Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-03 / 78. szám

KEDD, 2007. ÁPRILIS 3. "AKTUÁLIS" HT AZ ÜNNEPEK KÖLTSÉGEI (négytagú család/Ft) Karácsony Húsvét Ajándék a családnak 40 000 2000 Egyéb ajándék 20 000 ­Csomagolok 2000 ­Kiegészítők 2000 1000 Csokoládé (szaloncukor, csokitojás) 5000 2000 Bejgli 3000 1000 Kalács 500 1000 ^ i Pulyka 2000 ­Sonka t v""-""j 2000 Tojás 500 700 Egyéb élelmiszer, ital 20 000 12 000 összesen 95 000 21 700 Forrás: DM-gyüjtés DM grafika | természetesen nem fogy el ennyi liszt az ünnepek előtt, de nem hagyták ki a kedvező vételárat. Az étkezéseket 12 ezer forintból ki kell hozniuk, nem futja több­re, és ajándékokat sem vásárol­nak egymásnak. Gyömbér Lászlóné - aki csak névrokona előző riportalanyunk­nak - úgy érzi, hogy van egy kis feszültség az ünnepek előtt, ami hasonló a karácsonyi készülő­déshez, de költeni jóval keveseb­bet kell, becslése szerint az egész heti bevásárlással együtt sem hagy ott 30 ezernél többet a bol­tokban. Családon belül nem vesznek ajándékot, hiszen na­gyobbak már a gyerekek, ezért egyedül az élelmiszerért kell ki­csit mélyebben belenyúlni a pénztárcába. Ráadásul párjával nem is lesznek itthon, baráti há­zaspárokkal mennek kirándulni. FEKETE KLÁRA 1ATEK, KÖNYV Legfeljebb a játék- és könyves­boltok forgalma ugrik meg egy ki­csit húsvét előtt, mivel évek óta bevett magyar szokás, hogy csak a gyerekek kapnak ajándékot. Míg karácsonykor a családok legalább 40-60 ezer forintot költenek el ajándékra, húsvétkor egy fillért sem. Szinte nem is számolják a ki­adások közé a csokinyuszit, cso­kitojást, amelyet vagy kosárba raknak, vagy a kertben rejtik el a legkülönfélébb helyeken. Ajándékot legfeljebb a gyerekek kapnak - Van, aki 40 ezret szán rá Mi lesz a húsvéti asztalon? Sztrájkkészültségben Tegnap sem dőlt el, lesz-e figyelmeztető sztrájk a Picknél holnap vagy csütörtökön. A szakszervezet tegnap az eredeti 4,5 százalékos béremelés helyett 5,5 százalékos ajánlatot kapott. p A Pick Szeged Zrt. pécsi üzemé­ben kétórás figyelmeztető sztráj­kot tartottak pénteken, mivel a dolgozók elégedetlenek a vezetés béremelési ajánlatával. Szegeden viszont még mindig nem szüle­tett döntés, hogy hasonlóképpen leállnak-e szerdán vagy csütörtö­kön két óra hosszára. Tegnap megérkezett a részvény­társaság vezetésének ajánlata: ez már az eredeti 4,5 százalékos bér­emelés helyett 5,5 százalékos bér­fejlesztésről szólt. Golhovics Gá­bor, a szegedi üzem szakszerve­zetének elnöke elmondta, az ajánlat már jobb, mint a régi, de nem olyan jó, hogy azonnal elfo­gadják, hiszen eredetileg 10 szá­zalékos béremelést szerettek vol­na elérni. Azt is mondták a múlt héten, megfontolandó lehet egy 5,5-8 százalék közötti ajánlat, az elvárások alsó határával azonban mégsem érnék be. F.K. Karácsony előtt a négyszeresé­nél is több pénzt adnak ki a családok, mint a húsvétra ké­szülődés idején, holott a ka­tolikus vallásban a húsvét na­gyobb ünnepnek számít. Egy át­lagos négytagú család nem na­gyon szeretne 20 ezer forint fölé menni a költekezésben, míg a karácsonyt csaknem 100 ezer forintja bánta. A húsvétvárást egyedül a csoki­nyuszik, csokitojások özöne jelzi az üzletekben, valamint az