Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-25 / 48. szám

SZERDA, 2007. FEBRUÁR 28. • MEGYEI TÜKÖR* j 7 Félmillió volt a legnagyobb felajánlott jutalom a megyében Pénzkötegek a nyomravezetőnek Gyilkossági ügy eseten olykor akár több tízmilliós díjat is felajánl a rendőrség a nyomravezetőnek. A veszprémi postásgyilkossággal kapcsolatban tízmilliót, a móri vérengzéssel összefüggő információkért bruttó negyvenmillió forintot fizetett a rendőrség. Csongrád megyében tavaly félmillió forint volt a legnagyobb felajánlás. A nyomravezetői díj visszafizetésre még nem volt példa. A nyomozó hatóság tavaly országosan kevesebb, mint hetven nyomravezetői díjat hirdetett meg. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2006-ban öszszesen 24 ügyben ajánlott fel különböző összegű jutalmat a nyomravezetőnek. A kitűzött díjak általában a néhány százezer forintos nagyságrendet érték el. Milliós díj alig tíz akadt tavaly országszerte. A megyében félmillió forint volt a legnagyobb felajánlás. Az összeg meghatározásánál sok szempontot figyelembe vesznek, így a bűncselekmény illetve a bűnelkövető társadalmi veszélyességét, a kárértéket, valamint azt, hogy az adott ügy a lakosságot mennyire irritálja, zavarja. - Az elmúlt évben a kitűzött díjak mintegy felét a későbbiekben visszavontuk, miután az adott bűncselekmény feltételezett elkövetőjének személyét megállapítottuk. A díjkitúzésre leginkább rablás és lopás ügyében került sor, de arra is volt példa, hogy rongálás miatt kértük a lakosság segítségét mondta el 71iczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A rendőr őrnagy azt is kiemelte, hogy segítségnyújtás elmulasztása esetén bizonyos baleseteknél is alkalmaztak nyomravezetői díjat. Rongálások, vandalizmus felderítésében sokszor hatásosnak tűnt a ÖTMILLIÓ A LÖVÖLDÖZŐK LEBUKTATÁSÁÉRT A most érvényben lévő legmagasabb nyomravezetői díj ötmillió forint. Ez az összeg annak a markát üti, aki a Rendőrpalota elleni támadás tetteseit segít kézre keríteni a nyomozóknak. Szemtanúk állítása szerint egy körülbelül húszéves férfit keres a rendőrség, aki a lövöldözés előtti napokban többször is megfordult a Teve utcai rendőrpalota környékén. nyomravezetői díj: a tavaly januárban ellopott és néhány nap múlva egy árokparton megkerült ópusztaszeri Tas-dombormúvet az ötszázezer forintos pénzjutalom kitűzése után találták meg. A tettes vélhetően félt a lebukástól, hogy valaki a pénzért cserében segítséget nyújt a rendőrségnek. A tavalyi esztendő legnagyobb felajánlását, a félmilliós nyomravezetői díjat később visszavonta a rendőrség. Az idén januárban kirabolt szegedi Zárda utcai hírlapüzlet valamint az Attila utcai kisbolt ügyében a CSMRFK a nyomravezetőnek kétszáz-kétszázezer forint jutalmat ajánlott fel, amennyiben érdemleges információval segítenek a gyanúsítottak kézre kerítésében. Információnk szerint ezekben az esetekben a pénzjutalmak továbbra is érvényesek. HORVÁTH LEVENTE Kevés terem, keveset őrölnek, oda a régi dicsőség Folt a paprika hírnevén i"ik'. re KSV ' h VTO• «• » 1 \i w \ <*4 / 1 Li, bárfíif^M A Szeged környékén termő paprika legföljebb egy rekordfüzérre elég Fotó: Karnok Csaba UJ SZEREPLŐK KELLENEK A Szeged határában nemesítéssel foglalkozó Fűszerpaprika Kutató-fejlesztő Kht. tudományos osztályvezetője, Somogyi György szerint új szereplők kellenek a paprikapiacon is. Olyan új fajták, amelyek őrzik a régi szegedi paprika minőségét, jellemzőit, ugyanakkor az eddigi hozamok tízszeresét produkálják. Szerinte csak így lehet versenyezni a déli