Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-01 / 27. szám

8 •MEGYEI TÜKÖRCSÜTÖRTÖK, 2007. FEBRUÁR 1. Szombatra Szentpéteri Csillát várják Makón forgat a héten a Főtér országjáró stábja Éppen a főtéren dolgozik a stáb Fotó: Karnok Csaba Szombatig Makón forgat a Magyar Tfelevízió Főtér című népszerű országjáró műsorának stábja. A városról és környékéről szóló ötvenperces összeállítás jövő vasárnap kerül adásba, a műsor sztárvendége várhatóan Szentpcteri Csilla, a makói születésű zongoraművész lesz. Majdnem egy hetet tölt Makón, illetve a környék falvaiban ezekben a napokban a Magyar Televízió Főtér című műsorának stábja, amely a Pulitzer-kollégiumban ütött tanyát erre az időre. A hétfős csapat munkáját Sáska Péter szerkesztő koordinálja, akitől megtudtuk: a szombatig tartó forgatás során olyan látványos, jellegzetes makói helyszíneket keresnek fel, mint például a víztorony, a termál- és gyógyfürdő, a Hagymaház, a zsinagóga és a zsidó temető, az Espersit-ház, mikrofonvégre pedig olyan embereket kapnak, mint Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, lámborné Balog Tünde művész-tanár, illetve az egykori makói zsidó hitközség ügyeit képviselő ügyvéd, Báron Zsuzsa. Igyekeznek képet adni a térség kultúrájáról és gasztronómiai hagyományairól is. Ennek jegyében ellátogatnak többek között a magyarcsanádi ortodox templomba, az apátfalvi szigetházba és a kiszombori Rónai-kúriába, de A ZONGORA ES MAKÓ SZERELMESE A Főtér hagyományai szerint minden adásban képernyőre kerül egy-egy híres ember, aki az adott vidékhez kötődik, és vall a szülőföldjéhez való kötődésről, kedvenc helyeiről. Sáska Péter a sorozat Makóról szóló darabjának Szentpéteri Csilla zongoraművészt szerette volna megnyerni, aki örömmel fogadta a felkérést - az azonban egyelőre nem biztos, hogy tud időt szakítani a felvételre. Ha igen, az utolsó, szombati napon kapcsolódik be a forgatásba. A nemzetközi hírű zongoraművész lapunknak korábban elmondta: rajong szülőföldjéért, nyaranként mindmáig szívesen tölt itt néhány hetet, legkedvesebb emlékei a Maros-parthoz és a fürdőhöz kötik. szó lesz Klárafalván Kukutyin legendájáról és a hagymaterniesztés kultúrájáról is. Az egyes forgatási helyszínekből egy-egy percnyi lesz látható az összeállításban - pergő, színes, figyelemfelkeltő műsor készül. A stáb tagjai egyébként jól érzik magukat Makón, különösen az itteniek vendégszeretetétől vannak elbűvölve. - Az első találkozásom egy helybelivel rendkívül pozitív élmény volt - mesélte a műsorvezető, Zalatnai Brigitta, akit korábban Palcsó Brigittaként ismertek meg a nézők. - Bementem egy ABC-be kiflit venni, az árusnak csak zsömléje volt, és amikor ez kiderült, meglepő módon a szomszéd sarki üzletet ajánlotta, hogy ott próbálkozzam, nem a maga portékáját próbálta meg rám tukmálni. Ez a kedvesség, önzetlenség meglepett - mesélte nekünk, miközben a tegnap délelőtti programra, a sétakocsikázásra várt. Horváth Zoltán hatvanesztendős Viktória-hintójával aztán az egész belvárost bejárta a stábbal együtt, meg-megállva a nevezetesebb épületek, helyszínek előtt. A Főtér című idegenforgalmi-gasztronómiai ajánlóműsor sorozata egyébként hat évvel ezelőtt indult, és a Maros-parti város három éve már szerepelt benne. A helyszíneket a szerkesztőségben többnyire találomra, egy nagy országtérképre bökve választják ki igaz, már nemigen van olyan település, ahol ne jártak volna, ezért visszatérnek a régen felkeresett helyszínekre is. A Makón és környékén forgatott összeállítást február 11 -én, vasárnap délelőtt láthatják az m 1 műsorán. SZABÓ IMRE Odesszai elszólások Legalább kétéltű embernek kellett lennie annak, aki a nagy és hatalmas Szovjetunióról akkor is írni akart, meg elmúlásában is betűre fakad, de ebben semmi furcsaság nincsen. Százszor