elen­gedhetetlen kiegészítők. A palet­ta az utóbbi fronton azonban nem túl széles: műfű, műanyag figurák, ajtódíszek, húsvéti la­pok és papírszalvéták próbálják vásárlásra ösztönözni a háziasz­szonyokat. De hol van mindez a karácsonyhoz képest? Sehol, vágja rá az ember, a húsvétvárást tényleg nem lehet a nagy kará­csonyi őrülethez mérni, amikor is boldog-boldogtalan ajándékot kap a legszúkösebb költségveté­sű családokban is. A hipermarket parkolójában fi­gyeljük az áruházból az autójuk felé evickélő embereket. A bevá­sárlókocsik nincsenek színültig áruval, egyelőre semmi sem jelzi, hogy a hét végén a szombattal együtt háromnapos családi ün­nep következik. Mennyit szán­nak a húsvétra? - kérdezzük. Úgy negyvenezret - vágja rá egy nagymama, Takács Józsefné, de látszik, hogy nem biztos az ösz­szegben. Hiszen ajándékot pél­dául nem is vesznek se az uno­káknak, se a dédunokáknak. Nem szokás, kiment a divatból. Inkább gyümölcsöt, csokit kap az apraja. Hogy miért is mondott negyvenezret? A sonkavásárlás megdobja egy kissé a kiadásokat, hiszen úgy remélik, szombaton tízen ülik körbe az asztalt. És még élettársa, Vőneki Imre né­pes családjának is jut abból, amit ezen a héten naponta a bevásár­lókosárba tesznek. Olcsóbb a húsvét, mint a kará­csony - mondja kapásból Gyöm­bér Imréné, aki a buszmegálló­ban áll unokájával, Sebők Brigit­tával. A család négytagú, a nagy­mama a lányával és annak két gyermekével él. A tíz kiló rétes­lisztet is megpróbálják hazavon­szolni a buszon. Hozzáteszik: Nagyhét­nagytakarítás UJSZASZI ILONA Egy egész héten át emelkedettséggel telve ünnepelni kéne, mert húsvét lesz. (A nagyhétre munkaszünetet is rendeltek el-a közép­kor végéig.) Ehhez képest nekünk több mint egy héten át otthon is keményen dolgozni kell, mert húsvét lesz. Sok a tennivaló, mert a húsvét a tavaszi nagytakarítás határideje is. Addigra ragyognia kell minden ablakszemnek. Addigra tisztára kéne mosni-festeni még a falat is (a tojásokról nem szólva), lomtalanítarú a házat, gyomtala­nítani a virágoskertet. És így tovább - kifulladásig. De nem ez az egyetlen ellentmondás, ami ezt a tavasz-ünnepet jellemzi. Vannak, akik szerint a születés nagyobb ünnep, mint a ha­lál, a karácsony nagyobb ünnep, mint a húsvét. Nem így az egyházi­ak és a vallástudósok szerint. Ha a tavaszi nagytakarítástól izomlá­zas test megpihen, talán marad még idő rendet tenni az agy hittudo­mányi ismereteket rejtő zugaiban is. Például hogy pontosítsuk: az őskeresztények Jézus születését nem, csak halálát és feltámadását ünnepelték - fölidézve a Megváltóvá váláshoz vezető keserves utat. A virágvasárnapos királyi fogadtatást, amiben már benne foglalta­tik a rossz előérzet: a Próféta sem lehet próféta a hazájában. Aztán a Jézus által is ünnepnek tekintett pászkavacsora nagycsütörtöki többlettartalmát, az üzenetet: a szeretet az élet. meg hogy örök élet­ben reménykedhet, aki „eszi az ő testét és issza az ő vérét". A kálvá­riás pénteket, ami a félelem szülte ítéleté: keresztre feszítése annak, aki átlépett a szokásos társadalmi és vallási szabályokon. E sorba tartozik a keresztények nagypénteki nagyböjtje is, ami a bűn elleni harc ideje, a lelki szabadság