Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-25 / 48. szám

HÉTFŐ, 2007. FEBRUÁR 26. • AKTUÁLIS* 5 Tavaly nyár óta vár a tarjáni gépesített bérletpénztár Nincs papír az automatához A szegedi közlekedési társasá­gok bérletpénztárakat működ­tetnek, bizományos árusokkal szerződnek, de a jövő az au­tomatáké. Tavaly nyár óta gé­pesített jegykiadó is van már Szegeden, csak nem működik. Nincs hozzá papír. Ha hónap vége, akkor bérletvá­sárlás. Szeged-szerte 14 helyen tartanak fenn hagyományos bér­letpénztárt a közlekedési cégek, ezenkívül trafikokban, virágbol­tokban és lottózókban lehet bér­lethez jutni. Vonaljegyhez pedig ennél is több helyen, az ABC-kben és hírlapárusoknál is. Am ennél jóval egyszerűbb, gépe­sített megoldás is létezik. 99 A szállító cég rossz papírt hozott hozzá, másfél millió forintért, könnyen hamisítani lehetne a bérleteket. Elek István Hol tart a Szegedi Közlekedési Társaság legkorszerűbb beruházá­sa, a jegy- és bérletautomata; Két éve írtuk meg, hogy a cég német jegyárusító berendezéseket vásá­rol. Meg is versenyeztették a há­rom gépesített pénztárt, de a köz­beszerzést el kellett halasztani, mert a városi főépítész túlságosan nagynak és csúnyának találta az egyenként négymillió forint érté­kű gépeket. Az SZKT akkor más szerkentyűt keresett, és tavaly ilyenkor megtalálta az igazit. Nem olyan otromba, mint az elődje, csak éppen sokkal drágább: több mint hétmillió forint darabja. Szoftverrel együtt a három össze­sen 29 millió forintba kerül. Tavaly nyáron megérkezett az első gépezet, a felújított tarjáni hurokforduló épületében szerel­ték fel. Azóta is ott árválkodik, mintha elátkozták volna jegyes­tül, automatástul. Miért? Elek Ist­ván, az SZKT infrastruktúra-fő­mérnökétől megtudtuk, a szállító cég rossz papírt hozott hozzá, másfél millió forintért, könnyen hamisítani lehetne a bérleteket. Márpedig az árudának az a felada­ta, hogy biztonságos UV-szálas és vízjeles bérleteket és menetjegye­ket adjon ki érméért, bankjegyért, sőt bankkártyás fizetség ellenében is. A rossz papírt ezért az SZKT visszaküldte a feladónak. Egy drága gép tehát már megvan a háromból, de a speciális hőpa­pírra még várni kell néhány hetet. Vagyis a tarjániak jobban járnak, ha márciusi bérletüket is az eddig megszokott módon váltják meg. Miért éri meg mégis egy automa­tát beszerelni, ha nem működik? Azért, mert ha végre működni kezd és beáll a rendszer, olcsóbban fenntartható egy kevésbé forgal­mas helyen, mint egy bódé, alkal­mazottal - állítja a közlekedési társaság főmérnöke. Elek István elmondta még, hogy mire a német papír Szegedre érkezik, felszerelik két másik automatát is: egyet az Anna-kúti postapalota árkádja alatt, és egy másikat a Kárász utca Széchenyi tér felőli sarkán, a bank oldalában. Ha a gépek csakugyan beválnak, többet is vesz belőlük az SZKX sőt úgy tudjuk, a Tisza Vo­lán is hasonló automatákat sze­rezne be. DOMBAI TÜNDE A Szent Korona nevében visszafoglalták a gázmezőt Táltosszertartás Oföldeákon Az egri Forradalmi Nemzeti Bi­zottmány és a Heves megyei Hun Fokos Szövetség aktivistái szombaton koronát ábrázoló fa­karók leverésével szimboliku­san visszafoglalták magyar tu­lajdonba