Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-01 / 27. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR­CSÜTÖRTÖK, 2007. FEBRUÁR 1. Szombatra Szentpéteri Csillát várják Makón forgat a héten a Főtér országjáró stábja Éppen a főtéren dolgozik a stáb Fotó: Karnok Csaba Szombatig Makón forgat a Magyar Tfele­vízió Főtér című népszerű országjáró mű­sorának stábja. A városról és környékéről szóló ötvenperces összeállítás jövő vasár­nap kerül adásba, a műsor sztárvendége várhatóan Szentpcteri Csilla, a makói szü­letésű zongoraművész lesz. Majdnem egy hetet tölt Makón, illetve a kör­nyék falvaiban ezekben a napokban a Magyar Televízió Főtér című műsorának stábja, amely a Pulitzer-kollégiumban ütött tanyát erre az időre. A hétfős csapat munkáját Sáska Péter szerkesztő koordinálja, akitől megtud­tuk: a szombatig tartó forgatás során olyan látványos, jellegzetes makói helyszíneket ke­resnek fel, mint például a víztorony, a ter­mál- és gyógyfürdő, a Hagymaház, a zsinagó­ga és a zsidó temető, az Espersit-ház, mikro­fonvégre pedig olyan embereket kapnak, mint Tóth Ferenc nyugalmazott múzeum­igazgató, lámborné Balog Tünde művész-ta­nár, illetve az egykori makói zsidó hitközség ügyeit képviselő ügyvéd, Báron Zsuzsa. Igye­keznek képet adni a térség kultúrájáról és gasztronómiai hagyományairól is. Ennek je­gyében ellátogatnak többek között a magyar­csanádi ortodox templomba, az apátfalvi szi­getházba és a kiszombori Rónai-kúriába, de A ZONGORA ES MAKÓ SZERELMESE A Főtér hagyományai szerint minden adás­ban képernyőre kerül egy-egy híres ember, aki az adott vidékhez kötődik, és vall a szülőföldjéhez való kötődésről, kedvenc helyeiről. Sáska Péter a sorozat Makóról szóló darabjának Szentpéteri Csilla zongo­raművészt szerette volna megnyerni, aki örömmel fogadta a felkérést - az azonban egyelőre nem biztos, hogy tud időt szakíta­ni a felvételre. Ha igen, az utolsó, szombati napon kapcsolódik be a forgatásba. A nemzetközi hírű zongoraművész lapunknak korábban elmondta: rajong szülőföldjéért, nyaranként mindmáig szívesen tölt itt né­hány hetet, legkedvesebb emlékei a Ma­ros-parthoz és a fürdőhöz kötik. szó lesz Klárafalván Kukutyin legendájáról és a hagymaterniesztés kultúrájáról is. Az egyes forgatási helyszínekből egy-egy percnyi lesz látható az összeállításban - pergő, színes, fi­gyelemfelkeltő műsor készül. A stáb tagjai egyébként jól érzik magukat Makón, különösen az itteniek vendégszere­tetétől vannak elbűvölve. - Az első találkozá­som egy helybelivel rendkívül pozitív élmény volt - mesélte a műsorvezető, Zalatnai Bri­gitta, akit korábban Palcsó Brigittaként is­mertek meg a nézők. - Bementem egy ABC-be kiflit venni, az árusnak csak zsömlé­je volt, és amikor ez kiderült, meglepő mó­don a szomszéd sarki üzletet ajánlotta, hogy ott próbálkozzam, nem a maga portékáját próbálta meg rám tukmálni. Ez a kedvesség, önzetlenség meglepett - mesélte nekünk, miközben a tegnap délelőtti programra, a sé­takocsikázásra várt. Horváth Zoltán hatvan­esztendős Viktória-hintójával aztán az egész belvárost bejárta a stábbal együtt, meg-meg­állva a nevezetesebb épületek, helyszínek előtt. A Főtér című idegenforgalmi-gasztronómi­ai ajánlóműsor sorozata egyébként hat évvel ezelőtt indult, és a Maros-parti város három éve már szerepelt benne. A helyszíneket a szerkesztőségben többnyire találomra, egy nagy országtérképre bökve választják ki ­igaz, már nemigen van olyan település, ahol ne jártak volna, ezért visszatérnek a régen felkeresett helyszínekre is. A Makón és kör­nyékén forgatott összeállítást február 11 -én, vasárnap délelőtt láthatják az m 1 műsorán. SZABÓ IMRE Odesszai elszólások Legalább kétéltű embernek kellett lennie annak, aki a nagy és hatalmas Szovjetunióról akkor is írni akart, meg elmúlásában is betűre fakad, de ebben semmi furcsaság nincsen. Százszor le­csapták volna a fejét, ha megírta volna, amit akkor látott legtisz­tábban. Testvérről vagy jót, vagy semmit. Testvérvárosról is. Fenyvesi István, a Szeged és Odessza közötti kapcsolatok talán leghűségesebb krónikása. Az első kapavágástól, Dénes Leó kapcso­latfölvevő levelétől mostanáig hangyaszorgalommal gyűjtött össze minden morzsát. Még visszább, az egészen kezdetektől, amikor még szó se lehetett testvérvárosságról, egészen addig, amikor már nem is nagyon emlegetjük. Istenem, a sok csinovnyik ízű beszá­molóban is feredőzni, önként vállalt föladat sajátos velejárójaként! Már az Odesszai körutat is visszakeresztelték Temesvárira, és ­sértődés ne legyen belőle - ki emlegeti régi nevén az újszegedi pa­. nelbugyrot ? „Belénk sajdult Odessza "-ez a 428 lapos nagy könyv címe. (Bába Kiadó.) Tudnia illik annak is, aki eddig nem tudta, hogy a turisztikailag is kalodába zárt Béketábor legfőbb „kiszagolá­si" pontjai a testvérvárosok lettek. Az ideológia töltet természete­sen nem hiányozhatott, ezért leginkább pártfőemberek, tanácsi apparátusok, vállalati nagyok jöttek ide, és mentek oda. A nómen­klatúra emberei. Az oroszt tanuló diákok, meg a szocialista brigá­dok vittek bele némi civil színt a későbbiekben. Kísérte őket egy-egy tolmács, néha újságíró is a megbízhatóbbak közül. A szin­te főúri fogadtatás, az eszem-iszom, meg a dínomdánom, legin­kább ez maradt meg legtöbbükben, és csak ritkán jött elő, hogy ez­zel is körülkerítették őket. Nehogy mást is meglássanak. Sokat megláttak így is. Erősen alkati kérdés lehet, engem most azok az elszólások szórakoztatnak legjobban, amelyekért akkor zajos elmarasztalás járt volna. A magam teremtette helyhiá­nyom ebből is csak szemezni enged. Vaskos dolgokat mondanak a nómenklatúrások is, visszafelé révedezve, meg a válogatott de­legációk tagjai is. Odessza iparáról és mezőgazdaságáról számol­tak be legtöbbször a terjedelmes összefoglalók, de éppen ez a ket­tő volt tökugyanaz az eleve kudarcra ítélt szovjet gazdaságban, Moszkvában, Leningrádban, Szmolenszkban, Novoszibirszkben, vagy bármely kisebb faluban. Nagy ugrás: a száraz törvény. Gorbacsov peresztrojkája. V. elv­társ, aki egyébként a legszelídebb lelkületű volt a maga nemé­ben, már Lvovban rádöbbent a legrosszabbra. Az állomás előtti tér fél tucat sörözője már csak gyümölcsleveket árult. És ő a Gambrinuszos élményekre volt hangolva. „Hej, azok a finom ap­ró füstölt halak" - fakadt ki a tolmács a kísérő előtt, de hát a Gambrinusz is bezárt. Kolhozba, hajógyárba vitték őket előadni, de ott is csak ásványvíz és gyümölcslé várta őket. Búcsúzáskor két-két háromkilós füstölt hallal loholt elő a kísérő, hogy valamit talán vissza tud adni a Gambrinusz hangulatából. V. elvtárs nem erre várt. Szervezett utazásokat később a Népfront is. Leginkább a párt­apparátus tagjainak gyermekeiből. Szeged is a napfény városa, és Odessza még inkább az, a tengerparton elheverve egyetlen nap alatt pecsenyére sültek. A tengerészkapitány egy flaska cetsper­mával kedveskedett nekik. Ez a csodaszer a legjobb gyógyír min­den leégésre. És akik onnan készültek ide 1 „Nem létezik, hogy ott mindent lehet kapni! Hiszen ott is szocializmus van!" El­kezdték ostromolni a marxizmus oktatóikat: „Nálunk miért nem úgy van, mint a magyaroknál?" (A legvidámabb barakk.) És a legvastagabb, az egyik hazai tanítvány szájából: „Ha ott már a kommunizmust építik, az bizony nekünk szomorú perspektíva." Százszámra találunk ilyeneket is, de a nagykönyv elsősorban az értékek tára. H.D. A tinik jó heccként élik meg tetteiket Gyerekek a bűnben: vannak tipikus visszaesők A gyerekbűnözés oka főként a szülők felelőtlensége - a szakember szerint. Szegeden leginkább a lopások, rablások jellemzőek, de lefüleltek már gyerekkorú drogdílcrcket is. Szegeden vannak tipikus esetek, mint például a