reménye. Meg a nagyszombat, ami a síri nyugalomé, majd a megváltás vasárnap: a feltámadás - a halál fölöt­ti győzelem ünnepe. így érkezik el húsvét, vagyis a böjt vége... A pénztárcánk viszont épp a negyvennapos böjt utáni ünnep mi­att lesz karcsúbb: a sonka és a tolás, a bárány és a kalács, az „üccsi" és a bor, a csokinyuszi és a gyerekeknek vásárolt más meglepetés árával. Ha mindenből a legolcsóbbat választjuk, és az eszem-iszom­hoz sem háznál, hanem a hipermarketben vesszük a hozzávalót, akkor is minimum hat-tízezerbe, de akár egy húszasnál is többe ke­rül ez a megvilágosodás. Ha így is megkönnyebbülve, de lelkileg is megújulva vettük a húsvét jelentette akadályt, jöhetnek a hétköz­napok és a saját ünnepek - egészen karácsonyig. S persze előtte: a nagytakarítás. Takács Józsefné már tegnap megkezdte az ünnepi bevásárlást Fotó: Frank Yvette Vőneki Imre és élettársa, Meseszép Szeged-kép az Utazáson Nyilatkozattal és záradékkal látták el a kórházi szerződést Vásárhely aláírt, de... Az utolsó pillanatban, szombaton írta alá új finanszírozási szerződését a megyei egészségbiztosítási pénztárral a vásárhelyi kórház. Az okirathoz a kórház külön nyilatkozatot és jogfenntartói záradékot fűzött. Tegnap a polgármester és a kórházigazgató bejelentette: e szerződés miatt is bírósághoz fordulnak. Bár a tegnap reggeli hírműsorokban még az hangzott el, hogy a debreceni és a vá­sárhelyi kórház nem írta alá az új finan­szírozási szerződést az egészségbiztosítá­si pénztárral, délelőtt kiderült: az Erzsé­bet-kórház szombaton megtette ezt a lé­pést. Igaz, úgynevezett „véleményeltérési nyilatkozatot" és jogfenntartói záradékot fűzött hozzá. Ezekben az intézmény fönntartója és vezetése leszögezte: kény­szer hatására írták alá a szerződést, s nem értenek egyet az abban foglaltakkal, illetve azonnal semmisnek tekintik, ha a Fővárosi Bíróság felfüggeszti az egészség­ügyi miniszter ágyszámcsökkentésről szóló közigazgatási határozatát. Ha nem írták volna alá, akkor a kórház elesett volna az uniós forrásoktól. Ezt a szerződést is megtámadják a bíró­ságon. Erről már Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő szólt tegnapi sajtó­tájékoztatóján. Emlékeztetett egyúttal ar­ra, hogy a közgyűlés legutóbbi név szerinti AZ ÖNKORMÁNYZAT SEGÍT g Lázár János szerint az lett volna a helyes, ha összefognak a korhazfenntartók, és sen­ki nem írja alá a szerződést. Ám nem így történt, hiszen a megye más kórházai már­cius 30-áig aláírtak, így a vásárhelyi sem tehetett másként. Az Erzsébet-kórház mű­ködését a bíróság döntéséig az önkormány­zat saját forrásaiból próbálja segíteni. szavazásán a szocialista és a szabad de­mokrata városatyák is arra voksoltak, hogy a város a bíróságon támadja meg az Erzsé­bet-kórház aktív ágyszámát érintő, súlyo­san hátrányos miniszteri döntést. Azt is egyhangúlag határozta el a közgyűlés, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A Fővárosi Bíróságon már kérték a mi­niszteri döntés felfüggesztését, az alkot­mánybírósági beadványt jelenleg is készíti a jegyző és az aljegyző. A város első embere hangsúlyozta: a vásárhelyi az egyetlen olyan kórház az országban, mely aktív ágy­számának közel 70 