az óföldeáki gázmezőt. Abejelentett ünnepségre másfél órát vártak a szövetségi tagok és az érdeklődő újságírók. Ezt kö­vetően megtudhattuk, hogy a koronaékszer fentről szállt alá, és a gáz az ősmagyar Boldog­asszony földanyaisten méhének kincse. Az egri Forradalmi Nemzeti Bi­zottmány és a Hun Fokos Szö­vetség 35-40 tagja már szombat délben jókora Arpád-sávos lobo­gók alatt gyülekezett a gázfúrás­tól mintegy ötszáz méterre. A következő másfél órában - terve­zett ünnepségük ugyanis a szó­nokok miatt ennyit késett - még 10-15-en csatlakoztak hozzájuk Szegedről és az ország más része­iből. A makói rendőrség egyetlen autóval biztosította a helyszínt, de semmiféle közbeavatkozásra nem volt szükség, hiszen a de­monstráció békésen zajlott. - Belesajdult a szívünk, amikor megtudtuk, hogy hazánk gázkin­csét, a magyar függetlenség zálo­gát egy előnytelen szerződés ke­retében idegen kézbe adták, ezért szerveztük a demonstrációt. A Szent Korona nevében kell hát visszafoglalnunk ezt a területet, amelyet népünk a magyarok Is­tenétől kapott használatba. A gáz is a Szent Koronát illeti meg, elidegeníthetetlen és a magyar emberek javát kell szolgálnia. Ezt a kincset akár az életünk árán is megvédjük, és kérjük, hogy a korábbi szerződést nyilvá­nítsák semmisnek - mondta a tüntetés egyik szervezője, B. Sza­bó Pál. Az ősmagyar ruhába öltö­zött és a sámándobot végig a ke­Dobok a gázmezőn Fotó: Karnok Csaba AZ IGAZGATÓ ES AZ 0SMAGYAR0K A várakozás órái alatt a demonstrálók közé érkezett Szabó György. A gáz­feltárást végző TXM Kft. igazgatója elmondta: tiszteletben tartja a gyüleke­zési szabadságot és ezt a rendezvényt Is a demokrácia részének tartja. Rögtön vitába keveredett a szervezőkkel, a hosszas - kulturált - beszélge­tés eredményeképp sem sikerült egymást meggyőzniük a jelenlegi bánya­törvény hasznosságáról. Az igazgató állította: évezredes jogokat vonnak kétségbe, akik megkérdőjelezik ennek törvényességét. Hozzátette: cégének torontói tulajdonosaitól két nappal azelőtt tudta meg, hogy tüntetésre szá­míthat az óföldeáki telepen. zében tartó Pöcs Alfréd, az egri Hun Fokos Szövetség vezetője követelte: foglalják jogszabályba, hogy az itt kitermelt gázt a ma­gyaroknak ingyen kell adni. - Reggel hétkor indultunk Egerből, két-három hete szervez­zük ezt a rendezvényt. Szövetsé­günk egyébként elsősorban ha­gyományőrzéssel foglalkozik, ilyen jellegű demonstrációt még nem késztettünk elő - fogalma­zott fóna Lajos, az egyesület egyik tagja. Másfél óra elteltével és a kül­földiekkel szemben helyt álló magyarságról szóló beszélgeté­sek ellentételezéseként - sokak derültségére - német rendszámú autóján megérkezett Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövet­sége elnöke, valamint a tervezett műsor előadói, akik sebtiben színpadot állítottak a gépkocsi tetejére. Elsőként egy táltos ősi magyar szertartás szerint meg­tisztította a területet, majd a be­szédek következtek, amiből ki­derült: a Szent Korona az égből szállt alá, és hogy az'ország jelen­legi vezetőivel úgy kell elbánni, mint ahogy a régiek a rágcsálók elszaporodásakor cselekedtek: meg kell fogni a vezérpatkány, fel­hasítani a hátát és sóval behinte­ni, majd