Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-10 / 59. szám

SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 10. •AKTUÁLIS" 3 A közgyűlés minden fórumon tiltakozik az ágyszámcsökkentés ellen Alkotmánybírósághoz fordul Hódmezővásárhely Név szerinti szavazással, egy­hangúlag határozta el a vásár­helyi közgyűlés tegnap, hogy minden lehetséges fórumon kezdeményezi a kórház számá­ra meghatározott ágyszámok fe­lülvizsgálatát. Az Alkotmánybí­rósághoz fordulnak, és felter­jesztésben kérik a kormányt és Molnár Lajos egészségügyi mi­nisztert arra: magyarázza meg, milyen szakmai indokok alap­jáncsökkentette 116-ra az aktív ágyak számát. Az ellenzék együtt szavazott a polgármes­terrel és a többséggel. A városi kórház számára megha­tározott ágyszámok felülvizsgá­latát kezdeményezi a vásárhelyi közgyűlés. A tegnapi rendkívüli ülésen megszületett határozat arra utasítja Lázár János polgár­mestert és Kallai Árpádot, a kór­ház főigazgatóját, hogy vala­mennyi jogi fórumon támadja meg a miniszteri rendeletet. A városatyák megbízták a város és a kórház vezetőjét azzal is, hogy amennyiben az Egészségbiztosí­tási Pénztártól, vagy más szak­mai szervtől hivatalos értesítés érkezik, azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat az elfogadhatatla­nul alacsony számban meghatá­rozott aktív ágyszámok miatt. A jegyző és a polgármester feladata az lesz még, hogy kezdeményez­zen utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál. A képvi­selők arról is határoztak, hogy felterjesztést ír a város Molnár Lajos egészségügyi miniszterhez Lázár János szerint a város eddigi legnagyobb válságát éli át Fotó: Segesvári Csaba és a kormányhoz, azt tudakolva, mi indokolja azt, hogy az Erzsé­bet-kórház ellátási területéhez tartozó lakosság számára fele­annyi aktív ágy áll rendelkezésre, mint az európai uniós átlag, mi­ért csökkentik az aktív ágyak számát 63 százalékkal - szem­ben az országos és régiós 29 szá­zalékkal - milyen azonnali jelle­gű, a fekvőbeteg-kapacitást ki­váltó ellátási formák válnak elér­hetővé, mi a magyarázata annak, hogy kivonják a kórház ellátási köréből a vásárhelyi kistérséghez tartozó településeket, tnilyen szakmai érvek alapján határoz­ták meg a 116 aktív ágyszámot, s milyen gazdasági számítások biztosítják majd a kórház fenn­maradását. A közgyűlés ugyan­akkor arra is felkérte Kallai Árpá­dot, hogy készítsen finanszírozá­si tervet a kórház működtetésé­re, s azt mihamarabb terjessze a közgyűlés elé. Havasi Katalin egészségügyi tanácsnok javaslatára név sze­rinti szavazást tartottak, min­denki támogatta az előterjeszté­seket. Lázár János polgármester hangsúlyozta, hogy a miniszter A VALSAG - SZAMOKBAN A csütörtök este napvilágot látott döntés szerint az Egészségügyi Minisztérium április l-jétől megszünteti az Erzsébet-kór­ház fül-orr-gégészetének összes, azaz 15 aktív ágyát. Erre a sorsra jut a húszágyas szemészet és a hasonló nagyságú bőr­gyógyászat is. A sebészet 55 ágyából 15, a belgyógyászat 60 ágyából 18, a szülészet-nőgyógyászat 24 ágyából 15, a gyermek és csecsemőosztály 20 ágyából 15, az ideggyógyászat 30 ágyából 15 marad. Az onkológia 15 ággyal működne, s megmarad­na az intenzív osztály 6 ágya. A rehabilitáció 45 ágyát 134-re emelik, s 19 ágyat jelölnek ki ápolásra. Ez azt jelenti, hogy a kórház április elsejétől 116 aktív és 228 krónikus ággyal működne. Mi történik azokkal a betegekkel, akiket az Erzsé­bet-kórházban gyógykezelnek azokon az aktív ágyakon, melyeket