Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-01 / 51. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁRCIUS 1. BANDÓ-VALLOMÁS „Itt bontakozott ki az énem, itt lettem felnőtté, és tanultam meg valamit, ami az egész életemre hatással van. Bármit írok, alkotok, jó alapokra támaszkodok, erős tartó falakat építek, és igyek­szem tökéletesen betetőzni. A Sosemvolt Toscana című regényemben a magyar város leírása, a firenzei és a siennai képek sosem lettek volna olyan plasztikusak, ha nem ebben a suliban érettségizek. Ahogy Latinovits versmondásaira is jellemző volt, hogy szakmai módon építkezett, rám is igaz: lélekben építész maradtam, és ez a Vedresnek köszönhető." A Vedresből indultak, lett belőlük vállalkozó, újságíró, humorista Lélekben valamennyien építészek maradtak Nagy Bandó András Fotó: Frank Yvette jáni Általános Iskola építkezésén is dol­goztunk - elevenítette fel középiskolás él­ményeit. A tanulmányai befejezése után mégsem a műszaki egyetem építészmér­nöki karán kötött ki - a Vedres történeté­nek első olyan diákja volt, aki a jogászpá­lyát választotta. Végül egyetlen percet sem dolgozott jogászként, az újságírás vonzásának nem tudott és nem akart el­lenállni. A középiskolás évek mégsem múltak el nyomtalanul. - A Vedres a fia­talságot, a szerelmet, az első csalódást és az örök, életre szóló barátságokat jelenti számomra. Az építészet is örök szerelem maradt: ha egy új vagy felújított épületet látok mindjárt tárcát kell írnom róla ­árulta el. Vagy könyvet. Bátyi több várostörténe­ti kötetet is megjelentetett már. A Sze­ged, a palotás város mellett 2000-ben ő véste papírra az akkor ötvenéves Vedres történetét. A táblabírósági sajtótitkár véleménye szerint tavaly pazarul sike­rült a szegedi pályaudvar felújítása - ez, valamint a Szent István tér átépítése és a víztorony átadása volt a város legszebb ajándéka az elmúlt esztendőben. Bátyi, ha tehetné, fedett uszodát terveztetne Szegednek, és azt sem bánná, ha a nagy­áruház épülettömbjét a környezetéhez jobban illeszkedő formába öntenék. Hazánk egyik legkedveltebb humo­ristája, Nagy Bandó András is a Vedres­ben koptatta az iskolapadot. Már gye­rekként is ügyesen rajzolt. A szülei nem engedték művészeti iskolába, szá­mukra a szakma megszerzése volt fon­tosabb. Arra hivatkoztak, hogy amíg Az iskola maga is építészeti remek, helyi védelem alatt áll ember él a földön, házra mindenkinek szüksége lesz. 5 forint 20 filléres órabér A kis Bandó hamar az iskola bohóca lett. Amit csak lehetett kipróbált: atletizált, birkózott és focizott. Közben karikatúrá­kat rajzolt és tagja volt a Minerva Színpad­nak is. - Máig tartanak az ott szövődött barátságok, sajnos lassan elfogyó tanári kapcsolatokkal. Csincsi, Janicsár, Olcsi, Hefti, Csaba Béla, Kutyka elment, Anikó néni, Szőllősiné és Kocsisné hál' istennek megvannak. Mindegyikükkel leveleztem, Fotó: Segesvári Csaba és gyakran találkoztam is - mesélt a di­ák-tanár kapcsolatáról a humorista. Ban­dó az első munkahelyén kőműves volt, 5 forint 20 filléres órabérrel, havi 1050 fo­rintért. Később mestervizsgát tett és maga is kisiparos lett. Balástyán, Rúzsán, Csen­gelén, később pedig szülőfalujától, Deszk­től egészen Kiszomborig építették újjá a belvizes házakat. - 1973-ban volt az első önálló estem. Ekkor zámlt le kőműves pá­lyafutásom. Egyszer még föltámadtam po­raimból: orfűi házunkon sok munkát ma­gam végeztem el - árulta el a komikus. HORVÁTH LEVENTE Történetünk szereplői valamennyien sikeres emberek: Nagy Bandó András elmés poénjain évtizedek óta kacagunk, Bátyi Zoltán írásait sokan keressük nap mint nap a Délmagyarországban, Varga Mihály hazánk egyik legsikeresebb építési vállalkozója. Három férfi, három különböző történet. Ami közös: mindhárman ugyanazon középiskolába jártak, a szegedi Vedresbe. Varga Mihály 1982-ben alapította és az­óta is vezeti építési vállalkozását. A több tízmilliárdos bevétellel büszkélkedő KÉSZ Kft. tervezőként és kivitelezőként vett részt Szeged belvárosának megszé­pítésében, a Kárász utca-Klauzál tér díszburkolatának építésében. A KESZ Csoport vezérigazgatója gyerekkorában, Kiskunhalasról került Szegedre, a Ved­res építőipari szakközépiskolába. Unokáink is látni fogják - Már kamaszként arról álmodoztam, hogy olyan dolgokat fogok építeni, ami­ket az unokáink is megcsodálnak majd. A Vedres kitűnő iskolának bizonyult, rá­adásul kollégistaként a közösség össze­kovácsoló erejét is megtapasztalhattam - mesélte az igazgató, aki az iskola el­végzése után egy állami vállalatnál he­lyezkedett el. Ezzel szinte párhuzamo­san magánvállalkozást is elindított, a Komplex Gmk.