Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-20 / 66. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* KEDD, 2007. MÁRCIUS 20. A szegedi repülőtér közelében legalább 63 millióért adná el a „cigánytanya" helyét az önkormányzat Az elköltöztetett romák visszajöttek Legalább 63 millió forintért értékesítené Szeged a repülőtér közelében lévő területét. Innen az önkormányzat 2005 őszén 29 millió forintért elköltöztetett 18 roma családot, az épületet lebontották. A cigányok azóta viszszatértek - például egy húszfős család a közelben él, egy másik pert fontolgat. Arcra borult műanyag baba, rongydarabok, szeméthalmok mindenfelé. Dc nemcsak a városszélt amúgy is jellemző hulladék, hanem építési törmelék és egy félig elbontott melléképület is emlékeztet a szegedi repülőtér közelében cigánytanyakcnt elhíresült emeletes házra. Másfél éve történt Lapunkban többször is írtunk a Bajai út melletti, egykor a Menedékhely Alapítvány által működtetett hajléktalanszálló épületének és az ott élő roma családoknak a sorsáról. Legutóbb 2005 őszén számoltunk be arról, hogy huszonkilenc millió forintot áldozott arra Szeged önkormányzata, hogy a repülőtér melletti életveszélyes épületben hajléktalanként élő roma családokat kiköltöztesse a városból és másutt ingatlanhoz juttassa. Akkor is szóba került, hogy a költségeket a területet eladásából fedezi a város. - Gazdasági és szolgáltató objektum épülhet a több mint hatezer négyzetméteres területen - mondja Németh István. Az IKV Rt. elnök-vezérigazgatójától megtudtuk: a telekből kiszakítanak egy darabot, hogy ott új út épülhessen a közeli, úgynevezett „tiszthelyettesi iskolához". Júniusban lebontják a területen árválkodó melléképületet, miután lejár az utolsó bérlővel kötött szerződés is. Aztán nyilvános pályázaton értékesítik a több mint hatezer négyzetméteres telket. Az alapár: legalább 10 ezer forint, négyzetméterenként. A rendőriskola állapota A környék rendezettebbé alakulását várja a jogcím nélküli bérlők Bajai úti emeletes házának lebontásától, a telek értékesítésétől Markos Zoltán. Az IgazCsóka Csaba (jobbról) húszfős családja a repülőtér közelében egy háromszobás házban él » jfs. mm ff / i A Bajai úti cigánytanya épületét lebontották, a háttérben látható rendészeti szakközépiskola arra számít, a környék rendezettebb lesz Fotók: Segesvári Csaba ságiigyi és Rendészeti Minisztérium oktatási főigazgató-helyettese a felügyeletük alá tartozó szegedi rendészeti szakközépiskoláról azt mondja, hogy ott kiváló szakmai munka folyik. Viszont a rendőrök és határrendészek e képzőhelyének környezete és az épületek állapota az ország négy ilyen intézménye közül a legrosszabb. - A repülőtéri emeletes házban születettem, ezért sajnáltam, amikor el kellett költöznünk - mutat az épület helyére a 16 éves Csóka Edit. Ő a kisfiát, rokona, Kolompár Éva a húga gyerekét tolja egy-egy babakocsiban. A boltba mennek: a vasúti átjárón túl, a benzinkút melletti üzletben szoktak vásárolni évek óta. Edit ugyanis itt maradt a környéken, mert lebontott „szülőházához" közel, egy önkormányzati épületben él a családjával - legalább húszan, három szobában. Elszállt milliók - A nővérem ötödmagával lakott ebben a repülőtéri kis házban. Mi ide költöztünk, mikor kilakoltattak az emeletes épületből. De a nővérem és a férje is meghalt. Tíz gyereket kell eltartanom, a nagyobbak iskolába járnak. Mi nem lopunk. Vasazásból élünk. Most húszan lakunk itt: három szobában, meg az udvari épületekben - magyarázza a viszonyokat Csóka Csaba. A családfő azt mondja: ő és a testvére 1 millió forintot, más családok 6-7 milliót is kaptak arra, hogy házat, tanyát vegyenek, és elköltözzenek Szegedről. De azóta mindenki visszajött a városba - még a távoli Jánoshalmáról is. - A szomszédokkal nehéz kijönni, csak a nagycsaládosok kapnak segélyt, de munkát is - Kalocsán - érzékelteti a kisvárosi lehetőségeket a Csókáéknál vendégeskedő Rostás István. Szeged előnyeit úgy összegzi: - Nagyobb város, nagyobb lehetőségek. ÚJSZÁSZI ILONA VISSZAJEL2ESEK Sikertörténetnek nevezte Solymos László alpolgármester 2005 őszén, hogy - két konfliktuskezelő civil szervezet bevonásával - 29 millió forintért, jórészt a városon kívül ingatlanhoz juttattak 18 szegedi cigány családot. Az érintettek is elégedettek voltak. A roma jogvédők viszont kitelepítésről beszéltek. Ezt az értékelést bizonyította, hogy a Bács-Kiskun megyébe kerülő hat cigány család már 2005 novemberében jelezte, hogy egyikük sem azt kapta, amit nekik ígértek. Azt tervezték, visszaköltöznek Szegedre. A cigányokkal évek óta foglalkozó dr. Szirtesi Zoltánná úgy tudja: az egykor a repülőtéri házban élő, onnan elköltöztetett cigányok mindegyike vissza-, költözött Szegedre, most ismerősöknél és rokonoknál laknak. Az egyik család pert fontolgat. Solymosi alpolgármester lapunknak azt nyilatkozta: az önkormányzat nem kapott negatív visszajelzést. A látó emberek kipróbálhatják, milyen érzés lehet vakon tájékozódni - Tapogatózás a falak mellett-A Tavaszi Fesztivál különleges programja Árny alatt - interaktív kalandozás a pincében Életében legalább egyszer minden látó elképzeli: milyen lehet vaknak lenni. A kérdés megválaszolásához kapunk segítséget, ha részt veszünk a szegcdi Bajza utcai pincebeli kalandozáson vaksötétben. A Tavaszi Fesztivál érdekes programja az Árny alatt című interaktív kalandozás. A Halász Attila és Varga Szabolcs építette labirintusban vaksötétben tapasztalhatja meg a látó ember, hogyan tájékozódnak a vakok a természeti környezetben, a városi forgalomban, a lakásban. Először megnézzük a Braille írógépet, ujjunkkal kitapintjuk a vakírással nyomott Bibliát. Majd egy úgynevezett zsilipszobába megyünk, amelyben lassan sötét váltja fel a fényt. Kezdődik a kalandozás. A bátrabbak egyedül, Halász Attila és a születése óta vak Varga Szabolcs hangja után tapogatóznak a sötétben. Azok, akik nem érzik magu99 Ijesztően morajlik a városi forgalom zaja a sötétben. kat igazán jól fény nélkül, egymásba kapaszkodva próbálnak tájékozódni. Van olyan látogató is, aki nem sokáig bírja, őt egy animátor kikíséri. Lábunk alatt az erdő avarja, kerülgetjük a fákat. Nekimegyünk a tűzrakó helynek (megtaláltuk!), a másik oldalon pedig szalmabálákat érint kezünk. Utunk innen egy rétre visz: madárcsicsergésben keressük a fahidat, a mólót. Az ügyesebbek a sötétben nádat tapintanak, leguggolva belemártjuk ujjunkat a tóba. Néhány lépés, és a városi forgalom zaja ijesztően morajlik körülöttünk. Lábunkkal ügyetlenül tapogatjuk a járdaszegélyt, vezetőnk hangjára „átvágunk az úttesten". Szerencse, hogy nincsenek igazi járművek. Nekimegyünk egy közlekedési táblának, a találkozást zúzódás nélkül megúszszuk. Majd egy lakásba megyünk. Az ajtó magas padkájában többen megbotlunk. Az asztalon tányért, poharakat tapogatunk ki. Felismerjük illatáról a sót és a borsot. Aki ügyes, és megtalálja a leveses tálat, meglepetést vehet ki belőle. A labirintusjárás zárásaként a zsilipszobában vak énekeseket kell felismernünk a hangjuk alapján. Aztán újabb feladat: ismert médiaszemélyiségek olvasnak verseket. Szinte mindegyikre ráismerünk. Végül lassan felgyulladnak a fények, hozzászokunk újra a világossághoz. NYEMCSOKÉVA SÖTÉTSÉG DÉLBEN Az Árny alatt kalandozás április 20-áig vendégeskedik Szegeden. A Bajza utcai pincében keddtől szombatig 9 és 18, vasárnap 9 és 15 óra között várják a látogatókat. A belépőjegyek ára 500, illetve 750 forint, a programra a 62/466-464-es telefonszámon lehet jelentkezni.