Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-06 / 55. szám

SZERDA, 2007. MÁRCIUS 7. • AKTUÁLIS* 83 A hat négycsillagos hazai gyógyfürdőből kettő Csongrád megyei Anna és Erzsébet a csúcson Pancsolók Mórahalmon Fotó: Karnok Csaba A négycsillagos Anna fürdő kívülről is impozáns Fotó: Schmidt Andrea Azoknak a gyógyfürdőknek, amelyek a legjobb minősítésre pályáznak, számtalan szempontnak kell megfelelniük. A szakmai bizottság pontozza például a fürdő környezetét, a szolgáltatások mennyiségét és minőségét, az infrastruktúrát, az építészeti megoldásokat és az öltözők számát. Magyarország hat négycsillagos gyógyfürdőjéből kettő Csongrád megyei: a szegedi Anna és a mórahalmi Erzsébet. Az elmúlt években több fürdővel gazdagodott Csongrád megye. Eddig is működött strand Csongrádon, Makón, Ásotthalom, Szentesen, és Hódmezővásárhelyen. A létesítmények közül az ásotthalminak most keres új gazdát az önkormányzat, néhányat pedig felújítottak és bővítettek. Vásárhelyen a strandfürdő területén 2003-ban adták át a nemzetközi sportversenyek megrendezésére alkalmas, korszerű sportuszodát. 2005-ben a kistelekiek karácsonyi ajándékként vehették át a tanmedencével, termál és élménymedencével megépült fürdőjüket. Tavaly év végén pedig Algyő is megnyitotta Borbála névre keresztelt fedett intézményét négy medencével, wellness-szolgáltatásokkal. A megyei vizes létesítmények közül a csongrádi, a makói, a szentesi és a hódmezővásárhelyi még nem kérte minőségi besorolását, így ezek a fürdők egyelőre csillag nélküliek. A megyei létesítmények közül messze kiemelkedik a szegedi Anna fürdő és az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, mindkettő megkapta az elit klubtagságot, a legjobbaknak járó négycsillagos minősítést. A két gyógyfürdőre a megye lakói azért is különösen büszkék lehetnek, mert az ország hat négycsillagosa közül kettő Csongrádban szolgálja a helyiek mellett a hazai és külföldi turisták gyógyulását, pihenését, rekreációját. A szegedi Anna falára 2005-ben helyezték ki a négycsillagos minősítést bizonyító táblát, míg az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő tavaly kapta meg a rangos minősítést a Magyar Fürdőszövetség (MF) szakbizottságától. Az MF egyébként mintegy ötvenre becsüli a magyarországi gyógyfürdők számát. Ma három kategóriában - gyógyfürdő, uszoda és strand - lehet csillagokat szerezni. Az elitklubba nagyon nehéz bekerülni. A legtöbb csillagra páM0RAHAL0M PELDAJA - Rögtön négy csillagra terjesztettük fel az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőt, s ehhez meglehetősen nagy bátorság kellett, mert Mórahalom nem tartozott a tradicionális fürdővárosok közé - mondta Nógrádi Zoltán polgármester. - Fürdőfejlesztési stratégiánk arra irányult, hogy komplex szolgáltatást nyújtsunk minden korosztálynak. A négycsillagos minősítés egy kicsit önmagunknak is szól, vállveregetés, jutalom magunknak és a város lakóinak a tíz év fejlesztési munkáiért. Mórahalom lakossága két-három év alatt átállt a turizmusra, ennek legmívesebb tevékenységét, a gyógyturizmust szolgáltatjuk szívből jövő emberséggel és vendégszeretettel. A LEGTÖBB, AMI ADHATÓ A Magyar Fürdőszövetség minősítési rendszere 2003-ban készült el, akkor 2,3 és 4 csillagos kategóriákat állítottak fel. Most azon gondolkodnak, hogy az ötcsillagos minősítés szempontjait is megalkotják, hiszen az elmúlt években akadt olyan létesítmény, amely pluszpontjaival túlszárnyalta a maximális pontszámot. A minősítés nettó ára 150 ezer forint, a cím megtartását felülvizsgáló procedúráért azonban már nem kell fizetni. A négycsillagos vizes létesítmények tizenhárom tagú elit klubjához tartozik a két Csongrád megyei gyógyfürdő mellett a szegedi SZUE és csúszdaparkja is. Ezek mellett a fővárosi Széchenyi uszoda és a Római strandfürdő, a tiszaújvárosi strand, a miskolctapolcai barlang- és gyógyfürdő, a gyulai várfürdő, a hajdúszoboszlói Hungarospa gyógyfürdője és aquaparkja, a debreceni Aquaticum élményfürdője, valamint