lecsapták volna a fejét, ha megírta volna, amit akkor látott legtisztábban. Testvérről vagy jót, vagy semmit. Testvérvárosról is. Fenyvesi István, a Szeged és Odessza közötti kapcsolatok talán leghűségesebb krónikása. Az első kapavágástól, Dénes Leó kapcsolatfölvevő levelétől mostanáig hangyaszorgalommal gyűjtött össze minden morzsát. Még visszább, az egészen kezdetektől, amikor még szó se lehetett testvérvárosságról, egészen addig, amikor már nem is nagyon emlegetjük. Istenem, a sok csinovnyik ízű beszámolóban is feredőzni, önként vállalt föladat sajátos velejárójaként! Már az Odesszai körutat is visszakeresztelték Temesvárira, és sértődés ne legyen belőle - ki emlegeti régi nevén az újszegedi pa. nelbugyrot ? „Belénk sajdult Odessza "-ez a 428 lapos nagy könyv címe. (Bába Kiadó.) Tudnia illik annak is, aki eddig nem tudta, hogy a turisztikailag is kalodába zárt Béketábor legfőbb „kiszagolási" pontjai a testvérvárosok lettek. Az ideológia töltet természetesen nem hiányozhatott, ezért leginkább pártfőemberek, tanácsi apparátusok, vállalati nagyok jöttek ide, és mentek oda. A nómenklatúra emberei. Az oroszt tanuló diákok, meg a szocialista brigádok vittek bele némi civil színt a későbbiekben. Kísérte őket egy-egy tolmács, néha újságíró is a megbízhatóbbak közül. A szinte főúri fogadtatás, az eszem-iszom, meg a dínomdánom, leginkább ez maradt meg legtöbbükben, és csak ritkán jött elő, hogy ezzel is körülkerítették őket. Nehogy mást is meglássanak. Sokat megláttak így is. Erősen alkati kérdés lehet, engem most azok az elszólások szórakoztatnak legjobban, amelyekért akkor zajos elmarasztalás járt volna. A magam teremtette helyhiányom ebből is csak szemezni enged. Vaskos dolgokat mondanak a nómenklatúrások is, visszafelé révedezve, meg a válogatott delegációk tagjai is. Odessza iparáról és mezőgazdaságáról számoltak be legtöbbször a terjedelmes összefoglalók, de éppen ez a kettő volt tökugyanaz az eleve kudarcra ítélt szovjet gazdaságban, Moszkvában, Leningrádban, Szmolenszkban, Novoszibirszkben, vagy bármely kisebb faluban. Nagy ugrás: a száraz törvény. Gorbacsov peresztrojkája. V. elvtárs, aki egyébként a legszelídebb lelkületű volt a maga nemében, már Lvovban rádöbbent a legrosszabbra. Az állomás előtti tér fél tucat sörözője már csak gyümölcsleveket árult. És ő a Gambrinuszos élményekre volt hangolva. „Hej, azok a finom apró füstölt halak" - fakadt ki a tolmács a kísérő előtt, de hát a Gambrinusz is bezárt. Kolhozba, hajógyárba vitték őket előadni, de ott is csak ásványvíz és gyümölcslé várta őket. Búcsúzáskor két-két háromkilós füstölt hallal loholt elő a kísérő, hogy valamit talán vissza tud adni a Gambrinusz hangulatából. V. elvtárs nem erre várt. Szervezett utazásokat később a Népfront is. Leginkább a pártapparátus tagjainak gyermekeiből. Szeged is a napfény városa, és Odessza még inkább az, a tengerparton elheverve egyetlen nap alatt pecsenyére sültek. A tengerészkapitány egy flaska cetspermával kedveskedett nekik. Ez a csodaszer a legjobb gyógyír minden leégésre. És akik onnan készültek ide 1 „Nem létezik, hogy ott mindent lehet kapni! Hiszen ott is szocializmus van!" Elkezdték ostromolni a marxizmus oktatóikat: „Nálunk miért nem úgy van, mint a magyaroknál?" (A legvidámabb barakk.) És a legvastagabb, az egyik hazai tanítvány szájából: „Ha ott már a kommunizmust építik, az bizony nekünk szomorú perspektíva." Százszámra találunk ilyeneket is, de a nagykönyv elsősorban az értékek tára. H.D. A tinik jó heccként élik meg tetteiket Gyerekek a bűnben: vannak tipikus visszaesők A gyerekbűnözés oka főként a szülők felelőtlensége - a szakember szerint. Szegeden leginkább a lopások, rablások jellemzőek, de lefüleltek már gyerekkorú drogdílcrcket is. Szegeden vannak tipikus esetek, mint