Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-14 / 62. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* SZERDA, 2007. MÁRCIUS 14. Tizenkét pont, nyolcvanhárom tavaszán Azért a tavasz itt is be-bekukkant az ablakon. Említhetném a Cent­ral Park nyüzsgését, hol talán a város összes kutyája kergetőzik a leg­utóbbi vasárnapi reggelen. A Ground Zero, vagyis a ledöntött tor­nyok helyén szokás szerint megilletődött turisták bámulják a pusz­títás emlékét. Lassan elkészül az új épület rettenetes betonalapzata. Impozáns, ezüstös torony lesz, mert New York nem viccel, ha na­gyot akar. Aztán, hogy a tavasz bekacsint hozzánk, megcsörren az e-mail postaláda is, nocsak, küldemény érkezik. Történelmi küldeményt kapunk. Nézzük, bontogatjuk és olvassuk, egy Szegedről elszárma­zott történész írta, ki régi állambiztonsági dokumentumok fölött is rendelkezik a munkája révén. A történész a tanulmányát küldte el nekünk, amely Benda Balázs gimnazista meghurcolásáról szól, illet­ve a kor - 1983 - ünneplési szokásait eleveníti fel. Nem is volt ez annyira régen, mint hinnénk. Benda Balázst néhány márciusi faha­gaszért rángatták a bíróság elé, s zárták ki aztán a csongrádi középis­kolákból. S ebben az ócska ügyben valamiképp mi is szerepet kap­tunk. A tanulmány beszél arról, hogyan ünnepelt akkoriban KISZ, a PÁRT, hány rendőr grasszált Szegeden, hány önkéntes rendőr és hány spicli vizslatott a Széchenyi téren, s hány munkásőr tette ugyanezt. Mondhatni, igen sok. Két újdonsült marhaságot kell e szomorú képhez hozzáfércelni. Az egyik, Horn Gyula szerint Kádár szociáldemokrata volt. Nos, ez akkor igaz, ha Kéthlv Anna dúlt ölű markotányoslányként igazgatta volna a történelmet. A másik mar­haság Kövér Lászlóhoz köthető, aki szeretettel ábrázolja a magyar nyolcvanas éveket úgy, mintha az még a Rákosi-korszak tobzódása lenne. Nem ilyen kor volt ez. Kócos, képlékeny és kijátszható rend­szer volt, tele emberien áldásos, gyarló és megannyi gyalázatosan akarnok motívummal, vagyis annak a lehetőségével is, hogy egy ilyen gyanútlan gyerekembert így tönkretegyenek. m Benda Balázst néhány márciusi falragaszért rángatták a bíróság elé, s zárták ki aztán a csongrádi középiskolákból. Nyolcvanhárom tavasza van, egy barátságos és ártatlan fiú, tizen­hét éves, úgy dönt, csinál egy kis balhét. Mert az lesz, ha veszi a bá­torságot, és kiragasztja az aktualizált 12 pontot itt-ott a Kárász utca kirakatüvegein. S a fiú tényleg veszi a bátorságot, S aztán az urak úgy mennek rá, mint a barracuda, kihallgatások, fenyegetések, min­den, ami kell. A rend őreiről beszélünk, e rettenthetetlen férfiakról, akik úgy játszották el a feladatot, mintha valami főgyilkost kerget­nének. Nem azért mondjuk, de a főügyésztől az utolsó, írógépet ütö­gető néniig árnyalódna itt a felelősség lópokróca, s ezért lenne végte­lenül visszatetsző a horni nosztalgia. A fiatal Benda Balázst tönkretették, végül kilépett egy magas ablakon, és meghalt. De azért az arcok, kik részei voltak e nagy­szerű műnek, előttünk lebegnek. Mi például emlékszünk a foltos arcú nyomozóra, ki ezen ügy kapcsán odaállt mellénk a folyosón, s a Btk.-t idézte, hogy, úgymond, öt év az államellenes izgatás ára, legalább. Később, a rendszerváltás után, az egyetemi könyv­tár bejáratánál újra láttuk, valami bizottságot kísért a könyves­polcok közé. Élt, dolgozott, szolgált. Emlékszünk a velünk egyko­rú fiatal nyomozóra, aki az öklét lóbálta az arcunk előtt, s azt ját­szotta, mindjárt ütni fog. Később fociztunk ellene újságíróként, sokat futott, nem cselezett jól. Emlékszünk a barátságos, húsos arcú őrnagyra, ki apánk helyett akart apánk lenni, és telefonszá­mot adott a kezünkbe, melyen jelenteni lehetett volna. Emlék­szünk a görbe lábú Elekre, élet és halál ura volt a főiskola tanul­mányi osztályán, tanár úrnak hívatta magát, pedig csak hatal­maskodó aktakukac volt. Emlékszünk az egyetem és a főiskola megannyi káderére, elvtársakra, akik nyolcvanháromban a forra­dalom tiszteletére feszítettek, kcjszorúztak és bólogattak, amikor hallották, hogy egy suhanc meggyalázta a forradalom emlékét. Holott a forradalom az ilyesféle figurákat szokta volt könnyű csuklóval elsöpörni. Mi, akik nem vagyunk híve semmiféle erő­szaknak, azt gondolnánk, minden sokkal bonyolultabb, mint amilyennek tetszik. így hát a forradalom hevülete helyett az em­lékezés szabadsága mellett döntünk, mert emlékezni mindig fon­tosabb, mint előrerohanni. Csak szép lassan, mindenre figyelve tesszük hát a dolgunkat. Ilyen