Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-13 / 37. szám

SZERDA, 2007. FEBRUÁR 14. • AKTUÁLIS* 3 Holland Germany QH5N1 confirmed Slovakia Hungary KECSKEMET Magyarországra is érkezett húskészítmény arról az angol telepről, ahol 160 ezer pulykát vágtak le madárinfluenza miatt - közölte a magyar állat-egészségügyi hivatal. Az angol hatóságok szerint viszont a vírus tőlünk ke­rült a szigetországba. A Csongrád megyei fő­állatorvos lapunknak nyilatkozva kijelentet­te: a Szentes környéki telepekről nem szállí­tottak szárnyast Nagy-Britanniába, de még a Sá-Ga magyar vágóhídjára sem, az angol-ma­gyar vita hátterében gazdasági érdekek áll­nak. A brit lapok szerint többféle úton is eljutha­tott a madárinfluenza Magyarországról Nagy-Britanniába. A szigetországban elter­jedt nézet szerint a szárnyas-mágnás, Ber­nard Matthew magyarországi érdekeltségei révén került a betegség a csatornán túlra. Az üzletember a Sá-Ga Foods egyik tulajdonosa, a sárvári üzembe pedig magyarországi te­nyésztők szállítanak szárnyasokat. Egy másik verzió szerint Magyarországról érkezett vad­madarak vitték el a betegséget Suffolkba. Mi­közben a brit gazdaszövetség az importszabá­lyozás teljes felülvizsgálatát követelte, a ma­gyar főállatorvos helyettese nyilatkozott az egyik angol országos tévécsatornának. Bognár Lajos elmondta, hogy a madárinfluenzával sújtott brit védelmi zónából hat kamion érke­zett Magyarországra a múlt héten - pedig Ber­nard Matthew korábban azt mondta, felfüg­geszti a szállítást angliai és magyarországi te­lepei között. Az angol élelmezésügyi minisz­tériumnál a hét elején a legvalószínűbbnek még a magyar kapcsolatot látták a fertőzés magyarázataként, néhány nap múlva azon­ban a tárca vezetője kijelentette: semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy a magyaror­szági madárinfluenza góca körüli zárt övezet­ből Nagy-Britanniába, vagy bármely más or­szágba szállítottak volna baromfihúst. Korábban arról cikkeztek több sajtóorgá­numban, hogy a Szentes környéki libatelepek­ről érkezett a fertőzés a pulykanevelő Suffolkba - holott sem a lapistói, sem az ördöngösi te­nyésztő nem állt kapcsolatban a Sá-Gával, így közvetve sem terjeszthette a fertőzést. Szigeti EU: CSAK HASONLÍT - Hiába nagyon hasonló a nagy-britanniai és a ma­gyarországi madárinfluenza-vírus, ez nem feltét­lenül jelenti azt. hogy kapcsolat lehet a két eset között - közölte tegnap Brüsszelben az egész­ségügyi kérdésekért felelős Markosz Kiprianu biztos szóvivője, Philip Tod. Azt mondta, hasonló vírustörzseket találtak korábban Európában má­sutt is. Sándor Csongrád megyei főállatorvos lapunk­nak elmondta: a lapistói telepen tenyésztették a libákat, és egyáltalán nem szállították azokat sehová. Az ördöngösi telep tulajdonosának a Hungerittel volt szerződése, amíg az állo­mányt meg nem semmisítették. A góc körül 2800 mintát vettek az állat-egészségügyi ható­ság munkatársai az uniós szabályok szerint előírt körzetben, és újabb megbetegedést nem találtak. Biztos benne, hogy sikerült megállíta­ni a betegség továbbterjedését. A madárinflu­enzának sem a legrövidebb, sem a leghosszabb lappangási idejét számolva sem terjedhetett át Szentesről a csatornán túlra. Azért sem tartja valószínűnek, hogy a Sá-Ga szállítói fertőzték volna meg az angol telepet, mert a Dunántúlon ma sincs madárinfluenza. B. G. Ml VAN A HÁTTÉRBEN? A Csongrád megyei főállatorvos véleménye szerint az angol-magyar vita hátterében gaz­dasági érdek áll. A magyar agrártárcánál azt tervezik, hogy novemberig visszamenőleg összegyűjtik a két ország közötti baromfifor­galom teljes dokumentációját, és átadják Brüsszelben az unió bizottságának. Ezzel a grafikával mutatta be a lap a madárinfluenza Angliába kerülésének az útját United Kingdom [EJ End of January: Partly­processed turkeys sent by torry írom Hungary to the plánt in Holton, Suffolk. It is feared meat was infected n Turkeys transported írom Bemard Matthews­France cwned farm near Sarvar to slaughterhouse in Kecskemet There a re fears abattoir