országokból származó nagy mennyiségű paprikával. A nemesítő két hibridjét, a Délibábot és a Picadort - a dél-franciaországi baszkokkal közös munka eredménye - már termesztik Szeged környékén. A paprika fóliasátor alatt terem májustól októberig, ez idő alatt többször szüretelnek. Molnár Albert pártolja a tudományt, megveszi a magot, kiadja termelőknek, majd a paprikát felvásárolja és feldolgozza. Az őszi paprikafesztiválon az utolsó grammig elfogyott a jövő szegedi paprikája. Sose terem már annyi paprika Szeged környékén, mint tíz évvel ezelőtt. A hírnév megkopott, a nagyüzemi gyártás a kommersz termék felé mozdult el, igazi szegcdi paprikát már csak kis feldolgozók kis tételben állítanak elő. A nemesítők pedig a régi dicsőség helyett új irányokat keresnek. A mérgezettpaprika-per első felvonása különösebb visszhang nélkül zajlott a szegedi bíróságon. Mintha nem is arról a termékről lett volna szó, amely évszázadokon keresztül eltartotta a városban és a környéken élőket, mintha nem is Szeged hírnevén esett volna folt. Mi lehet ennek az oka? - tettük fel a kérdést termelőnek, feldolgozónak. A beszélgetésekből kiderült, a szegedi paprika már hosszú évekkel ezelőtt „süllyedni kezdett". A legnagyobb feldolgozót, a Szegedi Paprika Zrt.-t például - amely évtizedekig stabil vállalatként koordinálta a termelőket, s vásárolta fel a paprikájukat - a konkurencia, egy sükösdi kft. vásárolta meg egy évvel ezelőtt. Azóta a cég - vezetője ma a paprikaper elsőrendű vádlottja - Szeged környéki paprikát nem is vesz, a tulajdonos látja el szárítmánnyal. Amit Szegedi Paprika néven a kosarunkba teszünk az üzletben, 60 százalékban spanyol paprikát tartalmaz, s még a szegedi név sem a tájkörzetre és az eredetre utal. Vastag József röszkei termelő, a szegedi paprika múltjának kutatója azt mondta, évszázados termelési biztonság szakadt meg az elmúlt években. Megrendült a termelők bizalma, s mivel a kis feldolgozók nem kötötték le a kapacitásokat, felhagytak a paprikázással. Ő maga korábban négy hektáron termesztett paprikát, mára egy hektárja maradt, amit csak a fajtafenntartás miatt művel. Molnár Albert, a röszkei PaprikaMolnár Kft. ügyvezetője szerint a korábbi mennyiség 35-40 százalékára esett vissza a paprikázás a környéken. Cége mindössze 80-100 tonna őrleményt állít elő, ez a Szegedi Paprika Zrt. korábbi éves termelésének a tizede. Vastag József paprikájának egy részét is ő veszi meg. A vezető szerint az olcsó import ártott a legtöbbet a szegedi paprikának, emiatt kell kevesebbért adni a minőségi árut is. Már csak a hozzá hasonló kis üzemek őrzik a régi hírnevet is, amit azért tehetnek meg, mert van kinek eladni a paprikát: halászcsárdák, éttermek, mini húsfeldolgozók a stabil vevők. F.K. Az álmoskönyv szerint malacos kocához nem jó közel menni Hetven vaddisznó és egy ember a tanyán LIYJÁK& SÍ ' ÍF gn • 3j ^1 í* é f |§ 2' ül JkW. - J m * MÍf-U^ JÉ % 1 Ip ÁJ iJBl^YO -; |, P'JM:-' jpKI^y íf.-'. -+1111 ^J^Űm ^ fmk i 1 / >M 1 F íj JÉ A vaddisznókat továbbtenyésztésre szaporítja Dani Zsolt Gazdájuk szerint minden vaddisznó külön egyéniség Fotók: Frank Yvette Az álmoskönyv szerint malacos kocához nem szerencsés közel menni - mondja Dani Zsolt. Márpedig, ha ő ezt mondja, akkor így is van: hetven vaddisznó él Ásotthalom melletti tenyésztelepén. Paradicsomi körülmények között töltik napjaikat az állatok. Hetven vaddisznót tart Ásotthalom melletti tanyáján Dani Zsolt. A konda egyik tagja elmélyülten turkál egy saját maga ásta, méteres gödörben, másikuk zuhanyozik - csőből