Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-03 / 53. szám

•MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 3. Hatalmas sikert aratott lapunk mulatós fesztiválja Fergeteges Délmagyar-lagzi Szegeden A zsűri a Gcra fivéreket juttatta tovább a döntőbe Fotók: Karnok Csaba A közönség szemlátomást jól érezte magát Fergeteges hangulatú rendezvényként kerül lapunk lakodalmas fesztiváljának krónikájába a verseny első fordulója, amit tegnap a Szegcdi Ifjúsági Házhan tartottunk. A nagyterem zsúfolásig meg­telt mulatni vágyó szegediekkel, akik szavazhattak is a legjobb produkcióra. Az est végén közösen lépett színpadra az összes zenész, a közönség vastapssal hálálta meg a szenzációs műsort. MUNKATÁRSAINKTÓL Lapunk lakodalmas fesztiváljá­nak és versenyének első, tegnap megtartott szegedi fordulójának kezdete előtt majd egy órával el­foglalta már a közönség az ülőhe-' lyeket. Aki nem félt attól, hogy amíg pár percre magára hagyja a székét, azt elfoglalják, a büfében alapozott a kellő hangulathoz. Mire a műsor elkezdődött, az ifjúsági ház nagytermében már egy gombostűt sem lehetett vol­na leejteni: a korábban a táncos lábúaknak fenntartott területet is elfoglalta a közönség. A nagy­jából nyolcszáz fős nézősereget és az ötfős zsűrit Szetey András, lapunk főszerkesztője köszöntöt­te - különös tekintettel az éppen névnapját ünneplő Pálinkó Lujza táncművészre, a döntnökök el­nökére. Az értékelő testület to­vábbi tagjai: Andrejcsik István operaénekes, Kiszin Miklós és Szurdi Zsolt — mindketten zené­szek, zenetanárok, valamint V. Fekete Sándor, lapunk föszer­kesztő-helyettese, aki szintén ze­nész. Lapunk két munkatársa, Nyemcsok Éva és Cs. Gát László konferált. Bemutatták az egyes zenekarokat - kezdve a Stand Up nevű formációval, amely a zsűri értékelése szerint remekül meg­oldotta a lakodalmas muzsiká­ban szinte kulcsszereplőnek szá­TEVES SZURKOLO Rácz Zsuzsa, az egyik országos televíziós zenecsatoma műsorvezetője is megjelent rendezvényünkön. A csinos és fiatal tévés a Mizsey Familynek szur­kolt. „A zenekar egyik tagja a szegedi Tömörkény István gimnázium tanulója. Mivel én is ott voltam diák, rájuk adtam le a szavazatomat" - mondta Zsuzsa, aki családja nöi tagjaival érkezett a lakodalmas versenyre. „Nagyon szeretem a mulatós zenét, kedvencem Bódi Guszti és zenekara. Szerintem egy lagzi jó hangulatát 90 százalékban a zenészek profizmusa határozza meg." mító billentyűs hiányát. Mivel versenyre hívtuk a zenekarokat, mindegyik formációnak azonos időn belül, negyed óra alatt kel­lett megmutatnia zenei tudását. A Mizsey Family is a húrok kö­zé csapott: egy Brahms-feldolgo­zással nyitottak, majd latinos, ro­mantikus és pörgősebb számok követték egymást műsorukban. A nézősereg addig egészen fegyel­mezetten vette tudomásul, hogy nincs hely a táncra, de a „Jó estét kívánok" kezdetű nótára már nemcsak a lábak, de a torkok is beindultak. A közönség a háláját a produkció végén vastapssal fe­jezte ki. Az egészen más műfaj­ban otthonos Pálinkó Lujza pedig bevallotta: bizony erre a zenére neki is bizsergett a lába. A Megadux-duó - amely egy méhészből és egy bőrdíszműves­ből áll - zenéjére mosolyra hú­zódtak a szájak, a lábak verték a taktust, a fejek pedig heves bólo­gatásba kezdtek. Bár az énekkel az őket később értékelő Andrej­csik István nem volt megeléged­ve, és Szurdi Zsolt szerint sem volt összeszedett a produkció, a közönség ezt máshogyan látta. A „Rámás csizmát visel a babám" és a „Ha nekem egyszer sok pén­zem lesz" című nóta közben üte­mesen tapsolt mindenki: mind­össze tizenöt perc alatt felpörget­ték a közönséget. A hangulatot még tovább sike­rült fokozniuk a Gera fivéreknek, akik egy vajdasági tangóharmoni­kással egészültek ki. A profi zené­szekből álló trió a talpalávalóktól az andalgó Máté Péter slágerekig terjedő repertoárja a zsűri és a kö­zönség teljes elragadtatását vívta ki. A „Macskajaj" nagy slágerére már a fiatalok és idősebek is együtt énekelték a szerbből ma­gyarított szöveget. A hatalmas vastaps után tovább folyt a műsor: először Túri József és zenekara, majd a Bohém Fiúk, végül a Nefe­lejcs adta elő műsorát - tovább emelve az est hangulatát. A finálé­ban minden zenész színpadra lé­pett, a közönség állva, tapsvihar­ban búcsúztatta a zenekarokat. A zsűri végül úgy