Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-10 / 59. szám

10 SZIESZTA 2007. március 10., szombat Gála Szegedi Nemzeti Színház Szombat, 19.00 óra: A Szegedért Alapítvány díjáta­dó gálaestje (zártkörű ren­dezvény). A SZEGEDI CSÖRGŐ SÁNDOR A LEGTÖBBET IDÉZETT MAGYAR MATEMATIKUS Egyenlőség nincs, de igazság még lehet A szegedi egyetem Bolyai-intézetében Csörgő Sándor va­loszínűsegszamrtassal és matematikai statisztikával fog­lalkozik. Mit jelent számára Szeged, a matematika és az idézetek ranglistája? Megfogalmazta a „matematikán kí­vüli világ" számára. - Hogyan választottam a ma­tematikát? A tisztaság eszmé­nyére vágytam - eleveníti fel a kezdeteket ízes hevesi zárt e-ket ejtve Csörgő Sándor. - A szegedi egyetemet Kanadában élő matematikus bátyám ja­vasolta, nehogy Pesten a túl korai összemérés a speciális gimnáziumokban felkészített pályatársakkal örökre a ked­vemet szegje. Ha nem Pest, akkor csak Szeged jöhetett szóba, ha „nagy matematikát" akartam. Gondoljunk csak a tárgyat 1921-ben Kolozsvárról ide átültető Riesz Frigyesre és Haar Alfrédra! Vagy akik en­gem is tanítottak a Bolyai-in­tézetben: Kalmár László, Ré­dei László, Csákány Béla, Tan­dori Károly, Szőkefalvi-Nagy Béla. Szeged valóban tökéletes választásnak bizonyult: ki­sebb város, kevesebb hallgató, odafigyeltek ránk az oktató­ink. És nagy matematika, amelyben a tisztaság mellett hamar megtaláltam a szép­séget. Csendes játék - A matematika mindenki­nek a csendes játéka önma­gával - hárítja el nevetve kérdésünket a munkájáról, de azt elárulja, hogy délelőtt otthon dolgozik, délután in­tézi a tanszéki ügyeket, kon­zultál a hallgatóival és a dok­torandusaival, előadásait pe­dig estefelé tartja. Kikapcso­lódásul péntekenként ping­pongozik a kollégáival. Mit jelent, hogy Csörgő Sándor az első négy magyarországi tudós egyike, köztük az egyetlen matematikus a leg­gyakoribb tudományos idé­zettség világranglistáján? Azt, hogy 2400-nál is több­ször hivatkoztak rá, és ezzel a díszlistás eredménnyel ko­moly része van a szegedi egyetem előkelő nemzetközi besorolásában. Mosolyogva megjegyzi, a toplistát nem szabad túlértékelni, a hivat­kozások száma csak egy pa­raméter. Az indexet a támo­gatásokat odaítélő döntés­hozóknak hozták létre Ame­rikában, hogy a szakterüle­teknek a külvilág számára objektív fokmérője legyen. Legfrissebb közleményei? Egy részük a szentpétervári paradoxont tárgyalja, amely a valószínűség számítás gő Sándor a kérdés igazi értel­mét találta meg, azt, hogy mi­ként játszható a játék sorozat­ban, vagyis, hogy mennyit kell fizetni sok ilyen játékért. Kide­rült: „egyenlőség nincs, de igazság még lehet". Szegedikum A tisztaság eszményére vágyakozva választotta kutatási területének a matematika tudományát Csörgő Sándor FOTÓ: SCHMIDT ANDREA egyik legrégebbi, 1713-ból származó problémája. Egyenlő és igazságos Csörgő Sándor kutatótársai­val egy nagy klasszikus terület új szemszögből való megérté­sén dolgozott, és a létrehozott általános elmélet bemutatásá­ra keresett szemléletes példát. (A professzor közbeveti, hogy nekünk, „a matematikán kívüli világnak" is talán ez a legegy­szerűbben érzékelhető felvetés az általa vizsgáltak közül.) A szentpétervári paradoxon