elengedni, az viszi majd magával a többit. Az ünnepség le­zárásaként a koronaékszert ábrá­zoló fakarókkal jelképesen körbe­kerítették a területet. I.SZ. Szilárd András: Öt év alatt 60- 70 százalékkal csökkent a támogatás értéke Nehéz helyzetben vannak a háziorvosok A Magyar Orvosi Kamara sze­rint az alacsony finanszírozás miatt drámai helyzetben van­nak a háziorvosok. A pénzeket folyósító egészségbiztosító sze­rint nem csökkent a támogatás, sőt a vizitdíj havi 120-150 ezer forint pluszt jelent. A szegedi háziorvosok azt mondják: óriási a reálérték-csökkenés, az alap­ellátást csak a hivatástudatuk és a remény élteti. - Valójában az elmúlt öt évben egy fillérrel sem emelkedett a fi­nanszírozásunk, miközben a költségeink drasztikusan meg­nőttek. Ha becsülnöm kellene, azt mondanám, öt év alatt 60-70 százalékkal csökkent reálérték­ben a támogatásunk - magyaráz­za Szilárd András tápéi házior­vos, a Szegedi Orvosi Kamara el­nöke a kialakult helyzetet. A há­ziorvosok bevétele két alapvető forrásból adódik. Az egyik az úgynevezett fix díj, amiből a mű­ködési költségeiket kellene fe­dezniük, és ami a területi pótlék­kal egészül ki. A másik a kártya­pénznek nevezett támogatás, amit az orvoshoz bejelentkezett páciensi kör nagysága és korösz­szetétele alapján határoznak meg egy pontrendszer segítségé­vel. Szilárd András praxisa megfe­lel az országos átlagnak: 1670 páciensének 20-25 száZeléka hatvan éven felüli, és ugyaneny­nyi a harmincöt évnél fiatalab­bak aránya is. Havonta fix díjból nagyjából 130 ezer, a kártyapénz­ből 520 ezer forint folyik be a kasszába az OEP-től. Ebből az öt év alatt jócskán megemelkedett rezsit, telefon- és útiköltséget, a 2002-ben 50 százalékkal meg­emelkedett közalkalmazotti bé­Szilárd András tápéi háziorvos a vizitdíj nyugtáját mutatja Fotó: Karnok Csaba PONTOK AZ OEP-NEL Az egészségbiztosító az egy háziorvoshoz tartozókat életkoruk szerint pon­tozza, a kártyapénz a pontok után jár. A gyermekorvosnál ötéves korig 4,5 pont, 15 éves korig 2,5 pont, 18 éves korig 1 pont jár éfifnélyenként. A há­ziorvos a 15-35 évesekért 1,35-60 évesekért 1,5, a 60 év felettiekért 2,5 pontot kap. reket nemigen lehet kigazdál­kodni. Asszisztensének még kifi­zeti a bértábla szerint járó bruttó 131 ezer forintos bért és az utána járó terheket, magának viszont már nem képes megadni az elő­írásszerű bruttó 220 ezret. Mint mondja, ő azonban még jó hely­zetben van: egyik kollégája de­cemberben már hitelt vett föl, hogy kifizethesse a kiadásait és a bért, még egy másikuk a családi kasszából intézte ugyanezt. Januártól emellett megszün­tették a háziorvosok ingatlan- és eszköztámogatását, ami 25-25 ezer forint pluszt jelentett, és amiből az elhasználódott eszkö­zök, berendezések cseréjét, mű­ködtetését fedezték. Korábban, aki hitelből rendelőt épített vagy felújította azt, illetve hitelből a munkához szükséges eszközöket vásárolt, szintén számíthatott 25-25 ezer forintnyi támogatás­ra. Ez januártól szintén meg­szűnt. Az a fiatal orvos tehát, aki praxist vásárolt, most pedig hi­telből rendelőt, műszereket vesz, az új szabályozás miatt akár 100 ezer forinttól is eleshet. így meg­lehetősen nehéz ezen a pályán