Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-02 / 77. szám

HÉTFŐ, 2007. ÁPRILIS 2. • AKTUÁLIS" 3 Románia uniós csatlakozása óta sokkal több kamion érkezik Nagylakon át Sze­gedre. A teherautók átdübörögnek a vá­roson, már-már megbénítva a Kossuth La­jos sugárúton a közlekedést, és az E5-ös autópályán mennek tovább. A bevásárló turisták viszont a nagy üzletközpontokat keresik fel Szegeden. Rengeteg autó és tehergépkocsi száguld át Szegeden, amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Az M43-ason Nagylak és Szeged között megháromszorozódott a kami­onforgalom. Ez súlyosan érinti az útmenti te­lepüléseket, hiszen aki Budapest vagy Belg­rád felé szeretne továbbhaladni, annak át kell vágtatni a városokon és falvakon. Makón ka­mion kamion hátán a város egyik szélétől a másikig. A Szeged felé eső falvakban ember legyen a talpán, aki átjut a 43-as egyik oldalá­ról a másikra a végeláthatatlan kamionsor­ban. Szegeden dübörgő kamionoktól hangos a nagykörút egy szakasza és a Kossuth Lajos sugárút. Mindenki az autópályára igyekszik. Ennek az ára: a nagykörút külső sávja már szinte használhatatlan. Nyomvályúk és mé­lyen besüppedt csatornafedelek között szla­lomoznak a helybéli autósok az iszonyú for­galomban. - A Romániából érkező vállalkozók csak UNIÓS FORGALOM AZ M5-ÖSÖN IS £ A sztrádán Szeged és Kiskunfélegyháza kö­zött érezhetően megnőtt a forgalom, amió­ta szabadabban léphetik át a romániai te­herautók is a határt. Tapasztalatunk sze­rint ezen az útszakaszon a kamionok között szlalomoznak a személyautók. Sokkal las­sabban lehet haladni, mint négy hónappal ezelőtt. A megnövekedett forgalmat nem­csak mi észleltük, Garai Valéria, az utat kezelő AKA Zrt. szóvivője is megerősítette: január óta sokkal több gépjármű halad az autópálya új szakaszán, Szeged és Kiskun­félegyháza között, mint az út elkészülte óta bármikor korábban. érintik Szegedet, és továbbhaladnak ­mondta Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója. Hozzátette: mivel a negyedéves statisztika még nem készült el, csak tapasz­talatból beszélhet. Úgy látja: romániai rész­ről nem nagyobb az érdeklődés hazánk iránt, mint a csatlakozás előtt. A szegedi vállalkozókat viszont nagyon érdekli keleti szomszédunknál a befektetés lehetősége. - A szegedi vállalkozók kérik a címlistá­kat és jönnek azokra a rendezvényekre, amelyeket közösen szervezünk a Temes és az Arad megyeiekkel - magyarázta az igaz­gató. Bevásárló turisták viszont egyre többen vannak a városban. Főként a nagy bevásárló­központokat veszik célba. A Cora parkolójá­ban szinte a nap minden szakában látni ro­mániai rendszámú autóbuszt. Egymás után tolják ki a busz utasai az áruházból a kosara­kat, majd újra fordulnak... - Kéthavonta járunk át Szegedre. Egy napra jövünk, itt több nagy üzlet is van a környé­ken, jól be lehet vásárolni. Általában eladásra visszük a termékeket - mondta pakolás köz­ben az aradi Temeris Károly. Az áruház egyik eladójának is az a tapasz­talata, hogy Románia uniós csatlakozása óta sokkal több a romániai vásárló. Elárulta: fő­ként a hétvégéken jönnek nagyon sokan. Az E5-ös Szeged északi csomópontja előtt olyanok is vásárolnak, akik továbbutaznak Németországba vagy Olaszországba. Itt tar­tanak pihenőt, mert olcsóbban betankolhat­nak élelmiszerből a hosszú útra, mint az au­tópálya mellett. CS. G. L. BÁTYI ZOLTÁN Egy biztos: sokféle bűnt el lehet követni Szeged közlekedési rend­jével szemben, akár még büntetlenül is. Csak azt ne kockáztassa meg senki, hogy sárgán villogóra állítja a közlekedési lámpákat a Bertalan híd szegedi hídfőjénél, a nagykörút bármelyik szaka­szán, netán a Kossuth Lajos sugárúton. Mert akkor valóban el­mondhatjuk mi is, amit a csigák suttognak egymás fülébe: a túl­oldalra átjutni lehetetlen, oda születni kell. Egyben megnézhet­jük azt is, hogyan hömpölyög át Csongrád megye székhelyén a Makót és a falvakat már ellepő, Kamion nevű folyó, aminek pon­tos eredetét egyetlen térkép sem tünteti fel. Ám azt mindenki tudja: éppen olyan széles, ahány útsávot megépítettek elődeink Szeged városi szakaszán. Olyan helyzet állt elő Csongrád megyében, amire, valljuk be őszintén, számíthattunk, ám mégsem számítottunk. Románia és Bulgária uniós csatlakozásával elindult a Balkán Nyugat-Európá­ba, soha nem látott méreteket öltött a Magyarországon átzúduló teherforgalom. Ha még nem is bénult meg a közlekedés szűkebb pátriánk Nagylak és az E5-ös sztráda közötti szakaszán, a helyzet akár válságosnak is tekinthető. Elnézvén a végeláthatatlan kamionsort, bizony igazat kell ad­nunk azoknak az uniós közlekedési szakembereknek, akik évek óta harsogják: a lehető legtöbb pénzt kellene áldozni vasútfejlesz­tésre, a szállítást közútról vasúti vagonokra terelni, mielőtt még szétdöngölik összes utunkat a kamionok. És persze azoknak is, akik egyre hangosabban érvelnek: az M43-as Szegedet, Makót és a közbeeső falvakat elkerülő szakaszát, a ma még Szeged határá­ban veszteglő sztrádát rohamtempóban kell megépítenünk. Hallani ugyan ígért céldátumokat 2012-re, s ki tudja, még me­lyik esztendőkre, de ez minket, a kamionok terhe alatt nyögóket nem igazán vígasztal. Az utak vályúiban ugyanis már elveszhet egy alacsonyabbra nőtt motoros, a főútról lekanyarodó járművek vezetői meg azt hiszik, a gyűrt aszfalton verve szét a lengéscsilla­pítókat, szlalompályán edzenek, túlélőtúrára készülődve. Az út menti házak gazdái pedig aggódva lesik, mikor jelenik meg az el­ső repedés a falakon. Őket aligha nyugtatja az egyébként nagyon örvendetes tény: Szeged szupermarketjeiben egyre nagyobb a romániai bevásárlók rohama. És nem csupán a kereskedők dörzsölhetik elégedetten a markukat, államunk kincstárába is jóval több pénz folyik be for­galmi, s egyéb adókból ennek nyomán, mint egy évvel korábban. No, ebből a pénzből (is) kéne visszacsorgatni, mielőtt az előbb említett útvályúkból már csak a kamionok teteje látszik ki. Szegedé volt a legszebb stand MUNKATÁRSUNKTÓL ged és Térsége Turisztikai Szol­gáltató Kht. ügyvezetője, Mihály Szeged kapta a legszebb belföldi Illés lapunknak elmondta: az öt­standnak járó díjat a Budapesten ven négyzetméteres szegedi tegnap zárult jubileumi Utazás stand installációja egy mese­kiállításon. A harmincadik alka- könyvre emlékeztetett, amely­lommal megtartott rendezvé- nek lapjain a város legszebb épü­nyen 54 országból 920 kiállító leteit - a dómot, a városházát, a vett részt. Az újoncok között sze- szerb templomot - láthatták az repelt Hollandia és Skócia, az eg- érdeklődők, zotikus országok sorából pedig A legszebb külföldi stand díját Jamaica, Katar és Tahiti. A Sze- Marokkó nyerte. Főként a bevásárló turisták állnak meg a városban Autó- és kamionkonvojok dübörögnek át a megyén Ásványvíztől a toalettpapírig sokminden kerül egy aradi Audiba a Cora parkolójában Fotó: Karnok Csaba Kocsi­invázió Két szegedi cég treníroz az orosz piacra A Pick és a Sole már a spájzban Taj-kártyát, személyit vagy kiskönyvet kérhetnek Mától ellenőriznek a kórházak és a rendelők Áprilistól a kezelés előtt ellenőrzik az egészségügyi intézmények, hogy a betegeket bejelentette-e munkáltatójuk az egészségbiz­tosítóhoz. Alkalmi munkásokat csak üzemi baleset után láthatnak el térítésmentesen. Mivel itthon kevesebb hús fogy, minden termelőnek jól jönne az orosz piac Fotó: Karnok Csaba MUNKATÁRSUNKTÓL Áprilistól a szakorvosi rendelők, a kórházak és a háziorvosok el­lenőrzik, hogy a betegek rendel­keznek-e az egészségügyi szolgál­tatás igénybevételéhez elenged­hetetlen jogviszonnyal. Minden egészségügyi szolgáltató köteles tehát az ellátás előtt ellenőrizni az egészségbiztosítást a taj-szám, vagy annak hiányában más sze­mélyazonosító okmány alapján. Kivételnek számítanak ez alól a mentést, betegszállítást végzők, a védőnői, illetve otthoni szak­ápolást működtető szolgáltatók. Ha a beteg állapota az ellátás azonnali megkezdését indokolja, az iratokat az ellátás után is el­lenőrizni lehet. A fekvőbe­teg-szakellátás esetén sem hú­zódhat tovább az ellenőrzés az el­látást követő első napnál. Ha az derül ki, hogy a beteg nem szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogviszony-nyilvántartá­sában, akkor sem lehet megta­gadni az ellátását, de a hiányos­ságról a beteget még az ellátást megelőzően írásban tájékoztat­ni kell. A tájékoztató átvételét a betegnek vagy a képviselőjének aláírásával kell igazolnia. Ebben felhívják a figyelmét a jogvi­szony rendezésének helyéről és módjáról. Az egészségügyi szol­gáltatóknak a váróhelyiségek­ben áprilistól az egészségbizto­sítási jogosultságra vonatkozó változásokról írásbeli tájékozta­tót kell kihelyeznie. Az alkalmi munkavállalókra is szigorúbb szabályozás vonatko­zik áprilistól. Ok a szolgálati idő­re, valamint az egészségbiztosí­tási szolgáltatások közül csak a baleseti egészségügyi szolgálta­tásra és baleseti táppénzre jogo­sultak. Ez annyit jelent, hogy az alkalmi munkavállaló térítés­mentes egészségügyi szolgálta­tást nem vehet igénybe, ha az nem üzemi balesetből eredő gyógykezeléssel kapcsolatos. Egyelőre még nem járna a ka­pacitások bővülésével, ha Oroszországba is szállathatna a Pick Szeged és a Sole-MiZo Zrt., viszont a piacot stabili­zálnák a kiszállítások. A bel­földre most ugyanis a vissza­esés, Európára a telítettség a jellemző. Már a spájzban vagyunk - írja a HVG friss száma azzal kapcso­latban, hogy az orosz hatóságok a Gyurcsány-látogatás kapcsán megígérték: 42 magyar cég, első­sorban húsexporttal foglalkozó vállalatok rövid időn belül meg­kapják az oroszországi szállítá­ÖSSZEOLVADTAK || A Pick Szeged Zrt.-be 2006. no­vember 30-ával olvadt be a pécsi központú Délhús Zrt. Ezt megelő­zően, 2006 elején zajlott le a szin­tén pécsi székhelyű MiZo és a sze­gedi központú Sole Zrt. fúziója. A két nagyvállalat, Szeged legna­gyobb foglalkoztatói - közel 3 ez­ren dolgoznak együttvéve a két részvénytársaságnál - Csányi Sándor érdekeltségi körébe tarto­zik, 2006-os árbevételük is szinte hajszálra egyforma: 60-65 milli­árd forint. sokhoz szükséges akkreditációt. Az OTP bank elnök-vezérigazga­tója, Csányi Sándor tervei szerint oroszországi élelmiszer-kereske­delmi hálózat jönne létre, amely a Csányi érdekeltségi körébe tar­tozó Pick-, illetve Sole-Mi­Zo-csoport hús- és tejipari ter­mékeit teríteni a nagy keleti pia­con. Megkérdeztük Kovács Lászlót, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezér­igazgatóját, milyen lehetősége­ket teremt a szegedi központú cég számára az orosz export kü­szöbön álló felfutása. A Pick el­ső embere elmondta, a piac sta­bilizálásával járhat a lehetőség. Itthon ugyanis visszaesett az ér­tékesítés, az európai piac pedig telített húsáruval. Az orosz piac megnyitása ezeket a negatív tendenciákat ellensúlyozná. Egyelőre tehát nem jelentené Szegeden a kapacitások bővülé­sét az új keleti irányú export, de ha helyreállnak belföldön és az EU-ban is a piaci viszonyok, ak­kor már többlettermelés is el­képzelhető, ami további fejlesz­téseket generálna a Tisza-parti városban. Tímár Imrét, a Sole-MiZo el­nök-vezérigazgatóját is kerestük tegnap, hogy kommentálja infor­mációinkat, de a cég első embere külföldön tartózkodott, nem ér­tük utol. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents