Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-26 / 71. szám

HÉTFŐ, 2007. MÁRCIUS 26. •AKTUALIS" HIÁNYOSSÁGOK MIATT BÍRSÁG jH Razziát tartottak a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság ellenőrei tegnap a rúzsai vásár lacikonyháiban. Dr. Szántó Ti­bor körzeti főállatorvostól megtudtuk, négy Bács-Kiskun megyei és egy szegedi pecsenyesütőnél jártak. Egyetlen Bács megyei vállalkozónál talál­tak mindent tökéletesen rendben, és ugyan mindenhol megvoltak a húsok eredetét bizonyító papírok, hiányosságok így is akadtak bőven. Nem jelöl­ték meg a hús visszafagyasztási idejét, nem szerződtek a sütőzsír és a többi hulladék elszállítását végző céggel. A legtöbb, főként higiéniás prob­lémát az általunk is'látott halasi vállalkozónál észlelték. Az élelmiszer-el­lenőrök elrendelték a hibák kijavítását. A szabálytalanságokért várhatóan minimális, 50 ezer forint állat-egészségügyi bírságot szabnak ki. Egyik botrány követi a másikat az élelmiszer-ellenőrök razziá­in. A múlt héten merült fel an­nak a gyanúja, hogy büféseknek adott el feketén gyártott hurkát, kolbászt egy ásotthalmi tanya­gazda. A disznótorost ettől el­tekintve szeretik és megveszik az emberek, csak óvatosabban ­láttuk tegnap a rúzsai vásár­ban. Az ásotthalmi határban a napok­ban lebukott illegális húsfeldol­gozóban talált nyomokból arra következtetett az ellenőrző ható­ság, hogy a felbontott állati tete­mekből nagy mennyiségű hurkát és kolbászt pecsenyesütőknek adtak el. Tegnap délelőtt Rúzsán tartottak hagyományos állat- és kirakodóvásárt, ezért megnéz­tük, megingott-e a bizalom a la­cikonyhákkal szemben. Jóízűen falatozott a sült kol­bászból egy gátéri vállalkozó la­kókocsiszerú büféjénél Sztojka Lajos. Az idős férfi árus rokonait kíséri vásárról vásárra, és beval­lotta, nem hallott az ásotthalmi húsbotrányról. Elmondtuk neki, de akkor sem zavartatta magát, mondván, mindig eszik, ha meg­éhezik. Választani pedig csak is­merős, már bevált sütőktől vásá­rol. Az asztal végéről egy zsanai fiatalember, aki sült hússzeletet evett, hozzátette, „ettől hivatalo­sabb helyen is lehet sokkal rosz­szabbat kifogni". Aztán viccelőd­ve megjegyezte, ez most elméle­tileg finom, de hogy ténylegesen mennyire, az úgyis utólag derül ki. A kiszombori Nagy-György Ágnes hurkát kért, első alkalom­mal járt ennél a büfésnél. Gusz­tusosnak találta a pulton gőzölgő disznótorost. Barátjával éppen az „ásotthalmi disznóságról" be­szélgettek, de nem estek kétség­be, ettek tovább. Arrébb utánfutóval kombinált, egyszerű asztalos-kipakolós sü­tödés etette a népet. Halasi, a vendégei között szinte csak földi­jeivel találkoztunk, ők évtizedek óta ismerik, és ragaszkodnak a sültjéhez. „Éppen a botrányok miatt erősödik a húségünk, de nyilván emiatt jobban ügyelnek majd a pecsenyesütők is" - indo­kolta választását egy házaspár jó­kora kolbász és sült hal mellől. A félegyházi Horváth József majd húsz éve sütögeti a pecse­nyéjét ugyancsak komfortosabb büféautójában: - Láttam a hír­adásokban azt a fortéimét, de nem akartam hinni a szemem­nek. Nekem a legjobb kuncsaft a visszatérő vendég. A renoméra pedig nagyon kell vigyázni, ha ebből akarok megélni - fűzte hozzá. - Kóklerek mindig van­nak, de annyira szigorúak az el­lenőrzések, és olyan könnyű le­bukni, hogy aki hosszabb távon gondolkodik, az egyszer sem mer kockáztatni. Kínáltak már ne­kem régebben olcsóbb cigarettát, szeszt, még jutányos árú húst is szereztek volna, de elhajtottam a bajkeverőket. így is följelent, aki a vesztemet akarja. Jártak is már nálam a vámosok házkutatást tartani. Nyugodt a lelkiismere­tem, nincs mitől tartanom. DOMBA1 TÜNDE Európa ünnepe PANEK SÁNDOR Csak egy kényes kérdéseket kerülő, emelkedett hangú szöveg 50 év történelméről, amit ma már - szerencsére - egy tájékozottabb magyar középiskolás diák is megírhatna. Mégis, milyen fontos összegzése ez a Berlini Nyilatkozat néven elfogadott dokumen­tum a háború utáni, új szellemű Európának! A súlyát, mi magyarok akkor érezhetjük, ha belegondolunk, mi­lyen helyzetben volt Magyarország 195 7. március 25-én, amikor az Európai Unió elődjét létrehozó Római Szerződést aláírták. Idehaza az 1957-es május elseje készülődött, amelyen a hatalom meghir­dette győzelmét a magyar nemzet felett. A Nagy Imre elleni pert ezekben a hónapokban készítették elő, helyette Kádárt, Aprót, Ma­rosánt, és még egy sor dísztribünös kreatúrát kapott a magyar nép, pedig lettek volna Schumanjai és Adenauerei is. Vasfüggönyt, kágé­estét kapott, szabadság helyett Brezsnyev elvtárs csöpögő orrát a ra­kétás felvonulásokon, önbizalom helyett „csak rosszabb ne legyen " típusú életszemléletet, értelmes távlatok helyett „a Trabant is ugyanoda jut, mint a Mercedes" jellegű bölcsességet. Ha több nemzedékünk életének, energiájának, tudásának elfe­csérlésére gondolunk, akkor lehet igazán felmérni Európa ötven­éves történelmi teljesítményét, és a kilátásokat, amire ez feljogo­sít. Ausztriát 1957-ben eresztette el ellenőrzése alól a szovjet blokk, és Ausztria hol tart ma ' Spanyolország, Görögország vagy Portugália a hetvenes évek végéig szenvedte többé-kevésbé dikta­tórikus vezetése hátrányait, csatlakozásuk idején kirívóan sze­gény belépő országok voltak, s mára mégis megszilárdultak a de­mokratikus értékeik, és megerősödött gazdaságuk. Magyarország olyan időszakban csatlakozhatott az Európai Unióhoz, amikor annak magának is az alapításához hasonló je­lentőségű átalakuláson kell átesnie. Ezekben az években úgy tű­nik, az uniót saját sikere, a széles körű bővítés teszi próbára. Év­fordulós nyilatkozatában kínosan kerülnie kellett mind a bővítés, mind az alkotmány szót, és az uniós polgárok eléggé megosztot­tak abban, hogy Brüsszel veszélyezteti-e vagy megóvja a nemzeti identitásokat. Az unió működését pontosító alkotmányozáson várhatóan 2009-ig úrrá lesz a szervezet, de fő kérdése azután sem a politikusok és eurokraták brüsszeli tevékenységén múlik majd, hanem azon, hogy mit érzékel mindebből a hétköznapi ember. Az uniós terv atyja, a francia Jean Monnet, még 1957 előtt meg­mondta: a szerződés nyomán nem államok koalíciójának, ha­nem a polgárok közötti uniónak kell létrejönnie. Földgázt keresnek a szentesi határban Lapistóra hozzák a fúrótornyokat Ismerősöknél jóízűen ettek a rúzsai vásározók Lacikonyhákat ellenőriztek A pecsenyések nem kockáztatnak. A félegyházi Horváth József majd húsz éve süt Fotó: Karnok Csaba Még az idén meg­kezdi a fúrást a ka­nadai székhelyű TXM Ltd. a szentesi határban. Lapistőn csak a terület előké­szítésére százmillió forintot költött a multinacionális cég. A makói térségben kiderül nyárig, hogy a nem hagyományos technológiával ki tudja-e termelni gaz­daságosan a földgázt a Kanadában bejegy­zett TXM Ltd. A cég ügyvezető igazgató­ja, Szabó György el­mondta: az Egyesült Államokban ezzel a módszerrel 2001­ben indult meg a ter­melés. A dél-alföldi térségben két éve dolgoznak intenzí­ven, hogy hasznosít­sák a 4-6 ezer méter mélyen lévő kincset. A Makó-ároknak ne­vezett energiameaő­az előzetes kutatá­sok szerint Szentes külső településrészé­ig, Lapistóig terjed. Mint arról beszámoltunk lapunkban: a vá­ros határában még tavaly nyáron készítették elő a terepet a TXM megbízásából a szakemberek. Az igazgató szerint nagy dolognak számít, hogy a terület kisajátítá­sa során nem volt pereskedés a tulajdonosokkal. Az előkészítő munkálatokra eddig százmillió forintot költött a társaságuk. Lapunk érdeklődésére arról tá­jékoztatott Szabó György, hogy még az idén elkezdik a fúrást