was used by goose farmer in Szentes, causing cross-infection 200 miles Q January: H5N1 v outbreak. Somé 13,000 -geesedestroyetí van a fertőzött farmoktól". Ezért a brit szakértők most azt próbálják kideríteni, hogy a kecskeméti vágóhíd vajon foga­dott-e libákat a szentesi farmok­ról, és azokból a pulykákból, amelyeket az Egyesült Király­ságba exportáltak. A Daily Mail úgy tudja, hogy több teherautó­nyi pulykát exportáltak közvet­lenül Kecskemétről Bemard Matthew megrendelésére. A magyar főállatorvos, Süth Mik­lós a brit napilapnak elmondta: az elmúlt évben 290 tonna puly­kamellet exportáltak Kecske­métről Nagy-Britanniába. Fogás FEKETE KLÁRA Fogást talált a Mars téri rekonstrukción egy kereskedő, emiatt az átalakítás csúszik. Vagy ő és ügyvédje volt nagyon ügyes, vagy a város bénázott, ez nézőpont kérdése. Csak az a biztos, hogy nem ő az első, aki megakasztja a piac lassan generációk óta húzódó át­építését: sokan dolgoztak szívósan és kitartóan azért, hogy a Mars tér - miközben hidak, autópályák, hipermarketek, plázák, lakó­parkok, szállodák épültek - egy bódéváros maradjon Szeged szí­vében. Még javában Marx térnek hívták a piacot, amikor már megszü­lettek az első tervek az átalakításra, persze megosztva az érdekelt feleket. A rendszerváltás után a mindenkori városvezetés a Mars téren is váltani szeretett volna, ezért megrendelte az első terve­ket. Mire azonban egy-egy koncepció megszületett, addigra ré­mesen közeledni kezdtek a választások, így a város gyomrában minden maradhatott a régiben. A legerőteljesebb változtatási szándék Bartha László polgár­mesterségére esett, akkor készült el az úgynevezett kétszintes pi­ac terve, amely a bennfentesek szerint sosem volt igazi két szint, csak galéria, meg átjáró folyosó a közben szintén megszépülést tervező Volán pályaudvarra. A kereskedőknek az ötlet nem tet­szett, a tagadásban egymásra találtak az akkori ellenzékkel, mel­lesleg a mostani városvezetés mögött álló pártokkal. Amely vá­rosvezetés aztán négy évvel ezelőtt úgy döntött: lesz, ami lesz, nekiveselkedik a rekonstrukciónak. És amire senki sem számí­tott, Botkáék a Mars téren minden tiltakozás ellenére bontani és építkezni kezdtek. A tiltakozás most már a bíróságon folytatódik, a felek keresik a fogást egymáson, miközben telnek a hónapok és áll az építkezés. A tiltakozók azonban lassan magukra maradnak. Míg ugyanis ko­rábban a Mars téri kereskedők a szegediek teljes támogatását él­vezték a mindenkori hatalommal szemben, mostanra azt mond­ják az emberek: tudom, a kereskedő kockázatot vállal azzal, hogy magas bérleti díjat fizet új üzletében. De ki nem kockáztat a saját szakmájában, vállalkozásában, vesz fel hitelt azért, hogy a csa­ládja boldoguljon 1 Jármű és légi mentés még nincs Jöhet a helikopter Nyolcéves előkészítés után elkészült a szegcdi új klinika be­tonozott helikopterleszállója - bár légi jármű még nem szállt le oda. A régióban két és fél éve leállt légi mentés hamarosan újraindulhat, a szaktárca döntése szerint - bár a traumatológiai központ Szegeden van - szentesi központtal. Madárínfluenza-ügyben az unióhoz fordul a hazai állat-egészségügyi hivatal Angol-magyar tollaslabda A pusztítás lapistói pillanatai. A két Szentes környéki telepről nem vittek baromfit Angliába - de még a Sá-Gához sem Fotó: Tésik Attila Elkészült és már a műszaki át­adáson is túl van a szegedi új kli­nika melletti helikopterleszálló, ahol az előírásoknak megfelelő­en tudja fogadni az intézmény az azonnali ellátást igénylő, távo­labbról érkező sérülteket. A heli­port alapfeltétel minden sürgős­ségi betegellátással foglalkozó in­tézménynél, a szegedi leszálló­hely kialakítását nyolc éve szer­vezik. A szegedi orvoscentrum minisztériumi forrásból mintegy 6,4 millió forintot kapott a beru­házáshoz, amit további 1,3 mil­lióval egészített ki. Mint Simortka János Aurél, a traumatológiai klinika vezetője elmondta, a betonozott leszálló­hely kialakításához a klinikai par­kolórészen tereprendezést végez­tek, a biztonságos le- és felszállás