Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-24 / 47. szám

329 A PÉNZ BESZÉL 2007. február 26., hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ UNICEF GYERMEKJOLETRÓL KÉSZÍTETT FELMÉRÉSE A legjobb és a legrosszabb helyzetű ország, valamint hazánk helyezése ANYAGI JÓLÉT EGÉSZSÉG BIZTONSÁG OKTATÁS CSALÁDI, KORTÁRS KAPCSOLAT MAGATARTÁS, KOCKÁZATOK SZUBJEKTÍV JÓLÉT HELYEZÉSEK ÁTLAGA 1. Hollandia 10. 21. 6. 3. 3. 1. 4,2 j 19. Magyarország 20. 17. 13. 6. 18. 13. 14,5 21. Anglia 18. 12. 17. I i 21. 21. 20. 18,2 forrás: UNICEF DM-grafika SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. FEBRUÁR 24. WWW.DELMAGYAR.HU A KISKORÚAK 40 SZÁZALÉKA A LÉTMINIMUM ALATT ÉL - MAGYARORSZÁG A SEREGHAJTÓK KÖZÖTT: 21 KÖZÜL A 19. HELYEN a gyermek óhajai Miként szeretjük a gyermeket? Mennyire tartjuk fontosnak jótétét, segítjük beilleszkedését a családba és a társadalomba, ahova született? E felnőttes kérdéseket feszegeti az UNICEF legújabb jelentése a gyermekek helyzetéről. A 21 fejlett országot rangsoroló elemzés a 19. helyre teszi hazánkat. E témáról mi a gyermekek véleményét, illetve óhajait gyűjtöttük csokorba. A szegedi Gedói Általános Iskola diákjaival, aztán igazgatójával beszélgetve tartunk tükröt - a felnőtteknek. „A fejlettnek nevezett országokat még soha nem riasztották ilyen lelkiismeret-ébresztő módon a gyerekek ügyében" - véli Ferge Zsuzsa az UNICEF-jelentésről. A gyerekek helyzetét bemutató nemzetközi adattár alapján például a szülő-gyerek kapcsolat, a kisgyerekek védőoltásai, a könyv helye az otthonokban mintha rendben lenne. Amiben utolsók vagyunk, az a csecsemőhalandóság, valamint a szülők foglalkoztatottsága, ami minden más A rózsaszínű ruhába öltöztetett „Barbi" ékszerszerű mobiljába beszél, mikor a csillogó autó ülésére csüccsen, hogy anyukája kertvárosi házukig fuvarozza. Utána a szegedi Gedói Általános Iskola kapuján egy nyakigláb, viseltes ruhájú fiú lép ki kenyeret majszolva, a hóna alatt egy régi pöttyös labdával vág neki a közeli panelnegyednek. A két véglet, a pillanatfölvétel is mutatja: a kisded a gyermekáldásban részesülő családok többségében „mindent visz". Ez a figyelmet és az anyagi erőt is jelenti, mert az utód(ok) léte már önmagában meghatározza a család mint társadalmi közösség és gazdasági egység összes jellemzőjét. Szürke élet Soha nem jut el nyaralni a szegény gyerekek négyötöde mutatja a statisztika. - Egy idő után megkapom, amit kérek - mondja Dávid, aki nyaralásként azt a pécsi utat tartja számon, amikor áruszállítással foglalkozó édesapja magával vitte. A többség ennél kevesebbről mesélhet: az általunk kérdezett tizenhat gedóis gyerek közül kilenc a múlt nyáron nem szegénységmutató egyik alapja. De nagyon rossz a helyezésünk az iskolai teljesítmények és a gyerekek otthoni tanulási körülményei esetében. Magas a fiatalkorú terhesség mutatója és a kis súlyú újszülöttek aránya. Nem jók az egészséges táplálkozás és életmód mutatói, sok a csellengő gyerek. A szociológus szerint tartós és régi problémákról van szó, de olyanokról, amelyek nem sorsszerűek: ha a társadalmak úgy akarják, megoldhatók. A pénz a hónap végére elfogy. Ez sok gyerek szomorú tapasztalata A gyermekes családok a többieknél szegényebbek - mondják a szegedi Gedói Általános Iskola diákjai is FOTÓK: SCHMIDT ANDREA pihent együtt, nem utazott el a szüleivel, s csak három járt külföldön - iskolai kiránduláson. Az élet sóját jelentő szabadidős programként Dávid barátaival a számítógépezést, tesóival a közös tévézést és az apjával a városbeli „csavargást" említi. Az egyik névtelenséget kérő lány