bolti és iskolai lopá­sok, de egyre több gyereket gyanú­sítanak meg orgazdasággal, rablás­sal, garázdasággal, testi sértéssel. ** A gyerekek többnyire haszonszerzés végett követnek el bűncselek­ményeket: pénzre, mobiltelefonra, mp3-lejátszóra, CD-re, DVD-re, édességre áhítoznak. Sövényházy Edit Előfordul, hogy a kábítószere­ket nemcsak fogyasztják, de ter­mesztik és kereskednek is ve­lük, sőt betöréses lopásokban is közreműködnek - kis termetük miatt használják ki őket az idő­sebbek, és mert nem büntethe­tők. A gyerekkorú elkövetők nem állíthatók elő, csupán ta­núként hallgatják meg őket ­majd az eljárást korukra való te­kintettel megszüntetik. „Szank­cióként" a gyermekvédelmi ha­tóságoknak jelzik a problémát, akik tovább foglalkoznak az el­követőkkel. Mint Sövényházy Edit, a Szege­di Rendőrkapitányság ifjúságvé­delmi referense elmondta, a gye­rekek többnyire haszonszerzés végett követnek el bűncselekmé­nyeket: pénzre, mobiltelefonra, mp3-lejátszóra, CD-re, DVD-re, édességre áhítoznak. Ha kortársa­ikat rabolják ki - például pénzért, uzsonnáért, mobilért jellemző­en csoportosan hajtják végre az akciót. Tettük súlyával többnyire nincsenek tisztában, jó heccnek, diákcsínynek hiszik a rablást. Fe­lelősségtudatuk fejlesztését az is­kolai oktatásban a szegedi rendőr­ség prevenciós munkatársai bűn­megelőzési kisfilmekkel, élmény­pedagógiai módszerekkel segítik. A főhadnagy szerint főleg azok a gyerekek csúsznak bele bűncse­GYERMEK- ES FIATALKORÚAK ÁLTAL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A SZEGED-MÓRAHALMI KISTÉRSÉGBEN 2001 2002 2003 2004 2005 Betöréses lopás 7 39 4 4 2 Csalás 2 7 1 1 1 Garázdaság 2 17 2 4 7 Kényszerítés 1 5 0 0 0 Közokirat-hamisítás 0 5 1 2 0 Lopás 72 177 59 69 43 Orgazdaság 5 5 3 4 6 Rablás 1 20 7 7 10 Rongálás 11 38 5 8 22 Visszaélés kábítószerrel 35 21 8 18 16 Forrás: Szegedi Rendőrkapitányság lekményekbe, akikre kevés fi­gyelmet fordítanak szüleik, dél­utánjaikat, estéiket barátaikkal az utcán töltik, felügyelet nélkül. Sok gyereket a nagyobbak vagy a többiek visznek bele egy-egy „bal­héba". Sövényházy Edit szerint mióta a sport, a szakkörök és más értelmes szabadidős-elfog­laltságok sokba kerülnek, egyre kevesebb család engedheti meg ezeket magának. A szülők pedig másodállásban dolgozva nem tudnak eléggé odafigyelni: kikkel, hogyan tölti idejét csemetéjük. Sok szegedi gyerek csak egy­szer-egyszer téved a bűn útjára, és ha elkapják, megijed, megbán­ja. Vannak azonban visszaesők, akik egyre súlyosabb bűncselek­ményeket követnek el, és ebből az élethelyzetből egy idő után nem képesek kitörni. Ok a 14. életévüket betöltve előbb-utóbb DM-grafika intézetbe vagy a fiatalkorúak börtönébe kerülnek. A graffitisek például tipikus visszaesők: nem értik meg, hogy amit tesznek, az rongálás. - Vannak olyan gyerekkorú el­követőink, akiknél látjuk, hová vezet a folyamat. Megmenteni viszont csak azt lehet, aki maga is ezt akarja - vallja a szegedi fő­hadnagy. T.R. BETÖRÖK, DÍLEREK, PROSTIK Sövényházy Edit munkája során egy mindössze tíz éves gyerekkel is találko­zott: először lopásokat, majd betöréses lopásokat, rablásokat követett el. Most éppen börtönbüntetését töl­ti. Tavaly egy tizenkét éves kislány drogfogyasztó és terjesztő is volt egyben. Az ügyben - amelyről lapunk is beszámolt - több tizen­három-tizennégy éves fiatal szerepelt dílerként. Egy má­sik megdöbbentő esetben egy szegedi iskola kérte se­gítségüket, mert kiderült: diákjaik rendszeresen és szervezetten járnak lopni egy üzletbe, a zsákmányt olcsón eladják az iskolá­ban. A bandatagok felosz­tották a feladatokat egymás között, a kisebbeket „beta­nították" a nagyobbak. A főhadnagy most azzal fog­lalkozik, hogy visszatereljen a helyes útra néhány sze­gedi tizenévest, akik „ön­kéntes" prostituáltként dol­goznak az országúton.

Next

/
Thumbnails
Contents