Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-08 / 57. szám
12 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁRCIUS 8. éj AZ ÜGYVÉD VALASZOL Dr. Juhász György Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése Tisztelt ügyvéd úr! Tizennégy év házasság után a férjemmel úgy döntöttünk, elválunk. Úgy tűnik mindenben meg tudunk egyezni, egyetlen problémás kérdés van. Volt egy közös lakásunk, amit nem sokkal a házasságkötés után vettünk. Néhány éve vásároltunk egy másikat is. Most mind a kettőben mi ketten vagyunk fele-fele arányban tulajdonosok. Mindkét lakás körülbelül tízmillió forintot ér. Azt szeretnénk, hogy az egyik az enyém, a másik csak az övé legyen. Kérdésem az lenne, mennyi illetéket kell fizetnünk ? Ha ez több százezer forint, akkor inkább így hagyjuk a tulajdonjogokat és legfeljebb kötünk egy megállapodást, hogy egyikünk csak az egyik, másikunk pedig csak a másik lakást használhatja. Tisztelt olvasó! Gyakorlatilag önök azt szeretnék, hogy a házastársi vagyonközösségükbe tartozó, és ebből adódóan 1/2-1/2 arányban tulajdonukban álló kettő lakáson fennálló közös tulajdonukat, azaz magát a házassági vagyonközösséget oly módon szüntetik meg, hogy az egyik ingatlanban meglévő 1 tulajdoni hányadot elcserélik a másik ingatlan felére. Ebben az esetben két ok miatt sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Egyrészt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (3) bekezdés szerint: Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Miután a két ingatlan, illetve ingatlanhányad értéke azonos, így a kettő különbözete nulla, így ezután nem szabnak ki illetéket. Az elméletileg előfordulhat, hogy az illetékhivatal eltérően állapítja meg a két ingatlan forgalmi értékét, de ebben az esetben is csak a különbözet után szab ki illetéket, ami csak tízezer forintos nagyságrendű lehet. Ha például az egyik lakást tíz-, a másikat pedig tizenkétmillióra értékelik, akkor esetükben fejenként 20 ezer forint a fizetendő illeték. Persze az illetékhivatal döntését meg is lehet támadni. A másik ok, amiért nem kell illetéket fizetniük, az hogy önök házastársi vagyonközösséget szüntetnek meg. Az Itv. 25. § (1) és (2) bekezdései alapján: Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni. Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye. Lényeges, hogy a házastársi vagyonközösséget a házasság felbontásától függetlenül is meg lehet szüntetni. Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy élettársak esetén is hasonló szabályokat kell alkalmazni. Számos olyan levelet, telefonhívást kapunk olvasóinktól, melyben nemcsak egyszerűen megosztani szeretnék velünk ügyes-bajos gondjaikat, hanem segítséget, többnyire jogi tanácsot kérnek tőlünk. Éppen ezért indítottuk el a Kapcsolatok oldalunkon Az ügyvéd válaszol című rovatunkat, melyben dr. luhász György heti rendszerességgel reagál olvasóink kérdéseire, felvetéseire, próbál jogi megoldást kínálni problémás élethelyzeteikre. Leveleiket a szokásos módon postán vagy e-mailen (kapcsolatoké delmagyar.hu) küldjék el szerkesztőségünkbe. Kérjük, a borítékra vagy elektronikus levélre írják rá: Az ügyvéd válaszol. Lejárt urnafülkék és a Szomorú látványt nyújtanak a kiürített urnafülkék Fotó: Schmidt Andrea Halottak napja után a napokban voltam kinn idén először a Belvárosi temetőben. Márciustól novemberig heti rendszerességgel látogatom. Elszörnyedve láttam, hogy mennyi urnafülkét szüntettek meg. A fülkében, ha két különböző személy hamvai tartalmazó urna volt - a nem fizető hozzátartozójának hamvait eltávolították. A névtáblára egy papírfecnit ragasztottak a következő felirattal: „LEJÁRT! az urnát kiexhumáltuk és 2007. január 01-én közös sírba helyeztük." Tavaly