április elsején megszüntetnek? - ezt kérdeztük Kallai Ár­pád főigazgatótól. Azt mondta, hogy ő is csak az egészségügyi miniszter tévében látott expozéjából tudja, hogy az ilyen be­tegek további gyógykezelésével kapcsolatban az intézménynek fel kell vennie a területi kórházzal a kapcsolatot. így derül­het ki, hogy az Erzsébet-kórház fejezheti-e be a gyógykezelést, vagy a beteget át keli szállítani a területi kórházba. A főigaz­gató megjegyezte: ez legfeljebb csak 30-40 beteget érinthet. által meghatározott ágyszám miatt senki sem tudja garantál­ni, hogy a kórház 2008-ban még működni fog. Hangsúlyoz­ta, a rendelet következtében a 700 kórházi dolgozó közül 250-300-nak a munkaviszo­nyát heteken belül meg kellene szüntetni úgy, hogy az április 1 -jéig hátralévő idő arra sem ad lehetőséget, hogy az intézmény a csoportos létszámleépítés tör­vényi követelményeinek eleget tegyen. A város első embere hangsúlyozta: ha nem lett vol­na tüntetés a kórházért, akkor Vásárhely még ennyi aktív ágyat sem kapott volna. Úgy vélte - s ebben a felszólalók is egyetértettek vele -, hogy a vá­ros az elmúlt tizenhat év legna­gyobb válságával néz szembe. Hernádi Gyula szocialista frakcióvezető hangsúlyozta: a kórház ügyében nincs helye párt­politikának, egységesen kell föl­lépni az intézmény megtartása érdekében - ezért támogatták a határozati javaslatot. KOROM ANDRÁS Tápén már dereglye jár komp helyett A hét végén várható a szegedi tetőzés Szegednél várhatóan a hét végén tetőzik a Tisza. A rakpartot va­lószínűleg nem kell lezárni. Tá­pén komp helyett már csak de­reglye viszi az utasokat az ára­dás miatt, de a mindszenti komp még jár. Csúcspontjához közelít a tiszai áradás, Szegedet a hét végén éri el a tetőzés; odafönn, a felső szakaszon már apad - tudtuk meg Kőfalvi Istvántól, az Atikö­vizig munkatársától. Tegnap reggel 529 centi volt a vízszint, ez azóta tovább emelkedett, de a tetőzés valószínűleg még 540-550 centi körül megáll. A szegedi rakpart lezárása 560-580 centi körüli vízállástól válik szükségessé, ezt, úgy tű­nik, aligha éri el a mostani leg­magasabb vízszint. Egészen biz­tosra persze nem lehet menni az előrejelzésben, hiszen több­féle, egymás ellen ható tényező érvényesül. Az, hogy Kiskörén megszüntették a duzzasztást, és megnyitották a zsilipeket, az alsó-tiszai részeken az áradás fokozódásával jár - az viszont, hogy a Maros már tetőzött, s apad - tegnapelőtt még 209 centit/nutátott Makónál a mér­ce, tegnap reggel már csak 185 volt - nagyban mérsékli a tiszai áradást. S apad a Hármas-Körös is: tegnapelőtt Szarvasnál még 526 «enti magas volt a víz, teg­nap 517 centi. Várhatóan ma vagy holnap tetőzik a Tisza Fotó: Segesvári Csaba A kompátkelés lehetőségének már ez a mérvű áradás sem hasz­nál. Mivel a tápéi komp a part sa­játosságai miatt nem tud kikötni bizonyos vízállás fölött, leállt, helyette tegnap délelőttől dereg­lye szállítja az utasokat a két part között. Ez azonban kisebb jár­mű, mint a komp, egyszerre csak 12 ember fér rá, és motorkerék­párnál nagyobb jármű nem tud szállítani. De amint visszább hú­zódik a víz, máris ismét megin­dul a kompközlekedés - tudtuk meg Molnárné Ács Mártától, a kompot közlekedtető vállalkozás munkatársától. A mindszenti komp tegnap még tudott menni, és ha csak nem emelkedik várt­nál nagyobbat a víz, minden va­lószínűség szerint nem érinti az itteni átkelést az áradás - mond­ta Juhász Lajos, a komp üzemel­tetője. Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna, az Atikövizig munkatársa fölhív­ja a figyelmet: mivel a kiskörei vízlépcsőnél megszüntették a duzzasztást, nagyon sok, és egyre több uszadék érkezik a Tiszán. Ez fokozott figyelmet igényel a vízi eszközök üzemeltetőitől. F. CS. ARVIZLEVEZETO SAV0K A korábban tervezetthez képest előrébb sorolódik a Dóc térségébe tervezett szegedi tározó létrehozása a 2006-os rekordárvíz tapasztalatai nyomán. Az első ütemben létrejövő három tározó után várhatóan közvetlenül e Csongrád megye, s Szeged árvízvédelmi helyzetét tovább javító tározó létrehozása következik - mondta Göncz Benedek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium árvízvédelmi és környezeti kárelhárítási osztályának főosztályvezető-he­lyettese. Az elmúlt évtizedekben feltöltődött hullámtér rendezésére is szükség van, a hullámtérben tehát árvízleve­zető sávot hoznak létre, mely elősegíti a víz gyorsabb levonulását. A munkákat a természetvédelemmel egyeztetve, a már elkészült környezeti hatástanulmány figyelembevételével végzik majd. A legtöbb gondot okozó tájidegen gya­logakác, vadszőlő és társai eltávolítása egyébként is a természetvédelem és a vízügy közös érdeke. Varázshegy helyett UJSZASZI ILONA Most úgy tűnik, mintha nem lőtte volna el minden puskaporát Vásárhely a kórháza melletti tízezres tüntetéssel és aláírásgyűj­téssel. Az ágyszámháború legnagyobb vesztesének számító me­gyei jogú város közgyűlése tegnap úgy határozott, hogy saját ügyé­ben az Alkotmánybírósághoz fordul - mint az egészségügyi re­form legújabb lépései miatt a Fidesz. Ennek hatásossága és haté­konysága azonban több mint kérdőjeles. Hiszen a nagyra becsült taláros testülettől nehéz lenne elvárni, hogy olyan ügyben foglal­jon állást, ami egyáltalán nem tiszta és nem csupán jogi kérdés. A kormánypártiak által vezetett települések (Deszk, Makó, Sze­ged) nem kiemelt egészségügyi intézményeiben a miniszteri aján­lathoz képest a kormánypártiak által összetrombitált lovasberényi fórumon megemelt számok maradtak - kivéve az ellenzéki Vásár­helyen. A szocialista-szabad demokrata irányítású települések ve­zetői 5-10plusz ágyért cserébe becsukják szemüket és fülüket, hogy ne lássák és hallják az egészségügyi reformban fuldoklókat. Hiába, hogy az egészségügy renoválásának szükségességével mindenki egyetért, ha a fölújítás menete nem igazodik a rogyado­zó rendszer szerkezetéhez. A kórházakról és ágyszámokról szóló döntés az alap- és járóbeteg-ellátást követő harmadik és negyedik szintből, vagyis a fekvőbeteg- és a progresszív betegellátásból rán­tott ki tartópilléreket. Ezért ilyen nagy a kuszaság. De Lovasberény csak egyetlen példa arra, hogy manapság milyen politikai játszmákban születnek meg a döntések - a rendszerválto­záskor annyira remélt demokratikus fórumok és játékszabályok működtetése helyett. De ugyanezt az összefüggést bizonyítja a vá­sárhelyi tiltakozásözön hatástalansága is. Megyénkben két kórház története igazolja, mire képes az utca: korábban Makón és Szente­sen maguk a szocialista polgármesterek hívták demonstrációra az embereket saját kormányuk döntése elleni tiltakozásul. Búzás és Szirbik egykori akciója megőrizte a helyi kórházat, mert az a szocia­lista kormány még komolyan vette az utcára vonulót. Most viszont nincs következménye annak, ha a szaktárca vezetője válasz nélkül hagyja egy megyei jogú város polgármesterének és közgyűlésének kérdéseit, lakóinak sokezres tüntetését és aláírásgyűjtését. Hiába, hogy egy olyan kórházat tartana meg magának