el­indulni. - Egyre kevesebb a háziorvosi rezidens, a megyében három pra­xist évek óta nem tudunk betöl­teni. Egy fiatal kollégám azt mondta, inkább olcsóbban eladja a frissen vett praxisát, és bukik rajta több milliót. Helyette ki­megy külföldre dolgozni és há­rom hónap alatt összeszedi, amit a praxison vesztett. Számára ez GYEREKORVOS SZAZEZERERT - Nem igaz, hogy nem csökkent a finanszírozásunk. Tavaly decem­berben 923, januárban már 840 ezer forintot kaptam az OEP-től. 1300 fős, nagy praxisom van, ami 3900 pontot ér, de csak 3000 pon­tig fizetnek. Okosabb lenne keve­sebb beteget vállalnom, de nem tudom, hogyan küldhetném el azo­kat, akiknek az egyik gyereke már hozzám jár, és most a másikat is ide hozzák - mondta el Kováts Il­dikó szegedi gyermek háziorvos. Miután mindent kifizetett, leg­utóbb százezer forint maradt a kasszájában: ez a bére, amiből el­vileg kétszer ennyit kellene kap­nia. A gyermekorvosok ráadásul csak kivételesen szedhetnek vizit­díjat, a kompenzáció konkrétuma­iról pedig még nem hallott semmit. A gyerekorvos szerint a megoldás az lenne, ha sürgősen az infláció­hoz igazítanák a kártyapénzt, az amortizációs költségekhez támo­gatást kapnának, szolgáltatásukat pedig bevennék az áfakörbe. volt a tanulópénz - vázolt borús jövőképet az utánpótlásról Szi­lárd András. A minisztérium és az OEP sze­rint minden gondra gyógyírt je­lentő vizitdíjról a háziorvos sze­rint egyelőre korai nyilatkozni. Mint mondja, a mentességi kör folyamatos szélesítése nem azt vetíti előre, hogy a kieső forráso­kat és a reálérték-csökkenést ké­pes majd ellensúlyozni ez a bevé­teli forrás. Szilárd András szerint kollégái abban reménykednek, hogy a jelenlegi helyzetnél már csak jobb lehet: ez és a hivatástu­dat az, ami még a pályán tartja őket. T. R. HÍREK MEGINDULT A FELÚJÍTÁS Több mint féléves engedélyeztetési procedúra után hétfőtől megindul a Szegedi Városi Rock Klubnak a jövőben helyet adó Bartók Béla Művelődési Központ pincéjének felújítása. A'munkákhoz a városi önkormányzat hétmilliós forrást ajánlott föl. A renoválás nagyjából két hónapot vesz igénybe, a klub - közel egyéves szünet után - így várhatóan április végén kezdhet működni az új helyen. PANNONHALMI SZEMLE A GRAND CAFÉBAN A Pannonhalmi Főapátság Pannonhalmi Szemle című nívós folyóirata mutatkozik be hétfő este 7-től a szegedi Grand Caféban. A kultúra és a teológia egymástól egyre inkább távolodó világának párbeszédét állítja középpontba az 1993-ban indult negyedéves lap. A bencés hagyományokhoz illően az értékek iránt nyitott és elfogulatlan folyóiratot a szerkesztőség tagjai és szerzői, Sulyok Elemér, Hirka Antal, Tillmann József, Gelencsér Gábor, Schmal Dániel, Varga Mátyás, Maurits Ferenc, Mikola Gyöngyi, Tolnai Ottó és Weiner Sennyei Tibor mutatják be. INFORMÁCIÓS NAP A KAMARÁBAN Aktuális vámszakmai változások és Románia EU-csatlakozása címmel a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a szegedi Euró Info Központ február 28-án ismét megrendezi vámszakmai rendezvényét. Az aktuális jogszabályi változásokon túlmenően a rendezvény keretében szó lesz a Románia uniós csatlakozásával kapcsolatos változásokról is.

Next

/
Thumbnails
Contents