Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-16 / 63. szám

SZÓRAKOZTATÁS, HUMOR, SZATÍRA MINDEN PÉNTEKEN NAPI MELLÉKLETEK DELMADAR SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA, KOLOSZÁR TAMÁS • 2007. MÁRCIUS 16. Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZEL Kedd GYÓGY ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN WWW.DELMAGYAR.HU VENDEGTOLL - NAGY BANDO ANDRAS Tubes Azt hinné az ember, a vicceket a humoristák találják ki. Hogy a vicc valami olyan dolog, ami hosszas töprengés után születik meg. És persze olyan is, ami egyetlen szemvillanás alatt alakul ki. Szóval a vicc csinálódik. Valakik azon mesterkednek, hogy a hétköznapi ember számára egyszerű és természetes dolgok tréfássá, nevetségessé alakuljanak. Mindez persze közelít is az igazsághoz, csak az nem stimmel, hogy mindezt humoristák gyártják. Meglehet, egykoron így volt, de mostanában!... Akárhogy is nézzük, ezt is lenyúlták a politikusok. Itt van például a Pécs fölé emelkedő Tubes, a reá tervezett radarállomással. Mielőtt a viccről szólnék, felejtsük el egy picit a radarállomás elleni harcot, a természetvédelmi terület védelmét, mega város fölött majdan éktelenkedő monstrumot, nem (csak) erről van szó. Sokkal inkább arról, ahogy (politikai rafinériával operálva) a helyi hatalmasok szemen köpték a (majdani) kulturális főváros lakóit. A képletük egyszerű volt: a radarállomást mindenképp megépítjük, de adunk lehetőséget a demokrácia gyakorlására is. Szabad tiltakozni, el lehet menni népszavazni, lehet nemet és igent ikszelni, aztán mi majd kihirdetjük az eredményt. A szavazólap kérdése már eleve maszatos: igent kellett ikszelni annak, aki nem akarta a radart. Ügyes! Azt pedig tudjuk, hogy a jobb- és baloldalt könnyű szembefordítani egymással, egyvégtében ez a helyzet, csak föl kellett erősíteni. A balosok el se mentek a népszavazásra, mert tudták, hogy alulmaradnak, több lesz a nemet jelentő igen, és evvel ki is nyírták a radarellenes jobbot. Ezek után hiába voksolt nemmel az igent beikszelő negyvenezer ember. A nagypolitika, mely pécsi létét a helyi polgároknak köszönheti, az árkok betemetése helyett ismét az egyszerű embereket használta fel önös érdekei érvényesítésére, tovább feszítve a jobb és bal közötti húrt. Mostantól legalább tudjuk, hogy a jobboldali szimpatizánsok és a természetért rajongók nem akarnak radarállomást, a baloldal szimpatizánsai (akik esetleg ugyanígy természetbarátok) akarnak. Mert nekik tetszik, hogy hétvégi túrát szervezhetnek az új radarállomás megtekintésére. De ez még mind semmi, most jön a vicc. Pécs polgármestere képes volt megköszönni a pécsiek aktivitását, és papír zsebkendőt szorongatva, majdhogynem könnyeket hullajtva kimondani, hogy „sokan voltunk, de nem voltunk elegen". így, többes számban. Mintha ő maga is a radarállomás ellen szavazott volna. Ezt már csak Gál J. Zoltán kisúttörősen csillogó szemmel elmondott szövege múlhatta fölül (vagy alul), aki negyvenezer ember radarellenes szavazatára képes volt azt mondani, hogy a pécsiek érdektelenségének köszönhetően megépül a radarállomás a Tubesen. Vicc, nincs mese, vicc. Semmi baj, mondatja velem a normalitás, így megy ez már hosszú évek, évtizedek óta. Régen népszavazás nélküli diktatórikus döntéssel, mostanában meg... Hagyjuk, déja vu érzéseim