Vásárhely, melyet az itt lakók emeltek, és ahol olyan orvos is gyógyított, akinek alakját A varázshegy tette halhatatlanná. A mostani orvosok nem Thomas Mann-i hősök. Feliratok szereplői - mondjuk a hazai egészségügy csodás gyógyulását leíró új varázshegy helyett. Százhatvanhét vádlott a Szegedi ítélőtáblán MUNKATÁRSUNKTÓL A móri fordulat után a magyarok kétharmada továbbra is bízik az igazságszolgáltatásban, ez derült ki egy friss felmérésből - közölte tegnap Lomnici Zoltán Szegeden. A Legfelsőbb Bíróság és az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács el­nöke a Szegedi ítélőtábla elmúlt évi munkáját értékelő összbírói értekezleten vett részt. Elmondta: Magyarországon dinamikusan nő a bíróságok elé kerülő ügyek szá­ma, ugyanakkor a bírói létszám évek óta változatlan. Megoldást az elektronikus bíróságok jelentené­nek. Tavaly országosan több mint 1 millió 340 ezer ügyben kellett döntést hozni, ezek közül 400 ezer volt a peres ügy, melyek kö­rülbelül tíz százaléka egy évnél ré­gebbi. Ezerkétszáz ügy öt évnél ré­gebben került a bíróságokra. Heidrich Gábor, a Szegedi ítélő­tábla elnöke elmondta: hozzájuk az elmúlt évben 1616 ügy érke­zett. A 2005 végén folyamatban lévő és a 2006-os ügyek 89 száza­lékát lezárták, a legtöbb esetben három hónapon belül. Tavaly 167 vádlott került a táblabíróság elé, közülük kilenc nő. Életfogytig tar­tó fegyházbüntetést jogerősen egy vádlott kapott. A Szegedi ítélőtáb­la tavaly 572 millió forintból gaz­dálkodhatott, ez a megfelelő mű­ködéshez elegendő volt. Tovább húzódik a betegcsereügy Harmincnégy hónap után hirdetnek ítéletet Szakértők szerint a 2004-es szegedi betegcsereügyben az orvosok nem követtek el olyan mulasztást, ami miatt veszélybe került volna a ké­sőbb meghalt beteg élete. Az egyik orvos öt hónapja kómában fekszik. MUNKATÁRSUNKTÓL A szakértői vélemények ismerte­tésével folytatódott, és alig tíz perc alatt be is fejeződött az úgy­nevezett betegcsereper tegnapi tárgyalása. Juhász Zsuzsanna, a Szegedi Városi Bíróság bírója is­mertette a Pécsi Igazságügyi Or­vosszakértői Intézet szakértői vé­leményét, mely szerint ugyan a diagnózis megállapítása késett, de a két orvos, a harmadrendű vádlott dr. Sz. Sándor, és a negyed­rendű dr. E. Attila nem követett el mulasztást. A szakvélemény sze­rint a sértett halála és a késedel­mesen elvégzett idegsebészeti műtét között ok-okozati össze­függés nem állapítható meg. Az elsőrendű vádlott Bánlaki Fe­renc beteghordó védője a szakértői véleményre utalva „az igazságszol­gáltatás utóbbi időszakban látható mélyrepülését" emlegetve kijelen­tette, három éve várja, hogy az ügyészség ejtse a vádat, és csodál­kozik, hogy ez eddig nem történt meg, „de most erre itt a lehetőség". A vádat képviselő ügyész, Rövid Csaba, a Szegedi Városi Ügyészség vezető ügyész helyettese a védő ki­jelentésére csak annyit mondott: ­A szakvélemény nem az első-, ha­nem a harmad- és negyedrendű vádlottra vonatkozott... Ifj. Szilágyi János ügyvéd írásban kérte a bíróságot, hogy szakértők vizsgálják meg védencét, dr. Sz. Sándort, aki, mint azt korábban megírtuk, 2006 őszén súlyos köz­lekedési balesetet szenvedett, és az­óta kómában fekszik. Felépülése egy éven belül nem várható, ezért állapotával kapcsolatban orvos- és elmeszakértői vélemény elkészíté­sére van szükség. Juhász Zsuzsan­na és Rövid Csaba ezzel egyetértett. A tárgyalást május 18-ára elnapol­ták, akkor ítéletet is hirdetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents