Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-05 / 54. szám

5 -AKTUÁLIS- SZERDA, 2007. MÁRCIUS 7. Információink szerint összevonják a szegedi és a szolnoki stúdiót Az elnök embere már felmérte a körzeti rádiót Palota KOVÁCS ANDRAS Szégyellem, de nincs beállítva az autórádiómon a szegedi körzeti stúdió sávja. Szerkesztőkollégámnak sincs, pedig a helyi sajtóban dolgozóknak az átlagos hallgatóknál jobban kellene figyelniük a szegedi, város környéki hírekre. Figyelünk is, csak valahogy felgyorsult a tempó. És ezt abban a 6-8 percben, amíg a kocsiban ülünk, rugalmasabban követik a helyi kereskedelmi rádiók. Amiben ugyan gyakran és zavaróan vihognak reggelente, s az az érzése a hallgatónak, hogy szándékosan próbálják megnevettetni a kollégák a híreket felolvasó hölgyet, viszont bemondják a traffipaxot, a dugót okozó reggeli balesetet. A balesetet a hírblokkban valószínűleg bemondják a körzeti rádióban is, csak azt nem nagyon figyeljük. Idősebb kollégámat faggatom, mikor hallgatta őket utoljára, bevallja, igazából soha. Akkor sem, amikor szinte mindenkit névről ismert a stúdióban. Söröztünk velük, hiszen közel voltak a régi Sajtóházhoz, gyakran szerepeltek is az írott sajtó munkatársai a helyi rádióban. E sorok íróját hadarása miatt azóta is emlegetik, állítólag a Magyar Rádióban élő adásban nála gyorsabban azóta sem mondta ki senki azt az egyszerű szót, hogy közvélemény-kutatás. Azután mentünk néha felvételről is, nem kis munkát adva a vágónak, hogy kitakarítsa a sok felesleges „ö "-zést. Az eseményeken ma is összefutnak tudósítóikkal kollégáink, de már semmi sem a régi. Közszolgálati rádió kell, hallgatók nélkül azonban nincs sok értelme. A felmérések szerint a rádió körzeti stúdiójának csak néhány százalékos a hallgatottsága. Ráadásul egy olyan óriási, létszámukhoz képest mindenképpen túlméretezett házban készítik a műsort, hogy az - közpénzből működve - pazarlás. Az épület gyönyörű, de nem rádióstúdiónak épült, mint ahogy a régi Sajtóház is a legszebb fekvésű palota volt, de a modern szerkesztőségek igényei ma mások. A rádió épülete masszív, azon kívül az ügyben szinte minden mozog. Az információ is kevés, azt viszont mindenki sajnálná, ha a már félig most is szellempalotaként működő épület teljesen azzá válna. Túl közel van ugyanis a Régi Hungáriához. Információink szerint a Magyar Rádió árulja a szegedi körzeti stúdiójának épületét, ami a szakértők szerint több mint 100 millió forintot ér. Azt nem lehet tudni, hogy ezzel végleg megszűnik vagy csak átalakul a szegedi közszolgálati rádió. A Stefánia 7. szám alatti négyszintes, több száz négyzetméteres épületben mindössze húszan dolgoznak. Februárban több fontos változás is történt a Magyar Rádióban. Elindult az MR4 - a nemzetiségi adó, ami mindenhol fogható az országban. Ennek az az Avanesian Alex a vezetője, aki korábban a regionális stúdiókat igazgatta. Most nem tudták megmondani lakunknak, hogy kinek a vezetése alá tartoznak a regionális stúdiók. Volt, aki azt mondta, hogy ebben az átmeneti állapotban gazdátlanok a vidéki stúdiók. A Magyar Rádiónak nemrégiben még kilenc körzeti szerkesztősége volt, amelyből a szombathelyit és a nagykanizsait megszüntették, a nyíregyházit pedig összevonták a debrecenivel. Úgy tudjuk, hogy ezt tervezik a szegedi és a szolnoki stúdióval is, amelyeket párhuzamosan irányít január óta Bakos Csaba, a szolnoki körzeti rádió vezetője. Bakos érdeklődésünkre közölte: a belső szabályzat szerint csak a Magyar Rádió sajtóosztálya adhat tájékoztatást a vidéki stúdiókról és az átszervezésekről. Januárban azért nyilatkozhatott lapunknak, mert