Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-24 / 47. szám

329 A PÉNZ BESZÉL 2007. február 26., hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ UNICEF GYERMEKJOLETRÓL KÉSZÍTETT FELMÉRÉSE A legjobb és a legrosszabb helyzetű ország, valamint hazánk helyezése ANYAGI JÓLÉT EGÉSZSÉG BIZTONSÁG OKTATÁS CSALÁDI, KORTÁRS KAPCSOLAT MAGATARTÁS, KOCKÁZATOK SZUBJEKTÍV JÓLÉT HELYEZÉSEK ÁTLAGA 1. Hollandia 10. 21. 6. 3. 3. 1. 4,2 j 19. Magyarország 20. 17. 13. 6. 18. 13. 14,5 21. Anglia 18. 12. 17. I i 21. 21. 20. 18,2 forrás: UNICEF DM-grafika SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. FEBRUÁR 24. WWW.DELMAGYAR.HU A KISKORÚAK 40 SZÁZALÉKA A LÉTMINIMUM ALATT ÉL - MAGYARORSZÁG A SEREGHAJTÓK KÖZÖTT: 21 KÖZÜL A 19. HELYEN a gyermek óhajai Miként szeretjük a gyerme­ket? Mennyire tartjuk fontos­nak jótétét, segítjük beillesz­kedését a családba és a tár­sadalomba, ahova született? E felnőttes kérdéseket feszegeti az UNICEF legújabb jelentése a gyermekek helyzetéről. A 21 fejlett országot rangsoroló elemzés a 19. helyre teszi ha­zánkat. E témáról mi a gyer­mekek véleményét, illetve óhajait gyűjtöttük csokorba. A szegedi Gedói Általános Iskola diákjaival, aztán igazgatójával beszélgetve tartunk tükröt - a felnőtteknek. „A fejlettnek nevezett országokat még soha nem riasztották ilyen lelkiismeret-ébresztő módon a gyerekek ügyében" - véli Ferge Zsuzsa az UNICEF-jelentésről. A gyerekek helyzetét bemutató nemzetközi adattár alapján például a szülő-gyerek kapcsolat, a kisgyerekek védőoltásai, a könyv helye az otthonokban mintha rendben lenne. Amiben utolsók vagyunk, az a csecsemőha­landóság, valamint a szülők foglalkoztatottsága, ami minden más A rózsaszínű ruhába öltözte­tett „Barbi" ékszerszerű mo­biljába beszél, mikor a csillogó autó ülésére csüccsen, hogy anyukája kertvárosi házukig fuvarozza. Utána a szegedi Gedói Általános Iskola kapu­ján egy nyakigláb, viseltes ru­hájú fiú lép ki kenyeret maj­szolva, a hóna alatt egy régi pöttyös labdával vág neki a közeli panelnegyednek. A két véglet, a pillanatfölvétel is mutatja: a kisded a gyermek­áldásban részesülő családok többségében „mindent visz". Ez a figyelmet és az anyagi erőt is jelenti, mert az utód(ok) léte már önmagában meghatározza a család mint társadalmi közösség és gaz­dasági egység összes jellem­zőjét. Szürke élet Soha nem jut el nyaralni a szegény gyerekek négyötöde ­mutatja a statisztika. - Egy idő után megkapom, amit kérek - mondja Dávid, aki nyaralásként azt a pécsi utat tartja számon, amikor áruszállítással foglalkozó édesapja magával vitte. A többség ennél kevesebbről mesélhet: az általunk kérde­zett tizenhat gedóis gyerek kö­zül kilenc a múlt nyáron nem szegénységmutató egyik alapja. De nagyon rossz a helyezésünk az iskolai teljesítmények és a gyerekek otthoni tanulási körülményei esetében. Magas a fiatalkorú terhesség mutatója és a kis súlyú újszülöttek aránya. Nem jók az egészséges táplálkozás és életmód mutatói, sok a csellengő gyerek. A szociológus szerint tartós és régi problémákról van szó, de olyanokról, amelyek nem sorsszerűek: ha a társadalmak úgy akarják, megoldhatók. A pénz a hónap végére elfogy. Ez sok gyerek szomorú tapasztalata A gyermekes családok a többieknél szegényebbek - mondják a szegedi Gedói Általános Iskola diákjai is FOTÓK: SCHMIDT ANDREA pihent együtt, nem utazott el a szüleivel, s csak három járt külföldön - iskolai kirándu­láson. Az élet sóját jelentő sza­badidős programként Dávid barátaival a számítógépezést, tesóival a közös tévézést és az apjával a városbeli „csavar­gást" említi. Az egyik névte­lenséget kérő lány viszont nem emlékszik semmi olyan­ra, amit