Pé­ter, a bankos és Pál, a szeren­csejátékos játékáról szól. Pál pénzérmét dob fel, a bankos pedig két dukátot ígér neki, ha elsőre kijön a fej, négyet, ha másodikra, nyolcat, ha csak harmadikra és így tovább. A paradoxonhoz vezető régi kér­dés, hogy mennyit fizessen Pál a játékért, hogy az egyenlő és igazságos legyen mindkét fél számára: Pál végtelen nagy várható nyereménye tetszőle­gesen nagy összeget diktálna, holott a nagy nyeremények va­lószínűsége nagyon kicsi. Csör­- Meglepett a Szegedért Ala­pítvány fődíja. Nagyra tartom, hogy a város megbecsüli a tu­dományokat, és ezek közül is az egyik prominensét, a matema­tikát - mondta az ünnepelt. Úgy véli, nemzeti matematika nincsen, de szegedikum, vagyis sajátos ízű, Szegeden művelt, nemzetközi matematika léte­zik, a szegedi iskola tradícióival. Az első fődíjat Szőkefalvi-Nagy Béla kapta meg 1990-ben, a tu­dományos kuratórium Tandori Károlyt tüntette ki 1994-ben, majd Csákány Bélát 2002-ben. A matematikusok elismerése egykilenced részaránynál sta­bilitást mutat, önmagát egy­szerűen szerencsésnek nevezte Csörgő Sándor, hogy a mostani kiváló Bolyai-intézetből neki jutott a fődíj. DOMBAJ TÜNDE GYÜDI SÁNDOR ÉS DR. VÉCSEI LÁSZLÓ - TUDOMÁNYRÓL, MŰVÉSZETRŐL Molnár Gyula madarakról, zenéről Dallamvonalak és idegpályák Az Egyesült Államok déli ré­szén, Új-Mexikóban épp az in­dián kultúrák és madarak után kutat, s az amerikai nemzeti parkok rendszerét ta­nulmányozza Molnár Gyula (képünkön) biológus és ze­nész. A Szegedért Alapítvány társadalmi-állampolgári kura­tóriumának díját kapta. - Olyan régóta egyeztetjük már a programot meghívómmal, egy, az Államokban élő magyar származású kutatóval, hogy semmiképp nem lehetett meg­oldani utam elhalasztását. Rengeteget jelent számomra a Szegedért Alapítvány elismeré­se, s borzasztóan sajnálom, hogy nem tudom személyesen átvenni a díjat - mondta Mol­nár Gyula, ciki néhány nappal ezelőtt indult a háromhetes, új-mexikói kutatóexpedícióra. - Gyakorlott világutazó vagyok - mondja a biológus és zenész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskolai Kar biológia tanszé­kének oktatója. Biológusként például arra büszke, hogy az ó kutatásai nyomán nyilvánították védetté a cserebökényi és a csanádi pusztákat, illetve Maros északi partját. Két éve megkapta a Magyar Köztársasági Érdem­rend lovagkeresztjét is - első­sorban e tevékenységéért. Na­gyon büszke a Molnár Dixie­land Bandre - „nem én adtam a nevét", mondja melyet az FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Egyesült Államoktól Novoszi­birszkig mindenütt ismernek. Sok társadalmi szervezet tagja - „nagyon fontos a civil kurázsi fönntartása", hívja föl a figyelmet -, a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja, az egyesület Csongrád megyei csoportjának elnöke - az egye­sület az ország, illetve a megye legtöbb taggal rendelkező' zöld szervezete -; a Csemete Természetvédelmi Egyesület vezetőségi tagja; a Magyar Ter­mészetfotósok Szövetségének egyik létrehozója, aki tagja a Magyar Ökológusok Tudomá­nyos Egyesületének, és termé­szetesen a Dugonics Társa­ságnak is. Tervei? Az én al­földem címmel természetfo­tós könyvet ír - „ez lesz életem fő műve" -, és további, négy-öt