a büki gyógyfürdő is négy csillaggal rendelkezik. lyázóknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük. - A szövetségünk kidolgozott egy minősítő rendszert, ami a honlapunkról letölthető. Ha egy létesítmény úgy látja, hogy esélyes a jobb minősítésre, akkor felkéri a fürdőszövetséget, hogy végezze el a minősítést - mondta Mogyorósi Ferenc, az MF minősítő szakbizottságának elnöke. A bizottság szigorú szempontok alapján értékeli a magyar gyógyfürdőket: megvizsgálják például a környezetet, az infrastruktúrát, a megközelíthetőséget, a higiénés feltételeket, az építészeti paramétereket, a szolgáltatások és gyógykezelések mennyiségét és színvonalát. NYEMCSOKÉVA A megye huszonegy településén a kisebbségiek választottak Cigányok: területi testület is Újszerű módon választottak - idén először - a kisebbségek maguknak területi, illetve országos önkormányzati testületet. Csongrád megye 21 településén összesen 181-en voksoltak, de 17 helyen a romák kétféle listáról döntöttek, mert megyei önkormányzatot is választottak maguknak. Csák az elektorok, vagyis a tavalyoktóberi helyi választásokon települési kisebbségi képviselővé lett politikusok vehettek részt a mostani voksoláson. Csongrád megyében a múlt év őszén megválasztott 189 települési kisebbségi képviselő közül most vasárnap 181 elektorként voksolva befolyásolta felsőbb testülete öszszetételét. A voksolás fegyelmezettségét jellemzi, hogy a 21 érintett település közül 18 helyen már 12 órakor befejeződött a szavazás, csak Szeged, Hódmezővásárhely és Deszk szavazóhelye tartott nyitva vasárnap 19 óráig - tudtuk meg Bobvos Pálnétól, a területi választási iroda jogi helyettesétől. Az új törvény értelmében az országos önkormányzat létrehozásának feltétele, hogy az adott kisebbség hazánk egész területén legalább 4 helyi önkormányzattal rendelkezzen. A törvény által elismert 13 magyarországi kisebbség közül 11 Csongrád megye 21 településén alakított a múlt év őszén helyi önkormányzatot. Az itteni kisebbségiek (kivéve a nálunk önkormányzatot nem alakító szlovéneket és ruszinokat! részt vettek a mostani voksoláson, így befolyásolva saját országos testületük összetételét. Területi önkormányzatot viszont csak az a kisebbség alakíthat, amelyik az adott megyében legalább 10 településen rendelkezik helyi önkormányzattal. E feltételnek térségünkben a cigányok felelnek meg, mivel 17 településén vannak jelen saját képviselettel. így aztán a romák két lista (Magyarországi Cigányok Független Szervezete, illetve Magyarországi Cigányok Fóruma Romák Vagyunk Kulturális és Hagyományőrző Szervezet) közül 9 fős (az egyik lista 5, a másik 4 mandátumot nyerve) megyei önkormányzati testületet is választottak. Ú. I. KISEBBSÉGI VÁLASZTÁS Csongrád megye Kisebbség Település js ; Szavazóként megjelentek száma Bolgár Szeged 5 Cigány Apátfalva, Baks, Csongrád, Hódmezővásárhely, Kistelek, Kiszombor, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mindszent, Sándorfalva, Szeged, Szegvár, Szentes, Tiszasziget, Újszentiván 85 Görög Szeged, Szentes 9 Horvát Szeged 4 Lengyel Szeged 4 Német Hódmezővásárhely, Szeged 7 Örmény Szeged 5 Román Apátfalva, Magyarcsanád, Makó, Nagylak, Szeged 25 Szerb Deszk, Magyarcsanád, Szeged, Újszentiván 18 Szlovák Ambrózfalva, Pitvaros, Szeged 15 j Ukrán Szeged " 4 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika A név ereje UfSZASZI ILONA Hiába, hogy nem a ruha teszi az embert, de a viselet minden alapinformációt elárult egy nőről a mai világunkhoz képest sokkal egyszerűbbnek tűnő múlt század elején. A ruha megmutatta, hogy a nő nagyjából hány éves és mennyire tehetős, mi a családi állapota. A néwáltás pedig rögzítette, melyik család felel a gyengébbik nemhez tartozóért: hajadonként a szülői ház, feleségként viszont inkább a férj pereputtya. Magától értetődő volt, hogy így is nevesítették a nő jogfosztottságát. Mindez nagyanyáink, anyáink ifjú korában inkább a kiszolgáltatottság jelzésévé szelídült. Hiszen formailag a nők is „jogképessé " lettek, még szavazhattak is. De az asszonynév maradt. Nagymamámnak így volt természetes, mert hitte is, hogy az asszonynév kötelez - például arra, hogy egyben tartsa a széthullóban lévő családot. A férj nevének ,,-né"-vel toldott változata viszont védelmet nyújtott az anyáink korosztályában elszaporodó elhagyott asszonyoknak, a gyerekeit egyedül nevelőknek. A hagyományos viselet és a házassággal kötelezővé lett néwáltás odavesztét senki se siratja. Ám a hagyomány megtagadásában, a néwálasztási szabadságban annyira kilendült az inga, hogy attól az is kiakad, aki igyekszik számba venni a változatokat. A skála kiszélesítésével tán az a jogalkotó célja, hogy a,néven ne múljon. Mintha állam bácsi azt mondaná: mindegy, hogy ilyen vagy olyan néven, magyarok, csak házasodjatok - és sokasodjatokI Pedig az utód világra jötte még egyet csavarint e neves helyzeten. A gyermek ugyanis - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viselheti. De: a házasság fennállása alatt született közös porontyoknak csak azonos családi neve lehet. A közös házassági nevet viselő házastársak csemetéje pedig csak e közös vezetéknevet viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján viszont kicsinyük az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti... A korlát mindössze annyi, hogy a gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. És akkor még szót sem ejtettünk az utód keresztnévéről... Ha a néwáltozatok közül sikerül kiválasztania a párnak az egyedül üdvözítőt, mert az összetartozásukat kifejezőt, akkor kimondhatjuk: a házasság alapja szilárd. Mert a néwálasztás kötelez - a névadás a család jövendő sorsát is befolyásolja. Főleg ha hisszük: a név varázsos erejű. A mindszenti testület szorongatja a polgármestert Fegyelmi indult Zsótér István ellen Zsótér István még nem nyilatkozik Fotó: Tésik Attila Fegyelmi eljárást kezdeményezett a mindszenti képviselő-testület a kisváros polgármestere ellen, mert nem írt alá minden határozatot. Zsótér István még nem kapott hivatalos értesítést, ezért a konkrét vádak ismerete nélkül egyelőre nem nyilatkozik. Fegyelmi eljárást indított a magas vérnyomásával betegeskedő, az idén még táppénzen lévő Zsótér István polgármester ellen a mindszenti képviselő-testület. A polgármester távollétében zárt ülésen előterjesztett indítványt információink szerint - valamennyi képviselő megszavazta. Úgy tudjuk, már fel is állították a háromtagú fegyelmi bizottságot. Szabó fózsef, Mindszent alpolgármestere lapunknak megerősítette a fegyelmi indításának hírét. - A fegyelmi eljárás okát az szolgáltatta, hogy Zsótér István polgármester bizonyos ügyiratokat hajlandó aláírni, másokat viszont nem - indokolta a döntést az alpolgármester. Szabó József példának hozta fel, hogy a polgármester a jutalmazásokról szóló határozatot aláírta, a könyvtár és a Tisza Művelődési Ház összevonásáról szólót - mellyel nem értett egyet - viszont nem szignálta. Az alpolgármester hozzátette, tudja, hogy Zsótér István beteg és táppénzen van, de találkozott már vele idén a polgármesteri hivatalban. Úgy vélte: Zsótér nem tehet különbséget az iratok között, hiszen a képviselő-testület határozatai rá nézve is érvényesek. Zsótér István polgármester értesült már az ellene indított fegyelmi eljárásról, de miután a konkrét kifogásokról még nem tudott, semmit sem kívánt lapunknak mondani. Annyit elárult, hogy ebben az ügyben dr. Horváth László vásárhelyi ügyvéd képviseli majd az érdekeit. B. K. A. A CSATA F0LYTAT00IK A polgármester és a testület több tagja között már az őszi önkormányzati választások óta feszült volt a viszony. A független - de a megyei közgyűlésben az MSZP—SZDSZ-frakcióban ülő Zsótér István egyik alpolgármester-jelöltjét sem támogatták a konzervatívok. A polgármesterrel szemben álló tábor jelöltje Szabó József volt - öt előbb nem akarta Zsótér, de később nem volt más választása, miután az összes többi képviselő úgy nyilatkozott, hogy nem akar alpolgármester lenni.