folyik a víz a magasból a dagonyahelyre -, a harmadik alszik, közben szabályosan horkol. Halálos agyarak és becenév Kissé távolabb két vetélytárs igyekszik nézeteltérését rendezni, rövid, villámgyors - és alkalmasint halálos - mozdulatokkal azon ügyeskednek, hogy késéles agyarukkal fölhasítsák egymás hasát. Aztán amint összevesztek, ki is békülnek, s ki-ki megy a dolgára tovább. A tenyésztő nem úgy beszél állataival, amint egy házi sertéssel beszél a gazda: „Kuss, disznó!" Nem, ő így beszél hozzájuk: Gyere malac, gyere Füsti! - Meg: - Gyere Dönci, gyere fiam! - És árpát szór eléjük, mire minden irányból fölugranak a vaddisznók, a turkáló abbahagyja a turkálást, a dagonyázó a dagonyázást, az alvó fölébred, s máris kocognak az eleséget osztó kézhez. - Nincs két egyforma vaddisznó. Sem termetre, sem színre, sem természetre. Az a világos Szelcepusztáról származik; a legjobb disznós területről, ahol nemrég világrekordlistás kan esett. Egyik szelídebb, a másik vadabb - mutatja be állatait a tenyésztő. - Az bizonyos - hangsúlyozza -, mindegyikkel kiemelten jól kell bánni, mert ha egyszer rosszul néz rá az ember, az életben nem felejti el. Továbbtenyésztés a cél - A malacos kocához, amint az álmoskönyv mondja, egyébként sem szerencsés közel menni, ahogy a síneken sem szerencsés keresztbefeküdni, ha már jön a vonat. Emberfelettien félti malacait, és nagyon könnyen bajt okoz - beszéli. Miközben épp megvakargatja egy tucatnyi, csíkos kismalaccal együtt előporoszkáló másfél mázsás koca fejét... Mire jó a vaddisznótenyészet? A vadtenyésztés fölfejlődő ágazat, az utóbbi néhány évben sorra-rendre létesülnek országszerte a vaddisznó-tenyésztelepek. A gazdálkodó elsősorban továbbtenyésztésre szaporítja, értékesíti az állatokat - pillanatokon belül elkel, ha akad eladó. Viszik Ausztriába, Németországba, Romániába is. Itt, Ásotthalmon, ahol sem a szokványos - állattenyésztésben, sem a növénytermesztésben nincs elég pénz, a vaddisznótenyésztés jó megélhetési lehetőséget jelent. Persze aki tud házi sertést tartani, ne higgye magáról, hogy váddisznót is azonnal tud tartani, a kettő külön világ. Arról nem beszélve: a vaddisznótartáshoz megfelelő hatósági engedélyek is kellenek. - Továbbá rengeteg hely, s vaddisznó-pszichológia. Egy csapatból például nem lehet csak úgy „kiemelni" a vezért, mert akkor a többiek egymásnak esnek, hogy ki lesz az új főnök. A kocák egymás malacait, ha csak tudják, megölik - sorolja a tenyésztő. Ő maga nagyon ismeri a vaddisznókat: a telep csupán tavaly óta van meg, de kis létszámban, kísérletként régóta tart vaddisznót, és egyébként is gyerekkora óta természetközeiben él. Nem ki-, hanem bejönnének - A drótfonatot, melyből a kerítés készült, Angliában gyártják, métere majdnem ezer forint, terepjáró sem tudná szétszakítani. Szükség van rá, olyannyira, hogy kettős fonat védi belőle a telepet. Nem azért, mintha a vaddisznók ki akarnának menni. Hanem SZARVAS. SZEILEMLEPTEKKEL Haladunk a tenyásztelepen, mellettünk egy embermagas, kifejlett, szelíd szarvastehén; még borjúkorában mentették meg, nevelték föl - s azóta sem hajlandó visszavadulni. Szabadon jön-megy. Ráérősen bóklászik, hol megelőz minket, hol lemarad. Amikor már megfeledkeznénk jelenlétéről, szellemléptekkel az ember mögé kerül, és belefúj a fülébe. Mikor pedig a házban beszélgetünk, bedugja fejét a nyitott ablakon. És amikor megyünk el a kocsival egy darabig játékosan szalad mellettünk. azért, mert kinn, a környező erdőkben is élnek vaddisznók, s előfordul: be akarnak jönni. F. CS.