akkor még nem volt ilyen ukáz. A szegedi körzeti stúdió - amit Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében lehet(ett) fogni - februárban elvesztette a keleti normás URH-sávját, így már csak a 93, l-es frekvencián sugározza műsorát. Ezzel a 100-150 kilométeres vételkörzete 50-70 kilométerre csökkent, így Békésben és Bácsban már nem vagy csak nagyon rosszul lehet hallani. A szegedi stúdió román és szlovák szerkesztősége szervezetileg már az MR4-hez tartozik, de még a Stefánián dolgozik. Úgy tudjuk, hogy nyolcan készítik a nemzetiségi műsorokat. Velük együtt húsz műsorvezető és technikus dolgozik a szegedi stúdió négyszintes, több száz négyzetméteres épületében. Szerettünk volna pontos adatokat megtudni a sajtóosztálytól, ahol ígérték, hogy visszahív bennünket Borbély Julianna kommunikációs igazgató, de ez nem történt meg. Más forrásokból úgy értesültünk, hogy a Magyar Rádió árulja szegedi körzeti stúdiójának épületét, ami a lapunk által megkérdezett ingatlanszakértők szerint 100 millió forintnál többet, de 200 milliónál kevesebbet ér. Információink szerint egy menedzser látogatja végig és méri fel a regionális stúdiókat. Úgy tudjuk, hogy Lovász Attila már járt Szegeden. A szakembernek március végéig kell letennie az átszervezési javaslatokat is tartalmazó jelentését Such György rádióelnök asztalára. Szerettünk volna az elnök emberével is beszélni, de a sajtóosztályon felhívták a figyelmünket, ez ügyben is csak Borbély Julianna nyilatkozhat. így nem tudtuk meg, mire volt kíváncsi Lovász, mi a véleménye az alacsony hallgatottságot felmutató szegedi adóról, hol lesz várhatóan a régiós rádió központja/ Szegeden vagy Szolnokon. sz. c. sz. Jövendöléseket vár a Móra-múzeum Néprajzi gyűjtőpályázatot hirdet a Móra Ferenc Múzeum. Helyszíni gyűjtésen, levéltári kutatáson vagy a paraszti élet saját tapasztalatain nyugvó tanulmányokat várnak a közgyűjtemény munkatársai. A múzeum néprajzosai a kutatás számára témaköröket is ajánlanak: szívesen látnának pályázatokat a népi vallásosságról, egy ma is létező szokás bemutatásáról, de lehet írni a világ végéről szóló jövendölésekről. Természetesen a világvégénél hétköznapibb témákat is írásba lehet foglalni az utókor számára: például dokumentálni lehet egy település változásait, a paraszti életmód átalakulását, a kertgazdálkodást vagy a gyerekközösségek játékait. A dolgozatok terjedelmének nincsen korlátja. A pályázat nyílt, tehát bárki részt vehet, aki nem foglalkozik hivatásszerűen néprajzi kutatással, szakképesítését nem ezen a területen szerezte vagy fogja szerezni. A beérkező pályamunkákat felnőtt és ifjúsági kategóriában bírálják el a múzeum munkatársai. A legérdekesebb tanulmányok szerzői pénzjutalomban részesülnek. A beadási határidő: április vége. Stúdió. A szegedi közszolgálati rádió épületében mindössze húszan dolgoznak Fotó: Segesvári Csaba AgWsVOflflL BÚTORÁRUHÁZ Fontos Önnek? * A JÓ AR • 4 SZELES VALASZTEK » 4 MINŐSÉG Ön dönt! FRANCIAAGYAK 25% CSAK 2 NAPIG! frwu awr. 04. os-oe. Szeged, Hakkosházi krt. 1. (Home* Lakberendezési Centrum) 1eL: 62/540-654 Nyitva tarfás: L-f.: 9-18, szo.: 9-13 Három éve pereskednek az egyetemmel a klinikai dolgozók Helyben topog a szegedi pótlékügy Nagyjából félmilliárd forintot követel a szegedi egyetemtől az a háromszázhatvan klinikai dolgozó, akinek három éve megvonták a kockázati pótlékát. Az ügy még mindig az elsőfokú bíróságon tart, noha eddig már három bíró tárgyalta. Egy hasonló per megjárta már a Legfelsőbb Bíróságot is, új eljárásra kötelezte a szegedi kollégákat. Több éve állnak perben a szegedi egyetem orvoscentrumával azok a klinikai munkatársak, akiknek három évvel ezelőtt egy munkavédelmi jogszabályra hivatkozva megvonták az úgynevezett kockázati pótlékát. Ez a kiegészítő juttatás korábban azoknak járt, akik egészségkárosító körülmények között dolgoztak. A törvény szerint viszont a munkáltatónak a biztonságos munkavégzést kell biztosítania, azt nem válthatja ki anyagi juttatásokkal. Pótlék csak annak a kockázatnak az ellentételezéseként jár, hogy előfordulhat: káros hatás éri a dolgozót. A klinikai munkatársak szerint azonban nem történtek olyan fejlesztések, amelyek teljesen megszüntették volna a kockázati tényezőket. Az ügyben a szakszervezet petíciót küldött a centrum vezetésének, majd közel négyszázan beperelték az egyetemet a jogosnakvélt járandóságukért. Pető Zsolt, az ügyben a munkavállalók többségét, 363 dolgozót képviselő ügyvéd szerint az elmúlt három évben - amit másfél éves egyeztetés előzött meg - szinte semmiféle előrelépés nem történt. A klinikai dolgozók megtámadták az egyetemi kockázatbecslés eredményét, és új szakértői véleményt kértek. Az ügyet, ami még most is az első fokú szakaszban tart, már három bíró tárgyalta eddig, ítélet azonban még mindig nincs. A felperesek egy része nyolc évre viszszamenőleg követeli a ki nem fizetett pótlékokat a kamatokkal együtt: Pető becslése szerint az egyetem összesen 400-500 millió forinttal tartozik a pereskedő dolA röntgen veszélyes üzem gozóknak. Viszonylag jobban áll a bíróságon feleségét képviselő Ormándlaki Balázsék ügye. A gyerIllusztráció: Tésik Attila: mekonkológián citosztatikumokkal és magas lelki terhelés alatt dolgozó asszonynak férje szerint 600 ezer forint járt volna, ami mára a kamatok és az eljárási költségek miatt nagyjából ennek duplájára rúghat. A férfi elmondta: mind az első-, mind a másodfokú bíróság elutasította a keresetüket - szakértői véleményre hivatkozva. Ormándlaki ezután a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult, ami eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte mindkét ítéletet, az ügyet pedig OTT FIZETNEK. AHOL MUSZÁJ jtt - Csak Pető úr álláspontja szerint tartozunk 400-500 millióval, egyelőre még sem ennek jogalapjáról, sem az összegekről nem döntött a bíróság - mondta Kovács Iván. Az orvoscentrum stratégiai igazgatója hozzátette: a kockázati pótlékban részesülők körét folyamatosan csökkentik - a munkavédelmi fejlesztésekkel összhangban. Az a cél, hogy csak azokon a munkahelyeken fizessenek pótlékot, ahol sehogyan sem küszöbölhető ki az egészségkárosodás kockázata. Ilyenek például a sugárveszélyes helyen vagy a citosztatikumokkal dolgozók, a fertőző betegeket ellátók, a patológiai és az igazságügyi orvos szakértői munkakörök. visszautalta a helyi munkaügyi bíróságnak. Az indoklásból a férfi szerint az derült ki: olyan szakértő véleményére alapozva utasították el az alsóbb fórumokon a keresetet, aki nem is végezhetett mindenre kiterjedő kockázatelemzést. így az LB új, hatósági szakértőt rendelt ki - a férfi abban bízik, az új szakvéleményre tekintettel végre megkapják a jogosnak tartott járandóságot. t.r. ÚJ TÁRGYALÁS wm A múlt héten új tárgyalást tartott az ügyben a Szegedi Munkaügyi Bíróság. Mint Pető Zsolt elmondta: annak a 15-20 munkavállalónak az ügyében, akiknek követelését jogosnak ismerte el az egyetem, könyvszakértőt rendeltek ki, hogy megállapítsák, pontosan mennyivel tartozik nekik az intézmény. A többi felperes ügyében hivatalból elhalasztották a tárgyalást, és egy új, teljes vizsgálati jogkörrel rendelkező hatósági szakértőt rendeltek ki. A jogi képviselő arra számít, leghamarabb ősszel folytatódhat a per.