Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-22 / 45. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2007. FEBRUÁR 22. Többen halnak, mint ahányan születnek, de a migráció is csökken Harc a hazai és külföldi betelepülőkért Megyénkben közel kétezerrel, Magyarországon mintegy 40 ezerrel többen halnak meg, mint ahányan születnek egy esztendőben. Bár a népességfogyás mértéke Csongrád megyében is csökkent - a 2004-es 2039-ről a 2005-ös 1912-re -, az egyenleget sem a belföldi, sem a külföldről bevándorlók nem változtatják pozitív előjelűvé. Csongrád megye lakossága 1980 óta csökken. Az utóbbi időszakban évről évre egy-egy közepes község népességszámánál vagyunk kevesebben. Többen Italnak, mint ahányan születnek, vagyis a természetes szaporodás helyett fogyást jelent a Csongrád megyei települések zömét jellemző kisebb-nagyobb negatív szám (Árpádhalom: -1, Szeged: -290). E demográfiai számsorból pozitív előjelével 2005-ben csak Dornaszék (4), Algyő és Deszk (2-2), illetve Forráskút (1) lógott ki. -Telekalakítással, bölcsőde- és fürdőépítéssel is igyekszünk az itt élők komfortérzetét növelni mondja Piri József, Algyő polgármestere. Ennek ellenére a két nagyváros vonzásában élő nagyközségben két éve -48 volt a belföldi vándorlási különbözet. Ugyanis nemcsak az újszülöttek és az elhunytak száma, hanem az el és oda költözök aránya, a migráció is módosítja egy-egy település lakosságszámát. E belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra számítva ugyancsak negatív szám Csongrád megyében (-0,2), NEPESSEGMOZGAS CSONGRÁD MEGYÉBEN 2002 2003 2005 Lakónépesség /fö 726.817 425.785 423.585 Természetes szaporodás, illetve fogyás /fö -2.036 -1.940 -1.912 Belföldi oda-es elvándorlás kúlönbözet/fö 137 249 -93 Nemzetközi oda- és elvándorlás kűlönbözete/fö 572 659 741 Mórahalom figyel a testvéreire is Fotó: Schmidt Andrea Forrás: KSH Csongrád Megye s települései nagy részében. Kivételt a városok közül Szeged (0,9) és Mórahalom (12,7), illetve a községek közül néhány 2-3 ezer lélekszámú jelent. így például Derekegyház, ahol a polgármester, Szabó István szerint a munkahelyekben bővelkedő Szentes közelségének, illetve a falu közművesített ségének, alacsony ingatlanárainak köszönhetik, hogy 2005-ben 29-cel többen lettek. - Egymás rovására tudják elszippantani a lakosokat a településekvéli Zsótér István. Mindszent polgármestere szerint kisvárosa számára hátrányos, hogy nem hátrányos térségbe tartozik, ugyanis jóval kevesebb a pályázati, így munkahelyteremtő lehetőségük. Márpedig munkahely és középiskola nélkül nem elég vonzerőnek a Tisza-part szépsége, vagy az itteni alacsony ingatlanár A belföldi vándorlási különbözet alapján a városok közül a legrosszabb (ezer lakosra -6,2) mutatóval rendelkeDM-grafika ző Mindszent számára kitörési pontot is nehéz találni, hiszen az önkormányzat évi 1,2 milliárdos költségvetésének nagy részét elviszi az intézmények fenntartása, s fejlesztésre csupán ötvenmillió forintja marad. De hasonló gondokkal küzd sok község, így például Királyhegyes is. A polgármester, Horváth Lajos úgy véli: a mostani kormány döntése miatt kell megszüntetniük az iskolában a felső tagozatot, társulásban működtetni az óvodát. Azt gondolja, hogy több gyermek csak olyan országban születik, ahol biztonságban érzik magukat az emberek. Szegedről Domaszékre költözött a múlt év májusában Papp László. A gépkocsivezetőt és családját az egészségesebb életmód folytatásának reménye vitte az amúgy is pozitív (40) bevándorlási különbözetű községbe. Úgy tervezik, hogy 12 ezer négyzetméteres mini farmjukon megtermelik a konyhaasztalukra valót, de arra is készek, hogy például állatsimogató kialakításával, házias ételek kínálatával, vagyis falusi turizmussal foglalkozva a maguk munkahelyét is megteremtenék. - Áttörte a Szeged körüli első agglomerációs gyűrűt Mórahalom - mondja Nógrádi Zoltán polgármester. Ugyanis Szegedről legalább annyian telepednek le a legpozitívabb (ezer lakosra 12,7) belföldi vándorlási különbözetű városkába, mint a homokháti községekből. Ez szerinte az 1995 óta tartó tudatos várospolitika eredménye. Az akkor folyamatosan csökkenő lélekszámú városka önkormányzata az ipari parkkal munkahelyet; a fürdő- és iskolafejlesztéssel az életminőséget javította. így, illetve a 3-4 évente kialakított 150 új telekkel érte el a migrációs többletet. Újfajta verseny alakult ki a települések között a betelepülőkért ismeri el Nógrádi. - De ez nem oldja meg a valós problémát: Magyarországon évek óta jóval többen halnak meg, mint ahányan születnek. E rossz trenden csak az állam tudatos népességpolitikájával lehetne változtatni. ÚJSZÁSZI ILONA NEMZETKÖZI VÁNOORIAS | A határ menti Csongrád megye demográfiai helyzetét javíthatnák a külföldről betelepülök. De térségünkben e szám Is csökken: 2004-ben 1110, két éve pedig 741 volt a nemzetközi vándorlási különbözet. MEGYEJÁRÓ A Délmagyarország és a Délvilág házhoz jön! Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással megkezdtük 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek -során szűkebb pátriánk valamennyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltatlanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. A Sarlós Isten hazájában a jövőt tervezik Milliárdot költenek a kastélyra DM-grafika Első állomás: Szegvár Mcgyejárő kőrútunk első állomása Szegvár volt. Stábunk kedden este a művelődési házban várta közönségtalálkozóra a helybelieket. lőttek is szép számmal, amiből egy igen jő hangulatú beszélgetés kerekedett, a végén sorsolással, játékkal, sok-sok nyereménnyel. MUNKATÁRSUNKTÓL Megyejáró sorozatunk első állomásán, Szegváron miután Lukács Istvánné önkormányzati képviselő köszöntötte a Délmagyarország és a Délvilág csapatát, majd Órfi Ferenc főszerkesztő-helyettes beszélt a lapok formai és tartalmi változásairól, s képes bemutatót tartott azokról a nyereményakciókról, ajándékkoncertekről, kedvezményekről, melyekkel a szórakozás mellett az előfizetés ára is megtakaríthatja az olvasó. A találkozóra eljöttek azok is, akik az elmúlt esztendőben nagyot nyertek a Délvilággal. A jelenlévők aktivitását jelzi, hogy közel húszan mondták el véleményüket, javaslataikat, ötleteiket az újsággal kapcsolatban. A kérdésekre, észrevételekre V. Fekete Sándor főszerkesztő-helyettes, Bakos András, a Délvilág rovatvezetője és Blahó Gabriella újságíró válaszolt. A jelenlévők megegyeztek abban: aki a Délmagyarországot és Délvilágot olvassa, képben van mi történik Csongrád megyében. A szegváriakat minden érdekelte a Délmagyarországai és a Délvilággal kapcsolatban Fótó: Tésik Attila A szegvári kastély felújítására 1,2 milliárd forintot költhet a Műemlékek Állami Gondnoksága.'Az ötezres lélekszámú településen üdvözlik a kormány döntését. A település központjában lévő volt vármegyeház most is a közösségi élet központja. Kellemes nyári délutánokon a falu apraja-nagyja a kastély udvarán, a Kurca-parton, a közvetlen közelben lévő piacon tölti idejét. A szegváriak egyik legkedveltebb tartózkodási helye a patinás épület, ahol ma is rendszeresen szerveznek kiállításokat, művészeti találkozókat. A közösségi élet vonzó központjává lett a vármegyeház, mióta a műemléki hivatalnál úgy döntöttek: kinyitják a kaput. A szegváriak üdvözlik a kormány döntését, amely szerint az országbemutató program keretében 1,2 milliárd forintért megújulhat az épület. A kastélyban állandó kiállítások, valamint konferenciák és kulturális rendezvények lesznek. A Fiatal Gazdák Országos Szövetségének régiós alközpontjává szeretné tenni a helyet Gémes László, a szervezet alelnöke. A polgármester szerint az alsó épületekben apartmanokat kellene kialakítani a turizmus fejlesztése érdekében. A kastély környékén a régi várfalat mementóként igyekeznek megőrizni, a csatorna mindkét partját rendbe hozták, a polgármester által megálmodott sétány kialakításában a horgászok is segítettek. Tavasszal teszik ki a kandelábereket: esténként hangulatos lesz a Kurca-part. A régészek előtt Szegvár becses hely, hiszen a mai Puskin-Tej Kft. istállói alatt találták meg a világhírű Sarlós Istent, amelynek értéke felbecsülhetetlen. A hétezer éves újkőkori leletet a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban őrzik. A falu vizeiről is híres, hiszen számtalan horgászhellyel büszkélkedhet. A Tisza, a Kurca, a Kórógy-ér és a Kórógy-tó mellett Gémes László polgármester üdvözli a kormány döntését: állami költségvetésből újul meg a volt vármegyeház Fotó: Tésik Attila GRECSO KRISZTIÁN, KULBERT GYÖRGY Szegvár két nagyszerű alkotóval is büszkélkedhet a világ előtt. Grecsó Krisztián művel nem csupán magyar, de más nyelven is olvashatók. A író Szegvárról szóló Pletykaanyu című munkájával vált híressé. A Vízjelek a honvágyról, az Angyalkacsinálás szerzője már számos elismerést szerzett: Déry Tibor-, Bródy Sándor-, Faludy- és József Attila-díjas író. Kulbert György faszobrász organikus életerőt sugárzó, ősi jelekkel felépített művei tizenegy kiállítást értek meg itthon és külföldön. A művész legnívósabb alkotásai közé tartozik az Üzenet, az Idősík és a Hatástorzulás tükre című szobor. Tóth Attila művészeti író szerint az alkotó életének idejét és hatását jellemezve Kulbert-korszakról kell beszélni. A faszobrász hálát ad Istennek, amiért Szegváron nőtt fel. a Lándor-tó is várja a vadregényes kalandra éhes kirándulókat. A szegváriak elsősorban mezőgazdaságból élnek, vagy éppen munkaidő után foglalkoznak növénytermesztéssel - a kertészkedés minden családnál egész éves elfoglaltság. Talán ezért is látni nyáron és tavasszal annyi virágot az utcákon. A helyi önkormányzat évente mindössze 600 millió forintból gazdálkodik, az ötezres lélekszámú településen ezért az öntevékeny csoportok segítségét örömmel fogadják a falu fejlődése érdekében. Szegvár a régióban példa értékű ebből a szempontból, a közösségfejlesztők egyesületének köszönhetően több kezdeményezés vált valóra az utóbbi időben: színjátszó kör alakult, egy. stáb foglalkozik televíziózással, és sokan vesznek részt a környezetvédelemben. A falu vonzásában a kultúra játssza a legnagyobb szerepet. BLAHÓ GABRIELLA