ablakból esett ki az a fiatal fiú, ilyen kocsi szirénázott a nyolcvanhármas Lenin körúton, ilyen voltál, elvtárs, ilyen vagy ma is, és ez vagy te, barátom, amikor bőszen lengeted azt a borzasztó Árpád-sávost. DARVASI LÁSZLÓ Ünnepi programok Csongrád megyében Városszerte közel ezer lobogóval díszítik fel a fő közlekedési útvonalakat és az ünnepi megemlékezések helyszíneit a Szegedi Környezetgazdálkodá­si Kht. munkatársai. Nemzeti, szegedi és uniós zászlóval négy ember két kosaras kocsival négy napon át dekorál. Nagy zászlókat húztak fel például a hídfőkhöz, az árvízi emlékműhöz; speciális méretű hosszú zászló látható vasárnapig a Klauzál téren és a Kárász utcán (képünkön). Ma éjszaka és holnap teszik fel a kis zászlókat Fotó: Frank Yvette Szeged MÁRCIUS 15. 9.00: Koszorúzás a Petőfi-szobornál a'panteon­ban. 9.15: Koszorúzás az 1848-as emlékműnél az Aradi vértanúk terén. 9.45: Országzászló ünnepélyes felvonása a vá­rosháza előtt. Közreműködik: Szeged Városi Fri­csay Ferenc Koncertfúvószcnekar, Pavane Tánc­együttes , Szeged Városi Kórus Egyesület és a Sze­gedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egye­sülete. 10.00: Díszünnepség a Kossuth-szobornál: tánc, vers, 1848-as dalok. Ünnepi köszöntőt mond: Lékó Péter nemzetközi sakknagymester, Szeged Megyei Jogú Város díszpolgára. Koszorú­zás: állami szervek, szervezetek, pártok, civil szervezetek. Himnusz - közreműködnek: Fekete Gizi színművész, Rácz Tibor színművész, Pavane Táncegyüttes, Szeged Városi Kórus Egyesület Egyesített Kórusa. Tápé MÁRCIUS 15. 8.00: Koszorúzás az Országzászló Emlékmű­nél. Kiskundorozsma MÁRCIUS 15. 9.30: Megemlékezés és koszorúzás az 1848-as Kopjafánál. A műsorban közreműködnek az Orzcy István Általános Iskola tanulói és Galkó Bence színművész. Sándorfalva MÁRCIUS 15. 10.00: Ünnepi műsor a Budai Sándor Művelő­dési Házban. A műsorban fellépnek: Pallavicini Sándor Altalános Iskola 4. a és 4. d osztályai, Vá­rosi Énekkar, Szilágyi Erzsébet és Deák Tibor mű­vésztanár. Ünnepi beszédet mond: Kakas Béla, Sándorfalva polgármestere és Börcsök Bernadett, a Pallavicini Sándor Általános Iskola 8. osztályos tanulója, valamint Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Ezt követően koszorú­zás a Szabadság téri Petőfi-szobornál. Hódmezővásárhely MÁRCIUS 15. 8.45: Zászlófelvonás a Kossuth téren. 9.00: Ökumenikus istentisztelet a református ótemplomban. 10.00: Megemlékezés, koszorúzás a Kos­suth-szobornál, ünnepi beszédet mond Lázár lá­nos polgármester, fellép Cseke Péter Jászai-díjas színész, rendező. A résztvevők később a Pető­fi-szobornál is koszorúznak. 14.00: Megemlékezés Szametz András kopjafá­jánál az Unitárius temetőben. 15.00: Török Bálint '48-as országgyűlési képvi­selő újratemetési szertartása a Kincses temetőben. 18.00: A Budapest POPS Orchcstra ünnepi koncertje a Fekete Sas Szálló nagytermében. Csongrád MÁRCIUS 15. 10.00: Térzene; városi ünnepség a Kossuth-szo­bornál; Bedő Tamás polgármester köszönti az ün­neplőket, Vincze László országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Európa közepén született egy nép címmel a Gr. Széchenyi Általános Iskola tanulói emlékeznek a történelmi eseményekre. 11.00: A Csongrád Galériában Babos László festőművész kiállítását Zsilinszky Gyula építész nyitja meg. Szentes MÁRCIUS 15. 10.30: Zászlófelvonás, koszorúzás és megemlé­kezés a Kossuth téren, beszédet mond Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke. 12.00: A volt megyeházi kulturális központban Pilvax Kávéház címmel kezdődik program, a Cif­ra zenekar játszik. > 18.00: Koszorúzás a Damjanich-tagiskola em­lékparkjában, majd fáklyás felvonulás a '48-as tá­bornokok nevét viselő utcákban. Makó MÁRCIUS 14. 11.00: Ünnepi istentisztelet a Vásárhelyi utcai nagy gyülekezeti teremben. 16.00: Gyertyagyújtás a Kossuth-szobornál. 17.00: Megnyílik Molnárné Bárdi Andrea rézmű­ves iparművész kiállítása a Városház Galériában. MÁRCIUS 15. 8.30: Ünnepi istentisztelet a belvárosi katoli­kus templomban. 9.00: Zászlófelvonás. 10.00: A Szent István Egyházi Iskola a forrada­lomra emlékezik a Petőfi-szobornál. 11.00: Városi megemlékezés a Kossuth-szobor­nál, köszönti az ünneplőket Búzás Péter polgár­mester, ünnepi beszédet mond dr. Tóth Ferenc történész, Makó díszpolgára, nyugalmazott mú­zeumigazgató. Ünnepi műsort ad a Maros Tánc­együttes. 14.00: Kiosztják a városi és térségi vers- és prózamondó verseny díjait a Hagymaházban, ezt követően Varga Miklós énekes ad gálamű­sort.

Next

/
Thumbnails
Contents