rokoni körben, közös időtöltésként mesélhetne el. A gyermekes családok a töb­bieknél szegényebbek. E meg­állapítással egyetértenek a szegedi Gedói Altalános Iskola hetedikesei, nyolcadikosai. A tizenhat gyerek közül hat el­költözne Magyarországról, legkésőbb felnőtt korában mondván: „nehéz itt az élet", „minden túl drága". Aztán nyolc nyújtja föl a kezét a kér­dést hallva: családja jól él-e. Később kiderül: e kamaszok közül három egyke, öt egy testvérrel büszkélkedhet. - Első a gyerek, még a hal­mozottan hátrányos helyzetű családokban is - osztja meg velünk tapasztalatát a szegedi Gedói Altalános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója. Dr. Kissné Szamosközi Brigitta a belső arányokról elárulja, hogy 400 diákjuk közül 69 kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ennél több a rá­szoruló, de az ilyen család­fenntartók egy része szégyelli helyzetét, ezért nem igényli az anyagi segítséget. Kontrasztok és kívánságok „A pénz a hónap végére el­fogy." „Szinte semmire se futja a főbb kiadásokon kívül." „Akinek nem jut enni és nem tud hol lakni." „Aki nem tud mindent megvenni és sokat spórol" - sorolják a gyerekek, szerintük ki a szegény. Nóra az egyetlen, aki azt is megemlíti, hogy „lelkileg is lehet szegény valaki". O gazdagnak azt tartja, akinek „sok a pénze, van sze­rető családja". Bicskei Glória a munkahelyet és a meleg étel szükségességét is fontosnak tartja rögzíteni. A „nagy ház, külföldi utazás" , a „pénzszó­rás" Ádám, a „pocsékolás" At­tila, a „luxus" Varga Rita gaz­dagleltárában szerepel. A nagycsaládban élők ará­nya 45 százalék a szegénynek számító gyerekek körében. A gedói tizenhat fős csapatában négy gyerek két, egy-egy srác pedig három, illetve négy test­vérével osztozik a javakon. Kö­zülük egy sem cigány. Bár az iskolai közösségbe több roma tanuló is beilleszkedett. Az or­szágos statisztika igazolja, hogy a szegénység nem roma kérdés: a létminimum alatt élő gyerekek kétharmada, a leg­szegényebbek fele nem ci­gány. Kódolt bajok A gyerek nem tehet arról, hova, milyen körülmények közé születik. Ám számára kódolt a szegénység, ha szü­lei tanulatlanok, munkanél­küliek, esetleg kis faluban él­nek, ha romák, vagy ha vala­melyik szülő egyedülélőként nevel, esetleg fogyatékosság­gal bajlódik valaki a család­ban. A felnőttektől szeretetet várnak a gedóiba járó gyere­kek. Meg hogy „oda figyelje­nek ránk", „emberszámba ve­gyenek" - óhajtja Varga Rita. Ehhez Török Misi hozzáteszi: a felnőtt „őszinte és megértő legyen". Dávid „jó nevelést" szeretne kapni és elvárja: a felnőtt társaságában „bizton­ságban érezhessem magam". Szatmári Mónika viszont több tiszteletet szeretne a gyerekeknek. De Kovács Krisztián szerint „a legfonto­sabb, hogy a felnőtt elfogad­jon olyannak, amilyen va­gy?k". Újratermelődik a szegény­ség. Ennek színtere elsősor­ban a család. Az induló egyen­lőtlenségek megtörésére az is­kola hivatott. E célt szolgálja a gedóiban a tanórai differen­ciált foglalkozás, az egyéni fej­lesztés, a korrepetálás, illetve a művészeti iskolai tehetség­gondozás, a versenyfelkészí­tés. A tanulás szinte az egyet­len, a gyerek által is látható kitörési pont. De itt is fontos a családi minta, a biztatás. Három, teljesülésre váró kí­vánsága között a tizenhat ge­dói kamasz közül Ádám azt említi, hogy „ne legyen iskola", és csak Bicskei Glória, Dávid emeli ki a továbbtanulást. Vi­szont teljesíthető célként tíz diák bátran sorolja, mert már tudja: „pszichiáter, állatorvos, rendőr nyomozó, katona, könyvelő, diplomata, tervező, építész, cukrász, orvos - le­szek, ha nagy leszek". ÚJSZÁSZI ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents