Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-17 / 64. szám

10 SZIESZTA 2007. március 17., szombat NÉGYLÁBÚAK ÉS GAZDÁIK: KÖLCSÖNÖSEN SOKAT TANULNAK EGYMÁSTÓL Kutya nélkül nem élet az élet Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes. Vámos Miklós mondását csak azok tudják a magukévá tenni, akik szoros kapcsolatba kerültek az ember leghűségesebb társával. Cseh Zsuzsanna színésznő, Márok Tamás televíziós szerkesztő, műsorvezető és Puljezevics Nenad kézilabdakapus tudja, mekkora felelősség kutyát tartani, továbbá azt is, milyen boldogságforrás egy négylábú. A kis münsterlandi apróvad vadászatára alkalmas, de Szitti Márok Tamás oldalán „megtanulta" a várost is. Puljezevics Nenad (jobbról) shihtzu kutyája Frodó névre hallgat FOTÓK: FRANK YVETTE Gerald névre hallgat Cseh Zsuzsanna, a Szegedi Nemzeti Színház színésznőjének fekete spánielje, „aki" nyolchetesen került hozzá és párjához. A most hétéves kutyától a közelmúltban meg kellett válnia egy időre - színész „apjánál" hagyta Kecskeméten mert reggeltől estig próbált, a Beszélő fejek előadásaira készül. Ez az időszak még az edzett spániel számára is túlfűtött lett volna, noha a kutyát hozzászoktatták a színészpáros változatos és lüktető életéhez. „Mindenhová magunkkal visszük - meséli Zsuzsa -, az autóba még kutyaülést is beszereltettünk." Amíg nem volt autójuk, a kutya velük vonatozott Budapest és Szeged között. Sőt: Gerald a világot jelentő deszkákra is fellépett egyszer: három évvel ezelőtt Szegeden játszott a Nemzeti drogériában. A kutya - a spánielek ismert szertelensége ellenére - okos, de azt azért elismerte a színésznő, hogy elsősorban a párjára hallgat. Kis münsterlandija van Márok Tamás szerkesztő-riporternek, a városi televízió munkatársának, akinek a vadászat a hobbija és a szenvedélye. Ez a kevésbé ismert fajta főleg apróvadra ideális - magyarázza kollégánk, és nem mellékes szempont az sem, hogy lakásban együtt lehet élni a kicsi, vizslaszerű állattal Szitti már kilencéves, Tamás nevelte, aminek köszönhetően a kutya „megtanulta" a várost is. „Akkor szép és okos egy ku-tya, ha arra használják, amire való, ez egy vadásznál ráadásul becsületbeli ügy" - vallja a televíziós, aki minden héten elmegy vadászni Szittivel. Most éppen szalonkaidény van, s a madarat - mivel rejtőzködő színű - kutya nélkül nem lehetne megtalálni. Szitti hőstettei közé tartozik, hogy egyszer egy 180 kilós szarvasbikát is megállított. Márok Tamás szerint hatalmas élmény kutyával vadászni, azt tapasztalni, mennyire igyekszik, hogy figyeljen és segítse az embert. Frodó névre hallgat a szerb származású kézilabdakapus, Puljezevics Nenad négy hónapos shihtzu kutyája. A szintén ritka, és meglehetősen drága fajtát a gyerekeinek szánta a nemrégiben magyar állampolgárságot szerzett sportoló, aki a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának klasszisa. Az egyik gyerek hét-, a másik kilencéves, s noha mindketten Belgrádban élnek, imádják Frodót. „Amikor Jugóba megyünk, ketten ülünk az autóban, ő meg én" - mondja az elvált férfi. Nenad még azt is elárulja, igyekszik sokat foglalkozni a kiskutyával. Frodót mindennap a Stefániára viszi sétálni, holott Újszegeden lakik. Gyerekkorában egy ír szettere volt, „aki" megszépítette az életét, kutya és gazdája kölcsönösen sokat tanult egymástól. Arra a kérdésre, miért lépett be a kutyások táborába, a még nyelvi nehézségekkel küzdő Nenad egyszerűen csak annyit mondott: „kell egy kiskutya", és kész. F. K. Gerald, Cseh Zsuzsa spánielje okos, de elsősorban a színésznő párjára hallgat PATAKY ATTILA TÖBB MINT HARMINC ÉVE AZ EDDA FRONTEMBERE Óriási adomány, hogy zenélhetünk" Pataky Attila a magyar történelemből és a táltostudasbol ment ihletet FOTÓ: karnok CSABA Több mint harminc éve az Edda frontembere Pataky Attila, akivel szegedi koncertje előtt beszélgettünk az ifjúsági házban. Szóba került a zenekar, a magyar múlt és a mulatós zene is. - Az Eddától még mindig hitelesen hangzik, hogy „mi vagyunk a rock". Minek köszönhető, hogy a mai fiatalok is húsz-harminc évvel ezelőtti számaikat hallgatják? - Úgy látszik, a gyerekek számára ebben a devalvált, rendkívül cinikus világban mégiscsak hitelesek vagyunk. Minket számon lehet kérni, hiszen tudják, miről énekeltünk '80-ban, '90-ben. A privát életünk nagy részét, a