százalékát veszíti el, azaz: a 315 aktív ágyból csak 116 marad. A polgármester szerint, ha az egészségügyi kormányzat döntése szerinti finanszírozá­si rendszer lép életbe a bíróság majdani döntése után, akkor annak több hátrányos következménye is lesz. így háromszázöt­ven embert kell elküldeni, betarthatatlan lesz az orvosok munkaidejére vonatkozó európai uniós döntés, s a kórházat nem le­het majd a törvényeknek megfelelően mű­ködtetni. -A kormány nyilvánvalóan be akarja zá­ratni az Erzsébet-kórházat, de ezt most nem egyetlen döntéssel teszi meg, hanem azzal kezdi, hogy megvonja az aktív ágyak és a finanszírozás hetven százalékát ­hangsúlyozta Lázár János, aki úgy látja, nem szakmai, hanem politikai döntés született. KOROM ANDRÁS A belföldi kiállítók közül Szeged kapta a legszebb standnak járó díjat a hét végén Budapesten 30. alkalommal megrendezett Utazás kiállításon. Az installáció leginkább egy szép mese­könyvre hasonlított. - A díjat 300 regisztrált újságíró szava­zata alapján ítélték nekünk. Az installá­ciót megbízásunkból az Ez Desing Krea­tív Stúdió munkatársai készítették ­mondja Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője. Az ötven négyzetméteres szegedi stand három fő részből állt. Az egyik oldalon a Szeged-Szabadka kapcsolatot szimboli­záló pult kapott helyet, a másikon az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Em­lékpark munkatársai népszerűsítették programjaikat. A felső részen a derűs kék ég alatt a város legszebb épületeinek - a dómnak, az Anna fürdőnek, a város­házának, a szerb templomnak - három­dimenziós kicsinyített mását láthatták az érdeklődők, miközben a stand köze­pén elhelyezett monitoron a várost be­mutató filmet mutatták. - Az egész olyan volt, mint egy térbe­li mesekönyv. Nagyon látványos és fi­gyelemfelkeltő. Pedig a mezőny erős­nek bizonyult, a békéscsabai standon például egyméteres kolbászokból állt a kerítés, amelyeket az utolsó napon elárvereztek - meséli a kreatív megol­dásokat az ügyvezető. - Színes progra­mokkal is kedveskedtünk az érdeklő­dőknek. A Szegedi Ifjúsági Napok prospektusát például csinos fürdőru­hás lányok és fiúk osztogatták, a Roosevelt téri halászcsárda mestersza­kácsa, Frank Sándor készített halászlét a vendégeknek. Szőregi rózsát kaptak a standunkra látogatók, valamint népi iparművészek - fafaragó, tűzzománc készítő, üvegfestő - munkájába is bete­kintést nyerhettek. A szabadtéris na­pokon népszerűsítették a nyári előadá­sokat - mondta Mihály Illés. - A jó reklám nagyon fontos a turizmusban. Nem titkolt célunk, hogy jövőre is vá­rosunk standja legyen a legszebb, hogy felhívhassuk a figyelmet Szeged turisz­tikai értékeire. BOBKÓ ANNA DOM TÉR - A SZEGEDI CSODA - Magyarország hét csodája Között a Parlament után a szegedi Dóm tér másodikként szerepel. Ezt az értéket meg kell őrizni az utókornak, reklámértékéből pedig profitálhatunk a mában ­mondja Mihály Illés. - A turistákat idén is színes programokkal várjuk, mint például a hagyomá­nyos Szeged napja, ezen belül a borfesztivál és a hídi vásár, vagy a szőregi rózsaünnep. A szegedi stand háromdimenziós mesekönyvhöz hasonlított Fotó: Szeged Tourinjorm

Next

/
Thumbnails
Contents