döntött, a Gera fivéreket juttatja tovább a döntőbe, míg a közönségszava­zás végeredménye alapján a Ne­felejcs zenekart láthatjuk legkö­zelebb - az április 20-i fináléban. MULATÓS APROSAG A lakodalmas versenyre már ne­gyed hatkor elkelt az összes ülő­jegy. A sor még fél hatkor is az aj­tóig kígyózott a szegedi ifjúsági ház bejáratánál. Az előadóterem­ben a széksorok mellett is végig álltak az érdeklődők. Az est legfia­talabb vendégének valószínűleg a 20 hónapos Zónai Kíra számít, aki anyukája kezét fogva végigtáncol­ta az estét. Belépő ára: 400 Ft AGIARORSZAG Belépőárusítás: Március 5-től: Délvilág ügyfélszolgálat Hódmezővásárhely, Szegfű u. 1-3. Telefon: 62/242-419 2007. március 9., 18.00 Petőfi Sándor Művelődési Központ, Szanto Kovács János u. A betépő egy sorsjegy, mellyel a helyszínen megnyerheti az 5 db Délvilág-ajándékcsomag egyikét! kedvencét az ápriliti döntőre! Fellépnek: "ATLANTIC • BEA ÉS VILI duó • JE-BÁ-ZSO • LAKATOS KÁLMÁN és zenekara • PARTY TEAM Band • „MÉG EGY KICSIT" együttes A Béla cigányzenekart még támogatással sem alkalmazzák Vásárhelyen Élőmuzsika helyett gépzene szól a vendéglőkben A hatvanas-hetvenes években még minden jelentősebb vásárhelyi étte­remben élőzene szólt. Mára a gépze­ne még a szintetizátoros szólistákat is kiszorította a vendéglátóhelyek­ről. A város egyetlen cigányzenekarát pedig a forgalom hiánya miatt sehol, egyik étteremben sem tudják foglal­koztatni. A hatvanas-hetvenes években nem volt olyan jelentősebb szórakozóhely, étte­rem, ahol ne muzsikált volna élőben ze­nekar, ám mára teljesen kiszorította őket a gépzene. Ma a vásárhelyi vendég­látók legfeljebb diszkóra várják a fiatalo­kat, a negyvenes-ötvenes korosztály szá­mára csak az esztendő egyetlen .napján tartanak olyan házibulit, amelyet a saját korosztályuk tagjai között tölthetnek. A Mucsi lózsef által szervezett decemberi városi házibuli sikerére, s az igényre jel­lemző, hogy már jóval korábban elkelt minden jegy. Fodor János évtizedekkel ezelőtt került el Vásárhelyről, s csak nemrégiben köl­tözött vissza a városba. Lapunknak el­mondta: megdöbbent azon, hogy a kor­osztálya számára nincs egyetlenegy élő­zenés szórakozóhely sem Vásárhelyen. - Annak idején ott volt a Tisza vagy a Béke Szálló ötórai teája, most meg sem­mi sincs - mondta Fodor. Vásárhelyen a hatvanas-hetvenes években például az Alföldiben - ami­nek helyén ma italraktár áll - cigány­zene mellett vigadhatott a vendégse­reg. Itt esténként a kerthelyiségben sem nagyon lehetett helyet kapni. A közeli halászcsárdában szintén zene­kar játszott. A hetvenes években le­bontott Tisza Szálló élőzenés, táncos mulatsággal várta rendszeresen a szó­rakozni vágyó fiatalokat és idősebbe­ket. Itt olyan sztárok is felléptek, mint Aradszky László vagy Németh Lehel. A Tisza helyén ma egy diszkont és egy bank áll. - Sajnos Vásárhelyen ma már egyet­lenegy étterem sem alkalmaz zenekart - mondta lapunknak Irhás József, a vásárhelyi Béla cigány Művészeti Egyesület vezetője. - Annak ellenére sem tudják foglalkoztatni a nyolctagú Béla cigány zenekart, hogy a munka­ügyi központ bérük kilencven százalé­kát állná, s a vendéglősnek csupán tíz százalékot kellene saját zsebből finan­szíroznia. Irhás úgy tudja - s a név nélkül nyilat­kozó vendéglősök is ezt erősítették meg -, hogy a vendéglők, éttermek forgalmá­ból még ezt az összeget sem lehetne ki­gazdálkodni. A Béla cigány zenekart a vásárhelyiek ezért szinte kizárólag csak a városi ren­dezvényeken, így a hagyományos őszi hetek alkalmával hallhatják. Ezeken a banda térítés nélkül lép fel. A tizenegy tagú együttes tagjai jelenleg munkanél­küliek. KOROM ANDRÁS SZENTESEN LENNE IGÉNY AZ ÉLŐZENÉRE Szentesen a kilencvenes évek elejéig élte virágkorát a vendéglátós zene. He­gedűs István, az Aranykalász étterem tulajdonosának emlékezete szerint ven­déglőjükön kívül az egykori Halászcsár­dában, a Delelőben és Petőfiben is volt élőzene, és nagyon szerették a helyiek. Utóbb változtak az igények, és ma már egy helyen sem lehet cigányzenét hall­gatni vacsora közben. Pedig Hegedűs szerint szükség lenne egy ekkora város­ban ilyen vendéglőre, csak éppen a ze­nekar munkadíját alacsony forgalom mellett nehéz kitermelni. jöjjenek cl n víharhclüi clodoütorc, g, VIGflDJflnftK, SZRVflZZflnflK!

Next

/
Thumbnails
Contents