is ez történt, szinte ugyanebben az időpontban. Még halottak napján a hozzátartozó leróhatta kegyeletét, de amikor a tavasz közeledtével ismét kilátogatott a temetőbe, csak a fájdalom uralkodhatott el rajta. Valóban, kihelyezett táblán, illetve újságon keresztül megjelentette a Testamentum Kft., hogy a lejárt fülkéket megszünteti. Mégis úgy gondolom: annyit elvárhatna a hozzátartozó, hogy levélben értesítsék, mert Szeged kivételével mindenhol ezt teszik. Pesten lévő hozzátartozómat - fél évvel a lejárat előtt - levélben megkeresték. Hatvanegynéhány ezer forint megváltási díjból kellene, hogy fussa egy 62 forintos postaköltségre. Az üzemeltetőnek üzenem, hogy a sok nyughely megszüntetése mellett nagyobb gondot kellene fordítani az üzemeltetési problémákra. Ugyanis a főbejárattól jobbra eső urnafal elején lévő tetőt megbontotta az időjárás. A nagy szél pedig törmelékdarabokat röpített, amelyek kis híján fejbekólintottak. Igaz, ebből jövedelem nem származik, csak a kiadási oldalt növeli. Remélem, nemcsak a négymillió forintot érő szállító kocsira telik, hanem erre is. KOVÁCS ELEKNÉ, SZEGED Szolidaritás, összefogás és hit A Független Városi Szövetség Magyar Egyesület 2006. szeptembertől folyamatosan gyűjt élelmiszereket, könyveket és ruhaneműt a szegények számára. Közel egy teherautónyi csomagot juttattunk el ez idáig az arra rászorult családoknak. Sok esetben segítettük munkához és kenyérhez a hozzánk forduló reménytelen fiatalokat, gyermekeiket egyedül nevelő, munkanélküli anyákat, hozzátartozóikat. Mindez azonban nem sikerült volna a sok ismefetlen, de szívében önzetlen adakozó, valamint munkáltató, az önzetlen szeretetszolgálat és a szétosztásban segítséget nyújtó humánszolgálat, a Sás utcai intézmény munkatársainak közreműködése nélkül. Munkánkat következetesen folytatjuk a nemzeti egység megteremtése és a nemzeti szolidaritás jegyében. Egyesületünk építkezik! Építi önmagát és önmaga választott útján cselekvően hozzá kíván járulni a nemzet fölemelkedéséhez. Továbbra is szolidaritást vállal a kifosztott, nyomorban élő magyar milliókkal. Nekünk itt kell egy új Magyarországot teremtenünk! Szolidaritás, hit, összefogás: és lesz magyar jövő! APRÓ JUHÁSZ JÁNOS EGYESÜLETI ELNÖK, ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ, SZEGED Tizenkét évfolyamos A február 28-i „Tizenkét évfolyamos..." Sándorfalváró! szóló cikkre szeretnék reagálni mint aggódó anyuka, magam és szülőtársaim nevében. Szeretném leszögezni, hogy február 27-én Sándorfalván nem volt tüntetés. Előző este szülői értekezleten vettünk részt az iskola tornatermében, ahol kérdéseket tettünk fel a polgármester úrnak iskolánk és óvodánk önállóságáról. Ha a polgármester úr időben informálta volna az embereket, nem kellene félrevezetésről beszélni. Vállalom azonban, hogy leépítésről szóltam, de manapság az ilyen átszervezés - mindenki tudja - létszámleépítéssel jár. Azt azonban megkérdezném, hogy egy körvonalazódó terv valóban terv-e, ha a döntés időpontja március 15-éigvan megadva? Sándorfalván nincsenek rosszindulatú szülők, és emberek nem akarnak a jónak gátat vetni, de ha a gyerekeikről, a városukról van szó, mindig kiállnak az igazukért, és itt az iskola és óvoda saját önállóságáról van szó. A megjelent cikk egyik mondata így kezdődik: „Ha ez a 600 milliós terv pályázati pénzből megvalósul..." De mikor valósul meg, és biztosan megvalósul? Most a jelen döntésekről van szó, és nem álmokról. DOM VERONIKA, SÁNDORFALVA Miért is került lehetetlen helyzetbe a Délépítő Zrt. ? A Délvilág március 2-án megjelent, Koreck Ferenc vezérigazgató úr által közölt tájékoztatására válaszolunk, a példaként felhozott szentesi volt megyeháza épületfelújítás pénzügyi elszámolatlanságával kapcsolatban. Az önkormányzat a közbeszerzésekre vonatkozó 1995. évi XL törvényt alkalmazva kötött szerződést az összességében a legkedvezőbb vállalkozói árajánlatot benyújtó Délépítő Rt.-vei, a közbeszerzési pályázati kiírásban és a vállalkozó pályázati ajánlatában szereplő teljes körű megvalósításra, a vállalt fizetési feltételekkel, befejezési határidővel, hiba- és hiánymentes teljesítési kötelezettséggel. A Délépítő vállalkozói árajánlata a legmagasabb összegű árnál 25%-kal, a beérkezett ajánlatok átlagához viszonyítva 11%-kal volt kevesebb ugyanazon, teljes körű műszaki tartalom megvalósítására vonatkozóan. A kivitelezés során a részszámlák maradéktalanul kifizetésre kerültek az önkormányzat részéről. A végszámlát azonban nem fogadta be az önkormányzat, mivel nem történt meg a hibátlan és hiánytalan végteljesítés, a munka befejezetlenségét a műszaki átadás-átvételi eljárás során felvett hiba- és hiánylista igazolja. A pótmunkák egyeztetése megtörtént, ennek összegéről a Délépítő nem nyújtott be külön számlát, azt a be nem fogadható végszámlával öszszevonva kívánta érvényesíteni. Az eredetileg egyéves végteljesítéssel vállalt beruházási időtartamtól eltekintett az önkormányzat a konferencia-központ esetében, ahol a koncentráltan jelentkezett módosítás miatt közel három hónappal későbbi időpontra fogadta el az önkormányzat a befejezési határidőt. Ez azonban nem vonatkozott a többi épületrészre, holott azokról is három hónapos késéssel vonult le a vállalkozó, a kertészeti munkák elvégzésére még további három hónapot kellett várni, egyes munkarészek pedig máig nem készültek el. A módosításokból eredő munkák műszaki és pénzügyi tartalmának egyeztetéseként rögzített költségkülönbözet a teljes vállalási ár 2%-át jelenti, ami jól tükrözi, hogy vajon a közbeszerzési pályázatban kiírt műszaki tartalomhoz képest mennyire volt jelentősen eltérő az a létesítmény, amelyet meg kellett (volna) valósítani. 100% helyett 102%. Ebből azonban legalább 10%-ot tesz ki a hibásan teljesített, vagy mai napig nem teljesített munkarészek értéke. Az önkormányzat a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására törekedve, a Délépítő Zrt. fennálló hibajavítási és hiánypótlási kötelezettségének rögzítése mellett át kívánta venni az épületet, viszont a Délépítő az átadás-átvételről szóló jegyzőkönyv aláírását megtagadta, és az általa már előzetesen átadott, de iratpótlás céljára helyszínen tartott megvalósulási-átadási dokumentációt a használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges iratokkal együtt önkényesen, az önkormányzat tudta nélkül egyszerűen magával vitte a munkaterületről való távozásakor. A Délépítő Zrt. vezérigazgatója a későbbi egyeztető tárgyalások alkalmával egyértelművé tette az önkormányzat számára, hogy a dokumentációt és az iratokat nem szolgáltatja vissza, amíg a Délépítőre nézye kedvező megegyezés nem születik. Ugyanakkor a Délépítő Zrt. pert indított az önkormányzat ellen, mert az „nem fizette ki és nem igazolta le a végszámlát és a kivitelezés során elrendelt pótmunkákat". Majd visszavonva az elszámolási megállapodást a Délépítő immár olyan pénzügyi követeléssel él az önkormányzat felé, mely tartalmazza az el nem végzett és ki nem javított, azaz befejezetlen munkák értékét, az elrendelt pótmunkák értékét, és az általa pótmunkának minősített többletmunkák értékét is, továbbá ezek kamatait. E követeléssel szemben az önkormányzat ellenkcresetet nyújtott be. A Délépítő volt alvállalkozói sorra jelzik kintlévőségeiket az önkormányzat felé, segítséget remélve. Cikkek jelennek meg kétségbeesett vállalkozókról, éhségsztrájkról. DR. SZTANTICS CSABA JEGYZŐ, SZENTESVÁROS ÖNKORMÁNYZATA