például a bolti és iskolai lopások, de egyre több gyereket gyanúsítanak meg orgazdasággal, rablással, garázdasággal, testi sértéssel. ** A gyerekek többnyire haszonszerzés végett követnek el bűncselekményeket: pénzre, mobiltelefonra, mp3-lejátszóra, CD-re, DVD-re, édességre áhítoznak. Sövényházy Edit Előfordul, hogy a kábítószereket nemcsak fogyasztják, de termesztik és kereskednek is velük, sőt betöréses lopásokban is közreműködnek - kis termetük miatt használják ki őket az idősebbek, és mert nem büntethetők. A gyerekkorú elkövetők nem állíthatók elő, csupán tanúként hallgatják meg őket majd az eljárást korukra való tekintettel megszüntetik. „Szankcióként" a gyermekvédelmi hatóságoknak jelzik a problémát, akik tovább foglalkoznak az elkövetőkkel. Mint Sövényházy Edit, a Szegedi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi referense elmondta, a gyerekek többnyire haszonszerzés végett követnek el bűncselekményeket: pénzre, mobiltelefonra, mp3-lejátszóra, CD-re, DVD-re, édességre áhítoznak. Ha kortársaikat rabolják ki - például pénzért, uzsonnáért, mobilért jellemzően csoportosan hajtják végre az akciót. Tettük súlyával többnyire nincsenek tisztában, jó heccnek, diákcsínynek hiszik a rablást. Felelősségtudatuk fejlesztését az iskolai oktatásban a szegedi rendőrség prevenciós munkatársai bűnmegelőzési kisfilmekkel, élménypedagógiai módszerekkel segítik. A főhadnagy szerint főleg azok a gyerekek csúsznak bele bűncseGYERMEK- ES FIATALKORÚAK ÁLTAL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A SZEGED-MÓRAHALMI KISTÉRSÉGBEN 2001 2002 2003 2004 2005 Betöréses lopás 7 39 4 4 2 Csalás 2 7 1 1 1 Garázdaság 2 17 2 4 7 Kényszerítés 1 5 0 0 0 Közokirat-hamisítás 0 5 1 2 0 Lopás 72 177 59 69 43 Orgazdaság 5 5 3 4 6 Rablás 1 20 7 7 10 Rongálás 11 38 5 8 22 Visszaélés kábítószerrel 35 21 8 18 16 Forrás: Szegedi Rendőrkapitányság lekményekbe, akikre kevés figyelmet fordítanak szüleik, délutánjaikat, estéiket barátaikkal az utcán töltik, felügyelet nélkül. Sok gyereket a nagyobbak vagy a többiek visznek bele egy-egy „balhéba". Sövényházy Edit szerint mióta a sport, a szakkörök és más értelmes szabadidős-elfoglaltságok sokba kerülnek, egyre kevesebb család engedheti meg ezeket magának. A szülők pedig másodállásban dolgozva nem tudnak eléggé odafigyelni: kikkel, hogyan tölti idejét csemetéjük. Sok szegedi gyerek csak egyszer-egyszer téved a bűn útjára, és ha elkapják, megijed, megbánja. Vannak azonban visszaesők, akik egyre súlyosabb bűncselekményeket követnek el, és ebből az élethelyzetből egy idő után nem képesek kitörni. Ok a 14. életévüket betöltve előbb-utóbb DM-grafika intézetbe vagy a fiatalkorúak börtönébe kerülnek. A graffitisek például tipikus visszaesők: nem értik meg, hogy amit tesznek, az rongálás. - Vannak olyan gyerekkorú elkövetőink, akiknél látjuk, hová vezet a folyamat. Megmenteni viszont csak azt lehet, aki maga is ezt akarja - vallja a szegedi főhadnagy. T.R. BETÖRÖK, DÍLEREK, PROSTIK Sövényházy Edit munkája során egy mindössze tíz éves gyerekkel is találkozott: először lopásokat, majd betöréses lopásokat, rablásokat követett el. Most éppen börtönbüntetését tölti. Tavaly egy tizenkét éves kislány drogfogyasztó és terjesztő is volt egyben. Az ügyben - amelyről lapunk is beszámolt - több tizenhárom-tizennégy éves fiatal szerepelt dílerként. Egy másik megdöbbentő esetben egy szegedi iskola kérte segítségüket, mert kiderült: diákjaik rendszeresen és szervezetten járnak lopni egy üzletbe, a zsákmányt olcsón eladják az iskolában. A bandatagok felosztották a feladatokat egymás között, a kisebbeket „betanították" a nagyobbak. A főhadnagy most azzal foglalkozik, hogy visszatereljen a helyes útra néhány szegedi tizenévest, akik „önkéntes" prostituáltként dolgoznak az országúton.