viszont nem emlékszik semmi olyanra, amit rokoni körben, közös időtöltésként mesélhetne el. A gyermekes családok a többieknél szegényebbek. E megállapítással egyetértenek a szegedi Gedói Altalános Iskola hetedikesei, nyolcadikosai. A tizenhat gyerek közül hat elköltözne Magyarországról, legkésőbb felnőtt korában mondván: „nehéz itt az élet", „minden túl drága". Aztán nyolc nyújtja föl a kezét a kérdést hallva: családja jól él-e. Később kiderül: e kamaszok közül három egyke, öt egy testvérrel büszkélkedhet. - Első a gyerek, még a halmozottan hátrányos helyzetű családokban is - osztja meg velünk tapasztalatát a szegedi Gedói Altalános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója. Dr. Kissné Szamosközi Brigitta a belső arányokról elárulja, hogy 400 diákjuk közül 69 kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ennél több a rászoruló, de az ilyen családfenntartók egy része szégyelli helyzetét, ezért nem igényli az anyagi segítséget. Kontrasztok és kívánságok „A pénz a hónap végére elfogy." „Szinte semmire se futja a főbb kiadásokon kívül." „Akinek nem jut enni és nem tud hol lakni." „Aki nem tud mindent megvenni és sokat spórol" - sorolják a gyerekek, szerintük ki a szegény. Nóra az egyetlen, aki azt is megemlíti, hogy „lelkileg is lehet szegény valaki". O gazdagnak azt tartja, akinek „sok a pénze, van szerető családja". Bicskei Glória a munkahelyet és a meleg étel szükségességét is fontosnak tartja rögzíteni. A „nagy ház, külföldi utazás" , a „pénzszórás" Ádám, a „pocsékolás" Attila, a „luxus" Varga Rita gazdagleltárában szerepel. A nagycsaládban élők aránya 45 százalék a szegénynek számító gyerekek körében. A gedói tizenhat fős csapatában négy gyerek két, egy-egy srác pedig három, illetve négy testvérével osztozik a javakon. Közülük egy sem cigány. Bár az iskolai közösségbe több roma tanuló is beilleszkedett. Az országos statisztika igazolja, hogy a szegénység nem roma kérdés: a létminimum alatt élő gyerekek kétharmada, a legszegényebbek fele nem cigány. Kódolt bajok A gyerek nem tehet arról, hova, milyen körülmények közé születik. Ám számára kódolt a szegénység, ha szülei tanulatlanok, munkanélküliek, esetleg kis faluban élnek, ha romák, vagy ha valamelyik szülő egyedülélőként nevel, esetleg fogyatékossággal bajlódik valaki a családban. A felnőttektől szeretetet várnak a gedóiba járó gyerekek. Meg hogy „oda figyeljenek ránk", „emberszámba vegyenek" - óhajtja Varga Rita. Ehhez Török Misi hozzáteszi: a felnőtt „őszinte és megértő legyen". Dávid „jó nevelést" szeretne kapni és elvárja: a felnőtt társaságában „biztonságban érezhessem magam". Szatmári Mónika viszont több tiszteletet szeretne a gyerekeknek. De Kovács Krisztián szerint „a legfontosabb, hogy a felnőtt elfogadjon olyannak, amilyen vagy?k". Újratermelődik a szegénység. Ennek színtere elsősorban a család. Az induló egyenlőtlenségek megtörésére az iskola hivatott. E célt szolgálja a gedóiban a tanórai differenciált foglalkozás, az egyéni fejlesztés, a korrepetálás, illetve a művészeti iskolai tehetséggondozás, a versenyfelkészítés. A tanulás szinte az egyetlen, a gyerek által is látható kitörési pont. De itt is fontos a családi minta, a biztatás. Három, teljesülésre váró kívánsága között a tizenhat gedói kamasz közül Ádám azt említi, hogy „ne legyen iskola", és csak Bicskei Glória, Dávid emeli ki a továbbtanulást. Viszont teljesíthető célként tíz diák bátran sorolja, mert már tudja: „pszichiáter, állatorvos, rendőr nyomozó, katona, könyvelő, diplomata, tervező, építész, cukrász, orvos - leszek, ha nagy leszek". ÚJSZÁSZI ILONA