hibáinkat is ismerik. Egy létező valóság vagyunk, ellentétben azzal a virtuális térrel, ami a fiatalokat ma Magyarországon körbeveszi. Annak semmi köze a valódi érzelmekhez, az igazi magyar lelkiséghez. - Azért a koncerteken is jól kell teljesíteni... - A zenésztársaim fantasztikusak, remekül muzsikálnak. Én meg, ha felszívom magam, egészen jól el tudom énekelni a dalokat. Ezért mondhatom bátran: mi boldogságot adók vagyunk. Aki eljön a koncertjeinkre, az feltöltekezhet és viheti magával a hétköznapokba tetteinket, mondanivalónkat. - És önök miből nyernek energiát? - Rengeteg koncertünk van, csak nyáron 67 fellépésünk lesz. Ehhez a múltunkból, az eddig elért sikerekből építkezünk. Profik vagyunk, tehát tudjuk, mit kell teljesítenünk fizikailag és lelkileg ahhoz, hogy tökéletes műsort kapjon az, aki eljön a koncertünkre. - Szövegíróként miből merít ihletet? - Újra és újra megmerítkezem a valós magyar történelemben. Jó tíz éve a magyar táltostudás is megérintett. Próbálom átmenteni a mába azt, amit már a régiek tudtak. Legutóbbi lemezünkön például a Csillagúton jöttem, az Isten az Úton, vagy a Táltos örökség mind ezzel foglalkoznak, hiszen e kiüresedett, hazug és mocskos világban nehéz is másba kapaszkodni, mint a múltunkba. - De az Eddára azért a jövőben is számíthatnak a rajongók? - Készülünk újabb lemezekkel, hiszen óriási adomány az Névjegy Pataky Attila 1951-ben született a Rák jegyében, nős, két gyermek apja. Az énekes-szövegíró alapító tagja a Miskolcról indult Eddának. Az együttes 1974 óta 29 lemezt készített, ezek közül 27 lett aranylemez, négy a platina-, kettő pedig a gyémántstátust is elérte. Európában mintegy ötmillió Edda-albumot adtak el. égtől, hogy zenélhetünk. Életünk minden más része ezt szolgálja. Nagy örömünk, hogy december 22-én a budapesti Sportarénában játszhatunk. Jövő ősszel pedig szeretnénk bemutatni egy rockmusicalt is, amely a világban és Magyarországon zajló folyamatokról, a minket körbevevő világról fog szólni. - Belefér a programba egy újabb szólólemez is? - Talán majd jövő tavasszal. Van mondanivalóm, már vagy húsz nóta készült el hozzá. - Folytatja a mulatós vonulatot? - Kizárt! Az egy zenei játék volt tíz évvel ezelőtt. Megmutattam, hogy ezt is tudom csinálni, ráadásul jól. Viszont magyar vagyok és imádok mulatni, szeretem a pohár bor ízét. így a privát életben továbbra is szívesen nótázok. R. TÓTH GÁBOR Simái Mihály költészetről, váteszségről Szabadság, haza, jövő: a költészet számára örök témát jelentő fogalmak Miért mondják ma többen: megszűnt a költészet jövőbelátó váteszszerepe? Talán nincs vizionálható jövőkép? Vagy van mégis - csak ma már a jövőbelátó sem látja a jövőt? Hogy miért nem nagyon íródnak ma szabadságról, hazáról szóló versek? - Ez ciklikus dolog - mondja Simái Mihály (képünkön), Szegeden élő, József Attila-díjas költő, író; Fényörvények című kötetében monumentális verset szentelt Magyarországnak. Mikor évtizedeken át tiltották e témákat, föltorlódott az alkotókban a mondanivaló, majd a rendszerváltáskor lávaként kiömlött - azóta a forrás elapadt. De léteznek kivételek - hívja föl a figyelmet Simái Mihály. A nemrég elhunyt Nagy Gáspár - akinek egy, a Tiszatájban valaha megjelent Kádár-ellenes verse máig emlékezetes háborúságot robbantott ki a szegedi irodalmi folyóirat körül - egész költészete e témák körül forgott. Petőfi, aki nélkül 1848 március 15. nem az a március 15. lett volna, mint ami lett - látnok-költő volt, vátesz. Van-e igény ma vátesz-költőkre? -A költő érzékenyebben látja a jövőt, mint az átlagember, s amit ő lát, arra oda kell figyelni - hívja föl a figyelmet Simái Mihály. Persze a mai, kuszált viszonyok közt nem könnyű a váteszeknek sem; Eltévedt világítótorony című kötetében e FOTÓ: FRANK YVETTE helyzetet fogalmazza meg. Ki tekinthető mégis hiteles vátesznek? - Például Reisinger János költő, irodalomtörténész, bibliakutató, aki gyakran tart előadást Szegeden, és külön kötetet szentelt a jelenből következhető jövőnek - mondja Simái Mihály. A múltföltérképezésével a jövőnek dolgozó Fekete Pál is említhető. És persze - ő maga, Simái Mihály. Még 1985-ben, Megérkezünk? című versében így vázolja az ellentmondásos jövőt: „A számítógép vezérelte elszámítógép vezérelve. Nyugodt lehet az ember lelke: Megeerkezuenk, megeerkezuenk." F CS.