-t - ez volt a KÉSZ előd­je. Varga számára Szegeden egy új híd megépítése jelentene komoly kihívást, és érdekesnek találná a Csillag börtön szállodává alakítását is. Lápunk munkatársának, a Szegedi íté­lőtábla sajtótitkárának, Bátyi Zoltánnak gyerekkori álma volt, hogy építészmérnök legyen. Már kisiskolásként lakótelepeket tervezgetett, lenyűgözték a monumentá­lis létesítmények, rajongott a sportcsar­nokokért. A Vedresbe 1970-ben jelentke­zett magasépítész szakra. Fedett uszodát tervezne - Kitűnő képzést kaptunk, nem csak fa­lat tanultunk meg felhúzni. Nyaranként ­az egy hónapos kötelező gyakorlat alatt ­szakemberek mellett segédkeztünk. Új­szegeden a Hermann-kollégium és a Tar­Bátyi Zoltán Fotó: Scbmiát Andrea Varga Mihály Fotó: Schmidt Andrea A forradalom évfordulójára készült Sínjárók című filmet szombaton mutatják be Szentesen Gáspár Tibor egyszer megy végig a vakvágányon Gáspár Tibor férfisorsa Kubik Annával - jelenet a filmből. A Sínjárók a történelem nem nyilvános ol­vasatát mutatja meg egy szerelmi háromszögben Fotó: DM/DV Állami pénzből tíz film készült az 1956-os forradalom ötvenedik év­fordulójára, köztük a Sínjárók. A szentesi születésű Gáspár Tibor fő­szereplésével és két asszony szerelmével megalkotott történet rendkí­vül érzelmes. A film forgatókönyvírója és rendezője a forgatás közben halt meg. A Sínjárókat szombaton délután fél négykor vetítik az Őze Lajos Filmszínházban. Az érdeklődők ingyen nézhetik meg a filmet. A hímet Puszt Tibor fejezte be: a forgatás közben, hetvenkét éves korában hunyt el Jeli Ferenc kép­zőművész, filmrendező. A filmké­szítés kezdetén ketten keresték fel a nyíregyházi színházat, ahol Gás­pár Tibor alakításaira voltak kí­váncsiak. Egészen pontosan azt szerették volna megtudni, hogy van-e humora - elképzelésük sze­rint ugyanis a Sínjárókat intelli­gens és érzelmes humorral, finom iróniával tervezték átszőni. Tibor az Eastwicki boszorkányok fősze­repét játszotta akkoriban, a rende­zők tudták: ő a telitalálat. A Sínjá­rókban festőművészt alakít, szak­mai és magánéletének fordulatai követhetjük - ezek táplálkoznak az elhunyt filmrendező fiatalkori élményeiből. A főhős egy házban lakik a feleségével, de már külön. A színen megjelenik egy fiatal új­ságírónő, szövevényes érzelmi bo­nyodalmak kezdődnek. A történet központi témája a férfisors, csupa nagybetűvel. Kubik Anna és Party Nóra alakítását is nagyban dicsé­rik a kritikusok. A film kapcsán Anna színészi pályájának talán egyik legnagyobb fejezetéről be­szélnek a fővárosiak, míg Nóra bontakozó tehetségéről áradoz­nak. Gáspár Tibor szavai szerint két csillaggal játszott együtt. A fes­tő műterem központi helyszínnek számít a filmben, mellette visz egy vakvágány. A főhős soha nem tud rajta végigmenni, csak egyetlen­egyszer. E mozzanatnak katarti­kus jelentősége van a műben, amelyhez a zenét Cseh Tamás és Bereményi Géza írta. BLAHÓ GABRIELLA KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ Március 3-án délután fél négykor vetítik az Öze Lajos Filmszínház­ban a Sínjárókat, amelyben az el­hunyt nagy színész gyermeke, Őze Áron is szerepet kapott. Gáspár Ti­bor személyesen is itt lesz a bemu­tatón, a filmvetítés után pedig a rendezővel együtt közönségtalál­kozót tart a moziban. A filmet in­gyen nézhetik meg az érdeklődők a moziban. Gáspár Tibor pergő film­kockákon lesz jelen szülőváro­sában, ahol eddig színészként még csak egyszer szerepelt: megkér­ték, hogy mondjon el egy verset. A fiatalabb fivér bátyjáról, Gáspár Sándorról azt mondta, nagyszerű pályát futott be, húsz év elteltével azonban őt is felfedezte a filmes szakma. Négy éve a filmszemlén a legjobb férfialakításért járó díjat vehette át Gáspár Tibor. Szavai szerint mindent Szentesen szívott magába, ma is abból él, abból dol­gozik, amit ez a város, ez a gimná­zium nyújtott neki: Szentes a batyu a hátán. t milliárd 250 millió Ft 1 milliárd 333 millió Ft azaz eoymllliird-kétszAzötvenmllllú forint azaz egymlltlárd-háromszáz­harmlnchárommillió forint llllllllllll I a » MefflW \n\ A HATOSLOTTÓ VARHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN: AZ ŐTŐSLOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN:

Next

/
Thumbnails
Contents