La­pistőn, ahol előreláthatólag 5 ezer méter mélyre jutnak le. Hozzátette: ha ilyen nagy költ­ségbe verték magukat, ezt nem hagyják veszni. Egyetlen kútnak a lemélyítése egyébként 50-120 A kanadai TXM a Makó-árokban fekvő gáz­kincsért fúr le Ofötdeák, Székkutas, Magyar­csanád Után Lapistőn is Fotó: Karnok Csaba napot vesz igénybe. Terepjáróra szerelt számítógépközponttal mérik majd a felszín süllyedését, és regisztrálják a föld mélyében a mozgást. Az igazgató állítása szerint úgy dolgoznak, hogy a környéken lévő lakóépületekben semmilyen kár nem keletkezik. A kutatások során feltérképez­ték a geotermikus energiamezőt is. Az erről készült dokumentá­ciót Szabó György felajánlotta a szentesi önkormányzatnak. Szir­bik Imre polgármester érdeklő­désünkre azt mondta a gesztus­ról, hogy az adatbázis megköny­nyíti a termálvíz felhasználásá­val kapcsolatos későbbi döntése­ket. B. I. Nyolcvanötmilliót kasszírozott az önkormányzat Eladták a szegedi fertőzőkórházat vábbi hasznosításával kapcsolatban. Ezt a következő négy hónapban alakítják ki, az IKV-val kötött szerződés szerint ennyi idő alatt kell a további munkákhoz szükséges építésiengedély-kérelmeket benyújtaniuk. A megállapodás azt is tartalmazza: a vevő négy éven belül köteles az épületet felújítani vagy ha lebontaná, a területet újra beépíteni. A cég szerint ugyanakkor a Pulz utcai épület bontása nem indokolt. Helyette inkább eddi­gi felújítási tapasztalataikat szeretnék kama­toztatni. Vizsgálják azt is, hogy megtartsák-e az eredeti egészségügyi funkciót, vagy más tí­pusú üzleti megoldásban gondolkozzanak. - Az ingatlan eladásából a város kasszájába befolyó összeget egészségügyi fejlesztésre for­dítjuk, pontosabban már fordítottuk is ­mondta el Szentgyörgyi Pál gazdasági alpol­gármester. Az ÁNTSZ korábban kifogásolta a szegedi városi kórház étkeztetési körülmé­nyeit, így saját forrásból megelőlegezték azt az összeget, amiből egy korszerű, tálcás me­nürendszerű szolgáltatást alakítottak ki. En­nek segítségével minden beteg a gyógyulásá­hoz legmegfelelőbb étrendet kaphatja, a régi „kimérős" rendszer pedig megszűnt. T.R. AZ ALKOTÓHÁZ NEM KELLETT jj| A fertőzőkórházzal együtt hirdették meg eladásra a régóta bezárt egykori szegedi alkotóház épületét - ez iránt azonban nem volt érdeklődő. A 74 mil­lióra taksált Árboc utcai ingatlan védettség alatt áll, így nem bontható le - viszont hozzá lehet épí­teni. Németh István szerint egy-két hónap múlva újra meghirdetik eladásra az önkormányzati tulaj­donú épületet, illetve az ahhoz tartozó telket. A kikiáltási árnál alig többért kelt el az egykori szegedi fertőzőkórház épülete. A leromlott állapotú, Pulz utcai ingatlan megvásárlója egyelőre nem látja indokolt­nak a bontást. Az önkormányzati kasszá­ba kerülő pénzt a szegedi egészségügyre fordítják. Elkelt a tavaly júniusig a szegedi fertőző bete­gek ellátásának helyet adó kórházi épület. Az erősen lepusztult állapotú ingatlant pár hete hirdette meg eladásra a szegedi IKV Zrt. Az eddig az önkormányzat tulajdonában lévő Pulz utcai épületért, illetve annak telkéért 85 millió 200 ezer forintot adott egy fővárosi be­jegyzésű cég. Mint Németh István, az önkormányzati vagyonkezelő cég vezérigazgatója elmondta, az épület iránt négy vállalkozás érdeklődött, licitálni azonban már csak ketten akartak kö­zülük. Németh szerint a kikiáltási árnál mindössze 200 ezerrel magasabb ajánlat megfelelő, reális volt. A vevővel kötött szer­ződés értelmében az épület szabadon lebont­ható, átalakítható vagy felújítható. Az ingatlant megvásárló B&B Budapest Zrt.-tői azt a tájékoztatást kaptuk: egyelőre még nincs határozott tervük az ingatlan to­Németh István szerint reális áron kelt el az ingatlan Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents