Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-13 / 37. szám
SZERDA, 2007. FEBRUÁR 14. • AKTUÁLIS* 3 Holland Germany QH5N1 confirmed Slovakia Hungary KECSKEMET Magyarországra is érkezett húskészítmény arról az angol telepről, ahol 160 ezer pulykát vágtak le madárinfluenza miatt - közölte a magyar állat-egészségügyi hivatal. Az angol hatóságok szerint viszont a vírus tőlünk került a szigetországba. A Csongrád megyei főállatorvos lapunknak nyilatkozva kijelentette: a Szentes környéki telepekről nem szállítottak szárnyast Nagy-Britanniába, de még a Sá-Ga magyar vágóhídjára sem, az angol-magyar vita hátterében gazdasági érdekek állnak. A brit lapok szerint többféle úton is eljuthatott a madárinfluenza Magyarországról Nagy-Britanniába. A szigetországban elterjedt nézet szerint a szárnyas-mágnás, Bernard Matthew magyarországi érdekeltségei révén került a betegség a csatornán túlra. Az üzletember a Sá-Ga Foods egyik tulajdonosa, a sárvári üzembe pedig magyarországi tenyésztők szállítanak szárnyasokat. Egy másik verzió szerint Magyarországról érkezett vadmadarak vitték el a betegséget Suffolkba. Miközben a brit gazdaszövetség az importszabályozás teljes felülvizsgálatát követelte, a magyar főállatorvos helyettese nyilatkozott az egyik angol országos tévécsatornának. Bognár Lajos elmondta, hogy a madárinfluenzával sújtott brit védelmi zónából hat kamion érkezett Magyarországra a múlt héten - pedig Bernard Matthew korábban azt mondta, felfüggeszti a szállítást angliai és magyarországi telepei között. Az angol élelmezésügyi minisztériumnál a hét elején a legvalószínűbbnek még a magyar kapcsolatot látták a fertőzés magyarázataként, néhány nap múlva azonban a tárca vezetője kijelentette: semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy a magyarországi madárinfluenza góca körüli zárt övezetből Nagy-Britanniába, vagy bármely más országba szállítottak volna baromfihúst. Korábban arról cikkeztek több sajtóorgánumban, hogy a Szentes környéki libatelepekről érkezett a fertőzés a pulykanevelő Suffolkba - holott sem a lapistói, sem az ördöngösi tenyésztő nem állt kapcsolatban a Sá-Gával, így közvetve sem terjeszthette a fertőzést. Szigeti EU: CSAK HASONLÍT - Hiába nagyon hasonló a nagy-britanniai és a magyarországi madárinfluenza-vírus, ez nem feltétlenül jelenti azt. hogy kapcsolat lehet a két eset között - közölte tegnap Brüsszelben az egészségügyi kérdésekért felelős Markosz Kiprianu biztos szóvivője, Philip Tod. Azt mondta, hasonló vírustörzseket találtak korábban Európában másutt is. Sándor Csongrád megyei főállatorvos lapunknak elmondta: a lapistói telepen tenyésztették a libákat, és egyáltalán nem szállították azokat sehová. Az ördöngösi telep tulajdonosának a Hungerittel volt szerződése, amíg az állományt meg nem semmisítették. A góc körül 2800 mintát vettek az állat-egészségügyi hatóság munkatársai az uniós szabályok szerint előírt körzetben, és újabb megbetegedést nem találtak. Biztos benne, hogy sikerült megállítani a betegség továbbterjedését. A madárinfluenzának sem a legrövidebb, sem a leghosszabb lappangási idejét számolva sem terjedhetett át Szentesről a csatornán túlra. Azért sem tartja valószínűnek, hogy a Sá-Ga szállítói fertőzték volna meg az angol telepet, mert a Dunántúlon ma sincs madárinfluenza. B. G. Ml VAN A HÁTTÉRBEN? A Csongrád megyei főállatorvos véleménye szerint az angol-magyar vita hátterében gazdasági érdek áll. A magyar agrártárcánál azt tervezik, hogy novemberig visszamenőleg összegyűjtik a két ország közötti baromfiforgalom teljes dokumentációját, és átadják Brüsszelben az unió bizottságának. Ezzel a grafikával mutatta be a lap a madárinfluenza Angliába kerülésének az útját United Kingdom [EJ End of January: Partlyprocessed turkeys sent by torry írom Hungary to the plánt in Holton, Suffolk. It is feared meat was infected n Turkeys transported írom Bemard MatthewsFrance cwned farm near Sarvar to slaughterhouse in Kecskemet There a re fears abattoir was used by goose farmer in Szentes, causing cross-infection 200 miles Q January: H5N1 v outbreak. Somé 13,000 -geesedestroyetí van a fertőzött farmoktól". Ezért a brit szakértők most azt próbálják kideríteni, hogy a kecskeméti vágóhíd vajon fogadott-e libákat a szentesi farmokról, és azokból a pulykákból, amelyeket az Egyesült Királyságba exportáltak. A Daily Mail úgy tudja, hogy több teherautónyi pulykát exportáltak közvetlenül Kecskemétről Bemard Matthew megrendelésére. A magyar főállatorvos, Süth Miklós a brit napilapnak elmondta: az elmúlt évben 290 tonna pulykamellet exportáltak Kecskemétről Nagy-Britanniába. Fogás FEKETE KLÁRA Fogást talált a Mars téri rekonstrukción egy kereskedő, emiatt az átalakítás csúszik. Vagy ő és ügyvédje volt nagyon ügyes, vagy a város bénázott, ez nézőpont kérdése. Csak az a biztos, hogy nem ő az első, aki megakasztja a piac lassan generációk óta húzódó átépítését: sokan dolgoztak szívósan és kitartóan azért, hogy a Mars tér - miközben hidak, autópályák, hipermarketek, plázák, lakóparkok, szállodák épültek - egy bódéváros maradjon Szeged szívében. Még javában Marx térnek hívták a piacot, amikor már megszülettek az első tervek az átalakításra, persze megosztva az érdekelt feleket. A rendszerváltás után a mindenkori városvezetés a Mars téren is váltani szeretett volna, ezért megrendelte az első terveket. Mire azonban egy-egy koncepció megszületett, addigra rémesen közeledni kezdtek a választások, így a város gyomrában minden maradhatott a régiben. A legerőteljesebb változtatási szándék Bartha László polgármesterségére esett, akkor készült el az úgynevezett kétszintes piac terve, amely a bennfentesek szerint sosem volt igazi két szint, csak galéria, meg átjáró folyosó a közben szintén megszépülést tervező Volán pályaudvarra. A kereskedőknek az ötlet nem tetszett, a tagadásban egymásra találtak az akkori ellenzékkel, mellesleg a mostani városvezetés mögött álló pártokkal. Amely városvezetés aztán négy évvel ezelőtt úgy döntött: lesz, ami lesz, nekiveselkedik a rekonstrukciónak. És amire senki sem számított, Botkáék a Mars téren minden tiltakozás ellenére bontani és építkezni kezdtek. A tiltakozás most már a bíróságon folytatódik, a felek keresik a fogást egymáson, miközben telnek a hónapok és áll az építkezés. A tiltakozók azonban lassan magukra maradnak. Míg ugyanis korábban a Mars téri kereskedők a szegediek teljes támogatását élvezték a mindenkori hatalommal szemben, mostanra azt mondják az emberek: tudom, a kereskedő kockázatot vállal azzal, hogy magas bérleti díjat fizet új üzletében. De ki nem kockáztat a saját szakmájában, vállalkozásában, vesz fel hitelt azért, hogy a családja boldoguljon 1 Jármű és légi mentés még nincs Jöhet a helikopter Nyolcéves előkészítés után elkészült a szegcdi új klinika betonozott helikopterleszállója - bár légi jármű még nem szállt le oda. A régióban két és fél éve leállt légi mentés hamarosan újraindulhat, a szaktárca döntése szerint - bár a traumatológiai központ Szegeden van - szentesi központtal. Madárínfluenza-ügyben az unióhoz fordul a hazai állat-egészségügyi hivatal Angol-magyar tollaslabda A pusztítás lapistói pillanatai. A két Szentes környéki telepről nem vittek baromfit Angliába - de még a Sá-Gához sem Fotó: Tésik Attila Elkészült és már a műszaki átadáson is túl van a szegedi új klinika melletti helikopterleszálló, ahol az előírásoknak megfelelően tudja fogadni az intézmény az azonnali ellátást igénylő, távolabbról érkező sérülteket. A heliport alapfeltétel minden sürgősségi betegellátással foglalkozó intézménynél, a szegedi leszállóhely kialakítását nyolc éve szervezik. A szegedi orvoscentrum minisztériumi forrásból mintegy 6,4 millió forintot kapott a beruházáshoz, amit további 1,3 millióval egészített ki. Mint Simortka János Aurél, a traumatológiai klinika vezetője elmondta, a betonozott leszállóhely kialakításához a klinikai parkolórészen tereprendezést végeztek, a biztonságos le- és felszállás érdekében fákat vágtak ki, a parkolót pedig távolabb költöztették. A leszállóhely csupán pár méterre van a klinikától, így a landolás után percek alatt a megfelelő helyre kerülhet és a szükséges ellátásban részesülhet a beteg. Bár a leszállóhely elkészült, helikopter egyelőre még nem landolt rajta. A légi mentés két és fél éve állt le a dél-alföldi régióban, miután az egészségbiztosító nem finanszírozta tovább a járműveket addig üzemeletető Mentés a Jövőért Alapítvány működési költségeit. Akkor arra hivatkoztak: az Országos Mentőszolgálat |OMSZ) látja el a légi mentést minden régióban - itt is ók veszik át ezt a feladatot. Az OMSZ viszont azóta sem működtet a régióban mentőhelikoptert, így a sérültek mentökocsiban, közúton, ötször-tízszer lassabban jutnak el az ellátó intézményekbe - köztük a szegedi klinikára. Információink szerint a tárca most lízingszerződést készít elő modern helikopterek beszerzésére, így a dél-alföldi térségbe az Ausztriában már bevált modern, a korábbinál erősebb, jobb és halkabb gép érkezik hamarosan. T.R. SZENTESI BÁZIS A napokban arról döntött a szaktárca, hogy a dél-alföldi régió légimentö-bázisa Szentesre kerül, amit azzal indokoltak: jó a város földrajzi fekvése, van vérellátó állomása. sürgősségi betegellátó osztálya és súlyponti kórháza. A mentési központ a leszállóhely mellett hangárral, egyéb kiszolgálóhelyekkel és 3-4 fős személyzettel rendelkezik majd. Mintegy 7 millióból hozták létre Fotó: Segesvári Csaba Elnapolták a mérgezettpaprika-pert Juhász Zsuzsanna bíró május 11 -ére napolta el tegnap a tárgyalást abban az ügyben, amelyben a Szegedi Paprika Zrt. vezérigazgatóját, Bartos Andrást és két társát folytatólagosan elkövetett ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés bűntettével és folytatólagosan elkövetett fogyasztó megtévesztésének vétségével vádolják. Hétfőn, az ügy második tárgyalási napján a tanúkat hallgatták meg a Szegedi Városi Bíróságon. Sohár Pálné, az OETI főosztályvezetője szerint meg kellett volna ismételni annak a tételnek a vizsgálatát, amely a vevőtől, az osztrák Kotányi GmbH-tól a megengedettnél magasabb aflatoxinszennyezés miatti reklamációval érkezett vissza, és amelyben a labor határértékhez közeli szintet mért. Ezt a paprikát ugyanis még egyszer forgalomba hozták. Sohár Pálné közölte: az aflatoxin génkárosító, rákkeltő anyag, a legkisebb mennyiségben is káros. Az unió kilogrammonként öt mikrogrammos határértéket állapított meg erre a gombák által termelt méregre. Magyar éghajlati viszonyok között a fűszerpaprikában az aflatoxin csak extrém körülmények között termelődik, így ha az hazai termékben is előfordul, akkor a jelenség importált fűszerpaprika jelenlétére utal tette hozzá. Ugyanígy nyilatkozott Ócsai Lajos, az ANTSZ járványügyi főosztályvezetője, aki kijelentette, a cégnek el kellett volna égetnie a tételt. „Gazdasági érdekek az ember egészségét nem írhatják fölül" - mondta. F.K. A madárinfluenzáról a Daily Mailben A Daily Mail című brit napilap (ehhez a lapcsaládhoz tartozik a Délmagyarország és a Délvilág kiadója, a Lapcom is) internetes portálján pénteken tették közzé azt a cikket, amelyben Sam Greenhill újságíró kapcsolatot vélt felfedezni a Nagy-Britanniába exportált, H5N1 vírussal fertőzött pulykák és a kecskeméti vágóhíd között. Az oknyomozó újságíró bizonyítottnak látja, hogy van kapcsolat Bemard Matthew farmja és „a madárinfluenza által sújtott Magyarország" között. Cikkében rámutat arra: a kormány szakértői meg vannak győződve arról, hogy a Magyarországról származó H5N1 vírust találták meg Bemard Matthew holtoni farmján. Bár Bernard Matthew továbbra is azt állítja, hogy nincs kapcsolat az általa Sárváron működtetett pulykafarm és az attól 160 mérföldre működő, Szentes környéki telepek között, Sam Greenhill másképp vélekedik. Az újságíró szerint a Matthew farmján talált fertőzött állatokat a kecskeméti Gall Food vágóhídján ölték le, ez a hely pedig „30 mérföldre