érdekében fákat vágtak ki, a par­kolót pedig távolabb költöztették. A leszállóhely csupán pár méterre van a klinikától, így a landolás után percek alatt a megfelelő helyre kerülhet és a szükséges el­látásban részesülhet a beteg. Bár a leszállóhely elkészült, he­likopter egyelőre még nem lan­dolt rajta. A légi mentés két és fél éve állt le a dél-alföldi régióban, miután az egészségbiztosító nem finanszírozta tovább a járműve­ket addig üzemeletető Mentés a Jövőért Alapítvány működési költségeit. Akkor arra hivatkoz­tak: az Országos Mentőszolgálat |OMSZ) látja el a légi mentést minden régióban - itt is ók ve­szik át ezt a feladatot. Az OMSZ viszont azóta sem működtet a ré­gióban mentőhelikoptert, így a sérültek mentökocsiban, köz­úton, ötször-tízszer lassabban jutnak el az ellátó intézmények­be - köztük a szegedi klinikára. Információink szerint a tárca most lízingszerződést készít elő modern helikopterek beszerzésé­re, így a dél-alföldi térségbe az Ausztriában már bevált modern, a korábbinál erősebb, jobb és hal­kabb gép érkezik hamarosan. T.R. SZENTESI BÁZIS A napokban arról döntött a szak­tárca, hogy a dél-alföldi régió lé­gimentö-bázisa Szentesre kerül, amit azzal indokoltak: jó a város földrajzi fekvése, van vérellátó ál­lomása. sürgősségi betegellátó osztálya és súlyponti kórháza. A mentési központ a leszállóhely mellett hangárral, egyéb kiszolgá­lóhelyekkel és 3-4 fős személyzet­tel rendelkezik majd. Mintegy 7 millióból hozták létre Fotó: Segesvári Csaba Elnapolták a mérgezettpaprika-pert Juhász Zsuzsanna bíró május 11 -ére napolta el tegnap a tárgyalást abban az ügyben, amelyben a Szegedi Paprika Zrt. vezérigazga­tóját, Bartos Andrást és két társát folytatóla­gosan elkövetett ártalmas közfogyasztási cik­kel visszaélés bűntettével és folytatólagosan elkövetett fogyasztó megtévesztésének vétsé­gével vádolják. Hétfőn, az ügy második tár­gyalási napján a tanúkat hallgatták meg a Szegedi Városi Bíróságon. Sohár Pálné, az OETI főosztályvezetője sze­rint meg kellett volna ismételni annak a tétel­nek a vizsgálatát, amely a vevőtől, az osztrák Kotányi GmbH-tól a megengedettnél maga­sabb aflatoxinszennyezés miatti reklamációval érkezett vissza, és amelyben a labor határérték­hez közeli szintet mért. Ezt a paprikát ugyanis még egyszer forgalomba hozták. Sohár Pálné közölte: az aflatoxin génkárosító, rákkeltő anyag, a legkisebb mennyiségben is káros. Az unió kilogrammonként öt mikrogrammos ha­tárértéket állapított meg erre a gombák által termelt méregre. Magyar éghajlati viszonyok között a fűszerpaprikában az aflatoxin csak extrém körülmények között termelődik, így ha az hazai termékben is előfordul, akkor a jelen­ség importált fűszerpaprika jelenlétére utal ­tette hozzá. Ugyanígy nyilatkozott Ócsai La­jos, az ANTSZ járványügyi főosztályvezetője, aki kijelentette, a cégnek el kellett volna éget­nie a tételt. „Gazdasági érdekek az ember egészségét nem írhatják fölül" - mondta. F.K. A madárinfluenzáról a Daily Mailben A Daily Mail című brit napilap (ehhez a lapcsaládhoz tartozik a Délmagyarország és a Délvilág kiadója, a Lapcom is) internetes portálján pénteken tették közzé azt a cikket, amelyben Sam Gre­enhill újságíró kapcsolatot vélt felfedezni a Nagy-Britanniába exportált, H5N1 vírussal fertő­zött pulykák és a kecskeméti vá­góhíd között. Az oknyomozó új­ságíró bizonyítottnak látja, hogy van kapcsolat Bemard Matthew farmja és „a madárinfluenza ál­tal sújtott Magyarország" kö­zött. Cikkében rámutat arra: a kormány szakértői meg vannak győződve arról, hogy a Magyar­országról származó H5N1 ví­rust találták meg Bemard Matt­hew holtoni farmján. Bár Ber­nard Matthew továbbra is azt ál­lítja, hogy nincs kapcsolat az ál­tala Sárváron működtetett puly­kafarm és az attól 160 mérföld­re működő, Szentes környéki te­lepek között, Sam Greenhill másképp vélekedik. Az újságíró szerint a Matthew farmján ta­lált fertőzött állatokat a kecske­méti Gall Food vágóhídján ölték le, ez a hely pedig „30 mérföldre

Next

/
Thumbnails
Contents