszik, iszik, beszél. Öccsét még géppel lélegeztetik. Túri Sándor, a gyermekklinika igazgatója elmondta: a volumenkorlát már április 13-án betelt, ezért ő „folyamatosan megszegi a törvényt." A kétéves István túl van az életveszélyen, az öt hónapos Csongor állapota azonban még mindig kritikus - tájékoztatott a keceli gyerekekről tegnap Túri Sándor professzor, a szegedi gyermekklinika igazgatója. A nagyobbik testvér már eszik, alszik és ha van kedve, beszélget. Öccse állapota is javult, de őt továbbra is géppel lélegeztetik. Várhatóan még két napra van szükség ahhoz, hogy önállóan képes legyen levegőt venni. A specifikus ellenanyagokat már nem kapja, most szervezetének kell felépítenie azt az enzimet, mely az ideg-izom kapcsolat működéséhez szükséges. Mindkét fiú a klinika intenzív osztályán fekszik, a profeszszor vasárnap az osztály bejárata előtt beszélt a gyerekekről. Lapunkban beszámoltunk róla: a testvérpár az állatgyógyászatban használatos parazitaölő mérget ivott keceli házukban, csütörtökön életveszélyes állapotban szállították őket Szegedre. A kicsit mentőhelikopterrel, a nagyot rohamkocsival. A professzor elmondta: Csongornál maga a méreg feltehetően nem okoz maradandó károsodást, de a kétszeri légzésleállás miatt ez mégis előfordulhat. » . Túri Sándor újságírói kérdésre válaszolva a klinika helyzetére is kitért: - Folyamatosan megszegem a törvényt. A volumenkorlátunk a koraszülöttek miatt 13-án betelt - mondta. Hozzátette: akit föl kell venni, azt ennek ellenére fölveszik, hiszen nem lehet, hogy „közgazdászok határozzák meg, kinek jár az élet." - A gyerekek közt nincs, aki szimulál. Ha valakit kórházba kell vinni, akkor valóban kezelésre szorul. A legtöbb egészségügyi intézmény ugyanebben a cipőben jár, kifizetetlen számláik vannak. De a csődbiztos nem fog azért felelősséget vállalni, ha elküldünk egy gyereket, aki aztán meghal. G. ZS. Szakértőké lehet a főszerep a felgyújtott lány ügyének tárgyalásán Régi vádlott és vádak, jönnek az új tanúk Készülnek a magyarcsanádi Szent Gellért híd engedélyes tervei Két sáv, bicikliút, járda a Maros fölött Újabb tanúk és szakértők meghallgatásával a Csongrád Megyei Bíróságon holnap folytatódik a tavalyi év talán legszörnyűbb, a közvéleményt leginkább sokkoló bűncselekményének büntetőpere. A 18 éves magyarcsanádi lány megölésével továbbra is egyedül Kurai Andrást vádolja az ügyészség, ítélethirdetés még nem várható. MUNKATÁRSUNKTÓL - Erre a következő két tárgyalási nap után talán tudok válaszolni, de még akkor sem biztos - reagált Bene Zoltán arra a kérdésre, hogy védencének, a 18 éves magyarcsanádi Pénzes Henrietta megölésével vádolt 16 éves Kurai Andrásnak nőttek-e az esélyei az ügy minden részletének tisztázására február 5-e, azaz az első tárgyalási nap óta. A makói fiú kirendelt védője azt mondta, azok a kételyek, amelyek a tárgyalássorozat első napja előtt, már a nyomozati anyagok áttanulmányozása közben felmerültek benne, nem múltak el. A szegedi ügyvéd ennél többet nem árulhatott el, hiszen a tanúk és a szakértők többségét kegyeleti okokból zárt tárgyaláson hallgatta meg Joó Attila bíró és a tanács két tagja. Bene Zoltán ugyanakkor fenntartotta, hogy Kurai András úgy semmiképpen nem követhette el a bűncselekményt, ahogy az a nyomozati iratokban szerepelt. Az ügyvéd reméli, hogy az új tanúk számos kérdést tisztáznak majd. A vádirat szerint a tavaly július 20-án történt szörnyű bűncselekményt egyetlen személy, Kurai András követte el. Lőrinczy György, a vádat képviselő CsongAz idei év szeptemberére várható, hogy elkészülnek a magyarcsanádi híd felújításának engedélyes tervei. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy rövid időn belül a munka is megkezdődik a Maros partján előbb kiviteli terveket is kell készíteni, és egyelőre erre sincs pénz, nemhogy az építkezésre. Ismét közelebb került egy lépéssel a megvalósuláshoz a magyarcsanádi polgármester, Farkas fánosné és sok helybeli álma: hamarosan megkezdődik a falu szélén 1945-ig állt Maros-híd újjáépítését tartalmazó engedélyes tervek készítése. Az, hogy a falut ismét híd kösse őket össze a határ túloldalán álló romániai Csanáddal, régi vágya az itt élőknek. A második világháborúig vasúti és közúti összeköttetés is volt a két település között. A hidat a második világháború idején aláaknázták - ám nem szándékosan robbantották fel: villám csapott belé, ezért repült a levegőbe. Ma már csak a pillérei láthatók a vízben. Mint korábban megírtuk, uniós támogatásból sikerült elkészíttetni a rekonstrukció tanulmányterveit, sőt egy újabb pályázatnak köszönhetően tavaly az engedélyes tervek készítésére is érkezett százhúszmillió forint. A mérföldkövek sorában a legújabb az, hogy az állami tulajdonú közútkezelő társaság sikeresen lezárta az engedélyes tervek elkészítésére kiírt pályázatot. A munkára hét jelentkező közül az Uvaterv Zrt. kapott megbízást, amelynek őszre kell teljesítenie a felkérést. VASÚT! HIDAT IS SZERETNÉNEK llj A román oldalon egyébként nemcsak közúti, hanem vasúti hidat is szeretnének, éppen az ott működő üzemek kiszolgálására. Ha a híd megépül, Magyarcsanád újra fontos közlekedési csomópont lesz, ám a falu terhelése nélkül - a forgalom ugyanis a megépülő M43-asra csatlakozhat - mondja Farkas Jánosné. magyarcsanádi polgármester - , hogy ennek révén akár íjolgozni is járhatnak majd a falubeliek a bánáti térségbe. Mint köztudomású, Magyarcsanádon a legnagyobb a munkanélküliség az egész makói térségben, miközben a határ túloldalán nagy a gazdasági pezsgés, rengeteg a külföldi befektető, és lassanként a két ország bérszínvonala is kezd kiegyenlítődni. Addig azonban még hosszú lesz az út: ha az engedélyes tervek el is készülnek, azokat tíz-tizenöt magyar és román hatósággal kell majd engedélyeztetni, ami legalább egy évet vesz igénybe. Még ezután is előbb kiviteli terveket kell készíteni, csak aztán kezdődhet az építkezés. Egyelőre nem hogy a beruházásra, de a kiviteli tervezésre sincs pénz Farkas Jánosné azonban bizakodik: a folyamat indulásakor a tanulmánytervek és az engedélyes tervek megalkotására sem volt pénz, aztán az unió mégis segített. Ha ennyi pénzt ráfordítottak már, bízhatunk abban, hogy a megvalósítás is belátható közelségben van - vélekedett. Szabó Imre Mint megtudtuk, a Maroson, egyúttal az országhatáron átívelő Szent Gellért-híd az előzetes elképzelések szerint százötven méter hosszú lesz, két forgalmi sáv, járda és kerékpársáv is lesz rajta. Meg kell tervezni ezenkívül a hídhoz vezető két kilométeres mellékutat is. A kerékpársáv jelentősége abban áll - mondja a A Marosban álló pillérek mutatják, szoros kapcsolat volt a két parton élők között Fotó: Karnok Csaba