könyv van az agyában, melyek tankönyvként és ismeretter­jesztő kötetként egyaránt hi­ánypótlók lesznek. F. CS. A tudományos és a művészi gondolkodásmódban több a hasonlóság, mint a különbség - vallja Gyüdi Sándor karnagy, a Szegedért Alapítvány művé­szeti, és dr. Vécsei László neurológus, a tudományos ku­ratóriumának díjazottja. Mind­két területen az új összefüg­gések föltárása a lényeg. Mit tartanak eddigi életművük­ben legjelentősebbnek? Nehéz bármit is külön kiemelni ­hangsúlyozzák mindketten. - Amikor elvihettem a zene­karomat, kórusomat Mallorcá­ra, ahol a spanyol királyi család hivatalos nagyheti koncertje volt az általam vezényelt pas­sió, az olyan sikert jelentett számomra, amit soha nem fe­lejtek el - mond példát Gyüdi Sándor, aki ez évtől vezeti a Vaszy Viktor Kórust, a Szegedi Szabadtéri Játékokon közre­működő Fesztiválkórust, s a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató karnagya. - Emlékezetes élményem volt, mikor Bostonban a Tufts Egyetem endokrinológusa, Reichlin professzor meghívott egy előadásra, illetve mikor a Berlinben megrendezett Parkinson - világkongresszuson Senator Dr. Franz Burda-díjat kaptam - mondja dr. Vécsei László neurológusprofesszor, a Szegedi Tüdományegyetem Neurológia Klinikájának tan­A művészet és a tudomány kapcsolatáról is beszélgetett Gyüdi és Vécsei FOTÓ: SCHMIDT ANDREA székvezető egyetemi tanára, akadémikus. A legtöbb örömet azonban a mindennapi kis si­kerek jelentik számára - legyen az akár egy beteg gyógyulása, egy jó előadás a hallgatóknak, vagy egy új tudományos meg­figyelés. Fő kutatási területe az ideg­sejtpusztulással járó betegsé­gek megismerése, kezelése - s tevékenysége megváltást je­lenthet nagyon sok ember szá­mára. - Egyre közelebb kerü­lünk ahhoz, hogy gyógyítható legyen például a torkinson-, az Alzheimer-kór, és több más, az idegszövet pusztulásával járó betegség - halljuk tőle. Az e te­rületeken folyó kutatások célja: olyan molekulákat találni, me­lyek képesek csökkenteni az idegszövet károsodását. Ugyanakkor tudni kell: rendkí­vül komoly erőfeszítések és anyagi források szükségesek ahhoz, hogy egy molekulából valóban gyógyszer válhasson. S hogy a művésznek van­nak-e kapcsolódási pontjai a tudomány területéhez, a tu­dósnak pedig a művészetihez? Gyüdi Sándor matematika-fi­zika tanári diplomát szerzett annak idején, a szegedi egye­temen. Máig úgy tartja: a zene s a matematika - csak kevesek által fölfogható módon - va­lahol rokon területek... -A művészetek területe, egy­általán, az emberi kultúra az agy működési terméke. A neu­rológus az emberi kultúra for­rásvidékén kutat - mondja Vé­csei professzor. Ha a neuroló­gus rátekint egy művészeti al­kotásra, a művészed stílusok mögött ott látja az idegrend­szer működésének jellegzetes­ségeit is. Egyébként pedig a kü­lönböző művészeti terápiák­nak egyre nagyobb a jelentősé­gük a neurológiában. A művé­szet nem önmagában való do­log - a művészet gyógyít is. Hogy van-e különbség a tudo­mányos, illetve a művészi gon­dolkodásmód között? Inkább hasonlóságok vannak - mind­két esetben az új, eddig fölfe­dezetlen törvényszerűségek föltárása a legfontosabb. FARKAS CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents