Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-17 / 41. szám

SZOMBAT, 2007. FEBRUÁR 17. • MEGYEI TÜKÖR7 Vizitdíjat neki! Veretes idiótaság jelei tünedeznek föl mostani írásomban, de ezért még ne tolják félre az újságot. Én raktam bele mindet, kristálytiszta elmével. És ne is mondja senki, hogy ennyi ésszel miniszter is lehetnék, nekem a tanácsadók névtelensége is megfizethetetlen magasság. Olvastam annakidején és tulajdon fülemmel hallottam is, hogy az orvoslási vizitdíjak bevezetését a hálapénzek visszaszorítása indokolja. Utána még más magyarázatok is születtek, de bennem ez ragadt meg legjobban. Ekkora töltettel interkontinentális rakétákat lehetne indítani. Remélem, exportáljuk majd az uniós országokba, ahogy legutóbb a madárinfluenza vírusának angliai föltünedezését is Lapistóra hárították. Igaz, mi az influenza elleni vakcinát akartuk exportálni, de most nem erről beszélünk. A miniszteri logika mögött az a népi fölismerés húzódott meg, hogy kutyaharapást szőrivel kell gyógyítani. Régtől fogva bolyongott már illetékességi fejekben a paraszolvencia visszaszorításának kóbor gondolata, de belevágni senki nem mert. Mindenáron fizetni akarsz orvosodnak ? Ne keresd a fehér borítékot, a befogadó oldalzsebeket se, csak perkáld le a háromszáz forintokat, és hálád mirigyeit máris kiürítetted. Harsog ellene az ország, ezért állok elő korszakos ötletemmel. Nagy nekifutás lesz, hosszas előkészítést igényel, de aki nem pusztul bele a mérhetetlen ágyszámcsökkentésekbe, meg a háziorvosok járványos látogatásába, túléh ezt is. A kutyaharapást szaporítanám, és a szőrivel gyógyítanám. Gond nálunk például az iszákosság. Azért, mert még mindig nincsen iszákosságügyi miniszterünk. Mert ha lenne, akkor bevezetné a kocsmahivatalokban is a vizitdíjat. Vedelni akarod a műtrágyán pancsolt borokat? ide a vizitdíjat! Bele az automatába! Hajléktalanok áradata is ellepi tavasz nyílásával az országot, ide is kellene egy miniszter. Ő is kivetné a padokra meg a köpködőkre a vizitdíjat. Vigyázz, Malvin, jön a kanyar! - kiált rám a szomszéd. Az új minisztereknek új bársonyszékek is kellenének a Parlamentben. Konok következetességgel kitartok elméletem mellett, ahogy példaadó gazdám is kitart, és azt felelem erre, egy szállal se gyarapítanám a bársonyszékeket. Inkább timsóznám. Bizonyos kulcsszámok fölött bevezetném a sámhrendszert. Kezükben hoznák a sámlijukat, és azon ücsöröghetnének akár naphosszat is. A sárrdik árát is a vizitdíjakból fedezném. Rendnek muszáj lenni. Ne csak a pénzbeszedő automaták gyártói nyerjenek a bolton. A vasúti szárnyvonalak megszüntetését is sámlis miniszterre bíznám. Aki vasúti szárnyakon akar utazni, fizessen vizitdíjat. Előtte persze fölvenném várólistára. Akinek nagyon-nagyon kell utaznia, az várni is tanuljon meg. írja be nyugodtan korommal a kéménybe, hogy majd három év, két hónap és hét nap múlva elpöfög arra egy kézihajtány, és fölveszi. Az oktatási és munkaügyi főhivatalokat is besámliznám természetesen. Mestert akarsz nevelni az állam pénzén a fiadból? Ide rakd a vizitdíjat! Egyetemre akarod bejuttatni? Számolj el háromszázig! Fölvonulási, tüntetési, szónoklattani sámlikat is szerveznék. Minek ide vaskerítés, uraim! Dupla vagy tripla vizitdíjat a Kossuth térre! Tízszereset a televízió megrohamozására! Tudom, ágaskodnak már az örök ellenlábasok, de én már a falvédőn megtanultam, hogy „Kútágasra szállott a sas, engem babám ne csalogass(ál)!" És ha kiderül, hogy az egyenvizitdíj öregátkosbéli őskövület? A legkeményebb dió. Popuhsta ösduma. Távlatügyi sámlit is szerveznék: a haladás a differenciálásban van. A statisztika igazolja, a megátalkodott legszegényebbek veszik igénybe legtöbbször ezt meg ezt. Ok fizessenek többet! H. D. Öltönyösök földön, vízen és levegőben Menedzserek extrém sportja Búvárruhában és öltönyben ugyanaz a férfi: Bihari Miklós sportos alkat Fotó: Frank Yvette Az üzleti szféra sikeres menedzserei sem kötnek mindennap nyakkendőt. Két tárgyalás között szívesen hódolnak a menedzsersportoknak: a fallabdának, a bowlingnak vagy éppen a fitnesznek. A hosszú hétvégeken sem csomagolják a bőröndjükbe az öltönyüket vagy a kosztümjüket: búvárkodáshoz, hegymászáshoz, vadvízi evezéshez a sportruházat is megteszi. Az egyik szegedi lízingcég marketingvezetője, Bihari Miklós igazán sportos alkat. A hétköznapokban mindig elegáns férfin látszik, gyakori vendége a konditermeknek. A sikeres menedzser mégsem csak a súlyzózásnak köszönheti alakját: akár a maratoni távot is képes lefutni. - Idáig hat alkalommal teljesítettem a 42 kilométert. Pusztamérgesen ultramaratoni, 75 kilométeres szakaszt is legyűrtem. A legnagyobb kihívás mégis az a 12 órás futóverseny volt, ahol 105 kilométert trappoltam fél nap alatt - mondta el a 32 éves topmenedzser. Miklósnak a víz sem idegen közeg. Ha teheti, évente kétszer is befizet vadvízi evezésre. - Szlovéniában a Szocsa folyón szoktunk leereszkedni két-, három- és hatfős hajókkal. Igazi adrenalintúra ez, hiszen nem hagyjuk ki azt sem, hogy hat-nyolc méter magas sziklákról vessük alá magunkat a kisebb vízesésekbe - mesélt a menedzser a kalandjairól. A túra canyoninggal zárul, amikor is hajó nélkül, védősapkával gázolnak a vízbe, és mint a vízi vidámparkban csúszdáznak a sebes folyású patakban. Miklós 2004-ben egy búvártanfolyamot is elvégzett az Adrián és azóta egyetlen évet sem hagyna ki, hogy lemerüljön valamelyik tengerbe. - Az első igazi búvárélményem a Vörös-tengerhez kötődik, ahol népes korall-ligetek és Benetton színvilágban pompázó szürreális élővilág fogadott bennünket. A Nappal együtt keltünk és négyszer-ötször, még éjszaka is alámerültünk. A hajnalban portyázó ragadozóhalak vadászata legalább annyira érdekes volt, mint az, hogy az éjszakai rnerüléseknél a kezünkbe vehettük a szunyókáló kopoltyúsokat. Miklós azóta az Indiai-óceánra is eljutott: a Maldív-szigeteknél búvárkodott. Itt az erős sodrás miatt képtelenek voltak uralni a testüket. Úgy érezték magukat, mintha mosógépben ülnének: le-fel bukfenceztek a mélyben, miközben az élőlények körülöttük cikáztak. Egy huszonöt fős szirti cápa rajjal is találkoztak. A nagy ámuldozás közepette egy jókora darab, majd egy mázsás Napóleon-hal is a békaemberek közé vegyült. Negroid-szerű, duzzadt ajkaival együtt bámulta velük a cápák elegáns táncát. Egy másik szegedi menedzser, Oleárnyik Kata a csúcsok szerelmese. A Démász személyzetfejlesztési tanácsadója a kétezer méter feletti Magas-Tátrában szeretett a hegyekbe. Sziklamászó- és alpesi tanfolyamot végzett, így ma már maga is vezet csoportokat Ausztriába. Kétszer a Mount Everestnél is járt. Az első túra alkalmával egy barátjával kettesben vágtak neki a nepáli kalandnak. Sem teherhordozókat, sem pedig hegyi vezetőket, serpákat nem fogadtak. Maguk cipelték a majd 20 kilogrammos málháikat. Katmanduból a 2800 méteren fekvő Luklába repülőgéppel jutottak fel. Innen indult gyalogtúrájuk a serpák fővárosába, Namce-Bazarba. - 3400 méteren még e-maileztünk haza. Az Alpokban ilyen magasságban már csak gleccserek vannak. Egy kis menedékházban húzódtunk meg, ahol helyi ételeket fogyasztottunk - mesélte a kalandvágyó hölgy. Végül függőhidakon 5630 méterig jutottak. HORVÁTH LEVENTE PLASZTIKAI SEBESZ A LEVEGŐ URA Az orvosok körében is kedveltek az extrém sportok: az Ismert szegedi plasztikai sebész, Bajusz Huba évtizedek óta repül. Motoros sárkánnyal és ultrakönnyű repülővel hódította meg a levegőt A nemzeti sárkányrepülő-válogatott tagjaként 1996-ban csapatban világbajnokságot is nyert. A sebész zömében Magyarországon hódol a szenvedélyének, de jó időjárás mellett a környező országokba is eljár szlovéniai gyártmányú, ultrakönnyű repülőjével. A LEFOLYÁSI TÉNYEZŐ Drága mérőberendezés helyett a szegedi vízmű egy képlettel számítja ki, mennyi eső és hó hullik egy-egy vállalkozás területére. A kalkuláció alapja az Ingatlan területe, de annak is csak azok a részei, ahonnan a városi vezetékbe folyik a csapadék. Felhasználják még száz év átlagos szegedi csapadékmennyiségét, a képlet bonyolultabb része pedig az úgynevezett „lefolyást tényező". Ez azt jelöli, hogy más-más mennyiségű víz folyik le az aszfaltról, a tetőről, vagy éppen a gyepről. A hőszolgáltató még kalkulál, a Cserepes sori piac ellenáll Esőadóhoz segítség a vízműtől vagy a fősámántól Bikádi: Ennyi eső sem fog esni a piacon Fotók: Frank Yvette Csapadékdíjat fizet januártól a vízműnek minden szegedi vállalkozás, amelynek a területéről nem „szelektív" csatorna vezeti el a szennyvizet és az esőlét. )anuár végéig feleannyian töltötték ki a kalkulációhoz való adatlapokat, mint amennyi vállalkozásnak ezeket kiküldték. Az önkormányzati cégek is különféleképpen reagáltak. Januártól a szegedi körtöltésen belül működő, úgy nevezett egyesített rendszerű csatornára kötött cégek, intézmények csapadékvíz-elvezetési díjat kötelesek fizetni. A díjat a vízszolgáltató nem most találta ki, hiszen tíz éve minden olyan új ingatlannak számlázza a csatorna- és a vízszámlája mellé, ahonnan a szennyvizet és a csapadékvizet egy csatornán vezeti el. A csapadékdíjat - új keletű gúnynevén esőadót - eddig mindössze száz szegedi vállalkozástól szedték. Két éve viszont az önkormányzat úgy döntött, hogy a régebbi ingatlanok tulajdonosai is fizessenek. A vízmű 625 szegedi vállalkozásnak postázott ki adatlapot, hogy számítsák ki a csatornába csatlakoztatott tetők, udvarok, zöldterületek méretét. Január végéig kellett „vallani". A Szegedi Vízmű Zrt. tájékoztatása szerint viszonylag kevesen, 320-an küldték vissza a papírokat, és azok is elég hiányosak. Bóka József, a társaság értékesítési osztályvezetője elmondta, egyelőre türelemmel várnak. Ha kell, ki is mennek, felmérnek, kitölteni is segítenek. Senki nem kerülheti el a csapadékdíjat, mert annak is számlázzák, aki nem küld be méreteket a vízmű saját adatbázisa alapján. Megkérdeztünk többségében önkormányzati tulajdonú cégeket, „vallottak-e már esőadót". Básthy Gábortól, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a vízmű segítségével még egyeztetik a területeiket. Náluk huszonhárom fűtőművet és két telephelyet kell lemérni. A Cserepes Sori Piac Kft. ügyvezetője, Bikádi János sem adott még be összesítést, nem ért egyet az új fizetnivalóval. Ehelyett két levelet írt: egyet a vízműnek, amiben kijavítja többek között a nyilvántartásukat: rosszul tudják a piac címét. A másikat nyílt levélként lapunk Postabontás rovatában tette közzé. Az igazgató az abban közölt markáns elutasító véleményét fenntartja. Az „esőadó kommandónak" címezve pikírten úgy fogalmaz, hogy a Cserepes soron a jövőben nem fog esni az eső. Ennek érdekében felvette a kapcsolatot egy ukrán parafenoménból, filippínó csodadoktorból, szingaléz halottlátóból és mátészalkai kártyavetőből álló ködevő betéti társasággal. Ezenkívül biztos, ami biztos, új munkahelyet teremtve, felvett egy több évtizedes gyakorlattal rendelkező fösámánt is, meteorológiai projektmenedzser státusra. D.T. A Cserepes soron esőadó ellen „ködevő brigádot" alkalmaznának Foto: Frank Yvetu