vannak... Mondom, semmi baj, egyszer még jól jöhet ez a döntés a helyi hatalmi erőknek. A következő választásnál a sikereik között emlegethetik: fölépítettünk egy nagyon szép radarállomást az egykor még nagyon szép Tubesre. És amilyen őrültek az emberek, lesznek, akik könnyeket hullajtva köszönik meg majd nekik, és beikszelik a... Na jó, nem írom le előre, hátha összekeverik a nemet az igennel. Intim vonal... Fiatal menedzser gyerek Londonban jár üzleti úton, a cég költségére a Ritzben száll meg, és délután a Picadillyn elrak egy kártyát, amin egy hölgy intim szolgáltatásokat reklámoz azzal, hogy bárhova házhoz megy. Este a srác levetkőzik meztelenre, végigfekszik az ágyon, és az éjjeliszekrényen lévő telefonon felhívja a megadott számot. Egy bársonyos női hang jelentkezik: Közelebb! A szőke nő odamegy a benzinkutashoz, és így szól: - Elnézést, de a pumpa nem ér el a kocsiig! Mire a benzinkutas: -Túl messze van, álljon közelebb! Erre a szőke nő odasimul teljesen a benzinkutashoz. - Elnézést, de a pumpa nem ér el a kocsiig! Színház az egész világ Megatánc, második széria Kiszivárogtatott hírek szerint készül a Megatánc második szériája, s a zsűritagok között Király Leventére, a népszerű szegedi színművészre is számítanak a rendezők. Mi több, titokban már az előválogatások során is bevonták a munkába a Nemzet Színészét, aki úgy megirigyelte a fiatalokat, hogy megfogadta, ha korosztályos vetélkedőt szerveznek a hatvanon felülieknek, azon ő is indul. Ha kell, jöjjön a Norbi update! FOTÓ: KARNOK CSABA Trubadúr-átirat Munkahelyi baleset - Miben lehetnék szolgálatára, uram? Izgatott hősünk remegő hangon válaszol: - Itt vagyok a Ritzben a 812-es szobában, azt szeretném, ha idejönnél, furulyáznál nekem egy kicsit, utána egy kis szado-mazo játék, aztán elölről, hátulról, és a végén gyöngynyaklánc... Mit szólsz hozzá? - Igazán érdekes... De előbb tárcsázza a kilencest, ha kimenő vonalat akar! Sajnálatos „munkahelyi baleset" történt nemrégiben a Deák Ferenc gimnáziumban, ahol a Fej nélküli karmester című abszurd drámát tekinthették meg a diákok. Az előadás egyik csúcspontjaként a művész hosszan a cipője orrára szögezte tekintetét, ám úgy maradt. A nézők, először látva a darabot, nem tudták, meddig abszurd, és honnan baleset. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően szerencsére nem történt tragédia FOTÓ: FRANK YVETTE Régi idők focija Magasra tette a lécet a Szegedi Nemzeti Színház zenekara: a modern kor kihívásainak próbálnak megfelelni azzal, hogy ezután nem csak kottából játszanak. Mindezt az is inspirálja, hogy egy fiatal, tehetséges, de ma még ismeretlen szegedi zeneszerző nemrégiben elkészítette a Trubadúr matematikai átiratát. A „partitúra" ma még csupán egy példányban létezik, ezért írásvetítő segítségével próbálják a sikergyanús művet FOTÓ: FRANK YVETTE Március 9-én mutatta be a SZESZ ( Szegedi Egyetemi Színház) a Régi idők focijából készült darabot Kell egy csapat címmel. A forgatókönyv pontatlansága miatt az első próbákat nagypályán - képünk tanúsága szerint -, stoplis cipőben tartották, ám ez időt rabló tévútnak bizonyult, hiszen a színpadi adaptációba csak a kispálya - s értelemszerűen a dorkó -fért bele FOTÓ: KARNOK CSABA, SZÖVEG: K. A. A DÉLMADÁR HETI KÉRDÉSE Nem értettem. Mit mondott, doktor úr? Elmehetek vagy elmebeteg?